Posted on Hozzászólás most!

Állatvédők jelentették fel Magyarországot

A szarvasmarhák Törökországba szállításának körülményeit kifogásolják, felfüggesztetnék a magyar élőállat-exportot, a gazdák aggódnak.
Három állatvédő egyesület jogsértési eljárást kezdeményez az Európai Uniónál, többek között Magyarország ellen is az élőállatok Törökországba tartó szállítása miatt, és a törökországi exportot is fel akarják függesztetni. Az élőállat-szállítás körülményeit kifogásolják.
Márton István, az exportban leginkább érdekelt Húsmarhatenyésztők és Marhahústermelők Országos Szövetségének elnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta, ha megszűnik az export lehetősége Törökországba, az akár 40 százalékos, 8-10 milliárd forintos áresést is okozhat a magyar szarvasmarha-tenyésztőknek, ezt pedig nem tudják lenyelni.
A jövedelmezőség miatt ma már mindenki szarvasmarhával szeretne kereskedni, így néhány tisztességtelen kereskedő is megjelent a piacon”- magyarázta a szövetség elnöke. A tenyészállatok szállítását szigorú uniós előírások szabályozzák, kivitel esetén támogatás is járhat, jogsértés esetén azonban elesnek ettől a kereskedők.
Márton István szerint tavaly többen is visszaéltek a tenyészállatok származási dokumentumával, ezért a kivitel decemberben leállt. A magyar hatóságok az elvégzett vizsgálatok alapján jelentős szigorításokat vezettek be, a török fél pedig a napokban érkezik meggyőződni arról, hogy megfelelőek-e a változtatások. – írja a Híradó.hu

Posted on Hozzászólás most!

Oszd meg a nyomort a Facebookon!

Összevert gyerekek és megkínzott állatok képei üdvözölnek minden belépéskor. Az egyiknek petárdát dugtak az orrába, a másikat elütötték, a harmadikat jól helybenhagyták, némelyikkel pedig mindez sorban megtörtént. Ti pedig a brutalitás elleni harc önjelölt védőangyalaiként tucatjával teszitek közzé a véres bűntettek bizonyítékait.
A Facebook morbid. Vagy az élet maga? Nincs is jobb annál, mint a passzivitás karosszékébe süllyedni, s egyetlen gombnyomással letudni a világmegváltó tevékenységet. Elvégre, ha legalább az ismerőseitek vágják, mennyire elítélitek az említett eseteket, biztosak lehetnek benne, hogy ép lelkületű, jó szándékú emberrel ápolnak szájberkapcsolatot. A megosztáson kívül akár hozzá is szólhattok az első látásra megrázó képekhez, szigorúan a következő alternatívák valamelyikével: „rohadjon szét, aki ezt művelte!”, „undorító féreg!”, „vele kellene ugyanezt csinálni!”
Ilyen horderejű pulya- vagy állatvédelmi aktivitás már tökéletesen alkalmas a lelkiismeret megnyugtatására. Kit érdekel, hogy a szomszéd kölyök mindennap visít, mert szíjjal ütik, ha egyszer megosztottad a Facebookon egy másiknak a képét? Miért tárcsáznád a menhelyet az utcába szegődött kóbor eb miatt, ha kilapított társa immáron az adatlapodon csalogat? Majd ha valaki hajlandó lesz őket lefényképezni, talán megszánod őket, és rájuk nyomsz egyet. Viszont ahhoz Józsika hátának még hurkásodnia, a kutyának pedig soványodnia kell.
„Úristen, nem hiszem el, hogy ilyen emberek vannak!” – kommenteli minden ötödik felhasználó, noha jól tudja: mindig is voltak, sőt, lesznek is. Oltári nehéz fellépni ellenük, mert ma Magyarországon egy állat felszeleteléséért gyakorlatilag csupán ejnye jár, a négy fal között kínzott csemete meg hová is fordulhatna? Legföljebb az utcasarokról vissza, mert ha ki is bontakozik kobakjában a szökés gondolata, bensője többnyire a terror rabja. Szóval a helyzet javításához civil szerveződésre volna szükség, az pedig nem piskóta.
Jönni, menni, intézkedni kell hozzá, megy vele az idő, a pénz meg az energia. Most komolyan leülnél a telefonos lelkisegély-forródrót másik végére, és megpróbálnál az alagút végén váró fényről hadoválni? Netalán fejben megterveznél egy komplex családsegítő szolgálatot, amely mindenféle külső nyomástól és bürokráciától mentesen, gyorsan, hatékonyan képes lenne harcba szállni a bántalmazottak oldalán? Esetleg vennéd a fáradságot, hogy petíciót fogalmazz, majd aláírásokat gyűjts az állatvédelmi törvény szigorításáért?
Ugyan, dehogy, nem érsz te rá annyira. Egy kattintásra azonban mindig van időd. Reménykedj benne, hogy a barátaidnak is lesz, amikor a te érdekeid szorulnak virtuális védelemre! Forrás: Tempty.hu

Posted on Hozzászólás most!

Káoszt okoz a tojótyúkok ketreccseréje

Várhatóan 109 tojótyúk-tartó telepet kell bezárni Magyarországon amiatt, hogy nem tudják teljesíteni a 2012. január elsejétől hatályos, szigorúbb uniós állatjóléti előírásokat. Brüsszel a szabályozási változtatásokkal megköveteli, hogy a termelők hagyományos ketreceiket újakra cseréljék. A telepbezárásokkal több,mint 220 ezer hazai tyúkférőhely szűnhet meg, és a Baromfi Terméktanács (BTT) szerint káosz alakulhat ki, amely rövid időn belül akár 30 százalékos tojásár-emelkedéshez, fokozódó importveszélyhez és a belpiac 25 százalékának elvesztéséhez vezethet. Eközben az Európai Bizottság (EB) már úgynevezett kötelességszegési eljárást indított azon tagállamok – így Magyarország – ellen, amelyek a ketreccseréket a január elsejei határidőig nem hajtották végre. Egyúttal azonban az átállás érdekében további héthónapos, jövő év július végéig tartó átmeneti időszakot biztosított, de ehhez azt is feltételül szabta, hogy az érintett tagországok akcióterveket dolgozzanak ki. Az EB már 2012. első negyedévében megkezdi a tagállami ellenőrzéseket, ha az akciótervek végrehajtását nem látja biztosítottnak. Magyarországon – függetlenül a 109 telep bezárásától – július végéig még mintegy egymillió tyúkférőhelyet kellene átalakítani. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) azt igyekszik elérni, hogy a héthónapos átmeneti időszakban is étkezésiként lehessen értékesíteni a hagyományos ketreces tojásokat, Brüsszel viszont csak az ipari feldolgozást engedélyezné, és ez további drasztikus piaci tojáskínálat-csökkenéssel járna. A ketreccserék kapcsán több tagállam nem játszik „nyílt lapokkal”, ezért az uniós ellenőrzéseket nem a „renitensnek” bélyegzett, hanem a teljes felkészültségről nyilatkozó tagországokban kellene megkezdeni – szorgalmazza a BTT.
Magyarországon a mintegy 4 millió tojótyúk-férőhely több mint 50 százaléka új típusúnak számít, így ágazati felmérések szerint összesen 1,3-1,4 millió férőhelyet kellene még átalakítani, és ez körülbelül 200 telepet érint. Mint ismert, Brüsszel állatjóléti szempontokból követeli meg, hogy a termelők 2012. január elsejétől a hagyományos ketreceket lecseréljék. Az irányelv szerint az állatoknak az új ketrecekben legalább 750 négyzetcentiméternyi területet kell biztosítani, és minden tyúknak 15 centiméteres ülőrudat kell elhelyezni. Gondoskodni kell korlátozás nélkül használható etetővályúról is, amelynek tyúkonként legalább 12 centiméter hosszúnak kell lennie. Ezen felül minden szárnyasoknak kétszelepes vagy kétcsészés itatóhoz kell hozzáférniük.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) felmérései szerint Magyarországon 551 tojótyúk-tartó telep van, amelyekből 109 a januártól hatályos, új szabályozási előírásokat nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni, illetve jövő évi terveit a hivatalnak egyáltalán nem jelezte. E telepeken a tojótyúk-tartást és az étkezési tojástermelést fel kell számolni, az MgSzH-nak pedig a vállalkozásokkal szemben erőteljesen fel kell lépnie.
A 109 telepen összesen 224 ezer tojótyúk-férőhely szűnhet meg – derül ki a hivatalos összesítésekből. Azok számára viszont, akik az érintett 200 telepből a rendelkezéseknek még meg kívánnak felelni, az Európai Bizottság (EB) 2012. július 31-ig tartó, átmeneti időszakot biztosít. Magyarországon tehát ez idő alatt még csaknem 100 telepen több mint egymillió férőhelyet kellene átalakítani.Ehhez a Vidékfejlesztési Minisztérium hárommilliárd forintos támogatást nyújt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (ÚMVP).
Káosz és magas tojásár alakulhat ki a magyar piacon a ketreccserék, illetve a tojótyúk-állomány csökkenése miatt – állapítja meg a Baromfi Termék Tanács (BTT). Az áremelkedés már meg is kezdődött, és a prognózisok szerint hosszan tartó, folyamatos lesz. Ma a termelői nettó tojásár darabonként 23-26 forint között mozog, és napról napra emelkedik. Eközben a kiskereskedelemi fogyasztói tojásár – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adataiból – bruttó 30-35 forintot, csomagolva pedig 38 forintot ért el. A további drágulás nyomán valószínűsíthető, hogy a hazai árak rövid időn belül megközelíthetik 40-50 forintot, és ez legalább 30 százalékos áremelkedést jelenthet..
Már ma is vannak olyan üzletláncok, amelyek boltjaiban nincs tojás – derül ki a BTT tapasztalataiból. Mostanra az uniós „import” is nehezebbé vált, mert a tojáskínálat máshol is csökkent, és a behozatalt a gyenge forint is akadályozza. A BTT szerint az áremelkedés hatására az unión kívüli import esélye a továbbiakban jelentősen növekszik, ha az Európai Bizottság (EB) nem hoz piacvédelmi intézkedéseket. A Magyarországra irányuló belső uniós „import” veszélye pedig akkor lesz óriási, ha – miként az EB terveiben szerepel – a hagyományos ketrecekből származó tojásokat csak porításra és légyártásra lehet majd eladni. Az utóbbi esetben a ketreccserék miatt a hazai belpiac akár 25 százaléka is elveszhet, és ezt rendkívül nehéz lesz visszaszerezni – hangsúlyozza a BTT.
Az EB ugyanakkor a közelmúltbeli brüsszeli egyeztetéseken újra egyértelműsítette, hogy tizenkét tagállammal szemben – amelyek a januári határidőre az új állatjólléti előírásokat nem teljesítik – úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indított. Korábban Magyarország mellett Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Belgium, Görögország, Portugália, Franciaország, Ciprus, Bulgária, Románia és Lettország jelezte, hogy a rendelkezéseknek maradéktalanul nem tud eleget tenni. A napokban pedig – korábbi álláspontját megváltoztatva – Hollandia és Málta is bejelentette, hogy a követelményeknek mégsem képes megfelelni. Így már tizennégy tagországnál vált nyilvánvalóvá, hogy a jogszabályi követelményeket nem tudja betartani, miközben tizenhárom a teljes felkészültségről nyilatkozott.
A brüsszeli álláspont szerint a jövő augusztusig tartó időszakra az érintett tagállamoknak akciótervet kell kialakítaniuk, amelyben az átállás ütemezését kell bemutatniuk. Az átmeneti periódusban viszont e tagországokban a hagyományos rendszerben megtermelt tojásokat csak ipari feldolgozási célokra – tojáspor és tojáslé készítésére – lehetne értékesíteni.
A tagállamoknak akcióterveiket az EB élelmiszerlánc és állategészségügyi állandó bizottságának (SCOFCA) ma ülésén kell bemutatniuk, és az üggyel az uniós agrárminiszterek december 12-14. közötti tanácskozása is foglalkozik majd. Magyarország – több más tagállamhoz hasonlóan – a drasztikus belföldi áremelkedés és a fokozódó importveszély megelőzése érdekében el szeretné érni, hogy a hagyományos ketrecekből származó tojásokat továbbra is étkezésiként lehessen forgalmazni, illetve az EB bízza a tagországokra, étkezésiként vagy csak ipari célokra használják fel azokat. Emellett a Baromfi Termék Tanács a múlt heti hazai egyeztetéseken nyomatékosan kérte: a Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Bizottságnál lépjen fel annak érdekében, hogy ne csak a „renitensnek” bélyegzett tizennégy tagországban, hanem minden tagállamban tartsanak FVO-ellenőrzéseket. Ezen kívül a BTT szerint az MgSzH-nak a magyar tojástermelőkön túl az unióból érkező tojásszállítmányokat is kiemelten vizsgálnia kellene. Az EU-s szabályozás értelmében ugyanis a tagországok saját piacaik védelmében határellenőrzéseket nem tarthatnak, hanem csak a tojáscsomagolókat kontrollálhatják.
A felmérések szerint a gazdálkodók az unióban 353 millió étkezési tojás termelő tyúkot tartanak, de a ketreccserékkel kapcsolatban számos tagország eddig nem játszott nyílt lapokkal. Egyes becslések arról számolnak be, hogy az EU-ban legalább 100 millió tyúkot januártól is olyan ketrecekben tartanak majd, amelyeket a jogszabály alapján már nem lehetne használni. A brüsszeli hivatalos álláspont szerint viszont az érintett szárnyasok száma 53 millió darabra tehető.
Ugyanakkor azok a tagországok indokolatlan versenyelőnyt élvezhetnek, amelyek az uniós előírásokat nem vagy csak részben hajtották végre, de Brüsszelnek egészen más adatokat szolgáltattak – hívja fel a figyelmet a BTT. Az állatjóléti szigorítások nyomán ugyanis uniós szinten is csökken majd az étkezési tojáskínálat, emiatt pedig a közösségi piacon általános áremelkedés jöhet. Ezt pedig a valótlan információkat nyújtó tagállamok termelői használhatnák ki, mivel tojásaikat ipari helyett továbbra is étkezési minőségűként dobhatnák piacra. A brüsszeli ellenőrzéseket ezért éppen azokkal a tagállamokkal kellene kezdeni, amelyek a ketreccserék kapcsán az EB-nek gyaníthatóan nem a tényleges felkészültségi helyzetet mutatták be – érvel a BTT. Forrás: Agromonitor.hu

Posted on Hozzászólás most!

Halomra ölik a kutyákat Ukrajnában a 2012-es foci Eb miatt

Az természetes dolognak számít, hogy ha valamelyik ország megkapja a lehetőséget egy magas színvonalú nemzetközi esemény megrendezésére, igyekszik a lehető legjobb arcát mutatni a külföldi vendégeknek. Az azonban már korántsem természetes, hogy ezért állatok ezreit mészárolják le, mint ahogy teszi ezt Ukrajna.

Ukrajna és Lengyelország rendezi a 2012-es foci Eb-t – A 2012-es a 14. labdarúgó-Európa-bajnokság lesz, összesen tíz ország nyújtott be pályázatot a rendezési jogért. Horvátország és Magyarország (együtt), Lengyelország és Ukrajna (együtt), Oroszország, Görögország, Olaszország, Törökország, Románia és általános meglepetésre Azerbajdzsán is ringbe szállt az Eb megrendezéséért. Végül az UEFA-hoz csak hét pályázat került, Oroszország, Románia és Azerbajdzsán kiszállt a versenyből.
A végső döntést 2007-ben hozták meg, miszerint Lengyelország és Ukrajna közösen rendezheti meg a bajnokságot. Az eseményre 2012. június 8. és július 1. között kerül majd sor. Ahogy az lenni szokott, egyszerre több városban lesznek mérkőzések, Lengyelországban Varsó, Gdańsk, Poznań, Wrocław, Ukrajnában pedig Kijev, Harkov, Doneck és Lviv városa rendez meccseket.

Tisztogatnak az ukránok – Az Eb kezdetére természetesen mindkét ország szeretné a lehető legjobb „formába” hozni magát, hiszen rengeteg külföldi delegáció érkezik majd mind Lengyelországba, mind Ukrajnába. Egy ilyen horderejű esemény általában jótékony hatással szokott lenni egy-egy városra: sok régi, romos épületet újíthatnak fel ilyenkor, illetve jobban odafigyelnek a köztisztaságra és a közbiztonságra is.
Nemcsak pozitívumokkal jár azonban a rendezett városképre való törekvés, legalábbis a jelek szerint Ukrajnában semmiképp. Ott ugyanis régóta igen komoly problémát jelentenek a kóbor kutyák, különösen Kijevben, így az ukrán hatóságok elrendelték a kóbor állatok begyűjtését, ami sajnos nem éppen humánus módszerekkel történik.
Terjed a hír a neten – Az interneten megjelent horrorisztikus látványt nyújt fotók és videók tanúsága szerint szerencsétlen négylábúak igencsak megsínylik, hogy Ukrajna a jobbik arcát szeretné a világ felé mutatni a jövő évi bajnokság alatt. A fotókon és videókon kegyetlenül lemészárolt, vérben úszó kutyatetemek láthatók.
A képek és videók miatt elindított vizsgálatok segítségével megállapították, hogy a kóbor állatok még véletlenül sem menhelyekre kerülnek, hogy aztán új gazdit keressenek nekik. Többségüket egyszerűen lelövik vagy megmérgezik, testrészeiket pedig állítólag hasznosítják is: bundájukból kucsma és kabát, csontjaikból állati takarmány készül az állatvédők állítása szerint.
Változást ígértek, de semmi sem történt. A kutyák lemészárlásával kapcsolatos bizonyítékokat német állatvédő szakértők tárták fel. A tények egyenes sokkolták az állat- és focirajongókat. A kijevi vezetés korábban azt ígérte, hogy véget vetnek ennek a vérengzésnek, Judith Pein, a PETA nevű állatvédő szervezet németországi csoportjának munkatársa szerint azonban ez megmaradt ígéretnek.
Megmérgezet kutya - ILLUSZTRÁCIÓA helyzetet ráadásul tovább súlyosbítja, hogy az egyik városban, Donyeckben még pénzt is adnak az embereknek minden egyes befogott kutya után, így az állatok összegyűjtése és megölése igen jövedelmező üzletágnak számít manapság a szomszédos országban. Mindezek fényében nem valószínű, hogy bármi változás is történik.
Válogatás nélkül végzik ki az ebeket – Judith Pein azt is elmondta, hogy a „menhelyeken” dolgozó emberek azt állították, hogy csak az öreg és beteg kutyákkal végeztek, de bizonyítékok vannak rá, hogy kölykök is voltak a szerencsétlen sorsú ebek között. Kiemelte, hogy különösen felháborító az a tény, hogy mindezt az ukránok ráadásul „a foci nevében” teszik.

Mindemellett magának Ukrajnának sem tesz jót a kipattant botrány, ugyanis a netes terjedésnek köszönhetően már több millióan szereztek tudomást róla, hogy mi történik az országban. Mindezek fényében talán nem lenne meglepő, ha a 2012-es foci Eb-t a kutyagyilkosságokkal azonosítanák. Hír és képek forrása: Internet, Bombahír és The Sun.
2012. 03. 28. A mérgezett kiskutya fotója nem köthető az Ukrán eseményekhez, csak illusztárciónak használható. Szerk.

Posted on 1 hozzászólás

Vad magyarország

Itt az évtized magyar filmje, az új Gyöngyvirágtól lombhullásig.
Drága olvasó, Elgondolkodott valaha azon, hogy szarvasbőgéskor mit csinál a szarvasoknak az a háromnegyede, amelyiknek nem jut szexpartner? Még hangosabban ordítanak? Könnyeznek? Vásárhelyi Mária beszédeit olvasgatják?
Nem fogják kitalálni: elkezdenek diszkózni. Nagyokat ugranak a levegőbe, aztán viccesen rázzák a hosszú lábukat, hányják-vetik a fejüket és közben vadul riszálják a csípőjüket.
Na és mit csinál az egyszeri dolmányos varjú, ha épp rászállna vacsorázni egy ínycsiklandó, döglött rackajuhra, de egy sast talál a vacsora tetején? Ellenzéki mozgalmat alapít, és hülye utcai performance-okkal járatja le magát? Odahívja öt barátját, katonai gyakorlóba öltöznek és Védvarjú néven masírozni kezdenek? Sasellenes pulicisztikát ír a Magyar Hírlapba? Egyiket sem! Hanem elkezdi piszkálni a sast, sőt a csőrével megpróbálja kihúzkodni az evezőtollait.
Ezeket a Vad Magyarországból tudom, ami nem egy Hajdú-Biharban és BAZ megyében megjelenő Jobbikos napilap, hanem a legjobb magyar film, amit az elmúlt tíz évben láttam. Irtó nagy mázlija van a mostani gyerekeknek, hogy kaptak ajándékba egy új Gyöngyvirágtól lombhullásig-ot.

Boldogság téltől télig – A film néhány, az ártéri erdőkhöz kötődő állatfaj egy évét mutatja be, téltől télig. Főszerepben egy rakás gímszarvas, egy saspár, egy lelkes vidra, rengeteg kanos balin és ellenpontnak egy gulyás – nem a leves, hanem a marhapásztor – és egy halász.
A Vad Magyarország – A vizek birodalma lényegében tökéletes mozgókép, egyetlen dolgot kivéve, miszerint csak bő 40 perces, pedig az ember minimum másfél órát biztosan elnézné.
Mintha nem is magyar termék lenne, a VM-ből nem sajnálták a munkát: két és fél évig készült, ezalatt volt 234 forgatási nap, egy percnyi filmet majdnem egy munkahéten keresztül forgattak, ami meg is látszik rajta.
Nincsen hányinger – Ami azonnal szembetűnő, az az, hogy milyen profik az operatőrök. A rendező-producer-operatőr Török Zoltánon kívül még ketten fogták a kamerát, és fantasztikus látványvilágot sikerült létrehozniuk.
Nem csak abban az értelemben, hogy milyen bravúrosan sikerült mondjuk a zsákmányszerzés pillanatait elkapniuk – sőt pont ilyen felvétel aránylag kevés akad a filmben. Hanem azért, mert egyedi, a játékfilmek komponálására emlékeztető, mégis dinamikus látványt tudtak teremteni, elkerülve a tévés természetcsatornák szédítő, “Ön a kobra méregfogának szemszögéből láthatja az elkóborolt politológus levadászását” típusú ugrabugrálását.

De ne gondoljunk öncélú szépelgésre: a Zala folyóban a lazacokhoz hasonlóan vonuló balinokról, a fészkét tisztogató és a télen a haverjaival egymáson tekergő harcsákról készült képsorok minimum
lélegzetelállítóak.
Mivel a film a szó legjobb értelmében vett patrióta alkotás, a pénz nagy részét természetesen külföldiek adták hozzá. A Norddeutscher Rundfunk (NDR) rendelte meg, de ahogy készült a mű, bejöttek a képbe a bajorok (BR), a franciák (ARTE) és a nagy német ARD is. A filmet, vagyis annak a rövidített, nemzetközi verzióját pedig végül a ZDF forgalmazza.
Tripla gulyás – Gondolom a nemzetközi piac miatt indul a mozi egy szürkemarhagulya előtt gulyást főző gulyás képével, de a vörös farok, vagy ez esetben vörös fej után már minden tökéletes. A képek mellett Kulka János mesélő hangja is.
Jól mutatja a lehetőségek közötti különbséget, hogy míg ez a durván 50 millió forintból összehozott mű itthon revelációt és “egyszer egy évtizedben” érzést okozott, az NDR vonatkozó szerkesztőségében egy év alatt 20-30 hasonló készül.
Miért nem egészestés? Vicces volt látni a bemutatón, hogy gyakorlatilag az összes néző ugyanazt mondta a végén, mint a Gyűrűk ura olvasói: tökéletes, de kár, hogy ilyen rövid. Én még azt is mondtam, hogy ha másfél órás lenne, és plázákban vetítenék, simán lehetne akkora siker, mint a Mikrokozmosz volt.
Török Zoltán erre elmesélte, hogy bennük is felmerült az egészestés hosszúság, csak ahhoz még egy évet kellett volna forgatni, és nem biztos hogy megérte volna.
“Majd a következő filmünk, ami részben magyar téma, azt már eleve úgy fogjuk tervezni és forgatni hogy 74 perc legyen. Ez egyébként egy természetfilmes road movie lesz, ha összejön” – kecsegtetett a mester.
A Vad Magyarország most egy hétig, 27-éig megy, napi három előadással az Urániában, utána pedig, valamikor a második félévben az RTL Klub adja le, a tervek szerint főműsoridőben.
“Aztán, ha ott a jog lejárt, videómegosztókon tervezzük terjeszteni, hogy mindenki lássa és letölthesse, ezért DVD és Blu-ray nem lesz” – mondta Török. Gyerekeseknek, illetve felnőtt horgászoknak és vidrakedvelőknek kötelező, tessék szaladni a moziba, az ilyesmi azért nagy vásznon az igazi.
A rendezőnek van egy remek blogja, ott még több titok kiderül. Facebook oldal itt. Forrás: Index.hu Szily László

A Termiklovagok után a 2007-es A vidrasors című filmje is az Indavideo Filmen látható: