Posted on Hozzászólás most!

A méhtartás anomáliája

A haszonállatok vagy a kutyák tartására szigorú rendelkezések vonatkoznak, de a méhészkedés kevesbé szabályozott, függetlenül attól, hogy milyen veszélyt rejthet például a méhészet szomszédságában élők számára.
– A telekszomszédom még május közepén tíz kaptár méhet hozott, és mivel erősen allergiás vagyok a méhcsípésre, lehetetlen helyzetbe kerültem. Kértem az önkormányzatot, hogy segítsenek, mert a rovarok szó szerint akár az életemet veszélyeztethetik – elevenítette fel a történteket a Petőfi út 50. szám alatt élő visontai asszony.

– Számomra teljesen érthetetlen, hogy a második bejelentés után a jegyző a nagy sárra hivatkozva meghosszabbította a kaptárak elszállításának határidejét – mondta a visontai panaszos. – Jártam a polgármesternél is, aki megígérte, hogy a képviselők tárgyalnak majd a méhek kitiltásáról, de úgy tudom, az előterjesztés el sem jutott a képviselő-testületi ülésre.
Hegedűs Hajnalkától, Visonta jegyzőjétől megtudtuk: az önkormányzatot nem érheti vád, hiszen a rendelkezésére álló 22 nap helyett birtokvédelemre hivatkozva még a panaszbejelentés napján kiadta a határozatot a méhek elszállításáról.
– Amikor a méhész nem tett eleget a felszólításnak és újabb kaptárakat hozott, felvettük vele a kapcsolatot, és kiderült, hogy az újabb „szállítmány” érkezéséig a postán még nem kapta meg a határozatot. Később pedig a májusi esőzések és a telkén lévő hatalmas sár miatt húzódott el a kaptárak elvitele – tette hozzá a jegyzőnő. – A helyi képviselők bizottsági ülésen tárgyalták az esetet, de mivel az önkormányzatinál magasabb szintű jogszabály lehetőséget ad bárki számára a méhészkedésre, helyben nem korlátozhatjuk azt semmilyen rendelettel.
A jegyző ekkor arra kötelezte a méhészt, hogy azonnal szállítsa el a kaptárakat. Az indoklásban szerepelt, hogy a szomszédasszonynak orvosi igazolása van arról, hogy milyen életveszélyt jelent számára a méhcsípés, ami miatt azonnali orvosi ellátásra szorulhat. Mindezek miatt „szobafogságra” van ítélve, az ablakot sem meri kinyitni. A kaptárak viszont ott maradtak a szomszédban, sőt egy héttel később még újabb 9 érkezett. Egy újabb bejelentésre a jegyző ismét felszólította a méhészt, hogy tegyen eleget kötelességének, és vigye el a telkéről a méheket, mert azok már a járókelőket is zavarhatják.
A panaszos szomszéd mondandója után kíváncsiak voltunk a bepanaszolt méhész véleményére is. A férfi – aki nevét nem szívesen látná viszont – elmondta: négy éve akácvirágzáskor minden májusban csak két hétre viszik a fia méheit a visontai telkére. Éppen ezért nem érti, hogy telekszomszédja miért éppen most tett panaszt ellene. Ráadásul a fiának a méhészkedés mindaddig megélhetési forrás volt, amíg nem talált magának állást.
– A két porta között egy viszonylag magas fal húzódik, de ha a szomszéd kérte volna, akkor húzok a tetejére sűrű szövésű hálót vagy nádfüggönyt, hogy ne szálljanak át hozzá a méhek. Ha nem piszkálják őket, ezek a rovarok nem támadnak. Rajzáskor a méhlegelőre járnak, ami a kert végében van, és onnan hordják a nektárt. Egyébként mi a garancia arra, hogy épp az én méhem csípi majd meg valamikor a szomszédot? – vélekedett a méhész, aki portálunkon keresztül felajánlotta a méhcsípésre allergiás asszonynak, hogy ha azzal segíthet neki, hogy megvásárolja a méhszúráskor beadandó gyógyszerszettet, akkor erre is hajlandó.
Hasonló esetekben – a jogi szabályozás szerint – két megoldás kínálkozik: az „ellenérdekelt felek” a jószomszédi viszonyra alapozzák kapcsolatukat, és megbeszélik, majd megoldást keresnek problémájukra. Vagy ha ez nem sikerül, akkor a bíróságtól jogi úton kérhetnek orvoslatot.
Nem tudni, a szervezet hogyan reagál: Az allergológus elmondta attól, hogy valakinél allergiás reakciót váltott ki egy méhcsípés, nem biztos, hogy a következő méhszúrásra is hasonlóképpen reagál a szervezete. De kétségkívül nagyobb a valószínűsége a bőrpírnak, a viszketésnek, a nehézlégzésnek és akár az eszméletvesztésnek is. Ettől függetlenül nem lehet kijelenteni, sem elvetni a közvetlen életveszélyt.
Az Alkotmánybíróság már elutasította: Több önkormányzat is megpróbálkozott már azzal, hogy a méhtartás feltételeit – a MÉM-nél szigorúbban – maga rendezze. Ám az Alkotmánybíróság az önkormányzatok ehhez hasonló rendeleteit az indítványozók beadványai nyomán megsemmisítette. Az alkotmány ugyanis kimondja: „A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
Injekció és gyógyszer a gyors segítség
– A méhcsípésre allergiásokat sürgősségi gyógyszerszettel látják el – tudtuk meg az egyik gyöngyösi gyógyszertárban – Az adrenalint tartalmazó ampullák – összetételüktől függően – eltérő gyorsasággal ürülnek ki a szervezetből. Kétféle szer van forgalomban, az egyik – amilyet a panaszos asszony is kapott – fél-egy óráig hat. Ennek az időnek mindenképpen elegendőnek kell lennie arra, hogy szükség esetén biztonságosan orvoshoz jusson a beteg.

Posted on Hozzászólás most!

Felszámoltak egy békéscsabai méhészetet

Egy békéscsabai méhészetben felütötte fejét az úgynevezett nyúlós költésrothadás. Emiatt az állategészségügyi igazgatóság elrendelte a méhészet felszámolását. 38 méhcsaládot semmisítettek meg pénteken. Ezem túl zárlatot rendeltek el Békéscsaba területén és 5 kilométeres körzetében. A zárlat idején se mézet, se méheket nem lehet ki- és bevinni a területen lévő méhészetekből. Az elmúlt években világszerte jelentősen csökkent a mézelő méhek száma. Békéscsabán a nyúlós költésrothadás réme fenyegeti a méhészeteket, de jelen van a Varroa Destructor elnevezésű parazita is a kaptárakban. Dr. Tóth Gábor, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési igazgatója a nyúlós költésrothadás kapcsán elmondta, a betegséget spórás baktérium okozza.
A főállatorvos figyelmeztetett a méhészek vizsgáltatási kötelezettségére, mely ingyenes. Méhegészségügyi felelőssel kell megnézetni a méhcsaládokat.
Füredi László, a Békéscsaba és Vidéke Méhész Egyesület elnökétől megtudtuk, a nyúlós költésrothadás négy méhészetben is pusztított ősszel, a jelenlegi méhészettől nem is olyan messze. Elképzelhető, hogy a fertőzés másoknál is okoz még bajt. A méhcsaládokat figyelni kell.
Szluka Csaba orosházi őstermelő 260 méhcsaládjában minden rendben van, igaz, az ő kaptáraiban is jelen van a Varroa Destructor, de az atka nem okoz kárt.
— A tömeges pusztulást megakadályoztam, ügyeltem arra, hogy ne szaporodjon túl. Egyébként is nagyon figyelni kell az állományra, mert ez a parazita 30 éve megkeseríti életünket, a méhek immunrendszerét pedig gyengíti, így kísérő betegségek is felüthetik a fejüket a családokban — mondta a majd’ húsz éve méhészkedő fiatalember. Megtudtuk, ketten vannak Orosházán (Berke Zsolt is), akik bioméhészetükkel kizárólag külföldi piacokon értékesítik a mézet. Brémai laborban vizsgálják, ellenőrzik a végterméket. Ők csak korlátozva használhatnak atka elleni védőszereket is, antibiotikumot pedig egyáltalán nem. A betegség megelőzése, valamint a tavaszi készülődés jegyében mostanában több a méhészek dolga.
— Ahogy ébredt a természet, felmértük a téli élelem mennyiségét, a méhanyák állapotát. Az én kertemben 260 méhcsalád van. Öt százalékukban kell lecserélnem az anyákat, mert a teljesítőképességük gyengült — részletezte tennivalóit Szluka Csaba. A serkentőetetés végére ér lassan a szakember, ezzel téve intenzívebbé az anyák petézését. Ez viszont akkor válik teljessé, ha külső virágporforráshoz is jutnak a szorgos méhecskék. A család kertje tele van gyümölcsfával, ráadásul a mezei virágokról (árvacsalán, gyermekláncfű) is gyűjtögethetnek a méhek.