Posted on Hozzászólás most!

Sztárok és állatok

Jane Fonda kutyájával jár masszőrhöz, Paris Hilton gyűjti az állatokat, Mickey Rourke még egy díját is ebeinek köszönt meg, George Clooney pedig sokak szerint csak malacát szerette igazán.
Sokak számára egy háziállat jelenti a legjobb barátot. Nincs ez másképp a sztárok körében sem. Mickey Rourke egyenesen azt állítja, hogy egyik chihuahuája még az életét is megmentette. A színész súlyos depresszióval küzdött, alkohol- és drogproblémáiból nem látott már más kiutat, csak a halált, így öngyilkosságot tervezett.
– Éppen arra készültem, hogy véget vetek az életemnek, aztán belenéztem a lábamnál ücsörgő Beau Jack szemébe, aki olyan kérdőn nézett rám és úgy nyüszített, hogy rájöttem: nem hagyhatom itt, nem ölhetem meg magam. Tulajdonképpen az a kutya mentette meg az életemet – mesélte egy interjúban Rourke, aki nagyon nehezen dolgozta fel, amikor Beau Jack 2002-ben elpusztult. Mickey-nek mindig is több négylábú barátja volt, amelyeket olyannyira szeretett, hogy amikor 2009-ben visszatért, s megkapta Golden Globe-díját A pankrátor című filmben nyújtott alakításáért, köszönőbeszédét nekik címezte.
– Néha, amikor az ember teljesen egyedül van, csak a kutyája marad neki, s az enyémek, a világot jelentik nekem – mondta a szobrocskával a kezében. Loki nevű ebe a 2009-es Oscar-díj átadó előtt pár nappal pusztult el, Rourke teljesen összeomlott.
Jane Fonda számára is kutyusa, Tulea jelent mindent, s nem is sajnál semmit kedvencétől. Tulea organikus kutyatápot kap és Fondával együtt jár frissítő fürdőkre, ráadásul gazdájával együtt kap aromaterápiás masszázsokat is.
– Együtt járnak a szépségszalonba hetente kétszer, olyan aromaterápiás olajokkal masszírozzák őket, melyektől Tulea ellazulhat. Jane ráadásul kis kedvencét a legtöbb rendezvényre, elegáns vacsorákra és még a premierekre, könyvbemutatókra is magával viszi – mondta a hetvenhárom éves színésznő egyik ismerőse.
Mark Zuckerberg magyar pulijáért pedig nem csak a Facebook- alapító és barátnője, Priscilla rajong, hanem további négyszázhetvenezer ember is, akik a közösségi portálon „kedvelik” a Zuckerberg által készített oldalt. A Beast, azaz szörny névre keresztelt hófehér szőrmók nevében rendszeresen születnek bejegyzések, melyek arról szólnak, hogyan telnek Beast napjai, valamint számos fénykép segítségével is figyelemmel kísérhetik az emberek az állat fejlődését, illetve programjait.
– Apa mindig beavat a világ legfontosabb történéseibe – szólt Beast kiírása ahhoz a képhez, amin Mark az Oszama bin Laden haláláról szóló cikket mutatja neki. Akad persze olyan híresség is, aki csak kiegészítőként használja az állatokat, ilyen Paris Hilton is, akinek számos apró kutyusa, macskája, sőt egy apró malaca is van otthon. Ám a szőkeség egyáltalán nem foglalkozik kedvenceivel – nem takarít utánuk, s ha rajta múlna, enni se kapnának. Igaz, az oldalán lifegő táskában jól mutatnak.
George Clooney ezzel ellentétben imádta vietnami csüngőhasú malacát. Sőt egyesek szerint Max volt a sármos színész életében az egyetlen élőlény, akit igazán, feltétel nélkül tudott szeretni.
– Az ember életének szerves részévé tud válni egy állat. Max az én csillagom volt, tizennyolc éven át mellettem állt. Tudom, hogy beteg volt már és olyan öreg, hogy az állatorvosok is alig hittek a szemüknek, de mégis nagyon nehéz elfogadnom, hogy nincs többé – mondta Clooney a People magazinnak 2006-ban, amikor kedvence elpusztult. Akkor megfogadta: nem lesz többé malaca, mert nem szeretné, ha Max emlékét bármi, beárnyékolná. Forrás: Bors

Posted on Hozzászólás most!

Kismalac állatkínzása a VV5-ben?

Tiltakoznak az állatvédők VV Zizi jelenlegi helyzete ellen. Úgy érzik, hogy a vasárnapi kiválasztás alatt megkínozták a kismalacot azzal, hogy bezárták és hosszú ideig hagyták visítani.
Az állatvédők szerint nem csak a kizárás probléma a törpemalac tartásával kapcsolatban. Gáspár Attila, az Állat és Természetbarátok Budaörsi Egyesületének munkatársa rendszeresen nyomon követi Zizi sorsát. Szerinte az állat máris depressziós. Ez hosszú távon Zizi elpusztulásához is vezethet. Ezt a fajtát egyébként sem szabad úgy kezelni, mint egy kutyát vagy egy macskát, mert attól még több problémája lesz.
Gáspár Attila azon is megdöbbent, hogy Zizit különböző kunsztokra tanították a luxusbörtönben. Ez ugyanis teljesen kimeríthette a kismalacot. Éppen ezért most vitamin kúrára lenne szüksége, sok gyümölcsöt kellene neki adni. Állítólag az állatka lelkének az sem tesz jót, hogy ennyi ember veszi körül, a szemét pedig károsíthatják a reflektorok. Az állatvédő szeretné Zizit kimenekíteni jelenlegi helyzetéből. Ha erre nincs lehetőség, legalább egy párt vinne neki, hogy enyhítse depresszióját. Forrás: Hír24, Hajdúpressz.
Íme egy videó Ziziről:

Posted on Hozzászólás most!

Földimalacok az állatkertben

Csócsinak hívják azt a speciális turmixot, amellyel a földimalacokat etetik a budapesti állatkertben – van benne gyümölcs, darálthús, de még kutyatáp is. A szabadban termeszeket esznek, de azokat veszélyes lenne bevinni az állatkertbe. Száz év után most először érkeztek földimalacok az állatkertbe, máris rengetegen voltak kíváncsiak rájuk.

Posted on Hozzászólás most!

Kutyamama kismalacokkal

Néha érdekes és megható dolgokat produkál az állatvilág… Kubában meglepő dolgok történnek… Nemrég pár kismalac elvesztette édesanyját, így egy önfeláldozó kutyus lett új mamájuk, aki attól sem riad vissza, hogy anyatejjel táplálja a kicsiket. Ez ám az anyai ösztön!

Posted on Hozzászólás most!

Mosthaszülők az állatoknál

Etológia – A fajok közötti szülő-gyerek kapcsolat következményei – Bizarr szülő-kölyök párosok alakulhatnak ki a természetben akkor, ha egy elárvult állatkölyköt egy másik faj egyede fogad örökbe. Emberi nézőpontból nézve legtöbbször ellenállhatatlanul vonzónak tartjuk a tigrist nevelő tacskót, a gazellagidát istápoló oroszlánt, és irigyeljük a jegesmedvebocsot cumiztató állatgondozót. Arra azonban ritkán gondolunk, hogyan végződnek ezek az altruista megnyilvánulások, amikor az elárvult kölyök felnő.

A kutatók szerint az esetek többségében nincs hepiend. A kutyák által nevelt tigris, vagy a majom által örökbefogadott pumakölyök nem tud visszatérni természetes környezetébe, nem tanulja meg a fajra jellemző viselkedésformákat, nem tud beilleszkedni, vadászni, küzdeni, párt szerezni, utódokat nevelni.
Német kutatók a PM magazin szerint vadonban megfigyelt és állatkertekből összegyűjtött párosok százait vizsgálták meg, ahol vadállatkölyköket más faj egyedei nevelték fel.
Egy észak-vesztfáliai vadászt a kutyája lepett meg egy csíkos utóddal, amikor az erdőből visszatérve odatámogatott hozzá egy kimerült, éhező, alig pár napos kis vadmalacot. A kutya álvemhes volt, azaz hormonálisan felkészült az utódgondozásra, az elárvult malacka pedig valószínűleg jól jött anyai ösztönei kiélésére. A kutyák egyébként gyakran esnek át álvemhességen, de ettől függetlenül is igen megbízható mostohaszülőnek számítanak, olyannyira hogy esetenként még jóval nagyobb állatokat, például őzgidákat, sőt egy észak-kínai állatkertben két pandabocsot is felnevelt kutyamama, és olyan erős kötelék alakult ki közöttük, hogy később alig tudták őket elválasztani.
Az anyatejjel együtt a kölykök gyakran a másik állatfaj bizonyos jellemvonásait és tulajdonságait is magukba szívják. Éppen ezt a mechanizmust próbálták kihasználni egy thaiföldi állatkert munkatársai, amikor a visszatelepítésre szánt tigriskölyköket vaddisznó mostohára bízták. A korábbi vizsgálatokból ugyanis kiderült, hogy a sertéstejtől a tigriskölykök nagyon jól fejlődnek és rendkívül erősek lesznek, amire nagy szükségük van a vadonban. A kocának csupán egy kölyköt hagytak meg az állatkertben, ami óriási attrakciónak számított, mert szemmel láthatóan nagy volt közöttük a harmónia, és a koca még a széltől is óvta tigriskölykét.
Ugyancsak sztár volt a nemrég elpusztult árva jegesmedvebocs, Knut is, vagy Budapesten Bömbi, a kutya segítségével felnevelt oroszlánkölyök.
Az ilyen párosok rajongók ezreit vonzzák az állatkertekbe. A vadonban azonban ritkán van jó vége a fajok közötti szülő-gyerek kapcsolatnak. Amint a nevelőszülő hormonjai normális szintre süllyednek, már egyáltalán nem biztos, hogy a mama nem fogja zsákmányállatnak tekinteni nevelt kölykét, vagy fordítva.
A legnagyobb veszedelem, hogy a más állatfaj által felnevelt kölykök általában nem tudnak többé különbséget tenni barát és ellenség között. Valójában annál nagyobb az esélyük a túlélésre, minél közelebbi rokonuk fogadta őket örökbe, pl. vaddisznót házimalac, nyestet macska, rókakölyköt kutya. Berlini zoológusokmegfigyeltek egy vándorsólymot, amely egy víztorony tetején lévő elhagyott, kétségbeesetten csipogó vörösvércse-fiókát szánt meg és fogadott örökbe. Még vadászni is sikerült megtanítania, bár a vándorsólyom által preferált galambok kicsit nagy falatnak bizonyultak a sokkal kisebb testű vörösvércsének.
Ennél azonban sokkal különösebb örökbefogadásokat is észleltek a természetben. Előfordult, hogy egy teknős egy vízilóbébit adoptált, és többször is megfigyelték, hogy madarak a vízfelszínre feljövő aranyhalakat etetik teljes erőbedobással a saját utódaik helyett, mert a halak tátogó szája ellenállhatatlan kulcsingerként hat a madárszülőkre.
Számos példát megfigyeltek az etológusok által bevésődésnek nevezett jelenségre is, amely Konrad Lorenz kísérleteiből lehet ismerős sokaknak, és amelynek lényege, hogy az újszülöttek életük korai szakaszában hajlamosak bármilyen megpillantott élőlényt vagy alakzatot anyjukként azonosítani. Konrad Lorenz kislibái őt pillantották meg először, és őt követték anyjukként, de Németországban egy hattyú szerencsétlen módon egy vízibiciklit követett mindenhová, egy peches sündisznókölyök pedig egy seprűt tartott mamájának.
Kutyáknál és farkasoknál kollektív örökbefogadásokat is többször feljegyeztek, amikor a falka fogad be és közösen nevel árva kölyköket, sőt akár gyereket is. Gondoljunk csak Romulusz és Rémusz legendájára, Tarzanra, Mauglira, amit mesének tekintünk ugyan, de létezik számos hiteles beszámoló is hasonló esetekről. A legutóbbi talán a 2004-es szibériai Andrej Tosztik volt, akit szülei három hónapos korában tettek ki a házból. Andrejt hét évvel később néhány szociá lis munkás találta meg, addig a család kutyája nevelte. A kisfiú négykézláb járt, ugatott, és megszaglászta az ételt mielőtt belekóstolt volna.
A megvizsgált több száz esetből arra következtettek a kutatók, hogy az állatok rendelkeznek valamiféle nehezen meghatározható morális érzékkel, ösztönnel, ami időnként ráveszi őket arra, hogy a természet törvényeinek ellenében – mely szerint a gyengének pusztulnia kell – is gondoskodjanak az elesettekről és gyámoltalanokról. Gyakran nem is csupán nőstények, hanem hím állatok is adoptálnak kölyköket. Az emlősök körében különösen sok örökbefogadó apuka van, de olyat is megfigyeltek, hogy egy homoszexuális hím pingvinpár nevelte fel idegen pingvinfaj fiókáját.
A valódi és képletes kakukkfióka mindenképp saját fajának és genetikai kódjának átörökítésétől vonja el a nevelőszülőt, ami a természetben nem kifizetődő. Forrás: Népszabadság, Nol.hu

Posted on Hozzászólás most!

Vaddisznó-armageddon a Gerecsében, tizenegy áldozattal

Tíz vaddisznó és egy gímszarvas fulladt bele a Gyarmatpuszta melletti Janicsári-tóba, két vemhes koca is volt köztük. Az erdészek egészen biztosak abban, hogy agancsgyűjtők voltak a tettesek. Az erdészek által készített, a cikkben látható képek sokkolóak lehetnek. Hétfő reggel a Gyarmatpuszta melletti Jancsári-tóban tíz vaddisznó és egy szarvas tetemére bukkantak az erdészek. “Az állatok az elmúlt napokban illegális agancsgyűjtők elől menekülve szakadtak be a tó vékony jegén” – áll a Pilisi Parkerdő közleményében.
Miért olyan biztos, hogy ők voltak a tettesek? – kérdeztük Lomniczi Gergelytől, az erdészet szóvivőjétől.
Ez egy viszonylag zárt terület, távol a turistautaktól, véletlenül nem jár erre senki – magyarázta Lomniczi. A környéken az elmúlt napokban az erdészek ráadásul többször láttak agancsozókat.
A szarvasok ilyentájban hullatják el az agancsukat, aminek a feketepiaci értéke, átvevőtől függően, kilónként 1000-2000 forint. Vagy dísztárgyat faragnak belőle, vagy ősi kamugyógyszerekbe reszelik bele. Az agancs a törvény szerint egyébként az illetékes vadgazdálkodó tulajdona.
Az agancsgyűjtők nem olyanok, mint az ösvényeken közlekedő, az erdő állataira nem veszélyes kirándulók: minden télen óriási károkat okoznak azzal, hogy az erdők bokros, sűrűn benőtt részeit járják és megzavarják a vadakat. Ilyenkor van az ellési időszak is. Ha az elkergetett anyaállat otthagyja a kicsinyeit, azok megfagyhatnak, a legyengült felnőtt pedig könnyen bajba kerülhet, mint ezúttal is történt. Az agancsozók ugyanis szabályszerű hajtásokat rendeznek a sűrűben, hogy a menekülő szarvasok kilazult agancsa beleakadjon a bokrokba és szinte szó szerint az ölükbe hulljon. De a sisnyásban többféle állat él, így kerültek a képbe a disznók.
A Janicsári-tóban egy tavalyi malacokból és legalább két vemhes kocából álló konda és egy szarvas pusztult el. Egészen biztos, hogy üldözték őket, maguktól ugyanis nem mennek rá a vékony jégre.
A jég alá szorult tetemeket hétfő délelőtt kezdték kiemelni a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai. (A helyszín maga nem a Pilisben, hanem a Gerecsében van, de ehhez az erdészeti céghez tartozik.) Délig hét vaddisznót sikerült kihúzni a tóból, a többi tetem továbbra is a jég fogságában van. A becsült kár eléri a kétmillió forintot.
Agancsot gyűjteni nemcsak annak értéke miatt tilos, hanem mert a szakemberek értékes információkhoz juthatnak általa a vadállomány méretéről, egészségi állapotáról, fejlődéséről. Forrás: Index.hu

Posted on Hozzászólás most!

Jobb lesz a disznóknak

Egy miniszteri rendelet szerint állatjóléti felelőst kell kijelölniük a nagyobb gazdaságoknak, akik majd azt ellenőrzik, mennyire stresszesek a tyúkok és a marhák. Az állattartóknak tetszik az ötlet.
– Vizsgálni fogja a kormány az állatok stresszhelyzetét. A vidékfejlesztési minisztérium legújabb rendelete szerint két év múlva kötelező lesz majd a nagyobb állattenyésztő gazdaságok – például a marha-, disznó-, baromfi-, ló-, juh- és kecsketenyésztők – számára úgynevezett állatjóléti felelősök kijelölése. Őket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal képzi ki, és a szakemberek felelnek majd az állatok boldogságáért, valamint oktatni is fogják az állattartókat, miként kell helyesen bánni a csirkékkel, disznókkal.
– Támogatom az ötletet, mert néhány helyen tényleg brutálisan bánnak az állatokkal –mondta Mihalecz András, a Rio Alto Kft. ügyvezetője.
– Mi hatszáz marhát tartunk, most vettem még ötvenet egy olyan helyről, ahol elektromos sokkolóval hajtják a teheneket. A stressz meglátszik az állatokon, kevesebb a teje, rosszabb a szaporulat, és még a húsminőséget is rontja. A sok stresszhormon ugyanis felhalmozódik a szervezetükben, amely a vágás után is megmarad, és ezt az idegbajos húst eszik az emberek.
Hasonló véleményen van Thury Attila, a Mohácsibe Kft. ügyvezetője is, aki szerint anynyi támadás érte már a termelőket az állatvédőktől a tartás miatt, hogy örömmel fizet majd az állatjóléti felelősök munkájáért.
– A stressz fontos tényező lett az állattartásban. Kutatások is kimutatták, hogy kevesebb a stresszhormon a ketrecben tartott baromfikban, mint a szabadon lévőkben. Ha lesznek helyi szakemberek, akik ellenőrzik ezt, az jó dolog – véli Thury Attila.
Az üggyel kapcsolatban kerestük a vidékfejlesztési minisztériumot és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt is, de lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Posted on Hozzászólás most!

Szupermalacot nemesítenek Dániában

Dán kutatók és állattenyésztők a csúcstechnológia és a DNS-tesztek alkalmazásával “szupermalac” nemesítésébe kezdtek, hogy a tökéletesebb disznóhús mellett gyorsabban fejlődő sertéseket nevelhessenek.
Az Aarhusi Agrártudományi Egyetem nemesítői iparági szakértőkkel közösen azt remélik, hogy nemesítési eljárásnál alkalmazott DNS-vizsgálatokkal hatékonyabban lehet kiválasztani a továbbtenyésztésre alkalmas példányokat. A minőség javítása mellett a legfontosabb feladat a hús-előállítási ciklus rövidítése, az új technológiákkal elérhető 30 százalékos csökkentés pedig több száz millió euró bevételt jelenthet a húsiparnak – írta a Jyllands-Posten című dán napilap.
A szakemberek a sertések örökítőanyagát mintegy 62 ezer szakaszra képesek bontani. Ezek között az “építőelemek” között vannak azok a meghatározó biológiai információk is, amelyek a növekedésért vagy éppen a testfelépítésért felelősek, és a kutatók most ezeket a jellegzetes elemeket keresik.

Posted on Hozzászólás most!

Kutyának hiszi magát a malac

A négy hónapos Coco az angliai Fair Oakban, egy menhelyen él, miután korábbi gazdái nem tudtak tovább foglalkozni vele. Mindenben barátait, a kutyákat utánozza.
A magányos kismalac a menhelyen először Jay-jel, a német juhásszal barátkozott össze. A menhely igazgatója azt mondja, meg van győződve arról, hogy Coco tényleg kutyának hiszi magát, mindenben őket utánozza.
Jay egyébként nagyon vigyáz kis barátjára, aki mindenhova követi – együtt esznek, alszanak és játszanak. Coco pedig teljesen úgy viselkedik, mint egy kutya: pórázon sétáltatják és visszahozza az eldobott botot. Imád a kutyákkal játszani és kergetőzni.

Posted on Hozzászólás most!

Két lábon jár a malac

A helyiek által Zhu Jianqiang-nak (erős akaratú malac) keresztelt sertés megtanult első lábain egyensúlyozni, ugyanis csak két végtaggal született. Pár napos kora óta edzi gazdája a röfit, aki a környék sztárja lett elképesztő mutatványával. A most 10 éves sertésen megesett gazdája, Wang Xihai szíve, ezért elhatározta, hogy megtartja az állatot, és megtanítja két lábon járni.
– A feleségem meg akarta ölni, de én nem hagytam, úgy gondoltam, adok neki egy esélyt. Pár napos korában kezdtem tanítani. Felemeltem a farkát, így kényszerítettem arra, hogy egyensúlyozzon az első lábain. Egy hónap múlva már magától járt! – büszkélkedett a kínai férfi.
Liuqiaoban valóságos szenzáció az egyensúlyozó házi sertés, sokan csak azért látogatnak a faluba, hogy megtekintsék a két lábon járó malacot.
Az állatért egy cirkusz kisebb vagyont ajánlott a gazdának, ám ő nem akar megválni kedvencétől – olvasható az Orange News oldalán