Posted on Hozzászólás most!

Ludakat idomít János

Árván maradt két nyári lúd, ezért nem tudtak elrepülni csapatukkal melegebb éghajlatra. Tóth János, a hortobágyi madárkórház solymásza vette őket szárnyai alá.
Nem kevesebbre vállalkozott a hortobágyi madárkórházban Tóth János, mint hogy Tipinek, a lúdlánynak és Tapinak, a kis gúnárnak megtanítja mindazt, amit az anyjuktól kellett volna elsajátítaniuk.
– Az árva kisludakat találták, úgy hozták be nekünk a nyár végén – mesélte a Borsnak a lúdidomár. – Délre kellett volna vonulniuk a társaikkal, de ha nincs a kicsik mellett az anyjuk, akkor nincs kitől tanulniuk. A kis pelyhest Tipinek neveztem el, ő rendkívül ragaszkodó. Sokszor felkéredzkedik a tenyerembe, hiszen az életben az anyjuk hátára is felmásznak a vízben, ha a tolluk átázik. A gúnárt Tapinak neveztem el, ő kicsit magának való, nem olyan barátságos. Megtanítottam nekik, hogyan menjenek a vízbe, mert maguktól nem mentek be. A madárkórház műhelyében alakítottam ki nekik helyet, de nagyon zsiványok. Ha szerelek valamit, ellopják a szögeket, a szerszámokat, és a kis medencéjük vizébe rejtik.
A ludak másfajta madarat nem tűrnek el az ember mellett, mindig ők akarnak lenni a középpontban. A lúdiskolának hátránya is van: túlságosan megszokják az ember közelségét, így megbíznak benne. Most éppen vadászati idény van, és bár nyári lúdra nem szabad lőni, Tóth János nem meri kiengedni a műhelyből védenceit, nehogy valaki lepuffantsa őket. Forrás Borsonline.hu, fotó Miskolczi Janó.

Posted on Hozzászólás most!

Ismét magyarországi akcióba kezdett a Négy Mancs

Ezúttal a lúdtolltermelés került a célkeresztjükbe. Szerintük ugyanis a pihék élő állatokról történő szedése szenvedést okoz a ludaknak. Megint magyarországi akciókba kezdett a Négy Mancs (Vier Pfoten) nevű osztrák szervezet. Ezúttal a lúdtolltermelés került a célkeresztjükbe. Szerintük ugyanis a pihék élő állatokról történő szedése szenvedést okoz a ludaknak. Mondják ezt annak ellenére, hogy élettani kutatások igazolják a szakszerű tollszedés fájdalommentességét.

A Négy Mancs internetes oldalán több olyan – különben nem Magyarországon készült – felvétel is látható volt, amely véres, megkínzott állatokat mutatott – számolt be róla az MR1-Kossuth Rádió.
Bár a hazai gyakorlat messze nem ilyen, a szervezet most mégis magyar kistermelők telepein próbál erre bizonyítékot gyűjteni, és teszik ezt a gazdálkodókat megtévesztve, etikátlan módon – mondta el a Kossuth Rádiónak Szilágyi István, a Fehér Kereszt Állatvédő Liga kurátora. Termelők közvetlenül és a terméktanácson keresztül is megkeresték a szervezetet a problémával, később egy német forgatóstáb is bejelentkezett. Ezek eredőjeként sajnos kijelenthető, hogy újabb lejárató kampány készül a magyar agrárium ellen. Szilágyi István mindehhez hozzátette: léteznek egységes, egész Európára érvényes állatvédelmi útmutatások, ám a jogalkotás, a paragrafusok betartatása és annak ellenőrzése alapvetően tagállami hatáskör, ezért érthetetlen, hogy a Négy Mancs – amennyiben kétségei vannak a tollszedéssel kapcsolatban – miért nem keresett meg egyetlen magyar állatvédő szervezetet sem. A Fehér Kereszt például az összes korábbi, az állattenyésztést érintő állatvédelmi kérdésben helyt állt, ezért érthetetlen számukra az, hogy ezúttal is elmaradt a kapcsolatfelvétel.
A konzultáció hiányát emelte ki a Tollszövetszség elnöke is. Baradács László hozzátette: évek óta hangoztatott érveiket figyelmen kívül hagyják a radikális szervezetek. Ilyen például az, hogy évente körülbelül 150 millió darab takaró készül a világon, és ha a toll helyett szintetikus anyagokat használnának, annak lényegesen nagyobb lenne a környezetterhelése, mint a mostani rendszernek. A párbeszédre azonban eddig sem hajlott egyik állatvédő szervezet sem, márpedig az egyoldalú diktátumok nem oldják meg a helyzetet. Baradács László hozzátette: bármikor készek az észérvek ütköztetésére.
A Hajnal-táj szakmai körökből származó információk alapján úgy tudja, hogy a Négy Mancs forgatóstábja eddig négy magyar telepre jutott be úgy, hogy az akciócsoport magyar tolmácsa azt hangoztatta, esetleg értékesítési gondjai lehetnek a gazdálkodónak, ha nem engedik őket filmezni. Sajnos a korábbi évek tapasztalata az volt, hogy az ilyen módon készült képeket a szervezet más felvételekkel összevágva tette közzé, rossz színben feltüntetve a magyar állapotokat.
Hivatalosan meg nem erősített információink szerint ezért az országos helyettes főállatorvos sürgősséggel új rendelkezést hozott, amely szerint hatósági állatorvos írásos engedélye nélkül magyarországi állattartó telepeken filmfelvétel nem készíthető. Bognár Lajos csütörtökre ígért részletes tájékoztatást az ügyben, éppúgy, ahogy Marcus Miller, a Négy mancs osztrák vezetője is. A velük készült beszélgetések részleteit további hírműsorainkban, illetve a pénteki Hajnal-tájban hallgathatják meg.
A Négy Mancs feljelentést tett – A Négy Mancs közleményben tudatta, hogy az elmúlt napok során 60 libatelepet ellenőrzött Lengyelországban és Magyarországon. A szervezet szerint két magyarországi telepen az ellenőrök sérült, frissen tépett libákat találtak. A Négy Mancs közleményben tudatta, hogy feljelentést tettek az ügyben. Forrás: Híradó.hu