Posted on Hozzászólás most!

A kisebb kutyaharapást sem szabad elhanyagolni

Elsősorban a gazda hibája, ha valakit megharap a kutyája, és a háziorvosok szerint egyre gyakrabban fordulnak hozzájuk ilyen sérülésekkel. Arra figyelmeztetnek: a kisebb harapást sem szabad elhanyagolni.
Legutóbb egy nyolcéves kislányt martak meg a kutyák annyira, hogy most is életveszélyes állapotban van. Gyakoribb azonban, hogy az állat csak egy-két sebet ejt, mert félreérti a közeledőt vagy védi a területét, esetleg játék közben a saját gazdáját sebzi meg.
A kisebb sérüléseket sem szabad elhanyagolni, mert a kutyák fogain mindig vannak kórokozó baktériumok, amelyek a harapás során a szövetek mélyére kerülhetnek. Ezért akit megharap egy állat, sürgősen forduljon orvoshoz – javasolja dr. Nagy Emőke háziorvos.
– Az első és legfontosabb teendő a sebmegtisztítása, fertőtlenítése – tájékoztatta lapunkat dr. Nagy Emőke. – Amennyiben a kutya ismert, feltétlenül kérjük el az oltási könyvét, és mutassuk meg a háziorvosnak. Az állat gazdája ezt köteles odaadni. A legtöbben sajnos kóbor kutya harapását szenvedik el. Ebben az esetben kevés a tetanusz elleni védőoltás, mert nem zárható ki a veszettség sem. Az orvos jegyzőkönyvet vesz fel az esetről, majd a település szerinti ÁNTSZ-nél a betegnek kell az oltóanyagot beszereznie, még a baleset napján. Az első két oltást ugyanis még aznap meg kell kapnia. Az ÁNTSZ az orvosi jegyzőkönyv alapján jégakkuval ellátott hűtőtáskában adja ki az oltóanyagot, amit a háziorvos ad be. A másik két oltást speciális hűtőszekrényben tárolja a háziorvos, és a 7. majd a 21. napon adja be a betegnek. Az oltásokért nem kell fizetni. Az ÁNTSZ értesíti a helyi állatorvost a kutyaharapásról. Ha a kutyának nincs gazdája, akkor a helyi gyepmester befogja, amennyiben ez lehetséges. Tíznapos megfigyelés szükséges, mert a betegségnek ennyi a lappangási ideje. Forrás: Blikk.hu, Kun Mónika.

Posted on Hozzászólás most!

Vaddisznókór öli a kutyákat

Számtalan vadászkutya hullott el az elmúlt hetekben Vas és Zala megyében. Az állatok egytől-egyig vaddisznóhajtás után lettek rosszul, ezért a szakemberek álveszettség-járványtól tartanak.
Jobban járnak a nyugat-magyarországi vadászok, ha egy ideig nem viszik kutyáikat vaddisznóhajtásra. Az elsődleges információk szerint ugyanis a közelmúltban több vadászkutya is rejtélyes körülmények között pusztult el azután, hogy az erdő agyaras makktúróival találkoztak.
– A Vas és Zala megyéből kapott hírek szerint több vadászkutya is furcsa körülmények között lelte halálát – állítja Marót Béla fővadász, az Országos Vadászkamara kynológiai bizottságának elnöke. – Az elhullásokban azonos körülmény, hogy a kutyák egytől-egyig disznóhajtás után lettek betegek, és gazdáik elmondása alapján a veszettség tüneteit mutatták – teszi hozzá a szakember, aki éppen ezért arra gyanakszik, hogy álveszettség, vagy másik nevén Aujeszky-betegség üthette fel a fejét a vaddisznóállományban.
Ezt a kórt a kutyák kötelező veszettség elleni beoltásának bevezetését elérő Aujeszky Aladár állatorvos fedezte fel, de a veszettség kórokozójával ellentétben ez ellen mindmáig nem sikerült sem gyógyszert, sem vakcinát előállítani.
– A gyanú szerint a betegség Németország irányából terjedhetett el hazánkig. Szerencsére az emberre nem veszélyes, de a nagy értékű, hosszú évek alatt kiképzett vadászebeket érdemes egy ideig távol tartani a disznóhajtástól, és a nyers vaddisznóhústól – szögezi le Maróti fővadász. Borsonline.hu

Posted on Hozzászólás most!

Fontos a macskák oltása

Az utóbbi időben nagyon sok kismacska érkezik az Állatbarát Alapítványhoz. Sajnos a legtöbbjüknek „csipás a szeme”, amit, ha nem kezelnek akár vakságot is okozhat a kicsiknél.
Ilyenkor első teendőnk az legyen, hogy langyos vizes zsebkendővel, vagy vattával tisztítsuk meg a szemeket. Ne kamillával! Különböző, állatorvosi patikákban is kapható szemcseppel cseppentsünk folyamatosan, mindaddig, amíg a tünetek el nem múlnak. Súlyosabb az eset, ha azt észleljük, hogy a kötőhártya begyulladt, az orr folyik, a macska prüsszög, ilyenkor mindenképpen forduljunk állatorvoshoz, mert valószínűleg macskanátháról beszélhetünk.
Ezek a tünetek akkor lépnek fel, ha az anyamacska előzőleg nem volt beoltva a különböző betegségekkel szemben! Ilyenkor a szoptatás során nem tud a kismacskákban megfelelő immunvédelem kialakulni a betegségekkel szemben. A kölyökcicákban az anyjuktól a placentán át, és a tejjel felvett ellenanyagok szintje a kor előrehaladtával napról-napra csökken. Ezért fontos, hogy 7-8 hetes koruktól kezdve valamennyi fertőző betegség ellen oltást kapjanak. 6-8 hetes korban: macska kombinált oltás, 8-10 hetes korban (az előző oltást követően 2 héttel): macska kombinált oltás ismétlése, és ne feledkezzünk meg a veszettség oltásról sem (főleg, ha kijáró macskákról beszélünk!). A védettség fenntartásához az oltások évenkénti ismétlése szükséges. A féregtelenítésre is figyeljünk oda: 12 hetes korig pasztával 2 hetente, majd 3 havonta tablettával. Az Állatotthonban található cicák oltással rendelkeznek, parazita mentesek.
Ivartalanítás a hosszútávú megoldás! A leghosszabb távú megoldás azonban mégis az lenne, ha mindenki ivartalanítani tudná nőstény és kandúr macskáját egyaránt!
Bővebb információk: Állatbarát Alapítványcím: 4400, Nyíregyháza, Csatorna u. 2.tel:42/727-736e-mail: allatbarat@allatbarat.comweb: www.allatbarat.com

Posted on Hozzászólás most!

Van oltóanyag a kutyák halálos betegségére

Kutyánk szabadban való sétáltatása a gazdi és az állat számára is jó kikapcsolódást jelent. Szerencsések azok, akik rendszeresen játszhatnak, kirándulhatnak a kutyájukkal a parkokban, vagy akár a környező erdőkben, mezőkön. A friss levegőn eltöltött idő aktív kikapcsolódást jelent mind számunkra, mind kedvencünk számára, és egyben kiváló alkalmat biztosít kutyánk izomzatának fejlesztésére, trenírozására, és szorosabb kutya-ember barátság kialakítására.
Sajnos azonban a kertekben, erdők-mezők közelében sok veszély leselkedik kedvencünkre! A kullancsok kedvelt portyázó helyei a városi parkokban, környező erdőkben növekvő fák, bokrok, valamint a mezőkön, bozótosokban a magasabb fűszálak, amelyekről rámászik a „gazdaállatra”, talán épp a mi kutyánkra!
Nem is a kullancs vérszívása jelenti az igazi veszélyt, hanem az, hogy nagyon sok kullancs különféle kórokozókat hordoz, amelyeket a vérszívás közben a kutya szervezetébe juttat.
A kullancsok, amelyek világszerte előfordulnak, az egyik legveszélyesebb kórokozó-közvetítők, és nemcsak az általuk közvetített fertőzések gyakorisága növekszik, hanem a földrajzi elterjedésük is!
Fertőző, őt halálos betegségeket terjesztenek, mint például a Lyme kór, a kullancsenchephalitis és a babéziózis. Ma már bizonyított, hogy az éghajlatváltozás – beleértve a melegebb teleket, forróbb, csapadékosabb nyarakat – hatással van a kullancsok aktivitására és elterjedésére1. Az is valószínű, hogy a klímaváltozás következtében azokon a területeken is kell számolni a fertőzött kullancspopulációk megjelenésével, amelyek korábban fertőzött kullancstól mentesek voltak. Így például a Dermacentor reticulatus, amely a babéziózist terjeszti kutyák esetében, Európa mérsékelt övi területein, így Magyarországon is. Hazánkban is egyre nagyobb területen terjed el; olyan helyeken is, ahol korábban nem volt fellelhető!
Ma már Magyarországon is kiemelkedő jelentőségű betegségként tartjuk számon a babéziózist, amely akár halálos kimenetelű is lehet. A babéziózis kutyákon észlelt leggyakoribb tünetei többek között a magas láz, vérszegénység, „sárgaság”, és a vérvizelés. Időnként a betegség abnormális idegrendszeri működéshez, izomgyengeséghez és veseelégtelenséghez is vezethet. A kutyák szervezetét nagyon legyengíti ez a tünet-együttes, ha már kialakultak a babéziózis tünetei azt csak kevés szerencsés állat éli túl.
Szerencsére már létezik a kutya babéziózisa ellen egy széleskörű hatással rendelkező oltóanyag, amellyel fokozott védelmet tud biztosítani kutyája számára a betegséggel szemben. Érdeklődjön állatorvosánál a babéziózis elleni oltásról!

Posted on Hozzászólás most!

Veszettség elleni oltás Szolnokon

Itt van a szezonja a kutyák veszettség elleni kötelező védőoltásának. Szolnok több pontján is várták-várják a gazdákat kutyáik beoltására. Azonban minden évben romlik a fegyelem: egyre kevesebben hozzák el az állataikat.
Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába — a szolnoki Vércse úti oltóhelyen kimondottan igaz a szólás, hiszen minden eb megkapta a veszettség elleni oltást. Legtöbbjüknek még meglepődni, vakkanni sincs ideje, mert dr. Bóné László szakállatorvos gyakorlott, gyors mozdulattal szúrja az állatok bőre alá a vakcinával teli injekciós tűt. A hideg, szeles-esős idő ellenére is sorban érkeznek a páciensek. Van, amelyiket „úri módon” autóval hozza a gazdája, másoknak be kell érniük a gyaloglással.
A négylábúak között mindenféle rendű-rangú megfordul, a fajtatisztától a keverékig. A betegséggel szemben nem véd a társadalmi különbség a kutyák világában sem: a veszettség nem válogat. Egy kicsi, törpe pincserhez hasonló kutyus kimondottan érdeklődő természetű: az előre kikészített injekciós tűket szagolgatja vidáman, míg középkorú hölgy gazdája le nem fogja az oltáshoz. Hátrébb már várnak a sorukra termetesebb kutyák is. Legtöbbjük nyugodt, de van, amelyek itt akarják lerendezni a nézetkülönbségeiket: hangosan ugatnak és vicsorognak egymásra. Ölre is mennének, ha a gazdák erős kézzel nem fognák a pórázukat.
A sokféle küllemű eb között feltűnik egy szürke színű, nemezes szőrű puli. A Dugó névre hallgató állat gazdáját megkéri Bóné doktor, fogja meg a kutya fejét, míg ő beoltja. A hölgy azonban közli: nem kell azt, nem harap az állat. Így is van, a tízéves kutyus szelíden tűri az oltást, de azért nyikkant egyet közben. Aztán vidáman szabadul ki a doki kezéből, s már ismerkedik is egy fekete kutyussal. Alig mennek pár lépést, a nagy barátság — Dugó nevéhez illően — máris „szexuális kontaktusba” torkollik. A gazdák alig tudják szétválasztani a szerelmes párt. Nevet is mindenki, megjegyezve: talán Bóné doktor véletlenül Viagra injekciót adott nekik. S ha már a témánál tartunk: hamarosan egy olyan kutyus kerül sorra, amelynek az apja argentin dog, az anyja pedig egy kis, foxiszerű kutya. „Furcsa párosítás, ugye?” — mondja a gazdája. A két szülő egyed termetét ismerve valóban elgondolkodunk a nem mindennapi produkción…
„Nem kell valakinek kutya?” — érkezik egy újabb gazdi. Oltani hozta ugyan a kutyust, de szeretne egyben szabadulni is tőle. Ám itt nem járt sikerrel, mert mindenki csak a fejét ingatja. Így nincs mit tenni, irány oltás után hazafelé a farkát vígan csóváló kutyával…
— Hatóságként már többször kért fel az ÁNTSZ, hogy vizsgáljak meg állatokat, nem veszettek-e — mondja dr. Bóné László. — Egyszer egy sünt hoztak, s mikor közöltem a családdal, hogy tartsák otthon megfigyelés alatt, először igencsak meglepődtek. Aztán annyira jól tartották, hogy teljesen hozzájuk szokott, imádta náluk a virslit. Máskor egy óvodában befogott denevért kellett megfigyelnünk veszettséggyanúval. Szerencsére nagyobb volt a füstje, mint a lángja az esetnek, mert nem volt az állattal semmi baj.
A külvárosi, tanyasi kutyákkal vigyázni kell: Egyre több az oltatlan eb Szolnokon, mert minden évben kevesebben mennek el beoltatni kutyájukat veszettség ellen — tudtuk meg dr. Bóné Lászlótól. Az oltás ára 2800 forint, plusz 200 forint az új oltási könyv. Újdonság még a 260 forintos államigazgatási díj. A városi kutyákkal kevesebb gond van oltáskor, a külvárosi, tanyai részeken viszont harapósabbak az állatok. Ekkor jönnek olyan praktikák, mint a nyaklefogás hosszú szárú kovácsfogóval, vagy kikötés egy kerítésre. — Lehet, állatvédőknek ez nem tetszik, de sokszor a tulaj sem meri lefogni, mert őt is megharaphatja a felbőszült kutya — mondta a doktor. Forrás: Szoljon

Posted on Hozzászólás most!

30 százalékkal esett vissza tavaly a veszettség elleni oltások száma

Horváth Vencel külterületen lakik, három keverék kutyát tart. Az egyik állat lebetegedett, és állatorvost hívott hozzá, gondolta, ha már úgy is ott van a doki, mindjárt le is rendezhetik az esedékes oltásokat. Akkor lepődött meg, amikor egy oltásért 3200 forintot kért az orvos, és a régi könyv helyett is újat vetetett vele, aminek darabjáért újabb 300 forintot kért. A három jószág aznap 10 500 forintjába került, és a doki nagyvonalú volt, mert nem kért pénzt a beteg kutya kezeléséért és a kiszállásért sem.
Dr. Fisi István, az állatorvosi kamara megyei elnöke szerint átlagosan 3000 forintot kérnek egy oltásért, de ez az összeg változhat attól, hogy milyen oltóanyagot használ az orvos, és tartalmazza-e a féregtelenítést és az államnak kifizetett ebenkénti 260 forintos illetéket, vagyis ebadót is. Az utóbbiból befolyt összeget egyébként feltehetően a rókák veszettség elleni védelmére fordítják, mondta a szakember.
Az új oltási könyvre azért van szükség, mert több adminisztrációt igényel az új rendelkezés. Hologrammal ellátott bélyeget kap a tulajdonos, és csak ezzel, illetve a beragasztott oltóanyag címkéjével igazolhatja, hogy az oltást megkapta a kutyája.
Az állatgyógyszert forgalmazó cégek adatai szerint 30 százalékkal esett vissza tavaly a veszettség elleni vakcinák forgalmazása, ez is azt bizonyítja, hogy kevesebben oltatnak – mondta dr. Szabó Ákos állatorvos. Ez azért veszélyes az emberre nézve is, mert a veszettség vírusa még nem tűnt el az országból. Félő, hogy pár éven belül ismét számolni kell vele.
Dr. Fisi István elmondta, a múlt évben a szedresi és a sióagárdi körzetében lévő négy településen 36 kutyaharapásról tettek bejelentést, szerencsére az esetek többségében a kutyák oltása rendben volt. A szakma szerint a megoldás az lehetne, ha visszakerülne az ebnyilvántartás és a kontroll az önkormányzatokhoz.
A veszettség még ma is halálos betegség: A veszettség tüneteit már az 5000 évvel ezelőtti krónikákban is leírták, de az okát nem ismerték, védekezni nem tudtak ellenne. Pasteur kutatásai nyomán vált ismertté a vírus. Ő hozta létre az első oltóanyagot is. Ennek ellenére még ma is a világon 25 ezer ember hal meg évente a veszettség miatt. A bajt a fertőzött állatok terjesztik, leggyakrabban harapás útján. A veszettség emberre, állatra nézve gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű. A védekezés egyetlen módja a védőoltás. Öt évvel ezelőtt Magyarországon is megkezdődött a rókák megelőző védőoltása. Ennek lényege, hogy csalétekbe ágyazott fóliakapszulákat szórnak le repülőgépről az adott terepre tavasszal és ősszel. A kapszulákban elrejtett oltóanyag 2-3 hétig hatékony.