Posted on Hozzászólás most!

Újabb sarc kutyásoknak

Jövő évtől kötelező lesz az ebek mikrocsipes megjelölése, amit üdvözölnek az állatvédők és állatorvosok is.
Magyarországon egy 2006-os felmérés szerint 2,5 millió kutya élt – és azóta a számuk egyes vélemények szerint biztosan nem csökkent.
Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, szerinte az adat túlzó, jelenleg 1,7-1,8 millió eb lehet az országban.
A pontos számot nem lehet megállapítani, azért sem, mert Nyugat-Európa több országával ellentétben hazánkban nem kötelező csippel ellátni a kutyákat.
Gönczi Gábor szerint azonban már készül egy kormányrendelet, amely 2013. január 1-jétől kötelezővé teszi minden négy hónaposnál idősebb kutya mikrocsipes megjelölését. Ezzel helyre lehetne hozni a korábban elfogadott törvény hibáit – mondta a kamarai vezető.
Annak idején ugyanis a törvényhez rendkívül jó kormány-előterjesztés készült, de sajnos a témában minden parlamenti képviselő szakértőnek érezte magát, és olyan egyéni módosítók születtek, amelyek a jó tervezetből meglehetősen bizonytalan törvényt hoztak ki – mondta Gönczi Gábor.
A kamarai elnök hangsúlyozta azt is, a felelős állattartáshoz tartozik, hogy a gazda nem úgy tartja jószágát, mint egy gépet, tudomásul veszi, hogy kötelességei vannak az élőlény iránt – írja a hirado.hu nyomán a Népszabadság.
– Az állat nem egy gép, egy játék, amit ha megunok, kidobok – mondta a szakember, aki egyetért vele, hogy elsősorban nem a kutyákat, hanem a gazdákat kell kiképezni.
Gönczi Gábor elmondta, a mikrocsipek beültetése továbbra is az állatorvosok feladata lesz, az egyértelműen az ő kompetenciájukba tartozó művelet. Arra a felvetésre, hogy ez jelentős üzlet lehet az állatorvosoknak, a kamarai elnök azt mondta, a csipek beültetése a hivatásuk része.
A szakember kiemelte, a kötelező csipezésnek akkor lesz értelme, ha az állatok adatainak központi nyilvántartása is megoldódik. Ez a kérdés szintén jövő év januárjától rendeződik, amikortól a csipezés mellett kötelező lesz a nyilvántartásba vétel is, utóbbiról ugyanis az állatvédelmi törvényben korábban elmulasztottak rendelkezni.
Magyarországon egy kutya csipeztetése 3500 forintba kerül.

Posted on Hozzászólás most!

A ló azonosítása: bélyegzések

Kivételt képeznek azok az import lovak, amelyek megfelelő kísérő okmányokkal (származási lap, lóútlevél) érkeznek be, és egyértelmű azonosításuk az alapján lehetséges.
Ezekben az okmányokban pontosan fel vannak tüntetve a színleíráson túl a ló jegyei és szőrforgói is, amelyek természetesen meg kell egyezzenek a lovon látottakkal.
A bélyegzést nálunk hagyományos módon, feltüzesített vassal végzik a megyei lótenyésztési felügyelők, telivérek és ügetők esetén a Magyar Méneskönyv szakemberei. A bélyegzés ideje az ősz, szeptember – október hónap, illetve a csikók 4-9 hónapos kora.
A csikóbélyegzéseket a fedeztetési állomásokon szervezik, ahová a tenyésztő a csikóját a megadott időben elviszi bélyegeztetni. Természetesen lehet kérni a csikó háznál való bélyegzését is, de ekkor a kiszállási díjat meg kell fizetni.
Egyes országokban, például Ukrajnában, alkalmazzák a jelölésre a fagyasztást is, illetve másutt a tetoválást, vagy bizonyos országokban például Angliában nem jelölik meg a lovakat, csak nagyon pontosan leírják.
Modern eljárás a mikrochip beültetése, viszont vannak hátrányai. Az egyik, hogy ma még igen drága, másrészt a leolvasására, és a ló azonosítására csak annak van lehetősége, aki rendelkezik leolvasó műszerrel. A harmadik, hogy a csip elvándorol a bőr alatt, és esetenként igen nehéz megtalálni. Csak kiegészítő jelölés lehet, a szabályszerű bélyegzést nem pótolhatja.
A csikó bélyegzését bizonyos esetekben megelőzi a vér-polimorfózis alapján történő származásazonosítása. Ilyen esetek az alábbiak:
A csikó olyan fajtához tartozik, amelyiknek a tenyésztő egyesülete ezt előírja (például magyar sportló, kisbéri-félvér, lipicai stb.).
A csikó már idősebb a normális bélyegzési kornál, éves csikó, esetleg még idősebb.
A csikó mesterséges termékenyítésből született.
Valamilyen kétség merült fel az apaságot, esetleg az anyaságot illetően.
Jó tudni azonban, hogy a származásazonosítás nem apa-keresést jelent, tehát az egész folyamatot csak akkor lehet elkezdeni, ha van a csikó anyjának fedeztetési, illetve termékenyítési jegye, és a vérvizsgálat az azon szereplőket hivatott alátámasztani.
A csikók bélyegzésének nálunk alapvetően két módja van, a nyakon illetve a nyereghelyen való bélyegzés. Nyakon történik a köztenyésztési állomány, illetve a keresztezett egyedek bélyegzése, míg nyereghelyen a valamely fajta tenyésztő egyesületénél törzskönyvezett (és főtörzskönyves minősítésű) kanca csikójának bélyegzése, ha a csikó az adott egyesület tenyésztési szabályzata betartásával született. (Kivételt képeznek a póni és kisló fajták).
A nyakon való bélyegzésen belül két variációt különböztetünk meg. Az egyik a legális párosításból született, igazolt származású csikók jelölése. Ilyenkor a ló bal nyakán a fültől kb. 4 ujjnyira a megyejelet bélyegzik, ami a megye (régi) nevének első és utolsó betűje: pl. Zala megye: ZA, Somogy megye: SY.
Ezután történik a születési év utolsó két számjegyének bélyegzése, pl. 99. 1992 előtt csak az utolsó számjegyet bélyegezték, 1991-ben pl. csak egy 1-est. A nyak jobb oldalára kerül, szintén a fültőtől kb. 4 ujjnyira egy folyószám, az ún. csikószám. Ezt a számsort minden évben újra kezdik.
Az ismeretlen származású, illetve nem engedélyezett párosításból született ún. zugcsikók bélyegzése az alábbiak szerint történik. A nyak bal oldalára a fültől kb. 4 ujjnyira kerül a bélyegzés évének utolsó két számjegye (nem a születés évének!), és utána a megyejel. A jobb oldalra szintén egy sorszám kerül, de ez 4 számjegyű (ritkán 5), és 0-val kezdődik.
Ez által bárki számára könnyen kiszűrhetők azok az egyedek, amelyek biztosan ismeretlen származásúak. Sajnos egyes esetekben a bélyegzést követően derül ki, hogy a csikó fedeztetési vagy termékenyítési jegyével visszaélés történt, és a csikó valójában ismeretlen származású. Ilyen esetben bár a csikó legális származásra utaló bélyegzést visel, származási lap nem állítható ki rá, és ismeretlen származásúnak tekintjük.
A nyereghelyen való bélyegzés esetén a csikó viseli a fajtabélyegzőt, a születés évének utolsó két számjegyét, valamint a csikószámot. A legtöbb fajtánál bal oldalon szerepel a fajtabélyegző (pl. magyar sportló, kisbéri félvér, furioso-north star stb.) és a csikószám, a jobb oldalon az évszám utolsó két számjegye. Egyes fajtáknál a fajtabélyegző a jobb oldalra kerül, például a lipicainál.
Régebben (1992 előtt) a nyereghelyen való bélyegzés esetén az adott törzstenyészet jelét bélyegezték be, a születés évének utolsó számjegyét és a csikószámot, illetve egyes helyeken az apajelet is. Idősebb lovakon ma is láthatunk ilyen bélyegzéseket. Bizonyos ménesekben még ma is használják a hagyományos ménesjelet.
A mai modern, számítógépes nyilvántartásban a lóra “sütött” bélyegek alapján képeznek egy számítógépes azonosítót, amely alapján minden hivatalos nyilvántartásban azonosítható a ló.
Ez az azonosító a származási lap bal felső sarkában található. Pl. egy 1998-ban született kisbéri félvér azonosítója, melynek csikószáma 222: KB982220000. Forrás: Lótartás a családban, Gazda Kiadó

Posted on Hozzászólás most!

Chipet kaptak a kaposvári kutyák

A kaposvári kutyák 95 %-át ellátták már a jövő évtől kötelező mikrochippel. Az ebazonosító a városnak mintegy 7 millió forintjába került, de ez mind a városlakók, mind az állattartók szempontjából pozitív változást hoz -véli Szita Károly polgármester.
2011 januárjától kötelező lesz mikrochippel ellátni a megyeszékhelyen élő ebeket. Tavaly ősszel indult el a mikrochip-program a felelős állattartás érdekében. Városszerte mintegy 34 helyen várták a kutyatulajdonosokat, akiknek kedvenceibe ingyen ültették be a jelölő eszközt. Erre egyébként a városi rendelet mellett uniós ebtartási szabályok is köteleznek.
Szita Károly, polgármester, Kaposvár:
– Ezt a rendeletet úgy alkottuk meg, hogy valamennyi kaposvári tulajdonosnak felajánlottuk azt a lehetőséget, hogy a mikrichipet ingyen adjuk és ingyen helyeztetjük fel a kutyájának a nyakára. Közel 7000-en éltek ezzel a lehetőséggel és mintegy 7 millió forintba került a városnak.
Januártól ez 4000 forintjába kerül majd az ebek gazdáinak, az országban is egyedülló kezdeményezésnek köszönhetően azonban a kaposvári kutyák 95 %-a már megkapta a jelölő eszközt.
Dr. Zomborszky Zoltán, megyei elnök, Magyar Állatorvosi Kamara:
– Ez egy modern eljárás amivel fájdalommentesen a bőr alá ültetett adóval tudják azonosítani az ebeket. Köthetők hozzá olyan információk, hogy például oltva volt-e a kutya vagy oltatlan a kutya.
A chip mellé kisállat egészségügyi könyv is jár és a kedvencek egy adatbázisba is bekerülnek. Az elmúlt héten a megyeszékhelyen 9 kutyaharapás is történt, de ha elkóborol kedvencünk akkor is jó szolgálatot tehet a chip.
Farkas Mária, kutyatulajdonos:
– Jó ötletnek tartom bár az én kutyámnak még nincs ilyen chipje, de szerintem ez egy nagyon jó megoldás arra az esetre, ha véletlenül elveszik a kutya akkor be tudják azonosítani.
Mostantól Rocky mellett a többi 7000 kaposvári kutya is biztonságban lesz az önkormányzat hathatós segítségének köszönhetően.