Posted on Hozzászólás most!

Macskatápon él a különleges madár – videó

Különleges, a kihalás szélén álló madár, bali seregély kelt ki a nyíregyházi állatparkban. A hófehértollú madár a természetben, csak Balin él, ott is mindössze 100 példány van belőle. A nyíregyházi állatpark néhány éve csatlakozott a fejfenntartó programhoz, a gondozók szerint nagyon nagy siker, hogy sikerült szaporítaniuk.

Posted on Hozzászólás most!

1700 papagájt tartott a lakásában

Ezerhétszáz hullámos papagájt találtak a hatósági emberek egy berlini, 63 négyzetmétere lakásban. Egyedül a hálószoba volt madármentes, a többi lakrész televolt madárfészkekkel, madárülőkékkel, etetőkkel.
A 60 éves nyugdíjas hölgy maga sem tudta, hogy hány madara van. A szomszédok által riasztott hatóságok pedig napokig gyűjtötték be a papagájokat, mert egész Berlinben, beleértve az állatkertet, nem találtak elég helyet az elhelyezésükre.
Az ellenőrzés első érkeztekor a hölgy vagy 350 papagájt egyszerűen hagyott kirepülni az ablakon. Legalábbis ennyire saccolták a kiérkezett szakértők a szárnyra kapott madarak számát.
A következő nap újabb 600 madarat számoltak meg a lakásban, és még nem látszott a vége. Amikor már 1030 madarat befogtak, és még mindig csicsergett az egész lakás, aggódni kezdtek.
Meg kellett ugyanis szakítani az akciót, hogy megfelelő elhelyezést találjanak a nem mindennapi mennyiségű madárnak. Végül is 1700 madarat számoltak össze, és akkor vált teljesen láthatóvá a lakás állaga is.
Mindent guanó és toll borított, amerre a szem ellátott fészkek, a bútorok szinte a felismerhetetlenségig voltak bepiszkolva, és összekarmolva. A lakónak új lakásba kell költöznie, mert ez jelenleg lakhatatlan.
Az ügy kapcsán kiderült, hogy nem is annyira egyedi az eset. A madárkolónia felszámolásának hetében a berlini állatvédők, és állatfelügyelők 160 házi kedvencet gyűjtöttek be a lakásokból. Kutyákat, macskákat, majmokat, de kecskéket is.

Posted on Hozzászólás most!

Mentett fiókák az Állatkertből a Hortobágyra

Elszállították a Hortobágyi Nemzeti Park malomházi állomására azokat a madárfiókákat, amelyek a Tisza-tó térségéből, az árvíz elől kimentett madártojásokból keltek ki. A fokozottan védett madárfajokat a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei keltették ki, és ők gondoskodtak a táplálásukról az első 5-6 hétben.
Összesen tizennyolc mentett madárfiókát, köztük nagy kócsagokat és vörös gémeket szállítottak a Fővárosi Állat- és Növénykertből a Hortobágyi Nemzeti Park malomházi területére. A madarak azokból a tojásokból keltek ki, amelyeket június 9-én gyűjtöttek be a helyi természetvédelmi őrök a Tisza-tavi madárrezervátum árvíztől fenyegetett fészkelőhelyeiről. A vadmadár tojások kikeltetéséről a városligeti intézmény keletető állomása gondoskodott: ez első fiókák június 28-án bújtak ki a tojásból.
Az első hetekben pepszines oldattal kezelt apróhallal etették őket, kiegészítésként pedig édeskömény teát kaptak. Az elmúlt hetekben azonban folyamatosan átszoktatták őket a „kezeletlen” halra, így már azt is szívesen fogadják. A fiókák szemmel láthatóan gond nélkül átvészelték az utazást, hiszen érkezés után a számukra új, idegen helyen is hajlandóak voltak táplálkozni.
A mentett madárfiókákról az elkövetkező hetekben a Hortobágyi Nemzeti Park malomházi bemutatóhelyének szakemberei gondoskodnak. A fokozottan védett madarak egy tágas röpdében kaptak helyet, s ha a kellő fejlettséget elérik, szabadon fogják engedni őket.

Posted on Hozzászólás most!

Az állatok másképp izzadnak

Izzadás nélkül az emberek nem ússzák meg ezt a nyarat, de az állatok igen. Nekik más lehetőségeik vannak a hőség kezelésére.
Kutyák: ha egy ugató négylábúnak nagyon melege van, lihegni kezd és gyorsabban lélegzik, mint általában. A szájából kilógatott nyelvén keresztül nedvességet párologtat, így gondoskodik arról, hogy teste ne hevüljön túl. Hőségben a kutyák lehetőleg árnyékba húzódnak és keveset mozognak. Nem tudnak igazán verejtékezni, mert csak kevés izzadságmirigyük van.
Macskák: a bársonytalpúaknak is viszonylag kevés az izzadságmirigyük. A bundájukat nyalogatva, az elpárolgó nyállal hűtik magukat. Tikkasztó melegben kitátják a szájukat és lihegnek. A szapora légzésen keresztül párolog a nyál a toroküregben és biztosítja a testhőmérséklet csökkenését.
Madarak: felborzolják magukat, hogy ne rekedjen meg túl sok meleg a tollazatuk alatt. A szél is gyorsabban eljut így a bőrükhöz. Ezen kívül a madarak is lihegni kezdenek és fürdővel frissítik fel magukat. A legforróbb déli órákban lehetőség szerint csak keveset mozognak.
Nyulak: füleiket használják hőmérsékletszabályozóként. Hőségben a kevésbé szőrös fülükön erősebben áramlik át a vér, és ezzel hőt adnak le. A nyulak is lihegnek, és leginkább bokrok árnyékában vészelik át a kánikulát.
Disznók: ezeknek az állatoknak is kevés az izzadságmirigyük. Nyáron, ha módjuk van rá, kiélik fürdőszenvedélyüket. Dagonyáznak a pocsolyákban, és a sárral az élősködőktől is védik bőrüket. Ha a sár megszárad rajtuk, odaragadnak például a szúnyogok és a legközelebbi fához dörgölőzve könnyedén megszabadulhatnak a vérszívóktól.

Posted on Hozzászólás most!

Árvízből kimentett tojásokat keltetnek az Állatkertben

Vadmadár tojásokat keltetnek a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A zömmel vörös gémektől és nagy kócsagoktól származó tojásokat a természetvédelmi őrök gyűjtötték be olyan területeken, ahol az árvíz fokozottan védett madárfajok költőtelepeit veszélyeztette.
A Fővárosi Állat- és Növénykert is részt vesz abban a munkában, amelynek keretében az árvízi események miatt veszélybe került vad madarakat igyekeznek megmenteni a természetvédelmi szakemberek. A Tisza-tavi madárrezervátumban június 9-én gyűjtötték be az áradás miatt fenyegetett fiókákat és madártojásokat a csak csónakon megközelíthető költőtelepekről. A fiókák a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi mentőhelyére kerültek, a tojásokat pedig a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították keltetés céljából.
A tojások nagy része vörös gémektől (Ardea purpurea), illetve nagy kócsagoktól (Egretta alba), tehát fokozottan védett madaraktól származik. A tojások jelenleg keltetőben vannak, és bár bekerülésükkor kérdéses volt, hogy az árvíz mennyire ártott meg nekik, az elmúlt napokban végzett lámpázások során a kert szakemberei megállapították, hogy többségükben életképes embrió fejlődik. Így jó esély van arra, hogy a tojások nagy részéből valóban ki is keljen fióka. A kikelő madarakat – megfelelő előkészítés után – a természetbe fogják visszajuttatni.
A madármentéssel is foglalkozó ismert hazai intézmények közül a legtöbb madarat a Fővárosi Állat- és Növénykertben mentik meg: ez évente félezernél is több, javarészt természetvédelmi oltalom alatt álló szárnyast jelent, ráadásul a mentőtevékenység egyéb állatokra, így a sünökre és a denevérekre is kiterjed. A behozott madarak többféle problémával kerülnek be, az áramütéstől a mérgezésen át egészen a csonttörésekig. A madármentésben mindig az a cél, hogy a gyógyult, megerősített állatokat vissza lehessen engedni a szabad természetbe. Az Állatkert ezen a téren természetesen szorosan együttműködik a hazai nemzeti parkokkal, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel is.

Posted on Hozzászólás most!

Madárfiókák mentése

Balesetek az állatvilágban is előfordulnak, így alkalmanként a tojásos, fiókás fészekaljak is leszakadhatnak. A tojásos fészkek esetében semmit nem tehetünk, ekkor a pár szinte azonnal pótköltésbe kezd; a fiókás fészek lakóin viszont segíthetünk! Helyrehozhatjuk a fészket, pótolhatjuk műfészekkel az összetört madárlakot, és akár örökbe is adhatjuk az elárvult fiókákat másik fészekaljhoz.
A fiókás fészek leszakadását követően a madarak nem hagyják el a költőhelyet még egy ideig, így ha a fészket vissza tudjuk “szerelni” a falra vagy műfészekkel helyettesítjük, a madarak zavartalanul élhetik tovább az életüket. A betonkeményre száradt sárból készült fészkek nem feltétlenül törnek darabokra a leeséskor. Ilyenkor a fal és a fészek hátuljának portalanítását követően a lehető leggyorsabb száradási idejű csemperagasztóval, kétkomponensű műgyanta ragasztóval, esetleg homok finomságú szitált kavics és cement 3:1 arányú keverékével (beton) visszaragaszthatjuk a fészket a falra. Ez a módszer akkor is járható lehet, ha a leeséskor megrepedt vagy eltört fészket előtte megragasztjuk. Számolva az akár több napos száradási idővel, érdemes a fészek alá fecskepelenkát is szerelni, mert ezzel, és az erre állított “párnafákkal” alá tudjuk támasztani, a falnak tudjuk feszíteni a fészket a ragasztó száradási ideje alatt. A költés végeztével az ilyen megrongálódott fészkeket érdemes leverni és műfészekkel helyettesíteni, mert a megrongálódott fészekben újabb fészekalj kerülhet veszélybe.
Az esetek többségében a leszakadó fészek szét is törik, és még ideiglenesen sem javítható meg. Ilyenkor mesterséges fészekpótlékokat és fecske műfészket használhatunk. A fészekpótlék bármilyen megfelelő – a fészekhez hasonló belméretű – tálka (földdel kellő sekélységűre alakított virágcserép, családi margarin doboza, fa ládika stb.) lehet, amit a legjobb az előző pontban említett fecskepelenka alapra, a fészek eredeti helyére vagy annak közelébe rögzíteni. Ez a megoldás gyors, akár néhány tíz perc alatt is kivitelezhető. Arra kell nagyon ügyelni, hogy a pótfészek belmérete: az átmérő és a mélység minél jobban hasonlítson az eredeti fészekre, hogy a fiókák kényelmesen érezzék magukat és legyen helyük gyarapodni; továbbá arra is figyeljünk, hogy az eszköz stabilan álljon, ne tudja lefújni a szél és állja az igénybevételt: a fiókák mocorgását és az etetni érkező, a fészken megkapaszkodó szülők súlyát.
A természetvédelem egyik legfontosabb alapelve, hogy a kölyköknek, fiókáknak az a legjobb, ha családi környezetben növekedhetnek fel, mert így biztosítható a fajnak megfelelő szocializáció, a testi és mentális fejlődés. Ezért ha lehetőség van rá, az elárvult fiókákat – különösen a fokozottan védett sasok, gólyák, sólymok esetében – fajtársak hasonló korú fiókás fészkeibe adjuk örökbe. Ez a módszer a fecskéknél is járható, ezért ha tehetjük, egy-egy fiókát csempésszünk be az azonos faj lakott fészkeinek fiókái közé. Itt elsősorban arra ügyeljünk, hogy körülbelül hasonló fejlettségű (életkorú – ami a tollborítottság és a méret alapján becsülhető meg) fiókákból álló, és lehetőleg alacsonyabb fiókaszámú fészekaljat válasszunk. Ha így járunk el, az örökbefogadó szülők nem fogják észrevenni a turpisságot, a közhiedelemmel ellentétben nem érzik meg az ember által megfogott madár szagát.
Amennyiben nem lehet pótolni a fészket vagy örökbeadni a fiókákat, marad a fiókamentés. A néhány napos fejlődés után röpképessé váló elárvult fiókák együttműködőek, aktívan kérik a táplálékot. Így viszonylag egyszerűen és gyorsan felnevelhetőek. Arról azonban ne feledkezzük meg, hogy ebben az esetben komoly felelősség van rajtunk, aktív részvételt és odafigyelést igényelnek a fiókák!