Posted on Hozzászólás most!

Az állatoknál is működik a biológiai óra

Igencsak benne vagyunk az őszben, itt a november, rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák, és az órát is vissza kellett állítanunk a téli időszámításnak megfelelően. Az átállításnál egy órával tovább lehetett “lustálkodni” reggel az ágyban. Kivéve persze, ha kutyánk van: őt ugyanis – ha esik, ha fúj, ha nyári időszámítás van, ha téli – a megszokott időben kell levinni. Hogy miért?
Életünk ritmusa követi a napszakok változását: nappal aktívak vagyunk, éjjel pihenünk, alszunk. Úgy is szoktuk mondani, hogy a Naphoz vagyunk szinkronizálva. Akik utaztak már tengerentúlra, és napokig szenvedtek attól, hogy nem tudtak gyorsan alkalmazkodni az időeltolódáshoz, azok tudják, hogy biológiai óránk átállítása nem egyszerű feladat.
A biológiai aktivitás ciklikus váltakozását egy önmagától járó, nagyjából 24 órás periódusú óra szabályozza, amely kémiai reakcióra épül. Ha valaki napokig a világtól elzárva sötétben van, akkor is közel 24 órás ritmussal zajlik az élete. A sötétben is járó órát azonban szinkronizálni lehet a fénnyel, így a szervezetünk előbb-utóbb átveszi a fény váltakozásának ritmusát. Ha folyamatosan villanyfényben élnénk, a ritmus akkor is megmaradna, ezért nevezik ezt belső, endogén ritmusnak. (Amit persze módosíthat egy esős, szürke reggel vagy egy akciófilm este a tévében.) Tudósoknak nemrég sikerült azonosítaniuk azt a gént, amely valószínűleg szerepet játszik a biológiai óra működtetésében.
Iránykorrigálás – Állataink is rendelkeznek ezzel a belső tulajdonsággal, amelyet biológiai órának hívunk. A galambok a Nap szerint tájékozódnak, ám tájékozódásukat meg lehet zavarni, ha felborítjuk biológiai órájuk működését. Ha egy galambot beviszünk egy mesterséges fénnyel ellátott helyiségbe, majd a világos-sötét periódusokat a valódi világ napkelte-napnyugta időritmusától eltérően állítjuk be, akkor az állat biológiai órája eltolódik a természetes napi ritmushoz képest. Ha később kivisszük a helyiségből, és elengedjük az otthonától bizonyos távolságra, akkor hibásan fog tájékozódni, és nem fog hazatalálni.
A hangya szintén a Nap irányához viszonyítva meghatározott szögben igyekszik haza. Ha viszont a tükörből az ellenkező oldalról látja a Napot, akkor maga is az eredeti útvonallal ellentétesen halad. Ha 2-3 órára sötét dobozba tesszük, majd útjára engedjük, a Nap irányához viszonyítva helyes szögben folytatja az útját a boly irányába. Belső biológiai órája korrigálta a sötétben eltöltött idő okozta szögeltérést. A biológiai óra mintegy követte és belső ritmusa segítségével korrigálta a Nap által megtett utat.
A méhek szintén a Nap állása alapján tájékozódnak, amikor keresőrepülésre indulnak újabb méhlegelő felkutatására. Ennek a kaptártól való elhelyezkedését riszáló tánccal jelzik. Táncuknak a függőlegessel bezárt szöge megegyezik a táplálékforrásnak a Nap irányával bezárt szögével. A méhek sokszor fél óráig is járják táncukat, miközben a Nap állása változik: a csillag látszólagos elmozdulásából adódó eltérést a belső biológiai óra segítségével küszöbölik ki.
Pár napnak el kell telnie – A kutyáknál lényeges figyelembe venni, hogy ha a mindennapi megszokott dolgok ugyanabban az időpontban történnek (etetés, séta, a gazda hazaérkezése, stb.), akkor ők szinte percre pontosan tudják az “időbeosztást”.
A gond az óraátállításkor jelentkezik. Ilyenkor ugyanis nem értik, hogy a gazdi miért késlekedik a reggelivel és a reggeli sétával, ehelyett – kihasználva az óra-visszaállítás tényét – az ágyban heverészik még egy órát. Állataink biológiai órája viszont még az addigi megszokott időrendhez igazodik, és el kell még telnie jó pár napnak ahhoz, hogy a berögzült szokások átálljanak a téli időszámításnak megfelelő időpontokra.
Kedvenceink méltatlankodása sajnos jogos, ők erről nem tehetnek semmit. Ne csüggedjünk hát, pár napig, esetleg egy hétig kell csak a nyári rend szerint kelnünk továbbra is, állataink biológiai órája hamar átáll, és akkor már tényleg nem lesz akadálya a reggeli “sziesztának”. Sütő András, az MTI szakértője

Posted on Hozzászólás most!

Elhullott állatok buktatták le a tolvajokat

Két középkorú férfit fogtak el a rendőrök, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az elmúlt néhány napban mintegy kétmillió forint értékben loptak méhkaptárokat a bennük lévő méhcsaládokkal együtt.
Május 13-án délután a Sellyei Rendőrőrsön egy vajszlói férfi tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, aki az elmúlt néhány napban Sámod külterületén található méhkaptáraiból 55 méhkaptárt tulajdonított el, a benne lévő méh családokkal együtt. A lopás során a tulajdonosnak több, mint 2 millió forint kára keletkezett. Az ügyben jelentős értékre elkövetett lopás bűntett megalapozott gyanúja miatt nyomozás elrendelésére került sor.
Az ügyben végzett helyszíni szemle során rögzítették annak a gépjárműnek a keréknyomait, amelyet a lopásnál az elkövetők a szállításra használtak. Ez alapján jutottak el egy pécsi autókölcsönzőhöz, ahol meg is találták a szóban forgó teherautót. A gépkocsi rakterében elpusztult méheket találtak a nyomozók. A sellyei rendőrök még aznap előállították azt a két személyt, akik a bűncselekmény elkövetési idejére a gépkocsit bérelték. A két középkorú férfit gyanúsítottként kihallgatták, az ügyben tovább folyik a nyomozás.

Posted on Hozzászólás most!

A méhek gyógyszere a propolisz

A propolisz gyógyerejének titka és mit gyógyít a propolisz? A propolisz görög eredetű szó, annyit jelent: a város védelme, védelmezője. E város pedig eredetileg nem más, mint a méhek városa, a méhkas, ezt védelmezi a betolakodókkal és a különböző fertőzésekkel szemben egy különleges elixír, a propolisz. A görögök ismerték is a propolisz gyógyhatását, sebek és „gyógyíthatatlan betegségek” kezelésére alkalmazták. Hippokratész, a modern medicina atyja úgy írta le, mint a gyulladások és fekélyek belső és külső kezelésére alkalmas szert.
A kaptárépítő méhek a propoliszt fertőtlenítő, tartósító- és építőanyagként használják. Ezzel az anyaggal konzerválják a kas vagy a kaptár falát, erősítik és bélelik ki a méhsejteket, s hozzák létre ezzel a természetben található egyik legsterilebb környezetet.
A propolisz gyógyerejének titka: A propolisz több mint fele tulajdonképpen gyanta, amit fák kérgéről, rügyekről, bimbókról gyűjtenek össze a méhek. A másik fele viasz (30%), különböző illóolajok (10%), és virágpor (5%), míg a fennmaradó 5%-ban széles választékát találjuk a propoliszban az olyan további alkotóknak, mint aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, és ami a legfontosabb: bioflavonoidok. Ismereteink szerint leginkább a bioflavonoidoknak köszönhető a propolisz áldásos hatása.
E felsorolt összetevők keverednek össze a méh saját nyálelválasztásának termékével, s létrejön a vörösesbarna, néha zöldesbarna színű, kellemes illatú „méhragasztó”. A „végtermék” összetétele természetesen sokban függ attól is, hogy az adott anyagokat mikor, hol és milyen növényekről gyűjtötték a méhek. Nem kis munka, ha belegondolunk, hogy egyetlen méhnek a hátsó lábain található aprócska kosár megtöltéséhez több mint két órára van szükség,
Mit gyógyít a propolisz? A modern biológiai és farmakológiai vizsgálatok szerint a propolisz könnyedén elbánik nem egy baktériummal és vírussal, semlegesít bizonyos mérgeket, enyhíti a viszketést, és jó regeneráló hatással bír. A propolisz kiváló fájdalomcsillapító, mikrobaölő hatása miatt jól használható a fertőző és gyulladásos folyamatok megelőzésére és a különböző bakteriális és gombás bőrbetegségek gyógyítására. Eredményesen gyógyítja a gyomorhurutot, a nyombélfekélyt, a vastagbélgyulladást, bizonyos felső légúti megbetegedéseket, a bronchitist, a bronchiális asztmát, az idült tüdőgyulladást stb.
A propolisz hatásosnak bizonyult mind a fájdalmas menstruációs ciklus tüneteinek enyhítésében, mind a különböző hüvelyi fertőzések és gyulladások gyógyításánál is. A propolisz egyfajta természetes antibiotikum. A betegek nem válnak immunissá ezzel az antibiotikummal szemben, az allergiás reakciók is nagyon ritkák, amit a szintetikus antibiotikumokról nem lehet elmondani.
A londoni Nemzeti Szív és Tüdő Intézet kimutatta, hogy a bioflavonoidok a propoliszban képesek jó néhány olyan baktérium elpusztítására is, melyek a modern szintetikus antibiotikumokkal szemben már rezisztenssé váltak. A kutatások szerint a propoliszhoz nem is képesek a baktériumok alkalmazkodni. E sokoldalú, hatékony, tiszta anyagból gyógyszereket, roboráló szereket, fogkrémet, dezodorokat, kozmetikai készítményeket, tartósító anyagokat készítenek.
Akik érzékenyen reagálnak a virágporra, pollenekre, azoknak azonban kerülniük kell a propolisz tartalmú szereket, készítményeket, ugyanis a bennük található pollenek is kiválthatják az allergiás reakciókat.

Posted on Hozzászólás most!

A méhtartás anomáliája

A haszonállatok vagy a kutyák tartására szigorú rendelkezések vonatkoznak, de a méhészkedés kevesbé szabályozott, függetlenül attól, hogy milyen veszélyt rejthet például a méhészet szomszédságában élők számára.
– A telekszomszédom még május közepén tíz kaptár méhet hozott, és mivel erősen allergiás vagyok a méhcsípésre, lehetetlen helyzetbe kerültem. Kértem az önkormányzatot, hogy segítsenek, mert a rovarok szó szerint akár az életemet veszélyeztethetik – elevenítette fel a történteket a Petőfi út 50. szám alatt élő visontai asszony.

– Számomra teljesen érthetetlen, hogy a második bejelentés után a jegyző a nagy sárra hivatkozva meghosszabbította a kaptárak elszállításának határidejét – mondta a visontai panaszos. – Jártam a polgármesternél is, aki megígérte, hogy a képviselők tárgyalnak majd a méhek kitiltásáról, de úgy tudom, az előterjesztés el sem jutott a képviselő-testületi ülésre.
Hegedűs Hajnalkától, Visonta jegyzőjétől megtudtuk: az önkormányzatot nem érheti vád, hiszen a rendelkezésére álló 22 nap helyett birtokvédelemre hivatkozva még a panaszbejelentés napján kiadta a határozatot a méhek elszállításáról.
– Amikor a méhész nem tett eleget a felszólításnak és újabb kaptárakat hozott, felvettük vele a kapcsolatot, és kiderült, hogy az újabb „szállítmány” érkezéséig a postán még nem kapta meg a határozatot. Később pedig a májusi esőzések és a telkén lévő hatalmas sár miatt húzódott el a kaptárak elvitele – tette hozzá a jegyzőnő. – A helyi képviselők bizottsági ülésen tárgyalták az esetet, de mivel az önkormányzatinál magasabb szintű jogszabály lehetőséget ad bárki számára a méhészkedésre, helyben nem korlátozhatjuk azt semmilyen rendelettel.
A jegyző ekkor arra kötelezte a méhészt, hogy azonnal szállítsa el a kaptárakat. Az indoklásban szerepelt, hogy a szomszédasszonynak orvosi igazolása van arról, hogy milyen életveszélyt jelent számára a méhcsípés, ami miatt azonnali orvosi ellátásra szorulhat. Mindezek miatt „szobafogságra” van ítélve, az ablakot sem meri kinyitni. A kaptárak viszont ott maradtak a szomszédban, sőt egy héttel később még újabb 9 érkezett. Egy újabb bejelentésre a jegyző ismét felszólította a méhészt, hogy tegyen eleget kötelességének, és vigye el a telkéről a méheket, mert azok már a járókelőket is zavarhatják.
A panaszos szomszéd mondandója után kíváncsiak voltunk a bepanaszolt méhész véleményére is. A férfi – aki nevét nem szívesen látná viszont – elmondta: négy éve akácvirágzáskor minden májusban csak két hétre viszik a fia méheit a visontai telkére. Éppen ezért nem érti, hogy telekszomszédja miért éppen most tett panaszt ellene. Ráadásul a fiának a méhészkedés mindaddig megélhetési forrás volt, amíg nem talált magának állást.
– A két porta között egy viszonylag magas fal húzódik, de ha a szomszéd kérte volna, akkor húzok a tetejére sűrű szövésű hálót vagy nádfüggönyt, hogy ne szálljanak át hozzá a méhek. Ha nem piszkálják őket, ezek a rovarok nem támadnak. Rajzáskor a méhlegelőre járnak, ami a kert végében van, és onnan hordják a nektárt. Egyébként mi a garancia arra, hogy épp az én méhem csípi majd meg valamikor a szomszédot? – vélekedett a méhész, aki portálunkon keresztül felajánlotta a méhcsípésre allergiás asszonynak, hogy ha azzal segíthet neki, hogy megvásárolja a méhszúráskor beadandó gyógyszerszettet, akkor erre is hajlandó.
Hasonló esetekben – a jogi szabályozás szerint – két megoldás kínálkozik: az „ellenérdekelt felek” a jószomszédi viszonyra alapozzák kapcsolatukat, és megbeszélik, majd megoldást keresnek problémájukra. Vagy ha ez nem sikerül, akkor a bíróságtól jogi úton kérhetnek orvoslatot.
Nem tudni, a szervezet hogyan reagál: Az allergológus elmondta attól, hogy valakinél allergiás reakciót váltott ki egy méhcsípés, nem biztos, hogy a következő méhszúrásra is hasonlóképpen reagál a szervezete. De kétségkívül nagyobb a valószínűsége a bőrpírnak, a viszketésnek, a nehézlégzésnek és akár az eszméletvesztésnek is. Ettől függetlenül nem lehet kijelenteni, sem elvetni a közvetlen életveszélyt.
Az Alkotmánybíróság már elutasította: Több önkormányzat is megpróbálkozott már azzal, hogy a méhtartás feltételeit – a MÉM-nél szigorúbban – maga rendezze. Ám az Alkotmánybíróság az önkormányzatok ehhez hasonló rendeleteit az indítványozók beadványai nyomán megsemmisítette. Az alkotmány ugyanis kimondja: „A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
Injekció és gyógyszer a gyors segítség
– A méhcsípésre allergiásokat sürgősségi gyógyszerszettel látják el – tudtuk meg az egyik gyöngyösi gyógyszertárban – Az adrenalint tartalmazó ampullák – összetételüktől függően – eltérő gyorsasággal ürülnek ki a szervezetből. Kétféle szer van forgalomban, az egyik – amilyet a panaszos asszony is kapott – fél-egy óráig hat. Ennek az időnek mindenképpen elegendőnek kell lennie arra, hogy szükség esetén biztonságosan orvoshoz jusson a beteg.

Posted on Hozzászólás most!

Tömegesen pusztulnak a méhek

A méhek tömeges pusztulása, amely világszerte komoly fenyegetést jelent a méhek által beporzott növényekre is, nem vezethető vissza egyetlen közös tényezőre – közölte szerdán az állategyészségügyi világszervezet (OIE). Jelentése szerint paraziták, vírus- és baktériumfertőzések, féreg- és rovarirtó szerek, illetve a környezetükre gyakorolt emberi tevékenység miatti alultápláltság játszott szerepet a mézelő méhek számának visszaesésében.
A méhközösségek általában tagjaik öt százalékát veszítik el évente, ám a kaptárak elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, az úgynevezett kaptárelhagyás (Colony Collaps Disorder, CCD) felbukkanása óta egy-egy közösség harmada, fele, sőt akár 90 százaléka is elpusztul. Az Egyesült Államokban tavaly – a múlt hónapban nyilvánosságra hozott kormányzati adatok szerint – 29 százalékkal csökkent a mézelő méhek száma, ezt megelőzően 2008-ban 36, illetve 2007-ben 32 százalékkal. A rejtélyes méhpusztulás az Egyesült Államokon kívül Európában, Japánban és másutt is a mezőgazdasági termékek jelentős hányadát veszélyezteti.
“A méhek hozzájárulnak a globális élelmiszerbiztonsághoz, és kipusztulásuk szörnyű biológiai katasztrófát jelentene” – áll az OEI jelentésében. Egyes becslések szerint az élelmiszerek mintegy harmada a mézelő méhek (Apis mellifera) közreműködésének köszönhetően kerül a tányérunkra. Az OIE szakértői az általuk lefolytatott globális áttekintés során arra a következtetésre jutottak, hogy a peszticidek (féreg-, rovar- és baktériumirtó szerek) “felelőtlen használata” károsíthatta a méhek egészségét, ezáltal érzékenyebbé váltak a különféle betegségekre. A nem megfelelően alkalmazott “biobiztonság” – különösen a behatoló fajok elleni védekezés – és a klímaváltozás szintén szerepet játszhat a szakértők szerint.
Korábbi kutatások különböző paraziták kártékony hatását is bizonyították, ilyenek például a Varroa destructor és Varroa jacobsoni atkák, valamint egy egysejtű parazita, a Nosema ceranae. Európába nemrégiben került be az ázsiai lódarázs, a Vespa velutina, amely a kaptárak közelében áll lesben, és elkapja a mézelő méheket.
További gyanúsított az alultápláltság: megafarmok és terjeszkedő elővárosok rontják a méhek esélyeit a megfelelő táplálkozásra.

Posted on Hozzászólás most!

Felszámoltak egy békéscsabai méhészetet

Egy békéscsabai méhészetben felütötte fejét az úgynevezett nyúlós költésrothadás. Emiatt az állategészségügyi igazgatóság elrendelte a méhészet felszámolását. 38 méhcsaládot semmisítettek meg pénteken. Ezem túl zárlatot rendeltek el Békéscsaba területén és 5 kilométeres körzetében. A zárlat idején se mézet, se méheket nem lehet ki- és bevinni a területen lévő méhészetekből. Az elmúlt években világszerte jelentősen csökkent a mézelő méhek száma. Békéscsabán a nyúlós költésrothadás réme fenyegeti a méhészeteket, de jelen van a Varroa Destructor elnevezésű parazita is a kaptárakban. Dr. Tóth Gábor, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési igazgatója a nyúlós költésrothadás kapcsán elmondta, a betegséget spórás baktérium okozza.
A főállatorvos figyelmeztetett a méhészek vizsgáltatási kötelezettségére, mely ingyenes. Méhegészségügyi felelőssel kell megnézetni a méhcsaládokat.
Füredi László, a Békéscsaba és Vidéke Méhész Egyesület elnökétől megtudtuk, a nyúlós költésrothadás négy méhészetben is pusztított ősszel, a jelenlegi méhészettől nem is olyan messze. Elképzelhető, hogy a fertőzés másoknál is okoz még bajt. A méhcsaládokat figyelni kell.
Szluka Csaba orosházi őstermelő 260 méhcsaládjában minden rendben van, igaz, az ő kaptáraiban is jelen van a Varroa Destructor, de az atka nem okoz kárt.
— A tömeges pusztulást megakadályoztam, ügyeltem arra, hogy ne szaporodjon túl. Egyébként is nagyon figyelni kell az állományra, mert ez a parazita 30 éve megkeseríti életünket, a méhek immunrendszerét pedig gyengíti, így kísérő betegségek is felüthetik a fejüket a családokban — mondta a majd’ húsz éve méhészkedő fiatalember. Megtudtuk, ketten vannak Orosházán (Berke Zsolt is), akik bioméhészetükkel kizárólag külföldi piacokon értékesítik a mézet. Brémai laborban vizsgálják, ellenőrzik a végterméket. Ők csak korlátozva használhatnak atka elleni védőszereket is, antibiotikumot pedig egyáltalán nem. A betegség megelőzése, valamint a tavaszi készülődés jegyében mostanában több a méhészek dolga.
— Ahogy ébredt a természet, felmértük a téli élelem mennyiségét, a méhanyák állapotát. Az én kertemben 260 méhcsalád van. Öt százalékukban kell lecserélnem az anyákat, mert a teljesítőképességük gyengült — részletezte tennivalóit Szluka Csaba. A serkentőetetés végére ér lassan a szakember, ezzel téve intenzívebbé az anyák petézését. Ez viszont akkor válik teljessé, ha külső virágporforráshoz is jutnak a szorgos méhecskék. A család kertje tele van gyümölcsfával, ráadásul a mezei virágokról (árvacsalán, gyermekláncfű) is gyűjtögethetnek a méhek.