Posted on Hozzászólás most!

Menhelyi altatások – a halál szaga

menhelyen_elaltatott_allatok_kutyak_macskakMenhelyi altatások – a halál szaga, Facebook publikáció:

Azt
hiszem
ennek
a
társadalomnak
szüksége
van
egy
hatalmas
ébresztőre!
Menhelyi dolgozóként némi bepillantást adhatok mindenkinek a benti életről. Először is mindenki aki egy menhelyen hagyja az állatát csak egyetlen napra kellene bejönnie, hogy lássa milyen itt dolgozni. Talán ha látná ahogyan elszáll az élet néhány szomorú, elveszett és összezavarodott szempárból akkor inkább segítene az állatoknak otthont találni.
Az a kiskutya amit épp most vettél valószínűleg menhelyen fogja végezni ha már nem aranyos többé. Jó ha tudod, 90% az esélye a kutyusnak arra, hogy soha többé nem sétál ki a menhelyről. Akár fajtiszta akár nem!  25%-a a kutyusoknak fajtiszta – akikről lemondtak és akit kitettek egyaránt.
A leggyakoribb kifogások:
– Költözünk és nem tudjuk a kutyát magunkkal vinni.
– A kutya nagyobbra nőtt mint gondoltuk.
– Nincs rá időnk.
– Feldúlta az udvart és a kertet.
– Úgy is örökbe fogadják, ő egy jó kutya.
Esélye sincs a legtöbb kutyának, hogy örökbe fogadják. És belegondolt már valaki milyen stresszes az élet az állatok számára a menhelyen?
Nos, hadd mondjam el önöknek, hogy a házi kedvencnek rossz esetben pár napja van, hogy új családot találjon attól a pillanattól, hogy behozták. Néha kicsit tovább sikerül egészségesnek maradni, ha a menhely nincs tele. Ha tüsszög, elpusztul.
A kutyus egy szűk kennelbe kerül összezárva más ugató és nyüszítő kutyusokkal együtt. Ott kell elvégeznie a dolgát ahol eszik. Depressziós lesz és folyamatosan nyüszít családja után aki elhagyta őt. Ha a kutyus szerencsés és van elegendő önkéntes akkor elviszik sétálni. Ha nincs akkor a kutyusra szánt figyelem az etetés és takarítás idejére korlátozódik.
Ha az állat nagy, fekete, vagy harci kutya vére folyik az ereiben, esélye sincs és már akkor halottnak számít mikor besétál a menhelyre. Ezeket a kutyákat egyszerűen nem fogadják örökbe. Nem számít mennyire édes, vagy hogy jól viselkedik.
Ha az állat pár nap múlva is a menhelyen marad mert nem kell senkinek, vagy ha a menhely tele van akkor biztos halál vár rá. Ha nincs megtelve és kívánatos fajtának számít akkor az élete kicsivel tovább tart. A legtöbb kutya 1 hét után védeni kezdi kenneljét, ezért agresszivitás miatt szintén elaltatják. Még a legaranyosabb kutya is megváltozik ebben a környezetben. Ha a kutyus ezt az akadályt is jól teljesíti jönnek a további megpróbáltatások, a kennel köhögés és a légzőszervi fertőzés. Ebben az esetben ismét elaltatják az állatot mivel altatni olcsóbb mint kikezelni. Azoknak kiknek a fenti leírás nem volt elég:
Az altatás, eutanázia:
Először a kutyust pórázon kivezetik a kenneljéből. Mindig boldogok ilyenkor és farkukat csóválva boldogan mennek mert azt hiszik, hogy séta ideje van. Ilyenkor még nehezen lehet bírni velük, de mikor az altató helységhez érnek megtorpannak, mert valószínűleg megérzik a halál illatát és a szomorú itt ragad lelkeket. Különös, de minden egyes állattal ez történik.
Miután az állatot elaltatták a kutyusok tetemét összegyűjtik és konténerekben várakoznak az elszállításra. Hogy később mi lesz a testükkel nem tudni. Lehet, hogy elégetik, lehet, hogy állateleség. Menhelyen dolgozva ezt átélni szörnyű nap mint nap.
Gondolkozz, mielőtt önzőséged felülkerekedik! Forrás itt.

Posted on Hozzászólás most!

Pénzhiány miatt viszik vissza a kutyákat a menhelyekre

Pénzhiány miatt viszik vissza a kutyákat a menhelyre. Ha az újságírás során a kutyák szóba kerülnek, akkor Kovács Violetta neve is felbukkan előbb-utóbb, hiszen egy élő legendának számít a szakmában. Számos könyvet és talán ezernyi cikket is írt a négylábúakról és ő a Naplónak is az állandó állatvédelmi szakértője.

Nos, Kovácsa Violetta legutóbb egy igazán megrázó jelenséggel kereste fel a szerkesztőséget. Merthogy azt mondja, az utóbbi időkben egyre több olyan család van, amelyben a pénzhiány miatt már nem tudják eltartani a házi kedvencet, ezért be- vagy visszaadják a kutyákat a menhelyeknek.

Posted on Hozzászólás most!

Kutyadrámák

Kutyadrámák a hétköznapokban. Egy megható kutya Rómeó és Júlia történet kerül terítékre a Naplóban, aztán egy család, ahol már eladogattak mindent, ami mozdítható volt, még a kocsit is vissza kell vinni, aztán el kell adni a házat és végül, ami a legfájóbb, be kell vinni a kutyust is a menhelyre.

Ráadásul a szülők négyéves kislánya erről még nem is tud…

Posted on Hozzászólás most!

Örökbefogadó nap az Illatos úti ebtelepen

Enyhítenék a borzasztó zsúfoltságot. A legtöbb állatot saját gazdája adja le. Az Állategészségügyi Szolgálat Illatos úti telepére évente több mint háromezer kutya kerül be csak Budapestről, azonban mindössze 94 állat fér el, és előfordul, hogy akár 120-140 kutya is van a kennelekben. Ezért fontos, hogy azok, akik háziállatot szeretnének, innen fogadjanak örökbe kutyát, cicát – olvasható az intézmény tájékoztatójában. A háziállatok védőoltást, külső élősködők elleni cseppet, féregtelenítő kezelést, valamint mikrochipet is kapnak a szombati örökbefogadó napon. Részletek az Ebtelep.hu oldalán itt.
2013. januárjától változik a szabályozás: a négy hónaposnál idősebb ebek csak elektronikus azonosítóval megjelölve tarthatók, a mikrochippel ellátott állatok adatait pedig rögzíteni kell az országos elektronikus adatbázisban. Ennek díja állatonként kétszáz forint. Ez, illetve a megjelölés költsége az állat örökbefogadóját terheli.
Az örökbefogadó napot megelőzően hétfőtől egyhetes figyelemfelkeltő kampányt tart a közterület-felügyelet, hogy felhívja a figyelmet az év elejétől esedékes változásokra. Kedden a Széll Kálmán téren, szerdán a Deák Ferenc téren, csütörtökön a Boráros téren, pénteken pedig a Móricz Zsigmond körtéren találkozhatnak a szolgálat munkatársaival.

Posted on Hozzászólás most!

Fogadj örökbe egy kutyust! – Nincs hely az ebeknek a menhelyen…

Nincsen több szabad hely a kutyáknak az Illatos úton, több mint 140 kutya vár gazdára a rendelkezésre álló 94 helyen, ezért a Vigyél Haza Alapítvány újra örökbefogadó napot szervez szombaton az Illatos úton. Dr. Bíró Zoltán, állatorvos elmondta, sajnos amelyik kutyusnak nem jut hely, azt el kell altatni, ezért biztatnak mindenkit arra, hogy látogassanak el a menhelyre. Bozsó József, színművész pedig tapasztalatból mondja, hogy egy kutyától kiegyensúlyozottabb lesz a család élete…

Posted on Hozzászólás most!

Felfüggesztett fogház az állatmenhely egykori vezetőjének és a gyepmesternek

Állatkínzásért felfüggesztett fogházra ítélte a szerdán az egerszegi bíróság a megyeszékhelyi állatmenhely volt vezetőjét, valamint a városi gyepmestert. Öt kölyökkutya elpusztítása miatt marasztalták el őket, nem jogerősen.
Bekk Zoltán (40) gyepmester és Simonné Füzi Ildikó (56) tagadta bűnösségét. Bár az esetnek nem volt szemtanúja, ám a bizonyítékok és a tanúvallomások alapján dr. Palkó Tamás bíró megalapozottnak találta a vádiratban leírtakat.
A történet 2010. december 12-ére nyúlik vissza. Azon a vasárnap zalaszentgróti állatvédők öt darab egészséges, kellően hathetes körüli kutyakölyköt vittek be az egerszegi állatmenhelyre. A telep vezetője, Simonné Füzi Ildikó elhelyezési gondjaik miatt némi hezitálás után vette át az ebeket, majd az önkéntesek távozása után Bekk Zoltán gyepmesterre bízta azzal, hogy intézze el őket. Bekk Zoltán ez után a kölyköket agyoncsapta, és a telep hullakonténerébe helyezte.
Az eset szinte másnap kiderült, mert az önkéntesek érdeklődtek a kutyák után, ám azok eltűntek, a nyilvántartásban sem maradt nyomuk. Pár nappal később pedig a fenntartó városi önkormányzat által az állatvédők kérésére elrendelt leltáron a hullakonténerből elő is kerültek a kölykök. Boncolásuk megerősítette a gyanút.
Szerdán a számos állatvédő aktivista érdeklődése mellett lezajlott tárgyaláson kiderült, a menhelyen nem volt felhőtlen a viszony a dolgozók, illetve a telepvezető, no meg az önkéntesek között. A védelem igyekezett is jól szervezett összeesküvésnek, csapdának beállítani a történteket. Azaz: a túlterhelt menhely nem kedvelt vezetője kényszerhelyzetben fogadott be kölyköket, amelyek elpusztulása miatt felelősségre lehet vonni őket. A védő kétségének adott hangot amiatt is, hogy a bekerült, elpusztult, majd az önkéntesek által vizsgálatra küldött kölykök azonosak voltak-e. A kérdésen túl azonban konkrét bizonyítékkal nem ingatta meg a vádat. Ráadásul az inkriminált napon a telep egyik dolgozója tanúja volt annak, amit Simonné a kutyákat Bekk Zoltánra bízta. A férfi visszatérte után meg annyit mondott az asszony: erről csak hárman tudunk, ami sejttette a kutyák sorsát. A botrány kirobbanás után a telepvezető igyekezett a dolgozót befolyásolni is, egyebek mellett rávenni, tagadja le, hogy azon a vasárnap a gyepmester bent járt a menhelyen. Mindezt a következő napokban szokatlanul sűrűvé vált telefonhívásai közvetve is bizonyították.
Bekk Zoltánt állatkínzásért 6 hónap, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett fogházra ítélte a bíróság és 3 évre eltiltotta a gyepmesteri foglalkozástól. Simonné Füzi Ildikó felbujtói szerepéért ugyanilyen tartamú felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Az ítélet nem jogerős: az ügyész tudomásul vette, vádlottak és védőjük felmentésért fellebbezett. Forrás: Zalaihírlap.hu

Posted on Hozzászólás most!

Betörtek a menhelyre, elvitték a pénzt

Szombaton este tíz óra körül ismeretlen tettes betört az állatsegítők menhelyére. Mint azt Kisfalvi Nyinától, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány alelnökétől megtudtuk az elkövető egy kővel dobta be az ablakot, majd ellopta az alapítvány gyűjtőgömbjét, amelyben több mint 30 ezer forint volt.
– Kutyákat hál’ istennek nem vittek el, ám az alapítvány gyűjtőgömbjében 30 ezer forint volt, illetve 75 euró, amit a szombaton nálunk vendégeskedő németek adományoztak nekünk – mondta Kisfalvi Nyina.
Az állatsegítőknél szombaton német delegáció vendégeskedett, akik 17 kutyát örökbe is fogadtak a nap folyamán. Amikor a vendégség véget ért, hozzávetőleg 15 percig nem tartózkodott senki a telephelyen, ennyi idő elég is volt az elkövetőnek, hogy kirabolja az alapítványt.
Mint azt az alelnöktől megtudtuk, a betört ablak, és a meglovasított pénz miatt, közel 150 ezer forintos kár érte őket szombaton éjszaka.
– Nem ez volt az első eset. Novemberben voltak hasonló problémák, de ez a mostani betörés nagy összeggel károsított meg minket – hangsúlyozta Kisfalvi Nyina, aki hozzátette: a rendőrségnél ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, hétfőn pedig visszamondják a több éves közmunkaprogramot, amelyben részt vesznek.
– Részt veszünk több éve egy közmunkaprogramban, többször fordult elő problémás helyzet, sok elítélt dolgozott nálunk, de a munkaerő nem éri meg a kellemetlenséget, így hétfőn kiszállunk a programból – emelte ki az alelnök.
Az alapítványnál az utcára került kutyákat fogadják be, gondozzák, ellátják, amíg az ebek nem kerülhetnek új gazdához. Szombaton sikeres nap volt, hiszen a német vendégek 17 kutyának vállalták a gondozását, ám a vasárnap reggel már a károkat kellett felszámolni a betöréses lopás miatt. Forrás: Minap.hu

Posted on Hozzászólás most!

Afrikai nyaralás gepárdmenhelyen

Világszerte egyre népszerűbbek az önkéntes munkával összekötött nyaralások. Azoknak, akik arról álmodoznak, hogy nagymacskákkal töltik szabadidejüket, érdemes Namíbiát célba venniük, ahol több állatvédő szervezet is működtet gepárdmenhelyet.
A világ jelenleg mintegy tízezer egyedet számláló gepárdpopulációjának harmada él Namíbiában. Ott is számos veszélynek vannak kitéve: számuk a nyolcvanas években a felére csökkent a lakosság növekedése, az egyre sűrűbb közlekedés, a nem őshonos növényekkel való érintkezés és a marhatartók miatt, akik állataik védelmében gyakran megölték a gepárdokat. Az elmúlt időszakban azonban több állatvédő projekt segítségével sikerült stabilizálni, sőt egy kissé növelni is – 2500 és 3000 egyed közé – az ország gepárdállományát – írja a BBC hírportálja (bbc.co.uk).
A nagymacskák védelméből a helyiek mellett a turisták is kivehetik a részüket. Bár egy ilyen önkéntes munkával egybekötött nyaralás kemény munkával jár, az állatok közelsége, a tűz körül elköltött közös vacsorák, a helyi focibajnokságban való részvétel vagy a namíbiai kirándulások rendkívüli élményeket ígérnek.
Az állatvédelem és a felelős turizmus iránt elkötelezett Great Projects iroda 2-12 hét hosszú, önkéntes munkával összekötött nyaralásokat szervez a Naankuse gepárdvédő projekttel közösen. A namíbiai fővárostól 45 percre található menhelyükön az önkéntesek közösségi szálláson vagy szafari sátrakban laknak, napközben bozótot irtanak, a gepárdok után takarítanak, de akár páviánkölykökre is vigyázhatnak.
“Jönnek hozzánk bankárok, tanárok, konyhásnénik, akik valami egészen mást akarnak csinálni, mint a mindennapokban és az állatvédők életét akarják élni” – mondta Afzaal Mauthoor, a Great Projects vezetője a BBC-nek.
Harriet Whitmarsh például már többször is dolgozott önkéntesként a Naankuse menhelyen. Mint elárulta, számára a legmeglepőbb a gepárdokban nem fantasztikus sebességük volt, hanem az, hogy mennyire hangosan dorombolnak. “Olyan a hangjuk, mint egy csónakmotoré” – jegyezte meg.
A Naankuse célja elsősorban a gepárdok rehabilitációja és a vadonba való visszaszoktatása. Akadnak azonban olyan állatok, amelyek sérüléseik miatt nem tudnának életben maradni természetes élőhelyükön, így a turisták legnagyobb örömére az emberhez szokott állandó lakói is vannak a menhelynek.
A People and Wildlife Solutions (PAWS) elnevezésű önkéntes program az Africat-projekt része, amelynek célja biztonságos élőhelyet biztosítani a leopárdoknak és gepárdoknak. A szervezet, amely csaknem húsz éve kezdett el begyűjteni sérült vagy a háziállatokra veszélyt jelentő gepárdokat, ma egy rezervátumot működtet. Az önkéntesekre itt elsősorban fizikai munka vár. A marhatelepből átalakított rezervátum területén például vízgyűjtőket kell ásni és irtani kell a tövisbokrokat is, amelyek megvakíthatják az állatokat.
Az önkénteseket itt minimum két, maximum nyolc hétre fogadják, és a munka után tábortűz melletti vacsorák, állatmegfigyelő túrák és szafarik várják a turistákat. Szállást a szabad ég alatt, sátrakban biztosítanak, és a PAWS egyhetes túrákat is szervez Namíbia dűnéi közé, tengerpartjára és történelmi városaiba.
Az Africat a namíbiai fővárostól 210 kilométerre, az Etosha Nemzeti Park határán található, ahol zebrák, gazellák, zsiráfok, ritka fehér orrszarvúk, elefántok és különböző madárfajok élnek.
Szintén az Etosha Nemzeti Park közelében található a Cheetah Conservation Fund (CCF), egy biológiai kutatási program, amelynek középpontjában a gepárdok rehabilitációja és a nagymacskákra vonatkozó biológiai adatok gyűjtése áll. Az önkéntesek itt az állatklinikán és a CCF telepén is dolgozhatnak, de részt vehetnek az anatóliai juhászkutya kölykök nevelésében is, amelyeket a helyi farmereknek adnak, akik így fegyver nélkül is meg tudják védeni állataikat a gepárdoktól.
Az önkéntesek itt akár luxuskörülmények között is lakhatnak: a 40-es években épült, hatszemélyes Babson House saját szakáccsal és – szomszédként – egy háziasított gepárddal várja azokat, akik nem elégednek meg a szerényebb körülményekkel. MTI

Posted on Hozzászólás most!

Egyre többen vannak Nyugat-Európában, akik meglévő kutyájuk mellé direkt kelet-európait fogadnak be

Interjú Nagy Péterrel, az Emberek az Állatokért Alapítvány állat menhelyének vezetőjével. Hol tartanak a magyarok a felelős állattartás tekintetében?
Sokat javult a helyzet, de még mindig nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Nagyon sok a felelősségteljesen gondolkodó, állatait kulturáltan tartó ember, de látni kell, hogy az elmúlt évtizedekben annyira megnőtt a kedvtelésből, társállatként tartott állatok száma, hogy sajnos a probléma tovább növekszik. Győrben és közvetlen környezetében egyébként rengeteget fejlődött az állattartás kultúrája 1992 óta, amióta én ezzel foglalkozom, de vannak az országnak olyan területei, ahol óriási gondok vannak e tekintetben.
A megyében ez az egyetlen állatmenhely, de nem csak ebből a térségből érkeznek ide állatok. Hány kutyát és macskát tudnak befogadni?
Az engedélyünk 215 kutyára szól, e pillanatban a felnőtt és a kölyökkutyák együtt 195-en vannak. Ami a macskákat illeti, 60 állatra van jogosítványunk, de a számuk most nem éri el a húszat. Ez azonban a tavaszi szaporulat után valószínűleg változni fog.
Arra vannak becsléseik, hogy Győrben hány állat él gazda nélkül?
Győrben viszonylag kevés. Ez köszönhető a mi húszéves tevékenységünknek is. Fontos az is, hogy a gyepmesteri telepről hosszú évek óta átvesszük az állatokat, hogy ne legyen altatás. Ez nagyon nagy dolog. A város határain kívül vannak koncentrált kidobóhelyek, de ide nem elsősorban Győrből, hanem a környező falvakból, kertvárosi részekből, autókból kerülnek ki kutyák. Ezeket a helyeket is folyamatosan figyeljük, épp most volt egy riasztás: egy anyakutyát dobtak ki öt kölykével a sashegyi szeméttelepnél. A kicsiket már behoztuk, az anya azonban annyira fél, hogy még nem tudtuk befogni.
Városon belül valóban ritkábban találkozni kóbor kutyákkal, több ponton élnek azonban macskakolóniák. Jó szándékú állatbarátok etetik ezeket az állatokat. Mi lehet a megoldás ezeknek a kóbor macskáknak a helyzetére?
A kutyák valóban nem jelentenek problémát, mert tulajdonképpen azonnal hozzánk kerülnek. A macskáknál kialakult kolóniákkal kapcsolatban folyamatosan keressük azokat az állatbarátokat, akik etetik a cicákat, és igyekszünk őket rávenni, hogy legalább a nőstény macskákat próbálják meg annyira megszelídíteni, hogy befoghatók legyenek. Ezek az állatok, ha szocializáltak, akkor itt maradhatnak nálunk, ha nem, mert vadon születtek, nőttek fel, és stresszes nekik az ember jelenléte, akkor beoltjuk, ivartalanítjuk őket, és visszahelyezzük a környezetbe. Onnét kezdve nem szaporodnak. Ez az egyetlen humánus megoldás a helyzetre. A kismacskákat pedig össze kell fogni, hogy ők már ne az utcán nőjenek fel.
A gazdasági válság, mint oly sok mindenre, az állattartásra is rányomja a bélyegét. A behozott állatok számában megmutatkozik ez?
A behozott állatok száma drasztikusan növekedett az utóbbi években. Ennek egyebek mellett az is az oka, hogy egyre ismertebb az alapítványunk, így aztán egyre több ember jön el a rendezvényeinkre, és egyre több állatot is hoznak be. A gazdasági válság azonban nemcsak a gazdikra hat, hanem ránk is. A gyógyszerkészítmények nagyobb részt euró vagy svájci frank fizetőeszközű országokból érkeznek, kevesebb a hazai gyártmány. Így a kedvezőtlen árfolyamoknak a mi pénztárcánk is megérzi a hatását. A másik, ami a válságra utal, hogy annak ellenére, hogy növekedett az adó 1 százalékok felajánlási száma, a befolyó összeg csak stagnál. A harmadik pedig, ami érezhető, hogy rengeteg a házeladás miatt bekerülő kutya. A bedőlő hitelesek sorra jelentkeznek, hogy az albérletbe nem tudják magukkal vinni kedvencüket.
Ha már itt tartunk, az igaz, hogy sok olyan „állatbaráttal” is van dolguk, akik idős állatukat hozzák be, és lecserélnék fiatalabbra?
Sajnos igaz. Ha nem is nagyon sokan, de vannak, akik azt az állatot, akivel eltöltötték mondjuk az elmúlt 10-15 évet, akár hozzánk, akár a gyepmesteri telepre adják be. Ebben az esetben bevesszük az állatot, de újat nem adunk helyette. Ez azért problémás, mert a magyar befogadói kultúra még nem tart ott, hogy az emberek idős kutyákat fogadjanak be, holott ezek általában nagyon hálás állatok, és akik befogadják őket, azok általában jól szoktak velük járni. Az esetek többségében ezeket az állatokat egyébként csak külföldi gazdiknál tudjuk elhelyezni. Külföldi állatvédőknél, állatbarátoknál, akik egyre többen vannak Nyugat-Európában, és a meglévő kutyájuk mellé direkt kelet-európait fogadnak be.
Ez jelentős gondolkodásmódbeli különbségre utal hozzánk képest.
Nyugat-Európában hosszú évtizedek óta olyan szinten van a felelős állattartás, hogy a kóbor állatok száma nagyon alacsony. Viszont tudják, hogy keleten mekkora probléma ez. Mivel a kutyának nincs nemzetisége – egy magyar kutya ugyanolyan, mint egy francia vagy egy német –, ezért innen fogadnak be. Kelet-Európa állatvédelme enélkül össze is dőlne. Tavaly hozzánk több mint 1200 kutya érkezett be, itthon ezeket nem tudnánk örökbe adni. Körülbelül az állatok 40-50 százalékát viszik el magyarok, 50-60 százalékát pedig külföldiek. Egyébként szervezetünk leginkább német nyelvterületen ismert, és jó hírünk van Európában.
Mennyire kiterjedt a nemzetközi kapcsolatrendszerük?
Eléggé, mivel 2004 óta építjük. Természetesen minden szervezetet le kellett ellenőrizni, emberi kapcsolatokat kialakítani, de úgy vélem, hogy a legmegnyugtatóbbak a külföldi örökbefogadások, mert folyamatosan nyomon tudjuk őket követni. Itthon nagyon nehéz azt elérni, hogy jelezzenek vissza az örökbefogadók, küldjenek információkat. Külföldön az természetes, hogy akár még 4-5 év múlva is küldenek képeket a kutyáról és az új tulajdonosról. Egy egykori lakónkról például most kaptunk egy információt, hogy egy daganatos megbetegedés miatt műtét előtt áll.
A külföldi állatbarátok anyagilag is segítik az alapítványt, illetve a menhelyet?
Igen, rendszeresen kapunk például tárgyadományokat, illetve mivel a költségvetésünket nagyon nehéz előteremteni, különböző projektek révén segítenek abban, hogy fejleszteni tudjuk a menhelyet. Így az elmúlt időszakban kialakított orvosi szoba, műtő, elkülönítő szobák, kölyökelkülönítő kennelek részben külföldi adományokból valósultak meg. Sajnos egyelőre önkormányzati támogatást nem kapunk. Úgy vélem, hogy a prevenció és a tényleges állatmentés által komoly közfeladatokat látunk el.
Mi történik egy behozott vagy egy megmentett állattal, amikor bekerül ide?
Amikor egy állat beérkezik hozzánk, rögtön megvizsgáljuk. Ha beteg vagy sérült, és szükséges, akkor megkezdődik az operáció vagy a gyógykezelése. Ha egészséges, akkor megfigyelés után megkapja a standard vakcinákat: kombinált védőoltást, emlékeztető védőoltást, veszettség elleni védőoltást, illetve féregtelenítjük. Az állatokat mikrochippel is ellátjuk, és a nőstények kizárólag ivartalanítva kerülhetnek ki tőlünk. Fontos a prevenció a szaporulat tekintetében is. A hím állatoknál is egyre inkább ebbe az irányba szeretnénk elmozdulni. A prevenciónak van még egy lába, van egy kis tájékoztató füzetünk, és egy honlapunk is (www.menhelygyor.hu), ahol nagyon sok információ található, hiszen célunk az emberek állattartási kultúrájának alakítása is. Forrás: Gyorplusz.hu Wurmbrandt András