Posted on Hozzászólás most!

Civilnapló: Felelősségérzettel az állatok iránt

Nem túlzás azt mondani: a nyilvánossággal és szakértelemmel párosuló, korszerű, mélyen humánus állatvédelem kecskeméti születése, kiteljesülése Tőzsér Juditnak, a Gong Rádió alapító-igazgatójának a nevéhez kötődik Kecskeméten. Ő volt az, aki felismerte, hogy a civil szervező erő – ha párosul a média lelkesítő, mozgósító lehetőségeivel – rövid időn belül társadalmi üggyé válhat. Tőzsér Judit munkájának köszönhetően építő, nevelő és védő mozgalom született a hírös városban. Két sikeres szervezet születésénél is bábáskodott. 2003-ban ő szorgalmazta a Mentsvár Alapítvány létrehozását. 2009-ben alakult meg az általa megálmodott Menhely az Állatokért Alapítvány, amely azóta országos visszhangot kiváltó kezdeményezések elindítója lett.
Az önkormányzattal megkötött közhasznúsági szerződés alapján, 2010-től ennek a szervezetnek a dolgozói látják el az ebrendészeti feladatokat Kecskemét közigazgatási területén. Sajnos egyre több kicsapott, kóborló, csont sovány, megkínzott ebről kell gondoskodniuk.
– Egy elhivatott állatvédő egyszerre örül és sír – mondja az elnök asszony. – Érzékeli ugyan a kedvező változásokat, de szinte nap, mint nap tapasztalja, hogy sokan nem hajlandók tudomást venni a törvény előírásairól. Szerencsére az igazságszolgáltatás fórumai példákat kínálnak arra, hogy az állatok jogainak megsértése komoly következményekkel járhat. Akár letöltendő börtönbüntetést is kaphat az, aki a kutyáját pusztítható, élettelen tárgynak tekinti. Országosan példaadó együttműködés: a városban már öt éve nem gyepmesteri, hanem ebrendészeti telep működik, és azt egy civil szervezet működteti. Jelenleg nyolc olyan településsel vagyunk kapcsolatban, amelyek szeretnék követni Kecskemét példáját. Jó lenne, ha nem csak ebben járnánk élen, hanem a kutyák azonosítását megkönnyítő chipezésben is.
– A Kisfáiban működő menhelyünkön egyetlen kutyát sem altatnak el, csak akkor, ha az orvos szerint menthetetlen. Minden állatot gyógyítanak, ha szükséges, és megpróbálják őket örökbe adni. Úgy gondolom, az emberek szemléletén kellene változtatni – hangsúlyozza Tőzsér Judit. – Azért dolgozunk, hogy mindenki megértse, felelősséggel tartozunk az állatokért. Szeretnénk elérni, hogy minden kutya chippel legyen ellátva, és a gazdájához vissza lehessen vinni. Ha törvény születne ennek kötelezővé tételéről is, akkor felelősségre lehetne vonni azokat, akik kiteszik az utcára megunt kedvenceiket. Országos feladataim mellett, küzdök azért is, hogy az állatvédelmi törvényt tovább szigorítsák. Mint a Vidékfejlesztési Minisztérium és a hazai civil állatvédők kapcsolattartója a megoldandó feladatokat már sorra vettük dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelővel. Egyetértünk abban, hogy fontos a szemléletváltozás. Fontos a törvény szigora, mert addig nem várhatjuk, hogy az emberek másképp gondolkodjanak,.
Az alapítványt az adójuk egy százalékával is támogathatják az állatvédők, de a Menhely munkatársai egyéb adományokat is szívesen fogadnak. Amire most leginkább szükségük lenne, az a kutyaház, hiszen a befogadott állatok száma egyre nő. Forrás: Civilnapló.hu

Posted on 3 hozzászólás

Felgyújtottak egy kutyát

Újabb két állatkínzási ügyben nyomoz a rendőrség. Bács-Kiskun megyében, Kisizsákon gázolajjal leöntöttek és felgyújtottak egy kutyát, az állat szőre percekig lángolt. Egy másik kutyatartó pedig maga kínozta a kutyáját: hónapokig alig adott neki enni és minden nap megverte.
Akár három év letöltendő börtön is kiszabható állatkínzásért, de ennyit eddig még senki sem kapott.
Még mindig mélyek a sebei a felgyújtott rottweilernek. A kutya a szomszéd kerítésénél szaglászott, amikor a férfi hurkot kötött a nyakára, lelocsolta benzinnel és meggyújtotta. A kutya gazdája feljelentést tett.
Egy másik kutyát hónapokig éheztettek és vertek. Az állatmentők vitték el a gazdájától.
Nem csak Magyarországon küzdenek az állatkínzás ellen. Kolumbiában a hétvégén egy bajnoki mérkőzésen labda találta el az Atlético Junior kabalaállatát, egy baglyot. Az állat nem tudott elrepülni a pályáról, és az egyik játékos nagyot rúgott bele. A madár elpusztult. A focista pénzbüntetést kapott és két mérkőzéstől eltiltották. A szurkolókat felháborította az eset, Moreno csak rendőri védelemmel távozhatott a stadionból, és azóta is folyamatosan kap fenyegető üzeneteket.
Magyarországon a törvény szerint állatkínzásért akár három év börtönt is kiszabhat a bíróság, de még mindig csak kevés állatkínzó kerül bíróság elé.
“Nem mernek tanúskodni, nem merik bejelenteni. Ettől lényegesen több állatkínzás van az országban és környékünkön is” – nyilatkozta Szabó Attila, a Mentsvár az Állatokért Alapítvány vezetője. Letöltendő büntetést eddig csak egy ember kapott, azt is felfüggesztve.
Baon.hu cikk: Egy kisizsáki férfi leöntötte gázolajjal és felgyújtotta szomszédja kutyáját, amit hurokkal fogott meg az udvarában. A rotweiller csodával határos módon túlélte a történeteket.
– Lángolva szaladt haza rottweilerünk, a lányom oltotta el rajta a tüzet – meséli még mindig zaklatottan Petrovics Mihály, a felgyújtott kutya gazdája. Pedig az eset két hete történt. Szerda éjszaka szökött ki a Bucimaci névre hallgató roti, a szomszéd tüzelő pulijához hajtotta a vére. Mivel azonban a tulajdonosnak már meggyűlt a baja az éjjeli udvarlókkal, kerítését is megrongálták, hurkokat helyezett ki az udvarában. Itt esett fogságba Petrovicsék kedvence. Valószínűleg meg is verte a házigazda a szerencsétlen kutyát (sérülései legalábbis erről árulkodnak), majd leöntötte gázolajjal és felgyújtotta. A rottweilernek sikerült kiszakítania a láncot, és a hurokkal a nyakában menekült el.
Tömött szőre megvédte attól, hogy az egész teste összeégjen. Így az állatorvosnak sikerült megmentenie. Szemei körül szerzett súlyos sérüléseket, sokáig nem is látott. A füle még most is tiszta vér, az oldalán pedig egy tenyérnyi részen a húsig égett.
Petrovics Mihály másnap a rendőrök kíséretében ment át a szomszédhoz, rögtön tudta, ki lehetett a tettes. – Szomszédom elismerte, hogy ő volt, azt mondta kártérítést nem tud fizetni, de állatorvos barátja majd meggyógyítja Bucimacit – mondja. – Azért is neveztük így el kutyánkat, mert egy végtelenül jámbor, kezes jószág, együtt nőtt fel a szomszéd gyerekeivel. Még rá se mordult soha senkire, a jószágot sem bántotta soha. Kizártnak tartom, hogy rátámadt volna a szomszédra, ahogy ő állítja.
Azon az estén az egész gazdaság felgyulladhatott volna, fűzi hozzá a felháborodott gazda, a kutya ugyanis általában a szalmába vackolta be magát. – Bele se merek gondolni mi lett volna, ha most is oda szalad. Legalább 3-4 milliós lenne akkor a károm.
Petrovicsék értesítették a Menhely az Állatokért Alapítvány ebrendészetét is az ügyről. – Mi is láttuk, hogy egy kezes, barátságos kutyáról van szó – nyilatkozta a Baonnak Szabó Attila, az ebrendészet vezetője. Még most is óriási fájdalmai vannak, több hónapba telhet, mire rendbe jön. Felkerestük a szomszédot is. Az elkövető felesége nekünk is azt mondta, azért gyújtotta fel férje az ebet, mert rátámadt.
Mint megtudtuk, a szörnyű bűncselekmény nyomozását most fejezték be a kiskőrösi rendőrök. Az állatkínzó elismerte a tettét, ezért gyorsított eljárásban állítják majd bíróság elé.
– Február 16-án este fogta meg a kisizsáki férfi az acélból készült hurokkal a fajtatiszta rottweilert – tájékoztatott Mihályné Bornemisza Eleonóra, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője a bűncselekményről. – A kisállat tartással foglalkozó gyanúsított azzal védekezett, hogy rendszeresen bejártak a kertjébe a kóbor kutyák, károkat okoztak az állatállományában, ezért helyezett ki több hurkot is a területen, a kerítése szélén.
A hurokba került, 3-4 éves rottweiler kétségbeesett vonyítását hallva ment ki a jószágok gazdája a kutyához. Csakhogy – mint a rendőröknek állította utóbb – támadóan lépett fel vele szemben az állat. Ezzel indokolta azt is, hogy egy gázolajos flakonnal lelocsolta az ebet, és meg is gyújtotta. Vélhetően ez adott azután olyan iszonyatos erőt a rottweillernek, hogy szerencsére sikerült elszakítania a hurkot. Még égett, és sokkos állapotban volt, amikor a mintegy 150-200 méterre lévő otthonához hazatért, ahol el oltotta a gazdája a lángokat.
A rendőrök úgy tudják, hogy II. fokú égési sérülésekkel került az eb az állatorvoshoz, és ha nem fertőződnek el a sebei, akkor van remény az életben maradására. A gyógyulása mintegy 3-4 hetet vesz igénybe.
– Állatkínzás miatt indított eljárást az ügyben a Kiskőrösi Rendőr-kapitányság – mondta Mihályné. A 63 éves férfi elismerte a történteket. Az ügyében keletkezett iratokat, valamint három lefoglalt hurkot is – bűnjelként – szerdán adják át a rendőrök a kiskőrösi bíróságnak.
Mihályné ugyanakkor azt is hozzátette: a rendőrök nem csak a 63 éves férfival szemben, a bíróság felé intézkedtek, hanem a kisiszáki (izsáki) polgármesteri hivatalnak is jelezték a történteket. Nevezetesen azt, hogy ahol egy rottweiller akadálytalanul, kísérő, kutyavezető nélkül közlekedik a településen, ott nem feltétlen tartják be a kutyatartási szabályokat a gazdák. Ezért hivatali intézkedés is várható még az ügyben.

Posted on Hozzászólás most!

Mentsvár az Állatokért Alapítvány létrejötte

Ritkán találkozni olyan emberrel, aki annyira elkötelezett állatvédő, mint Tőzsér Judit. Az ő nevéhez fűződik a kecskeméti kereskedelmi rádiózás indítása is.
Ma már jópofa sztorinak tűnik, hogy a Gong Rádió első adásait a helyi művelődési ház sufnijából sugározták. Azóta nagy utat tettek meg, jelenleg már hét megyében szólítják meg a hallgatókat. A semmiből teremtett országos hírű kutyamenhelyet és állatvédelmi őrszolgálatot is. De honnan ez az elszántság?
– Lelkileg nyomaszt a kóbor kutyák látványa, különösen megvisel, ha megkínzott, szenvedő állattal találkozom – mondja Judit. – Mindig szerettem volna egy kiskutyát, de a körülményeink miatt ez sokáig csak álom maradt. Egyszer aztán a kollégáim megajándékoztak egy fekete uszkárral. Pillanatok alatt családtaggá vált, Puszinak neveztük el. Véletlenül kiderült, hogy szívbetegségben szenved, meg kell műteni. Három órán át tartott a műtét, végig imádkoztam érte. Azt hajtogattam, adok kétmillió forintot egy menhelynek, csak maradjon életben. Sajnos a kutyus itt hagyott bennünket, de én valóra váltottam az ígéretemet.
Tőzsér Judit úgy látta a legjobbnak, ha saját maga alapít menhelyet. Állatorvosokkal, kollégákkal létrehozta a Mentsvár az Állatokért Alapítványt – milyen véletlen: éppen a rádióstúdióban! –, kezdetben béreltek egy tanyát, majd amikor már volt miből, megvették a területet és európai színvonalú kutyamenhelyet alakítottak ki rajta. Sokat segített nekik a médianyilvánosság, hamar beépültek a köztudatba. Elnyerték az emberek bizalmát – ami persze nem volt elérhetetlen kihívás, hiszen az állatvédők kezdettől fogva szívvel-lélekkel teszik a dolgukat.
– Sokszor több időt fordítok az alapítványi feladatokra, mint a rádiózásra. Nem véletlenül jegyezték már meg a kollégáim, hogy beülnek ők is egy kennelbe, hátha akkor foglalkozom velük – mosolyodik el beszélgetőpartnerem. – De, félretéve a tréfát: meg tudom osztani az erőmet. Természetesen mindkét helyen remek csapat jött össze, munkatársaimra mindenben lehet számítani.
Azt azonban a megszállott állatvédő hölgy sem gondolta az elején, hogy ilyen nagy fába vágta a fejszéjét. Először megoldatlan problémákkal találta magát szemben: zsúfolt menhelyekkel, engedély nélkül működő gyepmesteri telepekkel. Sikerült országos üggyé tennie az ebek ingyenes ivartalanítását, s ebben az állatorvosi kamara, a gödöllői és a kaposvári állatorvosi egyetem segítségére is folyamatosan számíthat.
Magyarországon elsőként Kecskeméten szerveződött állatvédelmi őrszolgálat, amit minden régióban szeretnének meghonosítani. Hogy sikeresek lehessenek a mentőakcióik, ahhoz a rendőrség bevonására is szükség van, mivel civil szervezetként nem kobozhatnak el egyetlen láncra vert vagy éheztetett kutyát sem. Gyümölcsöző az együttműködésük a polgárőrökkel is, akik felderítik a terepet, és ellenőrzik, hogy az örökbefogadók betartják-e a szerződésben rögzített feltételeket. Sajnos támogatás nélkül ők sem tudnak létezni, hiszen rozoga autójukat valamiből meg kell tankolni, amikor útnak indulnak az ország másik szegletébe kimenekíteni a sanyargatott négylábúakat.
– Nemrég egy kollégámmal együtt fogadott Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter – újságolja Tőzsér Judit. – Bízom benne, hogy új távlatok nyílnak meg a magyarországi állatvédelemben. A feladatok sorra vételét már el is kezdtük Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelővel. Egyetértünk abban, hogy fontos a szemléletváltozás. Amíg nem hoz a bíróság szigorú ítéletet, azaz letöltendő börtönbüntetést egyes ügyekben, addig nem várhatjuk, hogy az emberek másképp gondolkodjanak.
Ha csipet ültetnénk a kutyákba, nem tudnának kibújni a felelősség alól azok a gazdik sem, akik embertelenül bánnak állataikkal. Fontos lenne a gyepmesteri telepek felszámolása, feladataikat a menhelyek is el tudnák látni. Rengeteg tennivalónk van még a felelős állattartás érdekében. Ezért is járjuk az iskolákat, ahol osztályfőnöki órákon beszélünk a missziónkról.
Cikkünk főszereplőjének az eltelt hét év alatt számos felemelő és szívbemarkoló élményben volt része. Például határtalan boldogságot érzett, amikor átadták a menhelyet. Ugyanakkor drámai pillanatokat élt át egy vérző kiskutya láttán, csupasz bőre rózsaszínen ráncosodott, néhány szőrszál lógott csak rajta. Egy itt élő svéd család fogadta örökbe, azóta ágyban alszik, asztalnál eszik velük.
Judit sem maradt kutya nélkül. Nem bírták a kollégái nézni, hogy hetekig siratja a műtét közben elvesztett uszkárját, ezért kerestek neki egy újabbat. A kiválasztott tenyésztőnél az öt fekete „gombóc” közül a legkisebb szaladt oda hozzá, hát őt választotta. Nem véletlen, ennek is Puszi lett a neve. Aztán a gyepmesteri telepen megakadt a szeme egy fehér uszkáron. Szomorúan üldögélt a kennelben, szinte kérlelte, hogy vigye magával. „Miért ne fogadhatnám be pár napra?” – gondolta Judit. És azóta sem vált meg tőle. Borzák Tibor, Szabad föld

Posted on Hozzászólás most!

Mentsvar.hu – Vigyél haza

A Mentsvár az állatokért kiemelkedően közhasznú alapítvány többek között azzal a céllal jött létre, hogy távolabbiterveink megvalósításáig is – mely egy minden szempontból “emberséges” állatotthon megépítése – a kóbor állatok sorsának jobbra fordításáért és gazdához segítésükért tevékenykedünk.

Alapítványunk támaszkodik a nyilvánosság javaslataira; anyagi, szellemi, tárgyi kezdeményezésére. Tagjai mindennemű ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat, egyúttal a fent említett célok megvalósításáért anyagi erőforrásokat kutatnak fel. Az ország egész területén, nap mint nap szaporodó, gazdátlanul kóborló, éhező, beteg állatok áldatlan helyzetén kívánunk segíteni, erőnkhöz képest.
Ehhez kérjük az állatbarátok és mindazok segítségét, akik úgy gondolják, hogy az ember környezete iránt felelősséggel tartozik.
Amennyiben támogatni kívánja alapítványunkat, várjuk anyagi, tárgyi, erkölcsi segítségét.
1. Lakóhelyén ismerősei, barátai körében próbálja örökbeadni a Mentsvár Állatmenhelyen található kutyusokat.
2. Segítheti munkánkat személyi jövedelemadójának 1 százalékával.
Adószámunk: 18364004-1-03
Számlaszámunk: 54700099-15006459
3. Segíthet adományaival, lehet pénzbeni melyet postai csekken tud befizetni vagy az alább számlaszámunkra: A Mentsvár Alapítvány Jógazda Bank (Dobó krt. 3.) Számlaszám: 54700099-15006459
4. Állandóan keresünk ideiglenes befogadókat is.
5. Szívesen fogadunk tárgyi adományokat, amelyekre folyamatosan szükségünk van:
régi vagy használt edények, tálak, raklapok, építőanyag, faanyag, takarók, gyógyszerek, póráz, nyakörv, stb… A felajánlásokat köszönjük!
6. Önkéntes munkával is segíthet telephelyünkön.
7. Télire szükségünk van állataink számára szalmára. A felajánlásokat elérhetőségeink bármelyikén megtehetik.
Elérhetőségeink, a menhely címe: Kecskemét, Kisfái 211. Központ: Petőfi Sándor utca 1/b.
E-mail cím: menhely@mentsvar.hu

Posted on Hozzászólás most!

Összefogás az állatok védelmében

Egyesületi formában működik tovább ezentúl a Bács-Kiskun Megyei Állatvédelmi Őrszolgálat. Erről született döntés azon a megbeszélésen, amelyet ma hívott össze Tőzsér Judit, a Gong rádió ügyvezető igazgatója, a Mentsvár az Állatokért Alapítvány elnöke. Az összejövetelen, amelyen az őrszolgálattal szorosan együttműködő szervezetek – Kecskeméti Rendőrkapitányság, Kecskeméti Polgárőrség Egyesület, Mentsvár Alapítvány – képviselői vettek részt elhangzott, hogy az őrszolgálat egyre bővülő feladatait a megye határain túllépve látja el mostantól, és amely akár egy országos hatókörű feladatkört is előrevetíthet a jövőre vonatkozóan.
Dr. Kassai László ezredes, Kecskemét rendőrkapitánya üdvözölte az egyesületi forma létrejöttét, és meggyőződésének adott hangot annak tekintetében, hogy az eddigiekben tapasztalt együttműködés országos szinten is megállja majd a helyét.
Somodi Sándor, a Kecskeméti Polgárőrség Egyesület elnöke elmondta, hogy az állatvédelmi őrszolgálat tevékenységét tekintve mérföldkőhöz érkezett. Hozzátette: az országos hatókörű munka nem lenne teljesen idegen az őrszolgálat számára, mivel már eddig is érkeztek a megyehatáron túlról segítséget kérő hívások az állatok megmentésével kapcsolatban.
A megbeszélésen ezenkívül értékelték az Állatvédelmi Őrszolgálat elmúlt négy éves munkáját és az állatvédelem terén végzett tevékenységek tapasztalatait, valamint a 2010. július 1-én életbe lépett állatvédelmi törvény rendelkezéseit is.
A tanácskozással egyidőben érkezett meg a Fehérkereszt Állatvédő Liga meghívója, amelyben Tőzsér Juditot díszvendégnek és egy indító előadás megtartására hívták meg az I. Országos Állatvédő Toborzóra, amelyet 2010. július 18-án tartanak Ráckevén, a Savoyai Kastélyban. A rendezvény védnöke Szili Katalin, az Országgyűlés egykori elnöke.

Posted on 1 hozzászólás

Mentsvár: Az állatvédelemtől az ivartalanításig

A Kecskeméten meghirdetett ivartalanítási akció sikerére való tekintettel, országos akciót kezdeményezett Tőzsér Judit, a Gong Rádió ügyvezetője, a Mentsvár az Állatokért Alapítvány elnöke. Az akció lebonyolításában – a Magyar Állatorvosi Kamara mellett – alapvető szerepet vállalt a fővárosi Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara, ahol a következő hónapokban a hallgatók bevonásával végzik a kutyák számára szükséges vizsgálatokat, kezeléseket, beleértve az ivartalanító műtétet is. A szakmai főszerepre dr. Németh Tibor, az egyetem sebészeti tanszékvezető docense vállalkozott.
– A világ több országában járt tanulmányúton, tanított külföldi egyetemeken is, tagja az Európai Állatorvos-sebész Szakkollégiumnak. Ilyen kitekintéssel, milyennek ítéli az állatvédelmet jelenleg hazánkban?– kérdeztük a neves szakembert.
– Egy társadalom állatvédelemi színvonalát alapvetően meghatározza, hogy az emberek többségének mit jelent egy családba kerülő élőlényről való gondoskodás, hányan tudják átérezni egy gazdátlanná vált állat sorsát – nyilatkozta lapunknak dr. Németh Tibor. – Ez múlhat a neveltetésünkön, de sajnos az aktuális anyagi helyzetünkön is. A különböző összehasonlítások helyett, inkább azt kellene hangsúlyozni, hogy minden országban meghatározó, milyen erős és következetes a társadalom véleményét tükröző állatvédelmi törvény. Ami annál progresszívabb, minél inkább elvonatkoztat attól, hogy az állat elleni bűncselekményt „csak” egy nem emberi élőlény szenvedte el. Ilyen téren jómagam a lehető legszigorúbb állatvédelmi törvények bevezetését és alkalmazását támogatom. A civil kezdeményezések pedig, ebben a tekintetben is nagyon sokat tehetnek hazánkban, hiszen egyrészt a törvényalkotás társadalmi kontrollját, másrészt a bűncselekmények felderítését segíthetik.
– Az egyesületi, alapítványi szinten működő menhelyek esetében, mit lát legnagyobb problémának?
– Jóllehet ezen a területen nem vagyok szakértő, a munkánk során azonban, számos menhellyel vagyunk kapcsolatban. Többségük sajnos borzasztóan nehéz anyagi körülmények között, gyakran teljesen magára hagyatva – intézményes vagy egyéni adományok hiányában – vegetál, szinte máról holnapra. Túlélésüket csak az önkéntes alapon dolgozó, állatszerető munkatársaiknak köszönhetik, akik néhány újságcikk vagy riport adta nyilvánosságon túl senkitől, semmilyen megérdemelt elismerést nem kapnak. Különösen nagy bajnak látom az egyéni támogatás elenyésző hajlandóságát hazánkban. Angliában például, nemcsak menhelyeket, de állatkórházak és rendelőintézeteket is tartanak fent jórészt magánszemélyek adományaiból. Ahol ingyen vagy nagyon csekély áron kínálnak orvosi szolgáltatásokat az arra igazoltan rászoruló embertársaink állatainak.
– Gondolom, ott is felvetődik az ivartalanítás fontossága.
– Persze, csakhogy nálunk az állatok szaporodásának korlátozása nincs intézményesítve, szabályozva, ami részben törvényhozási, részben állatorvosi, vagyis szakmai kérdés. Nincs ma annyi pénz a világon, amely elegendő lenne a korlátlanul szaporodó, gazdátlan macska vagy kutya populáció igényes ellátására (elhelyezésére, gondozásra, táplálására). Egy gazdátlan állat abban a pillanatban elveszti „eszmei értékének” legnagyobb részét, amint az utcára kidobják, hiszen csak családtagként tekintve, szerető társakkal körülvéve van értelme a társállatok tartásának. Sajnos gyakran az emberek is meggondolatlanul, felkészületlenül vállalkoznak állattartásra, és amint rádöbbennek az ezzel járó erkölcsi és anyagi következményekre, már késő. Nos, ezeknek a kivetett állatoknak kell méltó életet biztosítani, ami hosszabb távon ismét csak egy új családba való integrációval képzelhető el. Ebben az átmeneti időszakban létfontosságúak a menhelyek.
– A kecskeméti Mentsvár immár országos ivartalanítási akcióját szakmailag, állatvédelmi szempontból ígéretesnek érzi?
– A Mentsvár munkatársaival az egyetemi kar vezetése által szervezett állategészségügyi programban való részvételünk kapcsán kerültem először kapcsolatba. Ez a program abból a kölcsönös előnyök rendszeréből táplálkozik, hogy az egyetemi klinikákon folyó oktatási tevékenység elválaszthatatlan a betegellátástól, amely minél több és minél szerteágazóbb gyógyítást feltételez. A menhelyi kutyák kivizsgálása, röntgenezése révén, fogkő eltávolításban és ivartalanításban való részesítésével, az egyetemi hallgatók még több esettel találkoznak, így ez emeli az oktatás színvonalát. A programban csaknem valamennyi egyetemi klinikai egység részt vesz. A finanszírozást a kar saját bevételei fedezik, ehhez közvetlen állami alap nem áll rendelkezésre. Sajnos az egyetemi klinika mindennapi működtetése is teljes egészében saját bevételekből történik, ellentétben a nyugat-európai és tengerentúli országokkal. Ettől függetlenül, mi a jövőben folyamatosan tervezünk – az oktatási időszakokkal is harmonizáló – akciókat a Mentsvárral, és persze más menhelyekkel együttműködve. Forrás: Civilnaplo

Posted on Hozzászólás most!

Felhívás az állatokért!

Tisztelt Állatbarát! Az esőzések miatt sárban, hidegben kénytelenek tartózkodni a kutyáink, ezért napi szinten cserélnünk kell a házukban a szalmát. Aki tud segítsen kutyáinkon, kis bálás szalmára lenne szükségünk. Ha bármilyen lelőhely, ahol elérhető áron, vagy adományként tudnak szalmát, kérjük a 06-20/524-7671 telefonszámon jelezzék! Közreműködésüket előre is köszönjük! Üdvözlettel: Mentsvár az Állatokért és Környezetünkért Kiemelten Közhasznú Alapítvány