Posted on Hozzászólás most!

A nevem: Állat

Mennyire betegek vagytok ti emberek, hogy védtelen állatokra vadásztok, és legyilkolásukat választjátok hobbiként! Ártatlanokat öltök, akiket előzőleg ti szaporítotok – hogy aztán megállapíthassátok – túl sokan vannak, ezért muszáj ritkítanotok őket, különben túl nagy lesz a populáció.
Ez a populáció az anyám és apám, bátyáim és nővéreim, akik csak a ti vadászszemeitekkel nézve nagyok, de valójában még alig éltek. És még ha így is lenne, akkor sem lenne jogotok meggyilkolni őket, hisz a ti hájas gyerekeiteket és rokonaitokat sem végzi ki senki a túlnépesedés miatt. Undorító, ahogy aztán büszkén fényképezkedtek kiterített holttesteink mellett!
Van-e annál kegyetlenebb, amikor fejeinket a szoba falára akasztjátok, csak hogy az egész világ lássa, mennyire gyáva és érzelemszegény kis lények vagytok?
Vadnak hívtok, de a nevem Állat, és gyűlöllek titeket!

Irántatok – állatkísérleteket végző orvosok – nem érzek mást, csak megvetést. Hogy merészelitek a várható kutatási sikereiteket a mi kínlódásunk és szenvedéseink fölé helyezni? Tudjátok egyáltalán, mennyire mindegy nekünk, hogy a kozmetikumaitok bőrbarátok-e vagy sem? Mi nem használunk ilyen szemetet, úgyhogy kenjétek a saját szemetekbe, ha tudni akarjátok mennyire éget!
El tudjátok képzelni, mennyire nem érdekelnek bennünket az emberi betegségekre való gyógymódok? Mi úgysem kapnánk meg ezeket a betegségeket soha, csak mesterségesen, a ti kezeitek által. Tehát hagyjatok minket békén, és teszteljétek a saját betegségeiteket a saját fajotokon!
Kísérleti alanynak hívtok, de a nevem Állat, és gyűlöllek titeket!
Ti, söpredék mészárosok, napjaitokat nagyrészt azzal töltitek, hogy a torkunkat átvágjátok, vagy más bestiális módon végezzetek velünk. Mindezt érzéketlenül, lelkiismeret-furdalás nélkül teszitek. Legalább éjszakánként felébredtek néha, mert halálsikolyunk nem megy ki fejetekből? Vagy már teljesen megkeményedett a szívetek? Volt egyáltalán?
Ti hízónak neveztek engem, de a nevem Állat, és gyűlöllek titeket!
Látszatvilágot építetek fel magatokban – ti húsevők – hogy ne kelljen nap mint nap szembesülnötök a ténnyel, meggyilkolt állatokat esztek. De ez a látszatvilág valójában vérben fürdik, akárhogy is próbáljátok elrejteni a valóságot. Megpróbáljátok elhitetni magatokkal, hogy nem szenvedünk, hogy rövid életünk során azért jól tartanak minket, hogy halálunk gyors és fájdalommentes. De ez nem igaz! És még ha így is lenne… Ahogy ti sem, úgy mi sem akarunk meghalni! Sem gyorsan, sem fájdalommentesen, sem humánusan…vagy mit tudom én, hogy milyen perverz szavakat használtok még a megsemmisítésre.
Ti húsnak neveztek engem, de a nevem Állat, és gyűlöllek titeket!
Úgy gondoljátok borzalmas, ha egy gyermeket elválasztanak az anyjától? Ha igen, miért hagyjátok, hogy csupán a tejivás élvezetéért, a húsevés kedvéért nekünk át kelljen élnünk ezt a veszteséget? Mesterséges megtermékenyítéssel folyamatos szülésre, tejadásra kényszerítetek minket. Miért nem fejitek saját fajotokat, ha szerintetek a tejivás felnőtt korban is annyira természetes? Az évi átlag 60 tojás helyett évi 360 tojás adására kényszerítetek minket, elveszitek gyapjunkat, tollunkat, s cserébe fájdalommal fizettek érte. Milyen jogon? Egyetlen bűnünk, hogy nem az emberi fajhoz tartozunk…
Ti haszonállatnak hívtok engem, de a nevem Állat, és gyűlöllek titeket!
Cirkuszokba zártok minket, apró ketrecekbe, lábainkon rabláncok csörögnek. Megtöritek akaratunkat, majd büszkén mutogattok bennünket, mintha csak a szeretetetek elnyerése miatt tanulnánk be a mutatványokat. A hatalom érzése miatt tartotok minket fogva, és veszitek el tőlünk a jogot egy szabad életre? Jó érzéssel tölt el titeket, hogy egyre több ketrecet tölthettek meg velünk? Jól szórakoztok, amikor feladjuk az akaratunkat, és élelem miatt, vagy a fájdalmas büntetésektől való félelmünkben fejenállunk, vagy körbebiciklizzük a porondot?
Attrakciónak hívtok, de a nevem Állat, és gyűlöllek titeket!
Végül ti, akik védenétek, védetek minket, oly kevesen vagytok. Csupán néhány tagja, kisebb csoportja az emberiségnek; akik figyeltek ránk anélkül, hogy bármit elvárnátok cserébe. Nem mindegyikünk szeretne feltétlenül együtt élni veletek, de tisztelünk titeket azért, hogy ezt erőszakkal sem kívánjátok tőlünk, és azért, hogy „szeretetünk hiánya” nem jelenti halálos ítéletünket.
Állatnak neveztek, de ti közben tudjátok, hogy valójában mindannyian állatok vagyunk. Ti vagytok a reményünk! Forrás: Minden állat egyenő

Posted on Hozzászólás most!

Semjén Zsolt vadászatról és politikáról

Semjén Zsolt szerint nincs azzal gond, hogy Balsai István alkotmánybíró lett, noha sikerült már alkotmányellenes törvényt írnia. Hiszen „Aquinói Szent Tamásnak is voltak olyan tételei, amelyeket elítélt az egyház”. A miniszterelnök-helyettessel készült interjúnkban jogokról esik szó: a tibetiekéről, a szalonkákéról, a rendvédelmisekéről. Így eljutunk a mértéktartásig. Krug Emília interjúja.
– Gratulálok.
– Köszönöm.
– Nem semmi, hogy valakinek a kedvéért díjat alapítanak.
– Hízelgő, de talán túlzás, hogy a kedvemért alapították.
– Pedig ezt olvasni. A Ronald Reagan Elnöki Alapítvány szerette volna honorálni a munkáját az amerikai elnök emlékének őrzésében, csakhogy a Ronald Reagan Szabadság Díjat májusban már Lech Wałęsa megkapta. Erre létrehozták a Nemzetközi Szabadság Díjat.
– Azért, hogy elismerjék a világban azokat, akik a szabadságért és a demokráciáért tettek. Úgy tudom, én kaptam az elsőt.
– Nem véletlenül. Öntől idézem Tibet kapcsán: „Az emberi jogok tekintetében nincs alku, mindenki erkölcsi kötelessége a kiállás.”
– Így is van.
– Apró bibi, hogy a citátum 2008-ból való. Most, a kínai kormányfő látogatásakor a kormány nem aggódott annyira Tibetért, sőt a rendőrség megtiltott egy békés demonstrációt, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal meg túlpörögte az ellenőrzést.
– Nem ért egyet azzal, hogy rendkívüli diplomáciai és gazdasági siker volt a kínai látogatás?
– Egyelőre szándéknyilatkozatokat írtak alá. Viszont a kormányzó pártok feladták a Tibettel kapcsolatos korábbi álláspontjukat.
– Dehogy. Akár a tibetiek jogait, akár a pápához hű katolikusok támogatását, akár általánosan az emberi jogi szempontokat akkor tudjuk segíteni Kínában, ha jó, kölcsönös érdekeken nyugvó gazdasági együttműködés van. A járda széléről lehet zászlót lengetni, de érdemben segíteni a partneri viszony kialakítása után tudunk.
– Röpke fél mondatra sem futotta idehaza, miközben Merkel kancellár sajtótájékoztatón is megjegyezte, beszélgetett a kínai kormányfővel a jogállamiság helyzetéről.
– Látni kell a reálpolitikai viszonyokat: Magyarországtól aligha várható el több, mint az Egyesült Államoktól. Egyszerre kell érvényesíteni nemzeti érdekeinket és az emberi jogi szolidaritást. Nemzeti érdekeinkre pedig tibeti barátainknak is tekintettel kell lenniük.
– Máskor kokikat meg sallereket osztunk, uniós elnökként zúgjuk, nekünk se Moszkva, se Brüsszel nem parancsolhat, most meg hallgatunk.
– Nem hallgatunk, hanem hatékony utat választottunk. Én Pekingben szóba hoztam Tibet autonómiáját, és elmentem a Rómához hű katolikusokhoz misére.
– Úgy fest, ön is kapott egy kokit, és jobb belátásra bírták: mégsem kellene vadászhatóvá tenni védett madár- és emlősfajokat.
– Az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként több mint ezer vadgazdálkodási egység szakmai javaslatát tolmácsoltam. A tárgyalások tartanak, többek között a zöldombudsman égisze alatt. Azt javasoltam, végezzük el az állománybecslést: ha annak nagysága – és bizonyos fajoknál a túlszaporodása miatti kártétel – indokolja, akkor ésszerű a vadászhatóvá tétel, de ha fogyatkozik az állomány, akkor nem. A vita lényege az, hogy a különféle adatbázisok közül melyik a hiteles. Jórészt ettől függ a védettség vagy vadászhatóság változtatása. Egyébként több száz, vadgazdálkodásból élő család megélhetéséről van szó, mégpedig ott, ahol alig van más munkalehetőség.
– De emellett a nemzeti hagyományra is hivatkoztak.
– Azt kérjük, hogy a szalonkára a magyar hagyományoknak megfelelően tavasszal lehessen vadászni, ne pedig ősszel, amit a jelenleg hatályos uniós szabályozás előír. Tavasszal kevés madár esik, azok is hímek, ami nem befolyásolja a szaporulatot, ellentétben az őszi vadászattal, amelyet – például a francia szokásoknak megfelelően – az unió preferál, de amely idegen a mi közép-európai vadászati tradícióinktól. Ha a szalonkák választhatnának, a magyar vadászokkal szavaznának, a tavaszi vadászat mellett.
– Akár a Whiskas-reklámban. A szalonkák jogait kiveséztük, ugorjunk. Létezik olyan kritika, amelyet a kormány megfontol?
– Az emberek akarata ellenére nem csinálunk meg olyasmit sem, ami számunkra ésszerűnek tűnik. Például nem vezetjük be a gyerekek utáni szavazati jogot.
– Az ötletnek a kormánypártokban is sok komoly ellenlábasa volt, valódi esély nem mutatkozott a megvalósulására. Arról viszont, amit biztosan meglépnek és népszerűtlen, nem konzultálnak. Szó sem esett az érdekegyeztetés átalakításáról, az OÉT megszüntetéséről, a korkedvezményes nyugdíjak visszamenőleges elvételéről. Noha ilyen ügyekben tízezrek voltak utcán.
– A szakszervezetek véleményét ezek után is figyelembe vesszük, de új intézményi formát vezetünk be.
– Ami várhatóan működésképtelen lesz.
– Miért?
– Azért, mert az eddigi háromoldalú rendszerben a munka világát értők is épp elég nehezen jutottak dűlőre. Most meg a kormány elegánsan kivonul, a munkaadók és a szakszervezetek pedig vitatkozhatnak a bérminimumról a környezetvédőkkel meg az egyházak képviselőivel.
– Miért, ők nem a társadalom részei?
– Dehogynem, de ilyen alapon a csokitorta-rajongók klubját is meghívhatnák. Bizonyára termékeny beszélgetés lenne… Érdekes, hogy az új rendszerrel sikerült a munkaadók és a munkavállalók ellenérzését is kiváltani.
– Mert azt gondolták, az ő privilégiumuk döntéseket hozni. Holott ez a két oldal nyilvánvalóan nem fedi le összességében sem a munkaadókat, sem a munkavállalókat, és különösen nem a társadalmat. Nem helyes a monopolhelyzetek lebontása?
– Az helyes – lenne. Csakhogy újat építenek: azok ülhetnek majd ott, akiket a kormány szívesen lát. Kevésbé demokratikus a módszer, mint az OÉT-ben volt, hiszen a tanácsban a részvétel reprezentativitáshoz kötött.
– Mivel a változtatásokkal a társadalom szélesebb köre vehet részt a vitákban, ezért ez a demokratikusabb.
– Akkor vajon miért tüntetnek az utcán?
– A magyar társadalmat semmilyen szempontból sem reprezentáló rendvédelmisek tüntettek, mert azt mondják, szerzett jogokat vesznek el tőlük. A történelemben sokszor vettek el szerzett jogot. Ám a magyar nyugdíjrendszer nem bírja el a negyvenévesen nyugdíjba vonulók terheit, és a munkájukra is szükség van. Ráadásul a rendszer erkölcsileg is elfogadhatatlan. Miért egészségkárosítóbb egy rendőrnek fütyörészni az utcasarkon, mint egy tanárnak külvárosi iskolában tanítani, vagy egy nővérnek haldoklókat ágytálazni?
– Ezt mondja a tűzoltónak, aki az életét kockáztatja a húszkilós felszerelésben, 300 fokban kilencvenezerért!
– Meg kell őket fizetni, de nem nyugdíjkedvezményekkel. Azt sem mondom, hogy egy hatvanéves rendőrnek kocsmai verekedést kell lerendeznie, de bejelentéseket remekül gépelhet a kapitányságon.
– Abban egyetértünk: nem biztos, hogy jó a társadalmi megállapodás, amely szerint nem tudunk eleget fizetni, de cserébe hamarabb nyugdíjba engedünk. Ám inkorrekt ezeket az embereket kényszerpályára állítani. Akik most felszerelnek, azokkal szemben kell új szabályokat alkalmazni.
– Csakhogy az ország ezt nem bírja ki.
– Vagy a kormány ügyetlen, és nem talál más megoldást. Értem a gazdasági kényszert, de nem lehet a visszamenőlegesség tilalmát megszegni.
– Van olyan gazdasági kényszerhelyzet, amikor a közérdek azt felülírja.
– Van pár pazarló rendszer, amelyekhez hozzányúlva a demokratikus játékszabályokat betartva is lehetne spórolni.
– Megtettük: mérsékeltük az állami bürokráciát, nincsenek luxuskiadások, a parlament létszámát majd a felére csökkentettük, az önkormányzati képviselőkét is megnyirbáltuk. Mi a spórolást magunkon kezdtük.
– Ezek szerint ez kevés. Pokorni Zoltán a Fidesz kongresszusán azt mondta: „A legnagyobb veszély, ami ránk leselkedik, azok mi magunk vagyunk. Ha azt hisszük, mindenkinél okosabbak vagyunk.” Mértéktartásra intett.
– Bölcs javaslat.
– Mégse fogadták meg. Még mindig egyéni képviselői indítványként nyújtanak be számos törvényt, így kerülve meg az egyeztetési folyamatot, vagy számos kulcsfontosságú törvényjavaslatot az utolsó pillanatokban módosítgatnak, s már a kormánypártiak is csak kapkodják a fejüket, merre is az előre.
– Probléma, hogy egy parlamentáris demokráciában parlamenti képviselők nyújtanak be javaslatot?! A választók akaratából centrális politika valósult meg, tehát minden társadalmi csoport tudhatja: az ő gondját csak a Fidesz–KDNP-szövetségen belül lehet megoldani. Így a különböző érdekek ütközése nem a kormány és az ellenzék között, hanem a kormányoldalon belül történik.
– Az oktatásban érdekeltek egységesen tüntettek a Szalay utcában. Valamiért Hoffmann Rózsa le is akart mondani, de még ez sem sikerült.
– Egységesek? Ráadásul egy nem létező törvényjavaslat ellen tüntettek… Hoffmann Rózsa nem kapaszkodott a bársonyszékbe, a miniszterelnök pedig világossá tette, teljes iránta a bizalom. Őszre meglesz a közoktatási és a felsőoktatási törvény is – közben persze ezer konfliktussal. Az a dolgunk, hogy meghallgassuk a véleményeket, s működőképes egységbe rendezzük. Ez a politika művészete.
– Az alkotmánybírák jelöléséhez, például Balsaiéhoz mit szóltak?
– Számomra a legfontosabb az volt, hogy Dienes-Oehm Egon mint a KDNP jelöltje alkotmánybíró legyen. Megtörtént.
– Meg. Még ha a „kiemelkedő tudású elméleti” jogász törvényi feltételnek nem felel is meg.
– Az Egon? Ha valaki megfelel mint nemzetközi jogász, az ő.
– Van papír, vagy nincs? Ő maga nyilatkozta, hogy nincs.
– Szakmai felkészültségét még az ellenzék sem kérdőjelezte meg, minden szempontból helye van a taláros testületben.
– Balsai?
– Támogattam a megválasztását. Igazságügyi miniszterként Isépy Tamás volt az államtitkára az Antall-kormányban. Aki jó volt Isépynek és Antall Józsefnek ahhoz, hogy levezényelje a rendszerváltás igazságügyi átalakítását, az jó lesz alkotmánybírának is.
– Mégis sikerült olyan törvényjavaslatot benyújtania – a 98 százalékos különadóról szóló első verzióját –, amelyet az Alkotmánybíróság azonnal elkaszált.
– És? Aquinói Szent Tamásnak is voltak olyan tételei, amelyeket elítélt az egyház.
– Szép párhuzam. Balsai volt az egyik szerzője az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkítő javaslatnak és a testület átalakítását érintő módosításoknak, amelyek a bírák számát 15-re, a kinevezésük időtartamát pedig 12 évre növelték.
– Mi itt a probléma?
– Ne vicceljen. Nincs az rendben, ha valaki jogalkotói munkájával a saját karrierjének ágyaz meg. Legalábbis nagyon nem elegáns.
– Egyfelől, amit mond, abból logikailag az következik, hogy parlamenti képviselő nem lehet alkotmánybíró, ami abszurd. Másfelől, ugye ön se gondolja, hogy Balsai döntött a kormány helyett arról, miképp alakuljon a testülettel kapcsolatos jogalkotás?
– Nem, de arról a kormány döntött, hogy mehet a testületbe. Ez a mértéktartás?
– Csupán az Alkotmánybíróság működőképes átalakítása történt meg. Ki szavazhatná ezt meg, ha nem a törvényhozók?
– De alkotmánybíró lehetett volna más is. Például, ahogy eddig, ellenzéki jelölt is. Ehelyett csak a Fidesz–KDNP jelöltjei kerültek be, nehogy az új testület a necces törvényeket elkaszálja.
– Legitimációs szempontból a pártok érdektelenek, a nép által felhatalmazott parlament többsége által megválasztott jelöltek lettek bírák. Tehát legitimek.
– A Fidesz–KDNP-s többség hozott létre egy ilyen Alkotmánybíróságot. Már kínos, ezért nem vállalják?
– A kritikusok végeredményben nem velünk vitatkoznak, hanem a néppel, hiszen a nép által választott magyar parlament döntött. Forrás: 168óra.hu

Posted on Hozzászólás most!

Több mint kétezer őzbakot lőnek agyon Győr-Moson-Sopronban

Az őzek jó részét nem a vadászok, hanem az autósok ejtik el. A közlekedési balesetben elütött állatok értékét az autósoknak kell megtéríteni. Beindult az őzbak szezon, ezért a vadállományt selejtezik a vadászok. Győr-Moson-Sopron megyében idén közel 2500 őzbakot lőnek ki, a megyei vadgazdálkodási terv szerint. Az őzek jó részét nem a vadászok, hanem az autósok ejtik el. A közlekedési balesetben elütött állatok értékét az autósoknak kell megtéríteni. Ezt lobbizták ki a vadásztársaságok.

Mindenkinek magának kell viselnie a saját kárát – állítja a vadásztársaság – mivel a vadászat is és az autóvezetés is veszélyes üzemág. A vadbalesetekről a szanyi vadásztársaság vezetője azt mondta, hogy sok őzet az autósok ütnek el. Egy állat eszmei értéke elérheti a 300 ezer forintot. Az idei évben ott 95 őzbakot lőhetnek ki a vadászok. Ez tízzel több, mint tavaly. Megyei szinten pedig 2500-ra emelték meg a kilőhető állatok számát.
„Április 15-ével elkezdjük azokat az egyedeket kilőni, amelyek tényleg nem odavalók, magyarul selejtezünk, az abnormális trófeákat általában, itt megjegyezném, ami gyilkos, hosszú” – mondta Németh Gergely, a szanyi Dózsa Vadásztársaság elnöke.
Ez azért fontos, hogy ne egymást sebesítsék meg az állatok a helyfoglalás időszakában. Sokszor azonban a gazdák kérik a vadászokat a vadak kilövésére, mert komoly károkat okoznak az állatok a mezőgazdaságban. „A tavasz folyamán, amikor az agancsot tisztítják az őzek, elég nagy a vadkár olyan szempontból, hogy a nyárfatelepítéseket ugye letisztítja, leveri róla a fának a kérgét” – nyilatkozta Simon Imre, vadőr.
Az őzbak szezon tavasztól augusztusig tart. Szanyban kevés bérvadász fordul meg, az elnök szerint azért, mert mint mondják: nem gazdasági alapon vadásztatnak. Forrás: Hiradó.hu

Posted on Hozzászólás most!

A belvíz miatt nem tudnak annyi vadat ölni a somogyi vadászok

Van amikor szerencséje van az állatoknak, van amikor nincs. Most a belvíz sújtotta somogyi erdőkben nem győzik etetni az állatokat a vadásztársaságok, jelentős a lemaradás a kilövési tervekben.
Még mindig nem akar visszavonulót fújni a belvíz több somogyi erődben. A jeges vízben a vad megsérülhet, ráadásul elegendő táplálékot sem talál magának ilyen körülmények között. A vadászok kénytelenek folyamatosan tölteni a szórókat, ám nem emiatt fáj a társaságok feje.
A hajtók nem tudnak bemenni az erdőbe, a vadakat nem tudják kihajtani. Egyrészt visszaesett a vadásztatásból származó bevételük, másrészt nem tudják teljesíteni a kilövési tervet, ami bírságot vonhat maga után.
Főként Segesd és Lábod környékén vált szinte kisebb-nagyobb tóvá az erdő. Van, hol a terület harmadát, felét, Segesdnél például nyolcszáz hektárt borít belvíz.
(A cikk címét moderálta az Admin.)

Posted on Hozzászólás most!

Medvevadászat Székelyföldön – Videó

A medvék egyre nagyobb biztonságban érezhetik magukat Székelyföldön, ahol az elmúlt években jelentősen megcsappant az érdeklődés az állatok vadászata iránt. Engedéllyel lehet medvét lőni, de egyre kevesebben vállalkoznak rá. Hogy ez most jó-e vagy sem, már mint az embernek, mert a medvének valószínűleg tetszik, erről szól az alábbi összeállítás. Tovább a videóra

Posted on 1 hozzászólás

Minden vadász barbár?

Itt élünk az Európai Unióban, ahol a disznóvágáson el kell kábítani a disznókat, mielőtt leöljük őket. Mindezt azért hogy ezzel se kínozzuk az állatokat!
Így van ez már minden állat esetében, kiéve a vadon élő állatoknál. A vadászat az más, ott nincsenek tekintettel az állatokra, csak a “szórakozás” számít. No de miért?
A vadász, aki fenn ül a vadlesen csak azért, hogy élvezetből ölhessen különleges kategória. Gazdag hobbi ez és brutális.
Méregdrága terepjárókkal járnak, behajtanak oda ahova egyébként tilos a mezei turistának autóval bemenni, hiszen károsítja a növényzetet. Persze a vadászokra nem vonatkoznak a szabályok.
Ez egész nem más, mint szórakozásból elkövetett természetkárosítás. Károsítja a növényzetet, az állatokról már nem is beszélve.
Az őzeknek, szarvasoknak és vaddisznóknak semmi esélye. A vadásztársaságok ugyanis hatalmas kerítéseket építenek az erdőkben, melyen a vadak nem jutnak át. Így aztán könnyen sarokba lehet őket szorítani. Nincs hova menekülniük!
Ezek a kerítések persze nem csak a vadaknak jelentenek akadályokat! A kiránduló, sportoló emberek se tudnak átjutni rajtuk, kivéve ha átmásznak rajta. Persze ez kerékpárral már nem is olyan egyszerű, ráadásul ha meglátja a vadász, akkor nem hagyja szó nélkül, “hisz tönkreteszik a kerítését”.
Vadlesek persze mindig az etető, itató közelében vannak, hogy az állatok még véletlenül se kerülhessék el a sorsukat.
Hiába! Ki kell szolgálni a fizető Német vadászokat, akik hazájuk helyett nálunk élik ki gyilkolási vágyukat. Nyugaton lehet normálisabbak az állapotok, így eljönnek a barbár keletre, ahol jó pénzért mindent lehet.
Ez már rég nem az élelemszerzésről szól. Jó részük nem is eszi meg a vadat. Kiteszi a falra az agancsot, esetleg kipreparáltatja áldozatát. A legnevetségesebb, hogy van vegetáriánus vadász. No igen, ez van, ha két divat találkozik!
Sokszor magyarázzák saját létük jogosságát azzal, hogy a szántóföldeket védik a termést megdézsmáló vadak ellen.
No de mi volt a vadászok előtt? Akkor is megvolt az egyensúly. Feltehetően sokkal természetesebb egyensúly. Ráadásul ehhez a “nehéz munkához” külföldi vendégmunkásokat kell alkalmaznunk.
Miért nem számolják már fel ezt a barbárságot?
Ezt nem nehéz kitalálni, mikor halljuk, hogy politikusaink egymást lövik! A vadászat egy elit hobbi, így a befolyásos embereknek saját magukat kellene korlátozni bármely vadászat ellen irányuló kezdeményezés esetén.
A pénz pedig nagy úr. Mindent elér, még a hobbiöldöklést is engedélyezi.
Hogyan hat ez a mezei emberekre?
Néha lelőnek közülünk egy-egy embert, hisz a vadász is tévedhet. Sajnos nem mindig magukat lövik le, néha áldozatul esik egy-egy civil is.
Ki tudja. Lehet, hogy több is, csak épp a telefon helyett az ásóhoz nyúlnak???
Ez még természetesen nem minden. A természetet járó emberek rendszeresen találkoznak össze vadászokkal, akik nem épp örömmel fogadják a betolakodókat.
Igen. Betolakodókat. A vadász ugyanis úgy látja, hogy övé az erdő ami csak azért van, hogy ő vadászhasson. Szerinte kirándulni, sportolni csak engedélykérés után lehet, akkor is csak a kijelölt turistaúton és csak akkor ha épp nincsen vadászat. Ezt szinte minden vadász így gondolja. Személyes tapasztalatból tudom.
A higgadtabbja jól leteremt és azonnali távozásra szólít fel, a kicsit vérmesebb viszont ordibál és fenyeget. Követeli, hogy mondjam meg: “Ki fizetett azért, hogy elijesszed a vadakat?”
Persze van akinek teljesen elborul az agya. Megtörtént, hogy mikor egy turistaúton összetalálkoztam pár vadásszal (egy magyar és egy német terepjáró gazdáival), akkor rámfogták a puskát, ezzel nyomatékosítva, hogy kerüljek 10 kilométert.
Mit tud tenni ilyenkor az ember? Hát kerül, méghozzá jó nagyot, hiszen nem akarja, hogy véletlenül vagy direkt lelőjék.
Az már csak hab a tortán, hogy láttam a 3 fiatal őzikét a több tízmilliós terepjáró platóján vérbe fagyva.
Vadakon és az embereken kívül a kutyákat veszélyeztetik leginkább a vadászok. Megesik, hogy a póráz végén lövik le a kutyákat, de ha szabadon “kószál”, akkor kötelesek is lelőni. Ezzel védik a természetet. Még töltényeket is kapnak cserébe a kilőtt kutyáért. Elég szomorú tehát a valóság.
Bízom benne, hogy előbb utóbb tehetünk ez ellen a barbár és brutális dolog ellen, amit vadászatnak hívnak. Talán egyszer nyugodtan lehet majd az erdőt járni anélkül, hogy kitiltanának, fenyegetnének minket, vagy rosszabb esetben lelőnének minket a szórakozásból gyilkoló “fizető vendégek”. Forrás: Napjaink.blog.hu

Posted on 2 hozzászólás

Dámszarvas ölése: állatgyilkos videó kellemes zenével

A vadászat: A gyereket is viszem, és a kezébe adom a puskát. Ezzel élvezet állatokat agyonlőni. Becserkészem a vadat. Távcsöves puskámmal meglövöm a szarvast. Még él mikor már pózolok vele. Késemel kibelezem. Pálinkát iszok… Ihlet: Csokaserdo.hu –  A vadásznak holttestek kellenek! A vadászok dúvadak! Beteges szórakozás az állatokra való lövöldözés! Az állat küzd az életéért, az ember meg szórakozásból öl. Lemészárolták a vadakat. Forrás: Index fórum
“2010. január 20.-án vadásztársaságunknál esett ez a ritka spíszer dámbika. Tamás első sikeres dámvadászatának emlék-videófilmjét az alábbiakban adjuk közre:

Hozzászólások a videóhoz:
F. Péter: Ezt a gyenge lövést (lövéseket) kár volt felrakni. Lehet, hogy élvezetes nézni az állat szenvedését, de inkább a gyorsan és szépen elejtett vaddal dicsekedjen. A távolság nyílt irányzékkal sem tűnik túl messzinek, egy kis gyakorlással szebb találatokat érhet el.
Huvegsos: Egyetértek az előttem szólóval, két ilyen gyenge lövést, ilyen kis távolságról, mely a vad szenvedését okozta… A videót nem tartom publikálhatónak. Forrás itt: Csokaserdo.hu/2010/02/damvadaszat-nagykoroson

Posted on 1 hozzászólás

Állatkerti oroszlánokra vadásznak Afrikában

Döbbenetes leleplező felvételek a Fókuszban! A riporter hobbivadásznak adta ki magát, és rejtett kamerával három állatkertből eladott oroszlán nyomába eredt. A szálak afrikai vadásztelepekre vezettek, ahol jó pénzért lőnek maguknak trófeákat vadászok. Nem ritkán az állatkertekből szabadon engedett állatok az áldozataik. Magyarok is járnak oroszlánt gyilkolni! Egy hím oroszlán lelövése 25.000 Euróba kerül. A nemzetközi állatvédő segítségével heteken át kitartóan nyomozó riporternek végül sikerült két halálraítélt oroszlánt felkutatnia. A bravúros mentés felvételei és a felháborító történet további részletei a Fókuszban! Videóriport itt

Posted on 1 hozzászólás

Kölcsey televízió, Trófea – Őzbak ölése

Trófea TV: Nyírtasson remekül indult az őzbak szezon, a világranglista 11-ik helyét foglalhatta el a most elejtett trófea. Szlovákiában egy nemzetközi filmszemlén sikeresen szerepelt a Nyírerdő két kisfilmje, kategóriájában mind kettő az ezüstérmet hozta haza. Egy újabb exkluzív kiadvánnyal bővült a magyar vadászati krónika – a szabolcsi szerzőpáros a FEHOVÁ-n mutatta be a „Magyar Vadászösvényeken” címet viselő vadászkönyvet.

Posted on Hozzászólás most!

Vadászok vaddisznókat ölnek

Az élőlények egy csoportja egy másik keze által él, hal, szenved. A puskás emberek álloknak okoznak kínokat, és megölik őket! Jelen esetben vaddisznókat. Még lőni sem tud az állatgyilkos, és nagyot csodálkozik: “Baszdmeg még él!”

Mit ér a vaddisznó élete? 12-16 cm agyarral 50.00,- Ft, 22 cm agyarral 424.000,- Ft. Van még egy mm felár is. Hát igen, az agyarért, a trófeáért ölik vadkant. Ha a vadász csak megsebzi az állatot, és az elmenekül, akkor is kell fizetnie: a kísérővadász által becsült trófeasúly szerinti ár felét.