Posted on Hozzászólás most!

Mosómedvét tartanak háziállatként

Különleges háziállatot szeretett volna egy család, így került hozzájuk Drazsé, a mosómedve. A kis állat teljesen szelíd, testvérként játszik a kutyával és a macskával is. Bár sok mindent csak az alfanősténynek enged meg, aki ez esetben az anyuka, a mosómedvékénél ugyanis nőstény dominancia van. A család minden nap sétáltatja kissé túlsúlyos Drazsét, a járókelők legnagyobb döbbenetére…

Posted on Hozzászólás most!

Rejtegeti anyjuk a mosómedve kölyköket

Hetekig nem is látták a bébimosómedvéket még a gondozóik sem a jászberényi állatkertben, mert az anyjuk annyira védte őket. Még az odújuk üvegfala elé is szalmát hordott, hogy takarja a kicsiket. Most sem engedte őket, de már sikerült róluk néhány felvételt készíteni. A gondozók szerint egyébként igazi szerelemgyerekek, mert Valentin napon fogantak.

Posted on Hozzászólás most!

A nő, akinek dzsungelnyi állat őrzi az álmát

El tudják képzelni, hogy házőrző gyanánt egy oroszlánt tartsanak otthonukban? Henriett nemcsak, hogy elképzelte, de rögtön hármat is berendelt az állatok királyából, akikkel kezdetben még az ágyát is megosztotta. Állataira ő maga főz, legnagyobb házikedvencei a fojtókígyó, a teve, és Lajos, a mosómedve.
Vajon mi visz arra egy egyedülálló, fiatal nőt, hogy műkörmökkel az ujjain, teljes sminkben vadállatokat gondozzon, sőt velük együtt éljen?
Gyöngyösön jártunk, Barczai Henrietta otthonában, amely egyben saját állatkertje is. Van ott minden, csak győzze az ember: Micike az albínó szamár, teve, láma, emu és bivaly, kígyó, majom, és Lajos, a mosómedve. A ház ékességei azonban vitathatatlanul az oroszlánok, köztük is a hím, akivel kölyök korában a házigazda még együtt is aludt.

Posted on Hozzászólás most!

Tornóczky Anita farkasokkal táncolt

Mentett gólyák, mosómedvék és farkasok társaságát élvezte a minap Tornóczky Anita, aki az Állatvédőrség szóvivőjeként a Veresegyházi Medvepark maci-liftjének avatóján több vadállatot is “megszelídített”.
Néhány nappal ezelőtt avatták fel a Veresegyházi Medveotthon új büszkeségét a maci-liftet. A különleges szerkezet 12 méter magasba “röpíti” a kíváncsi látogatókat, melynek segítségével az egész medvepark belátható. Az eseményre Tornóczky Anita is hivatalos volt, akit a megnyitó házigazdájának kértek fel a szervezők. Anita a közelmúltban alakult – az állatkínzás megállításában élharcosnak számító – Állatvédőrség szóvivője. Nem meglepő hát, hogy örömmel vállalta a feladatot. Ráadásul Anita nem is először járt a mentett medvék, farkasok és gólyák menedékéül szolgáló parkban.
– Örömmel vállaltam a felkérést, ugyanis valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva rendkívüli módon vonzanak a vadállatok – kezdte viccelődve Anita.
Rendszeres látogatója vagyok az otthonnak, ugyanis az itt élő farkasok közelsége különleges hatással van rám. A parkban eltöltött idő alatt sokszor úgy érzem, hogy az állatok megszelídülnek a kezeim között. Ráadásul Rudi, a rénszarvas is a farm lakója, akivel néhány évvel ezelőtt a barátnőim leptek meg a leánybúcsúmon. Így ha kilátogatok Veresegyházára, mindig régi ismerősként üdvözöljük egymást – árulta el mosolyogva Anita. Forrás: Stop.hu

Posted on Hozzászólás most!

Sztorik a pesti állatkertből

Hallott már a csecsemőt lenyelő víziló legendájáról vagy az április elsejei tréfás telefonos akciókról? A 145 éve megnyílt pesti állatkert születésnapja alkalmából vicces történetekből, legendákból szemezgettünk.
A csecsemőt „felfaló” víziló
Az 1950-es években elterjedt és külföldön is ismert szóbeszédről, miszerint a Budapesti Állatkert vízilovának tátott szájába beleesett egy csecsemő, mi több, az állat le is nyelte a babát. A szóbeszédről korábban az urbanlegends.hu is írt. Amint azt Hanga Zoltán állattenyésztő mérnök, a Fővárosi Állat- és Növénykert sajtószóvivője elmondta, a történetből egy szó sem igaz. Az a tény viszont, hogy a vízilónak gyakran tátva van a szája, időnként egészen vad dolgokra ragadtatja a közönséget – tette hozzá Hanga. Az állat tátott szája a fenyegető magatartás része: a vadon élő példányok esetében ez jelzi, hogy hol a határa a víziló territóriumának. Amolyan „eddig és ne tovább” figyelmeztetés.
Az állatkerti vízilótartás hőskorában a közönség elkezdett finom falatokat hajigálni a víziló szájába – mondván, biztos éhes -, ami persze nem egészséges és a legtöbb, világszínvonalú állatkertben ma már tilos is. A 20 század elején viszont ez a szabály még nem volt érvényben, és mivel az állat minden élelemszerzési lehetőséget megragad – ahogy azt a természetben is tenné – a szokás megmaradt, és egészen 1994-ig a látogatók mindenfélét behajigáltak a víziló szájába. „Volt olyan eset, amikor egy bácsi demizsonból bort öntögetett az állat kitátott szájába, egészen addig, amíg a kollégák ki nem vették a kezéből” – említett egy emlékezetes esetet Hanga. 1994-ben aztán elpusztult az állatkert hím vízilova, Süsü. Csak a boncoláskor derült ki, hogy egy gumilabda okozta a halálát, amit az egyik néző dobott a szájába.
Az Elefántház tetejét valóban le kellett bontatni, mert nem tetszett az iszlám híveinek?
Az Elefántház teteje a szóbeszéd szerint szúrta a „muszlimok” szemét, ezért kellett lebontani. A műemlék épület 1909 és 1912 között épült Neuschloss Kornél tervei alapján, keleties beütéssel, szecessziós stílusban. Mint Hanga Zoltán elmondta: akkoriban az volt a szokás, hogy az állatkerti épületeket igyekeztek olyan stílusban megépíteni, amely utalt a benne lakó állatok őshazájára. Neuschloss különböző építészeti irányzatok elemeit ötvözte az Elefántház esetében, így nem meglepő, hogy a felületes szemlélők csak azt látták, hogy keleties kupolája van, és mivel ilyen épületeket a török korban húztak fel, levonták a következtetést, hogy az Elefántház mecsetre emlékeztet, vagyis egykor talán mecset lehetett. Mivel az elefántok lakhelyéül szolgáló épületben sem Mekka felé tájolt imafülke, sem szószék nincs, ez nyilvánvaló tévedés – viccelődött Hanga Zoltán.
Az eredeti tornyot viszont tényleg lebontották, mégpedig azért, mert 1915-ben az Oszmán Birodalom azzal fordult a külügyminisztériumhoz, hogy építsék ujjá a Vastagbőrűek Házát, mert a kupola sértő számukra. És mivel az első világháború idején a törökök a Monarchia szövetségeseként harcoltak, külügyi szempontból kívánatos volt, hogy kérésük teljesüljön. 1999-ben építették fel a jelenlegi kupolát az eredeti tervek alapján. „Ez ma már senkinek nem okoz gondot, de az építkezés előtt azért egyeztettünk a Budapesti Iszlám Közösséggel is” – tette hozzá Hanga Zoltán.
Állati áprilisi tréfa
Amint arról 2009-ben az MTI is beszámolt, Amerikában komoly fennakadást okozott az állatkertek életében, hogy április elsején a kollégák, barátok által megviccelt telefonálók Anna Kondát vagy éppen Sir Mefókát keresték az állatkert számát tárcsázva. Az eset itthon is megtörtént, ráadásul évente újabb és újabb állatnevekkel bővül a lista. „Eredetileg viccnek indult: április elsején azzal tréfálták meg az emberek a munkatársukat, hogy hagytak egy üzenetet az illető íróasztalán, miszerint bizonyos Jónás úr kereste, és visszahívást vár. A telefonszám viszont, amit a jóakarók megadtak, az állatkerté volt” – mesélte a fővárosi tréfa keletkezésének vélt körülményeiről Hanga Zoltán. Mint mondta, Jónást mindenki ismerte a „régi” Pesten, ez volt ugyanis a vízilovak neve. Persze, csak átvitt értelemben, az első vízilóra, Jónásra utalva, ami 1893-ban érkezett az állatkertbe. Az elmúlt években Jónás úr mellett az április elsején betelefonálók már Medve és Farkas urat is keresték.
Az első zsiráf Magyarországon: ilyen nincs is?
Az első zsiráf 1868-ban érkezett Magyarországra, Ferenc József ajándékaként a Schönnbrunni Császári Állatkertből, mégpedig Erzsébet királyné közbenjárására. Akkoriban nem nagyon lehetett Magyarországon zsiráfot látni, ezért a jószágot nagy becsben tartották. Korábban – ahogy az írásbeli forrásokból kiderül – csak egyszer láthattak az emberek Magyarországon zsiráfot, mégpedig 1828-ban, amikor a fiumei kikötőből Bécsig hajtottak egy példányt – ekkor az ország legnyugatibb szegletében élők rácsodálkozhattak a hosszúnyakú csodalényre. Máig él az anekdota, miszerint az öreg bácsi feljön vidékről a családjával az állatkertbe, hosszasan nézi a zsiráfot, majd azt mondja: „szerintem nem kell mindent elhinni, mert ilyen állat nincs is.”
A zökött pingvinek és a „koalák”
Az elmúlt években volt egy-két emlékezetes állati szökés – mesélte Hanga Zoltán, hozzátéve, hogy az emberek többsége általában azt gondolja, hogyha szökésről esik szó, biztos az oroszlán vagy a jegesmedve oldott kereket és riogatja az embereket a városban. A leggyakorlottabb kisurranók kétségkívül a pingvinek: pár éve egy, az állatkert előtti trolimegállóban ácsorgó példányt tereltek vissza a kertbe, de évtizedekkel korábban arra is volt példa, hogy egy sziklaugró pingvinre figyeltek fel a járókelők a Dózsa György úton, a mostani 56-osok terénél. Máskor egy koronás daru tűnt el az állatkertből, de a bejárat közelében be tudták fogni. „Egyszer prérifarkasok szöktek ki, és valahogy átkeveredték magukat a vidámparkba, de nem okoztak pánikot, sikerült őket visszaterelni” – említett még egy emlékezetes esetet Hanga.
És hogy a mosómedvéből hogy lett koala? Az állatkert mosómedvéi a Bagolyvár környékén kaptak új kifutót az 1990-es évek közepén. Ez a vasút mellett van, ezért érthető, ha kívülről is láthatóak voltak a fára mászó jószágok. Az egyik kevésbé jó megfigyelő viszont azzal telefonált a Nyugati pályaudvarról, hogy vigyázhatnának jobban is az állatkert koaláira, el fognak szökni. Rossz hír, hogy koalák egyelőre nincsenek a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Forrás: HVG.hu

Posted on Hozzászólás most!

Mosómedvét fogtak a Zöld Pardonban

Mosómedve költözött a Zöld Pardonba. A hívatlan négylábú Húsvétkor tűnt fel először a szórakozóhelyen, majd később fel is költözött az egyik fára. A “ZéPé” névre keresztelt állatot végül sikerült befogni.

A szórakozóhely dolgozóit igencsak meglepte az “álarcos látogató”. A mosómedve először Húsvétkor tette tiszteletét a Zöld Pardonban, és végül oda is költözött: az egyik lombos fán talált otthonra. Az állatott be akarták fogni, mivel a kifejlett példányok esetenként veszélyt jelenthetnek a környezetükben élőkre, jelen esetben a vendégekre.
A helyszínre hívták a Fehér Kereszt Állatvédő Liga szakembereit, hogy befogják a mosómedvét. Ők gondoskodtak az elhelyezéséről is.
A négylábú ezentúl a Veresegyházi Farkas- és Medveotthon lakója. A ZéPé névre keresztelt állatot az újonnan épült mosómedvemenhelyen lehet majd látogatni.

Posted on Hozzászólás most!

Mosómedvemenhely nyílt Veresegyházán

November elsejéig térítésmentesen veszi át a pénteken megnyílt menhely a megunt, otthon már nem tartható házi kedvencket – közölte Kuli Bálint, a Veresegyházi Farkas- és Medveotthon igazgatója az MTI-vel. “Július elsejétől tilos mosómedvét tartani – a büntetés 50-60 ezer forint lehet -, illetve nagyon sokan kényszerülnek megválni kedvencüktől, mert a házi állatként tartott ragadozó ivaréretté válása után, 2-3 éves korától agresszívvá válik, és a gazdáját is megtámadja. Nagyon sokan kerestek meg szerte az országból azzal, hogy mit lehet tenni” – magyarázta a menhely létrehozásának okait Kuli Bálint.
A veresegyházi állatkert területén található, a Fehérkereszt Állatvédő Ligával közösen fenntartott menhely legfeljebb tizenkét állatot tud befogadni, de ha szükség lesz rá, elképzelhető, hogy korlátozott mértékben bővítik majd – tette hozzá Kuli Bálint. Az igazgató elmondta azt is: Magyarországon nincs nyilvántartás a mosómedvékről, illetve arról sincsenek adatok, hogy mennyi állatot engednek szabadon. “Rendkívüli módon elszaporodtak ezek a nem őshonos állatok, és jelentősen veszélyeztetik a kis rágcsálókat és a madárfészkeket” – tette hozzá az igazgató. A menhely új épületét a Fehérkereszt Állatvédő Liga építtette kétmillió forintért; az állatok ellátását, gondozását és állatorvosi költségeit a Fehérkereszt és a veresegyházi állatkert közösen vállalja, ám november elsejét követően fizetni kell azért, hogy átvegyék az állatokat – közölte Kuli Bálint, aki kiemelte: más kedvencek befogadását nem tervezik.

Posted on Hozzászólás most!

Öt mosómedve kölyök született az Állatkertben

A Fővárosi Állat- és Növénykertben tovább gyarapodott azon állatfajok száma, amelyeknél a látogatók a közelmúltban született kölyköket láthatnak. Ezúttal a mosómedvéknél volt gyermekáldás. A júliusban világra jött kölykök épp a napokban merészkedtek elő a biztonságot nyújtó odúból.
A szerencsésebb látogatók már láthatják a Fővárosi Állat- és Növénykert legifjabb mosómedvéit. Július hónapban két ellésre is sor került, 10-én és 20-án, így összesen öt kölyökkel gyarapodott a fővárosi intézmény mosómedve csapata. Mivel az ellés idejére a nőstények egy-egy háborítatlan odúba húzódtak vissza, az első időszakban a kölykökből még a gondozók sem láthattak sokat. Az elmúlt napokban viszont a kicsik kellően felbátorodtak ahhoz, hogy előmerészkedjenek, így a szerencsésebb látogatók maguk is megfigyelhetik az ifjú mosómacikat.
Az állatkerti mosómedve csapat egyébként kilenc felnőtt állatból, hat nőstényből és három hímből áll, a kölykök nemét egyelőre még nem állapították meg. Az állatok valamennyien a Bagolyvár nevű komplexum egyik, kifejezetten az ő számukra létesített kifutójában láthatóak.
A mosómedve (Procyon lotor) eredetileg Észak- és Közép-Amerikában őshonos kisragadozó, amelyet a XX. század első éveiben már a világ számos kontinensén tartottak prémesállatként. A mosómedve telepekről megszökött, vagy szándékosan elengedett állatok jól alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, így ma már Európában és Ázsiában is vannak vadon élő állományaik. Európa középső részén Németországból kiindulva terjedtek el. Őseik egy a második világháború idején lebombázott brandenburgi prémesállat telepről szabadultak el, illetve azoknak az állatoknak a leszármazottai, amelyeket még a háború kitörése előtt szándékosan engedtek szabadon Hessen tartományban, egy sajátos vadtelepítési kísérlet keretében.
A nőstények 63-65 napig vemhesek, az utódok száma ellésenként 2 és 5 között szokott lenni. A kölykök megszületésükkor igen fejletlen apróságok, a szemeik is csak a második hét után nyílnak ki. Éppen ezért ebben a korban nem is merészkednek elő a biztonságot nyújtó odúból, kotorékból. A cseperedő kölykök 16 hetes korukig vesznek magukhoz anyatejet. A mosómedvék elvileg akár 20 évig is élhetnek, ám a vadonban – ahol mindennapos harc folyik a túlélésért – a megszületett utódoknak sokszor csak a fele éri meg az egyéves kort.