Posted on 1 hozzászólás

Divatból és élvezetből ölik az állatokat a gazdag nők

Milliárdos asszonyok járják a vadont, és állatokra lövöldöznek a turizmus egyik új ágazatában. A véres hóbort akár ötmillió forintba is kerülhet.
Új őrület hódít az unatkozó, tehetős nők körében. A hölgy kalandorok mozgalma a turizmus virágzó üzletágává nőtte ki magát. A különös trend szerint a veszélyre vágyó úrinők a kényelmes hoteleket, apró bikiniket, körülöttük sertepertélő pincéreket, kék tengert és hófehér homokot cserélik túrabakancsra és vadászpuskára.
– A hölgy kalandorok ötlete alig fél éve jutott eszünkbe, és nem is hittük, hogy ekkora sikere lesz. Szervezünk túrákat Afrika különböző részeire, a gazellák, oroszlánok, orrszarvúk, elefántok és leopárdok földjére vagy pedig a Yukon-folyóhoz és Brit Columbiában, ahol hatalmas barnamedvék és jávorszarvasok várják a bátor asszonyokat – mondta az egyik alapító, Mary Morgan, aki a felső képen látható. Távcsöves, hangtompítós puska van a kezében, ami a legalattomosabb fegyver. A csorda nem hallja a lövést, csak azt veszi észre, hogy valamelyik állat összerogy. Ezután a gyilkos vadász, még egy állatot nyugodtan megölhet mondern fegyverével. A vadállatok a lövés helyét sem veszik észre, és támadásnak sincs kitéve a lesből lövő állatgyilkos.
A nők többsége azonban valóban nemcsak csodálni akarja a természetet, hanem vadászik is ezekre az állatokra. A veszélyes kalandért ráadásul nem is kevés pénzt fizetnek. Egy bölény kilövése tizenegyezer font (három és fél millió forint), míg egy oroszlán megölése tizennyolcezer fontba (öt és fél millió forintba) kerül. Az állatvédő szervezetek keményen bírálják a túrákat, és mindent megpróbálnak, hogy megakadályozzák a további értelmetlen vadászatokat. Forrás: Borsonline.hu, Állatvilág.net

Posted on Hozzászólás most!

Állatokat szoptató nők – képekkel

Ez a kép a Hindustan Times oldalán jelent meg. A fotós, Himanshu Vyas, e felvételével nyerte el a IFRA legjobbnak járó sajtófotó-díját.
Csak a kultúránk miatt szokatlan?
Vyas fülébe jutott, hogy egy, a lakóhelyétől nem messze élő bishnoi asszony oltalmába fogadott egy árván maradt őzgidát. Az állat éhes volt, ezért a nő egyszerre etette – szoptatta – őt és kislányát.
Általában nem tartjuk furának, ha egyes állatok örökbe fogadják és felnevelik más fajok kölykeit, sőt meghatónak látjuk az árva tigriskölyköket szoptató kutya fotóját. Mit gondoljunk azonban azokról a nőkről, akik állatokat szoptatnak?
Visszataszító, bizarr a látvány? Talán csak a kultúránk miatt szokatlan, ezért van aki viszolyog tőle? Mégtöbb fotóért kattints a képre vagy ide.

Posted on 1 hozzászólás

Állatok, nők, bugyik, polgárpukkasztás: American Apparel

Az American Apparel mindig olyan reklámot készít, amit betiltanak, vagy súrolja a közízlés határát. Állatok, bugyik, mellbimbók növelik az extrafigyelmet. A ruházati cég alapvetően a botrányban látja a legjobb reklámot, kaptak már azért, mert pornósokkal reklámoztak pólót, ahogy az is probléma volt, hogy kérdés nélkül rakták Woody Allent óriásplakátra. A teljes fotógalériához kattints a képre.

Posted on Hozzászólás most!

A nők tovább élnek mint a férfiak

A statisztikák szerint napjainkban a nők átlag 5-6 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ennek okára több magyarázat is született, de ezek egyike sem igazán meggyőző. Az állatok nőstényei is általában hosszabb életűek, mint a hímek, és a Scientific American gerontológus szerzője szerint a nők (illetve nőstények) szaporodásban betöltött fontosabb szerepe állhat a jelenség hátterében.
A világ lakosságának születéskor várható átlagos élettartama (azaz, hogy a statisztikai valószínűség szerint hány éves kort fognak megélni) az utóbbi évtizedekben növekedett, de a nők és férfiak közti különbség nem változott lényegesen. A születéskor várható élettartamot az adott ország halálozási rátáját állandónak véve, az egyéves kor alatti elhalálozásokat figyelmen kívül hagyva, összetett statisztikai módszerekkel becsülik meg. Az ENSZ egészségügyi szervezetének (WHO) 2008-as adatai szerint a nők várható átlagos élettartama 69,5, a férfiaké 65 év, de az adat országonként nagy eltérést mutat. A leghosszabb élettartam Japánban (86,1 és 79,4 év), a legrövidebb a szegény afrikai országokban (50 év alatt mindkét nemnél) várható. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el 78 és 69,8 évvel. Az egész világot tekintve a 85 éves korúak között nagyjából hat nő jut négy férfira, a 100 évesek közt pedig már több mint kétszer annyi nő található, mint férfi.
Bizonytalan elméletek: Számos elmélet született arra, hogy miért élnek tovább a nők. Az egyik szerint a férfiak a több munkával és a sok stresszel hajszolják magukat a korai halálba. Ha azonban ez igaz lenne, akkor a mai világban, ahol jóval nagyobb a nemek közti egyenlőség, csökkennie kellene a két nem közti élettartambeli különbségnek. Ez azonban nem figyelhető meg.

Férfiak átlagos élettartama a föld országaiban 2005-2010

Thomas Kirkwood, kísérleti gerontológus, a Newcastle-i Egyetem Öregedési és Egészségi Intézetének (Institute of Aging and Health) igazgatója szélesebb biológiai nézőpontból közelíti meg a kérdést. A Scientific American folyóiratban megjelent cikkében az állatok és az ember élettartamát összehasonlítva keres magyarázatot. A nőstények az állatok között is általában tovább élnek, mint a hímek. Ez arra utal, hogy a nemek közötti élettartam-különbségnek az embernél is mélyebb biológiai okai lehetnek.
Miért öregszünk? Sok szakember véli úgy, hogy az öregedési folyamatot sok apró hiba – itt egy kis károsodás a DNS-láncban, ott egy hibás fehérjemolekula – felhalmozódása okozza. Ez a leromlás azt jelenti, hogy életünk hosszát a hibák és azok kijavításának hatékonysága közti egyensúly határozza meg. Testünk sejtfenntartó és sejtjavító mechanizmusai csodálatosan hatékonyak, de nem tökéletesek. A károsodások egy része kijavítatlan marad, és felhalmozódik az idő múlásával. Tehát azért öregszünk, mert a testünk folyamatosan hibákat csinál.
Joggal merülhet fel a kérdés, miért nem javítja meg magát hatékonyabban a testünk. Erre az lehet a magyarázat, hogy génjeink csupán rövid távú hordozóeszköznek tekintik a testünket. A növekedéshez és a szaporodáshoz elegendő a jelenlegi karbantartás is, a tartósság fokozása azonban nem éri meg a nagyobb befektetést, amikor olyan nagy a véletlenszerű, balesetből származó haláleset. Másképp megfogalmazva tehát a gének halhatatlanok, de a test (görögül szóma) eldobható.
A nők hosszabb élettartamának lehetséges oka: Lehetséges, hogy a nők azért élnek tovább, mert kevésbé “eldobhatók”, mint a férfiak? Ez biológiai szempontból igen elfogadható magyarázatnak tűnik. Az embereknél – akárcsak az állatoknál – a női test állapota igen lényeges a szaporodás sikere szempontjából. A magzatnak az anyaméhben kell fejlődnie, és a csecsemőt szoptatnia kell az anyának. Ha tehát a női testet túlságosan legyengítenék a károsodások, akkor jelentősen csökkenne annak esélye, hogy egészséges utódokat hozzon világra. A férfi szaporodásban betöltött szerepe ugyanakkor kevésbé közvetlenül függ az állandó jó egészségi állapotától.
Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy a férfiak összes biológiai feladata az lenne, hogy párt szerezzenek maguknak, és a szaporodás után akár meg is halhatnak. Egy Tanzániában végzett tanulmányból például kiderült, hogy azok a gyerekek, akik 15 éves koruk előtt elvesztették az apjukat, általában kicsit alacsonyabbak voltak, mint a kortársaik, és a magasság – legalábbis a szegényebb országokban – általában elég jól összefügg az egészséggel. Sokkal rosszabbul jártak azok a gyerekek, akik az anyjukat vesztették el. Nemcsak alacsonyabbak voltak, de gyengébbek is, és nem éltek addig, mint az apa nélküli árvák.
Nők átlagos élettartama a föld országaiban 2005-2010

Evolúciós szempontból nézve a férfiak szaporodási sikerének hajtóerői rendszerint nem segítik elő a hosszú életet. A férfi termékenységet fokozó magas tesztoszteronszint valójában kifejezetten hátrányos a hosszú túlélés szempontjából. Ami a nőket illeti, rágcsálóknál már bebizonyították, hogy a női test hatékonyabban javítja meg a sejtek hibáit, mint a hímeké. A petefészek eltávolítása azonban eltünteti ezt a különbséget. Ugyanakkor az ivartalanított hím állatok gyakran hosszabb ideig élnek, mint ép társaik. A hímeknél tehát a kasztrálás lehet a hosszabb élet titka.
Ez minden jel szerint igaz az emberekre is. A régebbi időkben élő eunuchok (kasztrált férfiak) élettartamáról ugyan nem áll rendelkezésre elég történelmi adat, de a közelmúlt néhány feljegyzése igazolja a feltételezéseket. Egy időben bizonyos helyeken megszokott volt a férfi elmebetegek kasztrálása. Egy korabeli tanulmány, amelyben Kansas egyik meg nem nevezett elmegyógyintézetében kezelt több száz férfit vizsgáltak, arról számol be, hogy a kasztrált férfiak átlagosan 14 évvel tovább éltek, mint nem kasztrált társaik. Úgy tűnik tehát, hogy a férfiak rövidebb élettartamáért – legalábbis részben – a hormonjaik és más nemi tulajdonságaik a felelősek. Ennek ellenére nem valószínű, hogy sok férfi vállalná a kasztrálást a hosszabb élet reményében. Forrás: Scientific American