Posted on Hozzászólás most!

Az állatvédelem aktuális kérdéseiről egyeztettek civilek a VM-ben

A civil szervezetek és a Vidékfejlesztési Minisztérium közti párbeszéd és együttműködés fontosságáról beszélt a tárca környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára az állatvédő szervezeteknek tartott fórumon. Rácz András emlékeztetett arra, hogy rendszeresek a hasonló egyeztetések környezet- és természetvédelmi szervezetekkel is.
Rácz András hangsúlyozta, hogy a civilek javaslatait, észrevételeit figyelembe veszik az adott terület szabályozásánál. Ezen kívül arra is volt már példa, hogy egy-egy egyesület kész jogszabály-tervezetet tett le az asztalra.
A menhelyek lehetőségei, az állatkínzás, az oktatás ügye, és a kóbor ebekkel kapcsolatos kérdések merültek fel a leggyakrabban az eddigi állatvédelmi fórumokon. Az elmúlt majdnem két évben 20-25 szervezet képviseltette magát rendszeresen az egyeztetéseken, és tett javaslatot különböző aktuális ügyekben.
Szintén sok kérdést vetett fel az állatvédelmi törvény módosítása. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő a fórumon emlékeztetett arra, hogy egy alkotmánybírósági döntés, civil kezdeményezés és a veszélyes ebek szabályozásának újragondolása együttesen vezetett el a jogszabály-változtatáshoz.
A módosítás egyik legnagyobb visszhangot kapott eleméről, az ebrendészeti hozzájárulásról elmondta: az évi maximum 6 ezer forintos díjat nem kötelező kivetni, ez egy lehetőség az önkormányzatok számára. Az éves oltások adatai alapján Magyarországon körülbelül 2 millió kutya él, a kóbor ebek száma eléri a százezret. Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája

Posted on Hozzászólás most!

Létszámstop a menhelyeken – hol tart ma az állatvédelem?

„Nemcsak kutyák és macskák, de bajba jutott őzek, szarvasok, egzotikus állatok, strucc és emu is otthonra talál nálunk” – mondta Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon Alapítvány sajtószóvivője a Rádió Orient, a közigazgatás rádiójának műsorában. A megfelelő állattartás jogszabályi hátteréről pedig Koncz Gábor, Budapest Főváros Kormányhivatala, Hatósági Főosztályának munkatársa tájékoztatta a hallgatókat.
Schneider Kinga egy éve dolgozik főállásban az állatotthonnál, korábban önkéntesként tevékenykedett. A NOÉ állatotthon több, mint egy hagyományos kutyamenhely, hiszen nemcsak kutyákat és macskákat, de őzeket, szarvasokat, egzotikus állatokat is befogadnak. Bár jelenleg telt házzal működnek, beteg vagy sérült állatot még így is fogadnak, egészségesek esetében azonban várólistájuk van.
A közelmúltra visszatekintve, szilveszterrel kapcsolatban a sajtószóvivő elmondta, alapítványuk már hetekkel korábban felhívta a figyelmet a kisállatokra való veszélyre. „A petárdáktól, tűzijátékoktól ugyanis megzavarodnak a kutyák, a macskák viszont talpraesettebbek, ők egy fokkal könnyebben vészelik át az újévet” – tette hozzá. A probléma gyökerével kapcsolatban kifejtette, ilyenkor olyan jellegű fény- és hanghatásnak vannak kitéve az háziállatok, amihez nincsenek hozzászokva, s ami még a puskalövéshez hozzászokott vadászkutyákat is megijesztheti.
„Mindenfajta olyan állatot befogadunk, amire van megfelelő kapacitásunk. Egyetlen egy kikötésünk van, mégpedig, hogy olyan állatról nem tudunk gondoskodni, akit élő állattal kell etetni” – mondta Schneider Kinga. Örökbefogadás terén azonban más a helyzet: a Noé állatotthontól csak kutyát, cicát, rágcsálót és nyuszit lehet hazavinni. „Egzotikus állatot, gazdasági állatot, lovat nem adunk örökbe” – tette hozzá.
Koncz Gábor, Budapest Főváros Kormányhivatala, Hatósági Főosztályának vezetője elmondta, hatáskörükbe a jegyző, mint állatvédelmi hatóság által meghozott elsőfokú döntések felülvizsgálata tartozik. Leggyakoribb eset, amikor a jegyzőhöz bejelentés érkezik, hogy egy adott helyen nem megfelelő az állat tartása, szenved, nem kap elég táplálékot, vagy nem kap inni, illetve nem megfelelő helyen tartják. Állatvédelmi eljárás egyrészt kérelemre indulhat, másrészt hatóság általi észlelés által, ez utóbbi a ritkább – fejtette ki a szakértő. A jegyző a közigazgatási eljárás szabályai szerint ekkor megindítja az eljárást, meghallgatják a bejelentőt, az állattartót, tanúkat, illetve helyszíni szemlét is tartanak. Amikor megállapítják, hogy az állattartás ellentétes az állatvédelmi törvénnyel, akkor hoznak egy kötelező határozatot, amelyben az állattartót a megfelelő tartásra kötelezik. Amennyiben pedig az állattartó nem tesz eleget a felszólításnak, 5-150 ezer Forintig terjedő állatvédelmi bírsággal sújtják az illetőt.
Schneider Kinga a bejelentéssel kapcsolatban kifogásolta, hogy bár ők, mint szervezet sokszor tesznek bejelentést arra még sem kapnak visszajelzést, valamint nekik, mint szakértőknek nem kéri ki a hatóság a véleményüket. A sajtószóvivő kérdésére válaszul Koncz Gábor elmondta, válaszolni mindenképpen kellene a beadványra, azonban a jegyző kezét nem kötik a bizonyítékok, vagyis nem köteles az állatvédőket mint szakértőket meghallgatni. Az ő mérlegelésén múlik, hogy kell-e egyáltalán szakértő.
A műsor zárásaként az új állatvédelmi törvénnyel kapcsolatban Schneider Kinga elmondta, üdvözlendő, hogy van előrelépés a felelős állattartás irányába, hiszen a szabályozás már előírja, hogy egészséges állat életét nem lehet kioltani, vagyis orvos nem altathatja el. Emellett a chip beültetés árát 3500 Forintban maximalizálta a törvény, ami minden felelős kutyatartó számára elérhető. Az ebrendészeti hozzájárulással kapcsolatban hozzátette: „sajnos ennek van negatív hatása, hiszen sokan vitték már most állatmenhelyre kutyájukat, pedig a visszajelzések alapján az önkormányzatok nem fogják bevezetni a rendeletet”. OrientPress Hírügynökség

Posted on 1 hozzászólás

Vörösiszap: Sok megmentett állat állapota továbbra is kritikus

Több macska és kutya még mindig kritikus állapotban van az iszapömlés miatt az állatkórházakban. Szerda reggel két macska is elpusztult, olyan súlyos égési sérüléseket szenvedtek a lúgtól.
Több mint 200 állatot mentettek meg az állatvédők. Amelyik túléli és jelentkezik érte a gazdája, hazaviszik, amelyikért nem, azt örökbe adják majd. Az állatvédő szervezetek nyílt levélben kérik a kormányt, hogy hozzanak létre regionális állattartó telepeket. Kész csodának nevezték ugyanis a civilek, hogy az iszapkatasztrófa után be tudták fogadni a sérült állatokat – hangzott el a szerda esti RTL Híradóban.
Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány szóvivője elmondta: több kutya még mindig akut orvosi kezelésre szorul, sőt a macskák állapota az elmúlt napokban vált kritikussá, mert nyalják folyamatosan a vörösiszapos testüket. Sokuk még kórházban van, és több állatvédő szervezet vett át néhányat.
A devecseri polgármesteri hivatal falán kint vannak a megmentett állatok fotói, ezen látszik, melyik hova került. Nemcsak kutyát és macskát mentettek, hanem baromfit, őzet, ékszerteknőst és még egy sünt is. Körülbelül 200 állat van a 9 súlyponti állatvédő szervezetnél.
Az állatvédő szervezetek nyílt levélben arra kérik a kormányt, hogy hozzanak létre regionális állattartó telepeket, ahová az elkobzott vagy természeti katasztrófában megsérült állatokat el lehet helyezni. A menhelyek nagy része teljes kihasználtsággal működik ugyanis.
Király Péter, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója az RTL Híradónak azt mondta: az amúgy is telített menhelyekre olyan nyomást gyakorol egy ilyen katasztrófahelyzet, hogy ez már elviselhetetlen. Hatósági megoldást kéne találni erre a problémára – tette hozzá.
Arra is kérik a kormányt: készítsenek akciótervet a hatóságok és a civilek között, hogy ezentúl sokkal szervezettebben tudjanak állatvédelmi akciókat szervezni!