Posted on Hozzászólás most!

Sorozatgyilkos kutyákat öl

Sorozatgyilkos pusztítja a kutyákat az egyik nyíregyházi lakótelepen, az ott élők szerint. A rendőrség is nyomoz, mert az utóbbi időben 30 kutya pusztult el. A kutyákat megmérgezik, ezért órákon át szenvednek. A polgármester 150 ezer forintot ad, ha valaki segít megtalálni a sorozatgyilkost.

Posted on Hozzászólás most!

Újabb kutyákat ölt meg a golopi polgármester

Állatvédők szerint öt kutyával végzett a múlt héten a golopi polgármester, ezért feljelentést tettek ellene. Kiss Lajos október végén nyíllal végzett egy kutyával, mert az állat a közmunkásokra támadt, Kiss akkor azt mondta, nem volt más választása.
Újabb feljelentést tettek az állatvédők a golopi polgármester ellen, a Csillagszem Állatvédelmi Alapítvány elnöke szerint Kiss Lajos a múlt héten öt kutyát is megölt a 600 fős településen, ezért fordultak a rendőrséghez – írja a Bors internetes kiadása.
A lap több falubelit is megszólaltatott, akik szerint Kiss Lajos állandóan fegyvert tart magánál. A Borsnak nyilatkozott egy helyi férfi, aki látta, hogy a polgármester kétszer is belelőtt egy kutyába az óvoda kertjében a minap, de egy másik helybeli is arról számolt be, hogy a polgármester agyonlőtte egy idős asszony kutyáját.
Az [origo] megkereste az ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahol elismerték, hogy eljárást indítottak Golopon állatkínzás miatt, de azt nem, hogy az ügy gyanúsítottja a polgármester lenne.
Október végén már indult hasonló ügyben eljárás Kiss Lajossal szemben, aki akkor lenyilazott egy kutyát, elmondása szerint azért, mert az állat a közmunkásokra támadt, és nem maradt más választása. Kiss akkor azt mondta, áll a vizsgálatok elébe.
Az [origo] megkereste Kiss Lajost, aki azt mondta, hogy nem hajlandó nyilatkozni az ügyben.

Posted on Hozzászólás most!

Nem hajlandó lemondani a kutyagyilkos

Lemondatnák Kiss Lajos golopi polgármestert, aki íjával keresztüllőtte Buksi kutyát. Az abaúji falu vezetője nem szégyelli cselekedetét, sőt, éles kirohanást intézett az állatvédők ellen.
Kiss Lajos polgármester nem igyekszik csitítani az őt övező botrányt, olybá tűnik, mintha még szítani is akarná a tüzet. A faluvezetô ellen állatkínzás gyanújával indított eljárást a rendőrség, miután Kiss Lajos íjjal lőtt át egy alig tízkilós ebet, Buksit. Kiss azzal magyarázza a kutyagyilkosságot, hogy Buksi közmunkásokra támadt, ő csak elhárította a veszélyt. A polgármester a Borsnak nyilatkozva elmondta, semmi kivetnivalót nem lát tettében, ami ellen amúgy is csak az állatvédők tiltakoznak.
Abonyi Mónika, a Csillagszem Állatvédelmi Alapítvány elnöke valóban úgy véli, Buksi senkinek sem ártott, és elfogadhatatlannak tartja, hogy egy felelős beosztást betöltő ember állatokat gyilkoljon. Abonyi egyeztetést kezdeményez a golopi önkormányzat képviselő-testületével, szeretné elérni, hogy váltsák le a polgármestert.
– Egy faluvezetőnek jó példát kell mutatnia, de amit Kiss Lajos művel, azt nehezen nevezhetjük példamutató magatartásnak – vélekedett Abonyi Mónika.
– El kell adni a zsidóknak az állateledelt, ezért van ez az egész állatvédelem. Írják meg nyugodtan – mondta munkatársunknak Kiss, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal színesítve mondatait. Hogy állításán pontosan mit ért, azt tegnap már nem tudtuk megtudakolni tőle, mert amikor rákérdeztünk, le kíván-e mondani, néhány további káromkodás kíséretében letette a telefont. Annyi kiderült, hogy úgy véli, cselekedete ellenére továbbra is neki kell lennie a faluvezetőnek, eszében sincs távozni.
A Bors megtudta: a polgármester korábbi állításával ellentétben az íjjal megölt kutya nem kóbor eb volt. Buksit gyászolja a gazdája, a férfinak ez a kis állat nagyon sokat jelentett. Buksi annyira szelíd volt, hogy gazdája egy ágyban aludt vele.

Posted on Hozzászólás most!

Kutya sorozatgyilkostól tartanak

Rettegnek egy székesfehérvári lakótelep kutyás gazdái, ugyanis sorra mérgezi meg valaki a környék ebeit, azokat, amelyek túl hangosan ugatnak. Egy hét alatt három pusztult el szörnyű kínok közt. A lakók már nemcsak a kutyáikért aggódnak, a gyerekeiket is félnek levinni a játszóterekre, mert attól tartanak, hogy megtalálják és esetleg a szájukba veszik a szétszórt mérget.

Posted on 1 hozzászólás

Agyonlőtt kutyák, és harcias állatvédők

Agyonlőttek két kutyát miközben gazdájuk sétáltatta őket Felsőtárkányban. Mind a kettőn volt nyakörv, egyikük speciális mentőkutya volt.
A rendőrség nem ment ki helyszínelni, és nem mondanak semmit. Közben egy amerikai dokumentumfilm mintájára létrehoztak egy olyan állatvédő szervezetet, amiben testépítők és küzdősportokat űzők mentik az állatokat. Karacs Attila K1-es versenyző, is az állatvédők közé tartozik.

Posted on 1 hozzászólás

Pécsi kutya lelölvésének utóhangjai

„Rendjén volt a kutya lelövése”: ki kaphat ma fegyvert? Egyre több kutyát lőnek le a vadászok. Május elején egy vadász Pécs határában lelőtt egy kutyát. Az eset óriási felháborodást váltott ki. A vétkes férfi akkor azt mondta, kóbor kutyának nézte az állatot, és szerinte „rendjén volt”, hogy lelőtte. Az állat gazdája azonnal rendőrt hívott, mire a vadász autóba ült és elhajtott. A férfit később gyanúsítottként hallgatták ki, és azt vallotta, teljesen jogszerű és szakszerű volt, amit tett.
Az eset több kérdést is felvet, példának okáért, hogy milyen szabályok vonatkoznak a vadászokra, illetve a lőfegyvert tartó személyekre, hogyan szabályozzák és ellenőrzik, hogy kinek a kezébe adunk ma fegyvert, valamint, hogy milyen célokra lehet használni a birtokunkban lévő „halálos eszközt”.
A vadászok esetében is a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi törvény szabályozza a fegyvertartást. A rendőrség által kiadott engedély szükséges többek között a vadászlőfegyver, illetve a lőszer megszerzéséhez és tartásához. Ez a bizonyos engedély akkor adható ki, ha a kérelmező a 2004-es BM rendeletben meghatározott, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményeket teljesítette, elmúlt 18 éves, cselekvőképes, és büntetlen előéletű. De ezeken kívül igazolni kell a fegyver biztonságos használatához előírt egészségi alkalmasságot, valamint a tartáshoz szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságot is. Ez utóbbi nem meglepő módon a lőtéri lőgyakorlatot jelenti, tudta meg lapunk az Igazságügyi-és Rendészeti Minisztériumtól (IRM).
Az egészségi alkalmasság vizsgálatakor pedig arra fókuszálnak, hogy az adott személynek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, érzékszervi fogyatékossága, ami alkalmatlanná teszi arra, hogy a fegyvert biztonságosan használja. Annak azonban, aki sportvadászként szeretne fegyvert tartani, még egy kritériumnak meg kell felelnie: ez pedig a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott személyi feltételek.
Arra a kérdésre, mi történik, ha nem vadászati célra használja valaki az adott fegyvert, hanem mondjuk önvédelemre, az illetékes szerv azt válaszolta, hogy a vadászat céljából engedélyezett lőfegyvert nem lehet önvédelmi célból tartani és használni, ha valaki ezt mégis megteszi, az szabálysértést vagy akár bűncselekményt is megvalósíthat.

A fegyvert elveszik, ha…
A hatósági engedélyt abban az esetben vonják vissza, ha a kiadásának valamelyik feltétele nem áll fenn, vagy az illető személy a törvényben meghatározott kötelezettségét megszegi. De nem vonható vissza, ha a lőfegyver tárolását valaki nem tudja tovább megoldani, viszont gondoskodik azok rendőrségi tárolásáról. De ugyancsak elveszik attól, akinél orvosi és/vagy a pszichológiai vizsgálat állapítja meg, hogy alkalmatlan a fegyvertartásra. A törvény azonban lehetőséget biztosít rá, hogy az ily módon elutasított személy soron kívüli orvosi vizsgálatot kérjen.
A lőfegyvertartási engedély visszavonása esetén az engedéllyel együtt három munkanapon belül, azonnali végrehajtás esetén haladéktalanul át kell adni a lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert a hatóságnak.

Pszichológia vizsgálat
A vadászok orvosi illetve pszichológia vizsgálatával kapcsolatban lapunkat úgy informálták, hogy ha valaki úgy dönt, lőfegyvert akar tartani, akkor kérelmének benyújtása előtt előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie. Azoknak pedig, akik már rendelkeznek engedéllyel, időszakos vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton kötelesek megjelenni, és a szükséges orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak kell alávetni magukat.
Azonban eltérő egészségügyi követelmények vonatkoznak az úgynevezett hivatásos vadászokra, akik szolgálati lőfegyvereiket munkavégzési célból tartják, illetve a vadászatot
hobbitevékenységként űző sportvadászokra. Az időszakos és a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során is be lehet utalni kötelező pszichológiai alkalmassági vizsgálatra azt a sportvadászt, aki pszichiátriai vagy neurológiai kivizsgálás, avagy kezelés alatt áll, illetve akinek központi idegrendszere sérült.
Az a sportvadász, aki 60-ik életévét még nem töltötte be, ötévenként, aki 60 éves elmúlt, de nincs még 70, annak kétévenként, 70 év felett pedig évenként időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.
Öröklés nincs: A fegyver, lőszer tartására kiadott engedély öt évig hatályos, ami alkalmanként további öt évre meghosszabbítható. Az engedéllyel rendelkező halála esetén a lőfegyvert és a lőszereket kötelesek a rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni, és az őrzésről a hatósági szervek kiérkezéséig gondoskodni. Mivel a hatósági engedélyek személyre szólnak, nem örökölhető. Az új tulajdonos az örökölt dolgokat akkor veheti birtokba, ha rendelkezik a megszerzésükhöz, illetve tartásukhoz szükséges hatósági engedéllyel.