Posted on Hozzászólás most!

Vadgázolásnál az állat sosem hibás

Egy biztos: az állat sosem hibás. Az viszont bonyolult, hogy akkor ki az, és ki fizet kinek, ha megtörtént a baj. Segítünk eligazodni nyulak, őzek, önkormányzatok és vadásztársaságok között. Kiderül az is, miért volt érdemes figyelni biológiaórán.

Egy útra tévedt vad elütésekor az anyagi kár a kisebb gond, de ha szerencsésen megússzuk sérülés nélkül, előbb-utóbb elkezdjük számolni a százezreket, és szeretnénk, ha valaki meg is térítené a kárunkat. Sok mindentől függ, hogy ki fizet a végén, ezért ha bekövetkezett a baj, mindenképp rendőrt kell hívni. Azt érdemes rögtön az elején tudomásul venni, hogy az állatok sosem hibásak. Mindegy, hogy szarvas, őz, vaddisznó, róka, fácán, nyúl vagy éppen sündisznó, az biztos, hogy régebb óta honos a területen, mint az úttest.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy kifejlett vadkan hatszázezer, egy többéves szarvasbika pedig három és fél millió forintot ér az államnak, a mezei nyúl is húszezer forint; aki netán direkt üti el egy jó pörkölt reményében, lopást követ el. A szeptember közepén kezdődő bőgési időszakban a bűncselekmény esetleges megúszásától függetlenül sem jár jól senki a céges teherautó lökhárítójára kent szarvasbikával, hiszen az állat mirigyei által ilyenkor termelt rigyetési szagnak köszönhetően a húsa gyakorlatilag ehetetlenné válik.
Arról sem az állatok tehetnek, hogy az autók erős fényétől azonnali menekülés helyett inkább ledermednek az út közepén, az pedig kifejezetten az emberek sara, hogy ínycsiklandozó kukoricával ültetik be az út menti vidéket. Ezek szerint tehát mindenképp az ember a hibás. De ki fizet?
Amikor az autós a hibás – A józan paraszti ész segít: ha valaki nem a KRESZ szerint, és főleg nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, csak saját magát okolhatja. Szintén így van, ha a baleset után a sietség kedvéért nem hívjuk ki a helyszínelőket. Utólag senki sem fog hinni nekünk. Amennyiben minden szabályt betartva, ám a saját ügyetlenségünk (lassú reakció, a fékezés hiánya) miatt ütöttünk el egy vadat, szintén senki sem fizet majd helyettünk az autónk javításáért, és még örülhetünk is, ha a vadásztársaság állja a saját kárát. Minden a vizsgálattól függ. Ha szándékosan ütünk el egy állatot, vagy ha a reflektortól leblokkolt állatot csapjuk el, minden költség minket terhel. Akkor is mi vagyunk a hibásak, ha szarvasbőgés idején ütünk el egy szerelmes jószágot, ez ugyanis jogi rendellenességnek minősül.
Amikor az vadásztársaság a hibás – A Ptk. 1996. évi LV. törvény szerint ”a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsult részére a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt”. Ez azt jelenti, hogy hiába van kint a tábla, ez nem mentesíti a vadásztársaságot a felelősség alól. Ha nincs kint a tábla, még egyértelműbb a helyzet. Illetve lenne, ha ez a gyakorlatban is így működne. Valójában ha a vadásztársaságokról remélünk pénzt, jó kis meccsre lehet számítani. Hiába hiányzik a tábla, a felelősséget egymás között passzolgathatja a helyi önkormányzat, az útkezelő és a vadgazda. Saját vétlenségünket nehéz bizonyítani, az esetek többségében a vadásztársaság csak a vadkárt vállalja. Könnyebb a helyzet, ha egy rossz irányba terelt hajtás következtében kerültek az állatok az útra, bár ilyen amatőr hibára kicsi az esély. A társaságok igyekeznek az etetőket is minél távolabbra helyezni az úttesttől, hiszen senki sem félti úgy az állományt, mint ők.
Amikor az önkormányzat a hibás – Ha a vadásztársaság bizonyítani tudja, hogy az önkormányzati bürokrácia labirintusában kavarodott el a több hónapja beadott táblakihelyezési kérvény, az önkormányzat a hibás. Persze, csak ha mi angyalok voltunk a felelősség-vizsgálat szerint.
Amikor az út karbantartója a hibás – Ha az útszéli növényzet elhanyagolt, nincs levágva, és ezért történik a baleset, a karbantartó a hibás. A helyszínelők ezt elég egyértelműen eldönthetik.
Állati adatok – A szarvasok általában éjszaka, csapatban (rudliban) közlekednek, ezért ahol eggyel találkoztunk, valószínűleg többel is fogunk. Az őz ezzel szemben magányosan bandukol, de a gida követi az anyját. Ne várjunk sokat az őzektől: elég butácskák szegények, így különösen figyelni kell rájuk. Persze egy harminckilós őz pusztítása semmi egy kétmázsás vaddisznóéhoz képest: ha az beesik az ablakon, nem sok jó vár ránk. A kukoricások állandó vendégei, mezőgazdasági területek mellett érdemes számolni velük.
Bár a disznókra jobb esetben tábla figyelmeztet, a mezei nyulaknak már nem jár ekkora megtiszteltetés. A bő hatkilósra is meghízó nyulak zokszó nélkül leülnek az út közepére, főleg ha fényt látnak (a duda segít). A fácán áprilisban, a párzási időben rohangál a legtöbbet, de az útszéli magvak is a civilizáció felé csábítják. Hajlamos pont túl későn felrepülni, összetörve a szélvédőnket. Egy mozgásképtelenné tett fácánnak a róka örül leginkább, akivel nem csak erdős területeken, hanem a települések környékén is találkozhatunk, mert hajlamos a veszettségre, és mert imád tyúkot lopni.
A vadbaleseteket teljesen nem tudjuk kizárni, ám ha betartjuk az alapvető játékszabályokat, nagy eséllyel megússzuk Bambi kivégzését, a sajátunkról nem beszélve. Forrás: Player.hu

Posted on Hozzászólás most!

Egy együttműködés mentheti meg a kutyák életét

Végre ennek az ideje is eljött, már vártuk. A kaposvári székhelyű Philip Természet- és Állatvédő Egyesülettel köt együttműködési megállapodást a dombóvári önkormányzat a közeljövőben – döntötte el a város képviselő-testülete legutóbbi ülésén. A megállapodás arról szól, hogy a szervezet közreműködik a dombóvári gyepmesteri telepen tartott állatok gondozásában. Az önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Az így befogott eb – amennyiben a befogástól számított 15 napon belül gazdája nem válik ismertté – az állam tulajdonába kerül. Amennyiben nem sikerül elhelyezni, gazdát találni a négylábúnak – a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani. Ezt akarja elkerülni a civil szervezet és az önkormányzat. Az egyeztetések szerint a Philip egyesület gondoskodna a táplálékról a túltartás idején, csak az etetési, takarítási feladatok hárulnának a gyepmesterre. Amennyiben a megállapodás életbe lép, a dombóvári önkormányzat mentesülne az ebenkénti 3500 forintos altatási költségektől is. Amellett jelentős mennyiségű állat találhatna új gazdára. Forrás: teol.hu

Posted on Hozzászólás most!

Létszámstop a menhelyeken – hol tart ma az állatvédelem?

„Nemcsak kutyák és macskák, de bajba jutott őzek, szarvasok, egzotikus állatok, strucc és emu is otthonra talál nálunk” – mondta Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon Alapítvány sajtószóvivője a Rádió Orient, a közigazgatás rádiójának műsorában. A megfelelő állattartás jogszabályi hátteréről pedig Koncz Gábor, Budapest Főváros Kormányhivatala, Hatósági Főosztályának munkatársa tájékoztatta a hallgatókat.
Schneider Kinga egy éve dolgozik főállásban az állatotthonnál, korábban önkéntesként tevékenykedett. A NOÉ állatotthon több, mint egy hagyományos kutyamenhely, hiszen nemcsak kutyákat és macskákat, de őzeket, szarvasokat, egzotikus állatokat is befogadnak. Bár jelenleg telt házzal működnek, beteg vagy sérült állatot még így is fogadnak, egészségesek esetében azonban várólistájuk van.
A közelmúltra visszatekintve, szilveszterrel kapcsolatban a sajtószóvivő elmondta, alapítványuk már hetekkel korábban felhívta a figyelmet a kisállatokra való veszélyre. „A petárdáktól, tűzijátékoktól ugyanis megzavarodnak a kutyák, a macskák viszont talpraesettebbek, ők egy fokkal könnyebben vészelik át az újévet” – tette hozzá. A probléma gyökerével kapcsolatban kifejtette, ilyenkor olyan jellegű fény- és hanghatásnak vannak kitéve az háziállatok, amihez nincsenek hozzászokva, s ami még a puskalövéshez hozzászokott vadászkutyákat is megijesztheti.
„Mindenfajta olyan állatot befogadunk, amire van megfelelő kapacitásunk. Egyetlen egy kikötésünk van, mégpedig, hogy olyan állatról nem tudunk gondoskodni, akit élő állattal kell etetni” – mondta Schneider Kinga. Örökbefogadás terén azonban más a helyzet: a Noé állatotthontól csak kutyát, cicát, rágcsálót és nyuszit lehet hazavinni. „Egzotikus állatot, gazdasági állatot, lovat nem adunk örökbe” – tette hozzá.
Koncz Gábor, Budapest Főváros Kormányhivatala, Hatósági Főosztályának vezetője elmondta, hatáskörükbe a jegyző, mint állatvédelmi hatóság által meghozott elsőfokú döntések felülvizsgálata tartozik. Leggyakoribb eset, amikor a jegyzőhöz bejelentés érkezik, hogy egy adott helyen nem megfelelő az állat tartása, szenved, nem kap elég táplálékot, vagy nem kap inni, illetve nem megfelelő helyen tartják. Állatvédelmi eljárás egyrészt kérelemre indulhat, másrészt hatóság általi észlelés által, ez utóbbi a ritkább – fejtette ki a szakértő. A jegyző a közigazgatási eljárás szabályai szerint ekkor megindítja az eljárást, meghallgatják a bejelentőt, az állattartót, tanúkat, illetve helyszíni szemlét is tartanak. Amikor megállapítják, hogy az állattartás ellentétes az állatvédelmi törvénnyel, akkor hoznak egy kötelező határozatot, amelyben az állattartót a megfelelő tartásra kötelezik. Amennyiben pedig az állattartó nem tesz eleget a felszólításnak, 5-150 ezer Forintig terjedő állatvédelmi bírsággal sújtják az illetőt.
Schneider Kinga a bejelentéssel kapcsolatban kifogásolta, hogy bár ők, mint szervezet sokszor tesznek bejelentést arra még sem kapnak visszajelzést, valamint nekik, mint szakértőknek nem kéri ki a hatóság a véleményüket. A sajtószóvivő kérdésére válaszul Koncz Gábor elmondta, válaszolni mindenképpen kellene a beadványra, azonban a jegyző kezét nem kötik a bizonyítékok, vagyis nem köteles az állatvédőket mint szakértőket meghallgatni. Az ő mérlegelésén múlik, hogy kell-e egyáltalán szakértő.
A műsor zárásaként az új állatvédelmi törvénnyel kapcsolatban Schneider Kinga elmondta, üdvözlendő, hogy van előrelépés a felelős állattartás irányába, hiszen a szabályozás már előírja, hogy egészséges állat életét nem lehet kioltani, vagyis orvos nem altathatja el. Emellett a chip beültetés árát 3500 Forintban maximalizálta a törvény, ami minden felelős kutyatartó számára elérhető. Az ebrendészeti hozzájárulással kapcsolatban hozzátette: „sajnos ennek van negatív hatása, hiszen sokan vitték már most állatmenhelyre kutyájukat, pedig a visszajelzések alapján az önkormányzatok nem fogják bevezetni a rendeletet”. OrientPress Hírügynökség

Posted on Hozzászólás most!

Kóbor kutyáktól rettegnek Kunmadarason

Rettegnek a kóborkutyáktól Kunmadarason. Az egyik utcában rendszeresen az arra sétálókra támad egy kutya. 6 kölyköt szült a vízelvezető árok csatornájába, őket védi. Sokan már nem mernek a környékre se menni. Az önkormányzat kábítólövedékes fegyvert vett a kóbor kutyák ellen.

Posted on Hozzászólás most!

Új önkormányzati ebadó, és emelkedő állatvédelmi bírságok januártól

Ebadót vethetnek ki az önkormányzatok 2012-től, legfeljebb évi 6 ezer forint összegben, emellett az állatvédelmi bírság összege jelentősen megemelkedik. A jogszabályváltozás rendelkezik az ebek veszélyessé minősítéséről, annak kritériumairól, valamint a veszélyes ebek tartásának feltételeiről is – írja az MTI.

Posted on Hozzászólás most!

Ebadót vezetnek be Kaposváron: 3-20 ezer forint lesz az éves sarc

Figyelembe vette a lakosok és helyi állatvédő szervezetek véleményét a kaposvári közgyűlés, amikor a megyei jogú városok közül elsőként az ebadó bevezetéséről döntött – állította Kéki Zoltán címzetes főjegyző. Az előterjesztő szerint a rendelet előkészítése során a köztisztaságot és a rendet tartották szem előtt, a tervezet szerint pedig a beszedendő pénzösszeg „nem adó, de adók módjára behajtható hozzájárulás”.
A főjegyző elmondta, hogy Kaposvár polgármestere levélben kérte a városlakók véleményét arról, hogy legyen-e ebrendészeti hozzájárulás, és ki kaphasson mentességet. Ismertetése szerint csaknem háromezren válaszoltak, és több mint 80 százalék egyetértett az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésével. A levelek alapján a többség elvárja, hogy a közterületek, játszóterek használatára vonatkozó rendelkezéseket megszegők, valamint a köznyugalmat zavaró kutyatulajdonosok ellen „keményen” lépjen fel az önkormányzat, bírságolja meg szabálysértőket – mondta az MTI-nek a főjegyző. A Megyei Jogú Városok Jegyzői Kollégiumának minapi ülésén is szóba került a rendelettervezet, és kiderült, hogy szinte kivétel nélkül valamennyi megyei jogú város fontolóra vette, hogy be fogja vezeti.
A lakosság többsége és a tizenegy kaposvári állatvédő civil szervezetis azt mondják, szükség van rá. A 62 év feletti egyedülálló időseknek egy kutya után nyújtott mentesség mellett az ivartalanított, valamint a menhelyről kivett kutyák után nem kell adót fizetni. A hozzájárulás két kutya tartása esetén ebenként 3 ezer forint, minden további kutya után 6 ezer forint, míg a veszélyes kutyák tartóinak 20 ezer forintot kell fizetniük. A befolyó, évi 10-15 millió forintból az ebrendészeti feladatokat látnák el. A fideszes többségű testület – eddig példa nélküli módon – leszavazta a szintén fideszes Szita Károly polgármestert, aki két kutya ingyenessége mellett érvelt a 62 év felettiek esetében. A közgyűlés által elfogadott rendelet 2012. június elsejével lép hatályba. Forrás: Agromonitor.hu

Posted on Hozzászólás most!

Állattartásba kezd a regéci önkormányzat

Bevételei növelése érdekébe állattartásba kezd a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Regéc önkormányzata. Az önkormányzat szarvasmarhák vásárlását fontolgatja, az első tíz állat megvételére a szociális földprogram ad lehetőséget, így hamarosan egy kisebb csorda legelészik majd a falu határában; az állatok megvásárlásához szükséges összeg már rendelkezésre áll, a leendő legelővel azonban még akad munka – olvasható a lapban.
Az önkormányzatnak bőven van földterülete, de azt évek óta benőtték a fák, a bokrok és a gyomnövények, most, szintén a szociális földprogram segítségével, e területet öt ember takarítja. Pár éven belül a csordát szeretnék 50-60 tagúra növelni, a rideg tartású húsmarhák eladásából bevételhez juthatna a falu, néhány embernek pedig munkát adhatnának – írta az Észak-Magyarország. MTI

Posted on Hozzászólás most!

Ebadó 2011

Az Országgyűlés hétfőn 337 igen, 1 nem szavazattal és 15 tartózkodással elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását, amely ebrendészeti hozzájárulás kivetésére ad lehetőséget az önkormányzatoknak, kötelezővé teszi legalább három évente egyszer az ebösszeírást, valamint pontosabban szabályozza a kutyák veszélyessé minősítését is.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával az önkormányzatok évente veszélyes eb esetén 20 ezer, egyéb kutya esetén a 6000 forint ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek a kutyák gazdáitól. Ez alól kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást. Veszélyes ebnek azon kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy “fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak”.
További újdonság, hogy “veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti” feladatok elvégzése érdekében az önkormányzatok három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek. Ekkor az állatok gazdáinak nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint többek között a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét rögzítik. Emellett megváltoznak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Alapvetően nem lehet majd állatot tartani a szőrméjéért, de ez alól lesznek kivételek, amelyeket csak később szabályoznak végrehajtási rendeletben.
Kutyavilágban a kutya sem marad adómentes. Sőt! Lesz kutyanépszámlálás is. Jönnek háromévente a számlálóbiztosok és számba veszik az adóköteles ebeket. Meg a nem adóköteleseket is. Gondolom lesz itt is képzés, hogy hogyan kell szakszerűen megvizsgálni az ebet, hogy rendesen ivartalanítva van-e, kell egy fémdetektor, hogy benne van-e a chip, és egy írás- és dokumentum-szakértői gyorstalpaló, hogy a sok-sok örökbeadási és pedigré papírt szakszerűen lehessen ellenőrizni.
Ugye, hogy lesz itt munkahely? A sok szkeptikus meg csak kapkodja a fejét, hogy a Fényességes megmondta, Ti meg nem hittétek. Tessék! Majd a kutyavilág névadói fellendítik ezt a vergődő gazdaságot. Külön szót kell még emelni a szakértőkre, aki a legfontosabb feladatot fogják ellátni.
24/A. § (1) Az állatvédelmi hatóság az ebet egyedileg veszélyesnek minősítheti, amennyiben
a) az eb fizikai sérülést okozott, és megvalósulnak a veszélyesnek minősítés e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételei, vagy
b) az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el .
(2) Veszélyes eb az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb .
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt.
Jön ugye a szakértő, és elkezdi vizslatni az ebet. A rejtett viselkedési jelekből is egyből kiszúrja, hogy veszélyes az eb, vagy nem. Namármost, ha veszélyes, akkor veszélyesnek minősíti. Gondolom, ezt közli a kutyával is, mert a veszélyhelyzet kizárólag ezzel hárítható el. A minősítéstől megjámborul az a szerencsétlen pára, de akkor mitől veszélyes a továbbiakban. Ha viszont visszavonják a minősítést, akkor elhárul az elhárítás kizárólagossága. Hú, de bonyolult.
Nem véletlen választottam képnek egy palotapincsit. Az ő viselkedési kultúrája elég agresszív, mivel a méretei miatt identitásproblémákkal küzd. Persze senki nem veszi őket komolyan, de a jogszabály szerint ez egy veszélyes kutyafajta. A törvény szerint röpke 15-20 év múlva az utolsó példánya is eltűnik az országból:
Tilos veszélyes ebnek bármely módon való szaporítása, tenyésztése – ideértve a vétlen szaporulatot is –, kiállítása, bármely formában történő versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történ ő kivitele.
Arról már ne is beszéljünk, hogy A veszélyes ebet polgári jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni.

Posted on Hozzászólás most!

A holdat is csak pénzért ugathatják kutyáink?

Szigorodnak az állattartási törvények! Ebrendészeti hozzájárulás kivetésére adna lehetőséget az önkormányzatoknak a vidékfejlesztési miniszter által az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott új törvénymódosítás. Az új javaslat egyben tiltaná az élő állatok nyereményjátékon való ajándékozását, illetve pontosabban szabályozza a kutyák veszélyessé minősítését is.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával a kormány lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy évente legfeljebb 3500 forint ebrendészeti hozzájárulást szedjenek a kutyák gazdáitól. Ez alól kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást.
A törvénymódosítás indoklása szerint a hozzájárulás kivetésének lehetőségének bevezetésére „a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása” miatt van szükség.
A javaslat elfogadása esetén szintén változnak a kutyák veszélyessé minősítésének szabályai is. Erre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló kormányrendeletet. A rendelet ugyanis jogbizonytalanságot okozott azzal, hogy veszélyes ebnek nyilvánította a pitbull terrier fajtájú kutyákat és keverékeiket, ugyanakkor a fajta megnyugtató módon nem különíthető el a staffordshire terrier fajtájú ebektől, amelyeket a jogszabály nem sorolt a veszélyes kutyák közé.
Az új szabályozás legfontosabb változása, hogy ebről fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedésének következményeként ítélkezhet a
hatóság. Az esetek sokszínűségére való tekintettel a veszélyesnek nyilvánításon kívül is széles eszköztár áll a szankcionáló hatóság rendelkezésére, mint például az eb tartási illetve sétáltatási szabályainak szigorítása, vagy az ebtartó képzésre kötelezése.
További újdonság, hogy „a jelenleg szabályozatlanul növekvő ebállomány nagyságának alakulásába történő érdemi beavatkozás” érdekében elfogadása esetén a javaslat törvényi szinten garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben legyen lehetőségük ebösszeírást végezni.
Emellett megváltoznak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Az indoklás szerint az ágazat az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult, így mára csincsillán kívül más prémes állat tenyésztése nem folyik (az angóranyulat elsősorban húsáért tartják, a prémje melléktermék). A módosítás ezért a csincsilla és az angóranyúl kivételével megtiltja más állatok prémtermelési célú hasznosítását, így Magyarország is csatlakozhat azon európai országok közé, melyek korlátozzák bizonyos prémfajok tartását, leölését. Átmeneti rendelkezésként a törvény biztosítja, hogy amennyiben e két fajon túl is tartanak prémjéért állatot, azok 2012. július elejéig az állatvédelmi hatóságnál bejelentve leölésükig vagy kimúlásukig tovább tarthatók.
A módosítás megtiltja az élő állatok nyereményjáték díjaként történő felhasználását az állatok védelme érdekében. Az élő nyeremények leggyakrabban kedvtelésből tartott állatok és azok nyertesei legtöbbször nincsenek felkészülve azok megfelelő körülmények közti tartására, ezáltal az állatok jóléte sok esetben veszélybe kerül.

Posted on Hozzászólás most!

Évente 3500 forint ebrendészeti hozzájárulást szedhetnének az önkormányzatok

Ebrendészeti hozzájárulás kivetésére adna lehetőséget az önkormányzatoknak a vidékfejlesztési miniszter Országgyűléshez benyújtott új törvénymódosítási javaslata. A koncepció egyben tiltaná, hogy az élő állatokat nyereményjátékokon lehessen ajándékozni, illetve pontosabban szabályozná a kutyák veszélyessé minősítését is.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával a kormány lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy évente legfeljebb 3500 forint ebrendészeti hozzájárulást szedjenek a kutyák gazdáitól. Ez alól kivételt élveznének a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás, illetve a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott kutyák. Ugyancsak nem vonatkozna a rendelkezés az ivartalanított, az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott, valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott ebekre. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást.
A törvénymódosítás indoklása szerint a hozzájárulás lehetőségének bevezetésére “a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása” miatt van szükség – írja az MTI. A javaslat elfogadása esetén szintén változnak a kutyák veszélyessé minősítésének szabályai is. Erre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló kormányrendeletet. A rendelet ugyanis jogbizonytalanságot okozott azzal, hogy veszélyes ebnek nyilvánította a pitbull terrier fajtájú kutyákat és keverékeiket, ugyanakkor a fajta megnyugtató módon nem különíthető el a staffordshire terrier fajtájú ebektől, amelyeket a jogszabály nem sorolt a veszélyes kutyák közé.
Az új szabályozás legfontosabb változása, hogy ebről fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedésének következményeként ítélkezhet a hatóság. Az esetek sokszínűsége miatt a veszélyesnek nyilvánításon kívül is széles eszköztár áll a szankcionáló hatóság rendelkezésére, mint például az eb tartási illetve sétáltatási szabályainak szigorítása, vagy az ebtartó képzésre kötelezése. További újdonság, hogy “a jelenleg szabályozatlanul növekvő ebállomány nagyságának alakulásába történő érdemi beavatkozás” érdekében elfogadása esetén a javaslat törvényi szinten garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben legyen lehetőségük ebösszeírást végezni.
Emellett megváltoznak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Az indoklás szerint az ágazat az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult, így mára csincsillán kívül más prémes állat tenyésztése nem folyik (az angóranyulat elsősorban húsáért tartják, a prémje melléktermék). A módosítás ezért a csincsilla és az angóranyúl kivételével megtiltja más állatok prémtermelési célú hasznosítását, így Magyarország is csatlakozhat azon európai országok közé, amelyek korlátozzák bizonyos prémfajok tartását, leölését. Átmeneti rendelkezésként a törvény biztosítja, hogy amennyiben e két fajon túl is tartanak prémjéért állatot, azok 2012. július elejéig az állatvédelmi hatóságnál bejelentve leölésükig vagy kimúlásukig tovább tarthatók.
A módosítás az állatok védelme érdekében megtiltaná, hogy élő állatokat nyereményjáték díjaként használhassanak fel. Az élő nyeremények leggyakrabban kedvtelésből tartott állatok, és azok nyertesei legtöbbször nincsenek felkészülve azok megfeleli körülmények közti tartására, ezáltal az állatok jóléte sok esetben veszélybe kerül – írja az Agromonitor.hu