Posted on Hozzászólás most!

Egy pelikán az HBO új hőse

Az HBO újabb saját gyártású dokumentumfilmje egy pelikán történetét meséli el, amely az állatvédők jóvoltából túlélte az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófáját, a Mexikói-öbölben történt olajszennyezést.
A louisianai partokon honos és az állam egyik jelképeként ismert barna gödény (más néven tengeri barna pelikán) nem először került veszélybe az ember tevékenysége miatt: a harmincas évek végén azért pusztult tömegével, mert megette azokat a halakat, amelyek a Mississippi permetezőszerrel szennyezett vizéből érkeztek. 1963-ra teljesen eltűnt Louisiana államból, a biológusok csak 1969-ben telepítettek vissza pár példányt Floridából. A barna gödény ezután még negyven évet töltött a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat tömörítő Vörös Listáján, mire 2009 novemberében – a populáció megfelelő mértékű szaporodásával – lekerülhetett onnan.
Alig öt hónappal később, 2010 áprilisában felrobbant a Mexikói-öbölben a British Petrol olajcég egyik fúrótornya, ami tizenegy ember és megszámlálhatatlan mennyiségű állat halálát okozta. Az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófája után – melynek során naponta több millió gallon olaj került az óceánba és a partokra – csupán a barna gödények közül hétezer példány pusztult el, de a kékúszójú tonhalak és az atlanti fattyúteknősök állománya is jelentősen megcsappant.
A 895. pelikán megmentése – A hivatásos állatvédőknek a helyi önkéntesek segítségével végül is 894 barna gödényt sikerült megmenteniük három hónap alatt. Az HBO saját gyártású dokumentumfilmje a 895. pelikán történetét meséli el, amely megmentőitől – Louisiana állam rövidítésével kiegészítve – az LA 895 nevet kapta.
A történetet a madár szemszögéből ismerhetik meg a nézők: LA 895-re tízhónaposan, olajtól beborítva találnak rá az állatvédők, akik aztán egy vadállat-rehabilitációs központba szállítják. A kis pelikánt itt próbálják megtisztítani az olajtól – ami látszólag egyszerű művelet, de a madárra körülbelül olyan fizikai terhelést ró, mintha egy embernek a maratont kéne lefutnia. Ezután következik a felhízlalási szakasz, majd a természetbe való fokozatos visszaszoktatás, amit külön nehezít, hogy a központot hurrikánveszély fenyegeti, így a pelikánt és a többi állatot át kell menekíteni egy másik helyszínre. LA 895 végül is több mint tíz hónapot, vagyis addigi élete felét tölti mesterséges környezetben, majd – tizennégy társával együtt – egy távolabbi szigetre szállítják, ahol egy már meglévő pelikánkolóniához csatlakozik.
A téma érzékeny feldolgozásának köszönhetően nemcsak LA 895 személyisége rajzolódik ki, de a Mexikói-öböl több ezer veszélyeztetett állatának a sorsa is; közvetve pedig minden élőlényé, amely valaha is veszélybe vagy akár a kihalás szélére került az ember miatt.
Az alkotóról – A 895. pelikán rendezője és producere, Irene Taylor Brodsky nem először dolgozik az HBO-val: első egészestés dokumentumfilmjében, a Hear and Nowban siket szülei történetét meséli el, akik – egy műtét után – hatvanas éveikben járva ismerkednek a hangokkal; a The Final Inch című munkája pedig a harmadik világban játszódik, és az egészségügyi munkások küzdelmét mutatja be a gyermekparalízissel. Előbbi alkotása megkapta a Sundance Filmfesztivál közönségdíját, utóbbit pedig Oscar-díjra is jelölték.
A 895. pelikán december 8-án, csütörtökön 23:00-tól látható az HBO műsorán- Forrás HBO.hu

Posted on Hozzászólás most!

Olajkatasztrófa – Súlyosan károsította az olaj a tengeri élőlényeket

Súlyosan károsította az olaj a tengeri élőlényeket és a a kékúszójú tonhal (Thunnun thynnus) állományát is.
Az Európai Űrügynökség (ESA) vizsgálatai szerint az olaj elsősorban a lárváknál okozott nagy károkat, ezek ugyanis kikelésük után a víz felszínén keresnek táplálékot. A szervezet adatai szerint az állatok húsz százaléka elpusztult az olaj miatt.
A kékúszójú tonhal minden évben január és június között ívik a Mexikói-öbölben. Ívási területe található a melléktenger északnyugati és északkeleti részén is.
A Deepwater Horizon nevű olajkitermelő torony április 20-án robbant fel, a fúrólyuk július közepén sikerült lezárásáig az ESA szerint mintegy 750 tonna olaj ömlött a tengerbe. Az űrügynökség műholdas felvételeinek tanúsága szerint az olajszőnyeg pontosan a tonhal ívóhelyei felé tartott.
A vörös tonhalnak is nevezett kékúszójú tonhal a tengerek királya: akár az ötméteres hosszúságot és az ötszáz kilogrammos súlyt is elérheti. Elsősorban az Atlanti-óceán északi részén és a Földközi-tengerben elterjedt, de előfordul az Északi-tengerben is. Az állat nyugat- és kelet-atlanti állományát a túlhalászás miatt a kihalás fenyegeti.

Posted on Hozzászólás most!

Lekapcsolt riasztó, kék halál, természeti katasztrófa…

2010 április 20-án a Louisiana partjaitól 50 mérföldre lévő Deepwater Horizon fúrótorony felrobbant és elsüllyedt, tizenegy munkás meghalt. A jelenlegi becslések szerint azóta körülbelül 700 millió liter olaj ömlött a tengerbe. Három hónap után sikerült elzárni az olajkutat, de még nem biztos, hogy ezzel végleg megszűnt a szivárgás. A kárelhárítási munkálatokban 43 100 ember vesz részt 6470 vízi járművel és több tucat repülővel. Becslések szerint a katasztrófa elhárításának teljes költsége elérheti a 70 milliárd dollárt. Emberek és állatok szenvedését okozta a felelőtlenség.
A kék halálba lefagyó Windowstól a felelőtlenül kikapcsolat riasztókig minden hibát elkövettek BP fúrótornyán, amely áprilisban felrobbant és elsüllyedt. A kongresszusi meghallgatásokon derült ki, hogy mi vezetett az évtized olajkatasztrófájához.

Nem egy eszköz vagy személy okozta a Deepwater Horizon tragédiáját, hanem az egész rendszer pocsékul működött. Súlyos hibák láncolata miatt borult lángba a fúrótorony.
Michael Williams, a fúrótorony egyik vezető technikusa is tanúskodott pénteken a vizsgálóbizottság előtt. Ő azért élte túl a katasztrófát, mert időben leugrott a tűzgolyóvá váló fúrótoronyról. Elmondta, hogy több kulcsfontosságú rendszer hibás volt. Az egyik riasztó például sokszor tévesen jelzett, ezért a munkások egy évvel a katasztrófa előtt lekapcsolták. “Nem akarták, hogy az emberek hajnali 3-kor felkeljenek egy hamis riasztás miatt”.
Jó levegő: A bekapcsolt riasztó időben figyelmeztette volna a személyzetet a felgyülemlett metánra. De még ha riasztott is volna, a Deepwater Horizon személyzete akkor sem tudta volna kezelni a robbanékony gázt.
Volt egy rendszer, amelynek azt kellett megakadályoznia, hogy a metán a motortérbe jusson, ahol könnyen felrobbanhat. Williams elmondta, hogy a motortér nyílásait lezáró rendszer egyszer véletlenül bekapcsolt, és a nagy szívóerejű motor egyszerűen leszedte az egyik ajtót a zsanérról. Vagyis nem tudták volna elzárni a metán útját.
Egyébként ezt a rendszert is kikapcsolták, és az egész flottánál 5 éve az volt az előírás, hogy le kell kapcsolni, derült ki a meghallgatáson.
Kék halál: Mindenki ismeri a kék halált, amely a Microsoft Windows lefagyását jelzi. Williams szerint ez is gyakori hibajelenség volt a Deepwater Horizon fedélzetén. Az egyik számítógépen 1990-es évekbeli operációs rendszer futott, és olyan sokszor lefagyott, hogy a dolgozók a gépet csak “kék halál” néven emlegették.
Bár semmi nem utal arra, hogy a hibás számítógépnek is köze lett volna a tragédiához vezető eseményekhez, a fúrótorony működtetőjére rossz fényt vet, hogy ilyen elavult technológiákat használ. Egy másik tanú, Steven Bertone főmérnök is elmondta, hogy gond volt a géppel, amelynek a robbanás előtt lecserélték a merevlemezét.
A fúrótorony hibáinak történetét igen alaposan dokumentálja egy vizsgálati jegyzőkönyv, amely 7 hónappal a robbanás előtt készült. 2009 szeptemberében a BP munkatársai észrevették, hogy a Transocean, a fúrótorony tulajdonosa 390 hibát nem javított ki, és ezek közt több kritikus hiba volt. A javítás 3500 munkaórát igényelt, és egyelőre nem tudni, hogy mely problémák szűntek meg a katasztrófa napjáig.
Valaki tudta: Egy szakértő szerint a katasztrófát megelőző órákban a Deepwater Horizon fedélzetén négyszer is megpróbáltak bizonyos teszteket lefuttatni, ami arra utal, hogy valaki sejthette a bajt. Csakhogy egyik tesztet sem végezték el megfelelően.
A Deepwater Horizon fedélzetén mindenkinek joga volt leállítani a rendszer működését, ha valami hibát sejtett, de ezt sem Williams, sem mások nem tették meg. Egy független audit kiderítette, a dolgozók közül néhányan aggódtak, hogy a hibák jelentése miatt bajba kerülnének.
Már volt ilyen: Néhány szakértő összefüggéseket lát a Mexikói-öbölben bekövetkezett katasztrófa, és az Exxon Valdez két évtizeddel ezelőtti olajszennyezése közt. 1989 március 24-én az Exxon hajójából 41 millió liter olaj ömlött a Csendes-óceánba, és ezerötszáz mérföld hosszan beszennyezte Alaszka partvidékét. Több százezer tengeri madár, vidra, fóka, hal és bálna pusztult el a szennyezéstől.
Az Alaszkában megszerzett ismereteket teljesen figyelmen kívül hagyták a Mexikói-öbölben, legyen szó akár a katasztrófa megelőzéséről, vagy a szennyezés feltakarításáról, véli Walter Parker, az Exxon katasztrófáját vizsgáló bizottság elnöke. A bizottság akkor nemcsak az okokat kutatta, hanem a zárójelentésében megfogalmazott néhány ajánlást is a jövőre nézve. Parker szerint a partmenti olajfúrást szabályozni kell, és “nem lehet hátradőlni, megveregetni az ipar hátát, hogy milyen jó munkát végeznek”.
Halászok, halálok: Alaszka partjainál keresik a választ arra is, hogy milyen jövő előtt áll a Mexikói-öböl. Az Exxon olajszennyezése a halászközösségekre volt a legnagyobb hatással, mert nagyon sok faj populációja máig nem állt helyre. A helyi halászati ipar alapját adó heringek például sohasem tértek vissza.
A környezeti károk gazdasági, egészségügyi, társadalmi és pszichológiai problémákat is okoznak. Alaszkában a katasztrófa után rengetegen csődbe mentek, valamint megnőtt az öngyilkosságok, a válások és a bűncselekmények száma.

Posted on 1 hozzászólás

Mentik az olajban fürdő állatokat a Mexikói-öbölben

Folyamatosan mentik az olajtól röpképtelen madarakat a Mexikói-öbölben, és mosogatószerrel távolítják el a szennyeződést a tollazatukról. Az áprilisban bekövetkezett olajkatasztrófa óta a környezetvédők közel 1800 madár, 463 teknős és 59 tengeri emlős tetemét találták meg a térségben, halálukat nagy valószínűséggel a tengerbe ömlő olaj okozta. A legfrissebb hírek szerint végre sikerült megszüntetni a szivárgást.
Környezetvédők százai mentik az olajban fürdő madarakat és egyéb állatokat a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa után, és a térségben ezrével telepítik át a teknőstojásokat a partra sodródó szennyezéstől. A kiömlő olaj hatalmas károkat okozott az öböl élővilágában, a pusztuló halakról, növényekről és a vízben lebegő mikroszkopikus élőlényekről nem is beszélve.
A katasztrófa eddigi mérlege szerint már több mint 3000 madarat gyűjtöttek be a környezetvédők, ezek többségét már elpusztultan. Az élve befogott madaraknak eddig közel felét sikerült megtisztítás után visszaengedni. A tengeri teknősök esetében sokkal rosszabb a helyzet, mostanáig közel 500 tetemet találtak meg, és alig 139 állatot fogtak meg élve, és csak 11-et tudtak elengedni. Látszólag úgy tűnik, a tengeri emlősöket eddig kevésbé érintette a szennyeződés, bár már így is 59 tetem került elő. A számok csalókák lehetnek, mert ez csak a környezetvédők által megtalált állatokat mutatja, de ennél valószínűleg lényegesen több állat pusztult el, csak nem került elő.

Posted on Hozzászólás most!

Megállították az olajszivárgást a Mexikói-öbölben

Április óta először nem szivárog olaj a Mexikói-öbölben megsérült olajkútból. A BP nem titkolja, hogy az új olajfogó sapka csak átmeneti megoldás, ráadásul még csak most kezdik tesztelni. A kutat várhatóan csak augusztusban tudják majd véglegesen lezárni. Nem folyik már a tengerbe az olaj a Mexikó-öböl fenekén, 1500 méter mélyen található sérült olajkútból – jelentette be a BP. Peter Wells igazgató szerint a kutat helyi idő szerint 14 óra 25 perckor sikerült lezárni. Az igazgató azt is megjegyezte, hogy nagyon izgatott a fejleményektől, ami nem csoda, hiszen az olajfúró április 20-i balesete óta eddig minden próbálkozásuk ellenére folyamatosan ömlött az olaj a tengerbe.
A társaság a héten új, az előzőnél szorosabb olajfogó sapkát illesztett a kútra. A tervek szerint ez a kiömlő olaj nagy részét fel tudja majd fogni, míg az előző sapkával csak kisebb részét tudták összegyűjteni, a nagy része továbbra is az óceánt szennyezte. A sikert Barack Obama amerikai elnök is üdvözölte, de megyjegyezte, hogy a BP egyelőre csak tesztelik az új szerkezetet. A BBC jelentése szerint a teszt akár 48 órán át is eltarthat.
A BP sietett leszögezni, hogy még ha a következő 48 órában egy csepp olaj sem jön ki a sapka alól, az sem jelenti azt, hogy véglegesen megoldották a problémát. Jelenleg nyomáspróbákkal vizsgálják a kút intenzitását, és ha a sapka jól vizsgázik, akkor a BP és a kormány együtt eldönti, hogy megpróbálják lezárva tartani a forrást, amíg el nem készülnek a mentesítő fúrásokkal, vagy megnyitják a sapkán a szelepeket, és azokon keresztül a felszínre vezetik az olajat. A végeleges megoldást jelentő mentesítő fúrások a BP ígérte szerint augusztus közepére lesznek készen. Az első kis siker a BP részvényein is segített, a bejelentés után hirtelen erősödni kezdtek a New York-i tőzsdén – írja a BBC.
Előzmény: Április 20-án felrobbant, kigyulladt, majd elsüllyedt egy olajfúró platform a Mexikói-öbölben. A platformot a British Petroleum (BP) brit olajipari óriáscég üzemeltetette, de annak tulajdonosa a houstoni székhelyű Transocean nevű amerikai vállalat volt, amelynek 140 olajkitermelő platformja van szerte a világban.
Tizenegy munkás eltűnt, a munkaállomásról 111 ember menekítettek ki. Tizenheten égési sérüléseket, töréseket szenvedtek, illetve füstmérgezést kaptak. A megsérült tenger alatti kútból naponta 159 ezer liter kőolaj került a tengerbe. Azóta több százmillió liter nyersolaj szivárgott a Mexikói-öböl vizébe. Ez volt hivatalosan is az amerikai történelem legsúlyosabb olajkatasztrófája az öbölben. Júliusra az olajjal szennyezett víz elérte Louisiana, Mississippi, Alabama és Florida állam partjait, Texasban kátránydarabokat találtak.
A robbanást az okozhatta, hogy túl mélyre fúrtak, a kutatófúró szerkezet építésekor pedig kihagytak egy költséges mélytengeri szelepet, amit kétszáz lábbal a tengerfenék alatt szokás elhelyezni. Más szakértők szerint a katasztrófában szerepet játszhatott az is, hogy a BP már a kút ideiglenes lezárására készült, de nem volt megfelelő az ehhez szükséges betonkúp.
A katasztrófa elhárítására többféle módszerrel próbálkoztak. A robbanás után ellátó hajók erős vízsugarakkal próbálták megfékezni a lángokat és megakadályozni, hogy a fúrótorony elsüllyedjen. Később a víz színén lebegő olajszennyeződés sűrűbb részeit tűzálló terelőkkel zárták körbe és gyújtották meg.
A BP később újabb kút fúrásába kezdett az olaj útjának elterelésére, és az olajnyomás csökkentésére. Az olajcég mélytengeri robotok segítségével egy 15 centiméter átmérőjű csövet próbált meg bevezetni a szivárgó, 53 centiméteres sérült vezetékbe.Vegyszereket szórtak repülőgépekről a tenger felszínére, majd az olajat apró cseppekre bontó diszpergenst megpróbálták a tenger mélyére is eljuttatni.
Próbálkoztak azzal is, hogy autógumidarabokból és golflabdákból álló keverék belövésével állják útját a feltörő olajnak és gáznak. Több sikertelen próbálkozás után június 4-én sikerült először ráhelyezni a tengerfenéken levő kitörésgátlóra egy olajfogó “sapkát”.
Barack Obama május 27-én hirdetett hathónapos moratóriumot a mexikói-öbölbeli mélytengeri olajfúrásokra, a szigorúbb biztonsági előírások kidolgozásának idejére. Az elnöki rendelkezést jogi úton megtámadta több tucat olajfúró platformok ellátásával foglalkozó vállalat, illetve keresetet nyújtottak be a louisianai hatóságok is.
Martin Feldman New Orleans-i szövetségi bíró június végén hatályon kívül helyezte Obama hathónapos olajfúrási tilalmát, arra hivatkozva, hogy az amerikai belügyminisztérium nem tudott ésszerű érveket felhozni a moratórium fenntartására mellett. Az Obama-kormányzat megfellebbezte Feldman döntését, de a fellebbviteli bíróság elutasított a kormány panaszát.
A Fehér Ház július 12-én újabb moratóriumot hirdetett a mexikói-öbölbeli olajfúrásokra. Az új, módosított tilalom november 30-ig érvényes, és az előzőtől abban tér el, hogy nem a fúrások mélységét, hanem az alkalmazott technológiát veszi alapul. A Fehér Ház abban reménykedik, hogy az új tilalom kiállja az igazságszolgáltatás próbáját.

Posted on Hozzászólás most!

Pusztulnak a teknősök szenvednek a delfinek a Mexikói-öbölben

Egyelőre nem tisztázott, hogy mitől pusztulnak egyre nagyobb számban a tengeri teknőcök a Mexikói-öbölben, ahol a BP fúrótornyának olajkatasztrófája óta különböző állatok – delfinek, teknősök, vízi madarak – tetemeinek százait vizsgálják a tudósok. A New York Times több laboratóriumot keresett fel, és kiderült, nem is olyan egyértelmű az olajszennyezés hatása az állatokra.
A boncolásokból kiderült ugyanis, hogy az olajszennyezés áttételesen, méghozzá nem várt módon ritkítja a tengeri faunát, az állatvilágot. A szennyezés hatására ugyanis az amerikai parti őrség kevésbé ellenőrizte a halászokat, rákászokat, akiknek illegális tevékenysége megnövekedhetett. Így azok hálóiba egyre több teknős akadt bele, ezért valószínűleg fulladásukhoz – a hálóba gabalyodó állatok agóniájához – csak áttételesen járult hozzá a fúrótorony katasztrófája.
A delfineken viszont számos más elváltozás figyelhető meg. Részben tájékozódási képességük romlott az olajtól, ami egyfajta kábítószerként hatott rájuk, másrészt a többi állathoz hasonlóan a lenyelt, a táplálékkal együtt bevitt olaj elleni védekezés is kimerítette a szervezetüket. Vérzéseket is okozhatott testükben a nyersolaj, amire szintén volt példa a Mexikói-öbölben.
A katasztrófa miatt az állatok közelebb merészkedtek a partokhoz, ami növelte a “közlekedési baleseteik” számát, vagyis többször ütközhettek csónakokkal, hajókkal. Az ütközések a legtöbbször végzetesnek bizonyultak számukra. Pedig elvileg még a sűrű forgalomban is ki tudnák kerülni a hajókat, de éppen az olaj kábító hatása itt kétszeresen is közrejátszhatott pusztulásukban.
A tengerbiológusok azért vizsgálják nagy számban az állati tetemeket, mert megállapításaik alapján kell majd várhatóan kártérítést fizetnie a mulinacionális olajvállalatnak, a BP-nek. A Mexikói-öbölben eddig 1866 elpusztult madárra, 463 teknőctetemre és 59 elpusztult delfinre találtak rá.

Posted on 2 hozzászólás

Az olajszennyeződés elérte Mississippit

Egyelőre nem érkezett jelentés állatok tömeges pusztulásáról és nincsenek képek olajban tocsogó állatokról sem, de a hatóságok ettől tartanak. Kellemetlen, ragacsos, rozsdavörös olajszennyeződés érte el a Mexikó-öbölben a Mississippi partján fekvő lápvidéket – jelentette pénteken a CBS televízió. A Louisianával szomszédos Mississippinél is eddig csak kátránydarabokat vetett partra a víz, és egészen híg olajszennyeződés volt megfigyelhető. Most már viszont tömény, hol élénkvörös, hol sötétbarna, orrfacsaró szagot árasztó olaj ragad a mocsárvilág növényeire, amelyek gazdag élővilágnak, ritka madaraknak, emlősöknek és halaknak nyújtanak otthont. Egyelőre nem érkezett jelentés állatok tömeges pusztulásáról és nincsenek képek olajban tocsogó állatokról sem, ahogy az Exxon Valdez tankhajó 1989-es alaszkai katasztrófája után történt. A hatóságok azonban valami hasonló bekövetkezésétől tartanak.
A BP – az egy hónappal ezelőtt felrobbant olajfúró platform üzemeltetője, a kárelhárítás irányítója – közölte: a mélytengeri kúttól a leeresztett csövön keresztül változó ütemben képesek a felszínre juttatni a feltörő olajat. A mennyiség a korábbi napi 5000 hordó (800 ezer liter) helyett az utóbbi napokban 2200 hordóra (350 ezer literre) esett vissza.

Az amerikai kongresszus nyomására a BP élő videokapcsolatot helyezett el az interneten a mélytengeri szivárgásról, amely azonban rövid idő alatt összeomlott, olyan sokan kattintottak a linkre.

A BP által közölt becslés szerint az eltelt egy hónap alatt legalább 6 millió gallon (22,7 millió liter) olaj ömlött a tengerbe. Egyre több amerikai szakértő vonja azonban kétségbe a BP adatait. Steve Wereley, az indianai Purdue Egyetem mérnöke – aki részt vett egy kongresszusi meghallgatáson – például azt állítja, hogy a jelenlegi két szivárgásból naponta 3,9 million gallon (11,3 millió liter) olaj jut a tengerbe. Számítása szerint eddig körülbelül 126 millió gallon (476 millió liter) nyersolaj került a Mexikói-öböl vizébe, ez az Exxon Valdez-féle szennyeződés tizenegyszerese.

Posted on 6 hozzászólás

Olajkatasztrófa a Mexikói öbölben, állatfajok halhatnak ki

James Cameron, a Titanic és az Avatar című filmek rendezője felajánlotta magán tengeralattjáróit ahhoz, hogy meg lehessen szüntetni a mélytengeri olajszivárgást a Mexikói-öbölben. A rendezőnek – aki néhány éve a Mélység szülöttei címmel készített háromdimenziós dokumentumfilmet a mélytengerek állatvilágáról – a Titanic forgatása óta vannak saját tengeralattjárói. A hollywoodi sztár felajánlotta a British Petroleum (BP) cégnek – amely a Louisiana állam partjaitól 80 kilométerre délre fekvő, április 20-án felrobbant, majd elsüllyedt olajfúró platformot üzemeltette -, hogy szükség esetén át lehetne szállíttatni a Mexikói-öbölbe a jelenleg az oroszországi Bajkál-tóban levő tengeralattjáróit. A BP 12 távirányítású mélytengeri robotjárművel igyekszik különféle módszereket alkalmazva megszüntetni a szivárgást. Egyebek között megpróbálják megjavítani az olajkút végén a tengerfenéken levő kitörésgátló szerkezetet, amelyet nem sikerült aktiválni a robbanás óta. A robotkarokkal felszerelt, a tenger felszínén levő hajókról irányított járművekkel eltávolították a kitörésgátló egyik irányítópaneljét és megjavították a kábelezés egy részét. A BP a szivárgás megszüntetésének egyik lehetőségeként azt tervezi, hogy a szemeteskonténer nagyságú robotjárművek segítségével eltömíti a kút végén levő kitörésgátlót, aljába golflabdákat és autógumidarabokat, felső részébe cementet fecskendeznének. A torony felrobbanása. Becslések szerint már több mint 4 millió gallon (15 millió liter) nyersolaj ömlött a tengerbe, súlyos környezeti katasztrófával fenyegetve a part menti államokat. Több állatfaj kihalhat.
Az olajvállalat eddig nem élt Cameron segítségével, amelyet a BP szóvivője “valóban nagylelkű felajánlásnak” nevezett. Cameron tengeralattjáróival emberek is a mélybe ereszkedhetnének, a BP azonban közölte, már felvették a kapcsolatot az amerikai védelmi minisztériummal arra az esetre, ha ilyen járművekre lenne szükség.
A BP egyébként már egész hajóhadat, 5500 vízi járművet irányított a térségbe a mentési és tisztítási munkálatokra. A kárelhárítást egy kis légiflotta is segíti. A BP munkáját az amerikai szövetségi hatóságok, a parti őrség mellett a rivális ExxonMobil és Chevron olajtársaság is segíti.
A British Petroleum társaság által közreadott kép, amelyen nyersolaj ömlik ki egy tenger alatti csőből. Az olajcég mélytengeri robotok segítségével egy 15 centiméter átmérőjű csövet kísérelt meg bevezetni a szivárgó 53 centiméteres sérült vezetékbe