Posted on Hozzászólás most!

Így eszik a csimpánzok a levest!

Meleg levessel etetik az orángutánokat és a csimpánzokat a Rio de Janeiro-i állatkerben, hogy ne fázzanak. Az állatoknak krumpliból, narancsból és borsóból főznek levest, és ezt adják nekik a gondozóik. A föld déli féltekéjén most lesz tél, és a brazíliai 9 fokos hideget az állatok már nagyon nehezen viselik. Némelyik gondozó egyébként pokrócot is ad a nagyobb testű emlősöknek.

Posted on Hozzászólás most!

Elképesztő történet a gyengéd óriásról

Egy pillanatra úgy nézett ki, hogy az orángután finom falatra vágyik, és a célra épp az apró kiskacsát szemelte ki. Ám az állatkertben készült videófelvételen kiderül, hogy valójában a majom megmentette az anyja által magára hagyott, a vízben vergődő kismadarat.
Egy ötperces videót közölt a dailymail.co.uk, amely egy ismeretlen állatkertben készült. Egy orángután ücsörög egy sziklán, amikor észreveszi, hogy a szikla alatti tóban egy kiskacsa vergődik. Amint észreveszi, letép egy levelet a háta mögötti növényzetből, és azt a madárka szájába próbálja tenni, hogy így segítsen szorult helyzetén. Rövidesen siker koronázza a mentőakciót, és a látogatók üdvrivalgása közepette a kiskacsát szárazra teszi a majom.
A tömeg ekkor megrémül, mert azt lehet látni, hogy az orángután felveszi a kiskacsát és a szájához emeli: mindenki sokan azt hiszik, meg fogja enni. Egy nő azt kiabálja, hogy „Ó, nem, nem!”, aztán a gyerekek megnyugtatják, hogy a majom nem akarja bántani a madarat. Végül leteszi maga mellé a fűre – így ér véget a videó. Hogy végül mi lett a kiskacsa sorsa, azt nem tudni.
A youtube.com videómegosztó portálra múlt szerdán felkerült videót eddig több, mint 85 ezren látták. A videót szerzői jogok miatt a Youtube törölte, mire valaki feltette még tízszer
Cathy Smith, az Orángután Alapítvány képviselőjét kérdezte a Daily Mail a videóról, aki elmondta, hogy az orángutánok nagyon intelligens állatok. Annak ellenére, hogy elsősorban gyümölcsöket esznek, nem vetik meg a kisebb emlősöket és a tojásokat sem. „A videón látszik, hogy milyen jó a problémamegoldó készsége egy orángutánnak. Azt nehéz lenne megmondani, hogy a mentőakciója tudatos volt-e.” – mondta Cathy Smith.

Posted on Hozzászólás most!

Elpusztult a világ legöregebb orángutánja

Molly 59 éves és 4 hónapos korában pusztult el végelgyengülésben. Háromévesen, 1955-ben került egy japán állatkertbe, 2005-ben pedig a tamai állatkertbe.
Végelgyengülésben, több mint 59 éves korában elpusztult szombaton a világ legöregebb, fogságban tartott orángutánja Tokió Tama nevű elővárosának állatkertjében.
A Molly nevű nőstény volt az első orángután a második világháború utáni Japánban. 1955-ben, 3 évesen került Indonéziából Japánba, akkor még az uenói állatkertbe. 2002 után nemzetközi hírnévre tett szert ceruzarajzaival, 2005 óta volt a tamai zoo lakója.
Az állatkert szerint állapota március óta folyamatosan romlott. Molly halálával a tamai állatkert egy másik nősténye, Gypsy lett a világ legidősebb, fogságban élő orángutánja; az ő életkorát 57 évre és 4 hónapra becsülik – pont két évvel fiatalabb Mollynál.

Posted on Hozzászólás most!

Orángutántestvérek a fővárosi állatkertben

Bár a kicsik között több mint fél év a különbség, mégis jól megértik egymást. Moira a napokban ünnepelte egyéves születés napját, míg Vili csak most múlt 5 hónapos. Bár a kicsiknek csak a papájuk azonos, édes testvérként nevelkednek. Mamáik Mengi (14) és Jambi (16) jó barátnőként, teljes egyetértésben nevelik közösen csemetéiket, sőt néha még bébi felügyeletet is vállalnak. A nagytestvér szerepében tetszelgő Moira pedig szívesen tanítgatja kisöccsét a majom viselkedésre.
– Az emberszabású kölykök hozzánk hasonlóan lassan fedezik fel a körülöttük lévő világot. Mindent megfognak, megkóstolnak, és természetesen a rosszalkodás is a kedvenc tevékenységük közé tartozik. Ritka, hogy egyszerre több hasonló korú kölyök is legyen egy családban. Az orángutánok ugyanis 6-8 évig nevelik csemetéiket, és csak utána alapítanak újból családot – magyarázta Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője. Forrás: Blikk.hu, fotó: Bagosi Zoltán

Posted on Hozzászólás most!

Jegesmedvével indul a tavasz az Állatkertben

Tigrisszaporulatban reménykednek a Fővárosi Állatkertben, és bíznak benne, hogy idővel a hamarosan érkező új nőstény jegesmedve is utóddal örvendezteti meg az állatkert közönségét. A hétvégén kezdődik a tavaszi szezon a parkban. A márciusi hosszú hétvégén kedvezményes jegyárakkal kezdődik a szezon a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Ekkor mutatkozik be először az “Állatok akcióban” elnevezésű bemutatón a mosómedvékkel rokon két farksodró (Potos flavus), Nyali és Fali, s szintén most debütál Szöcske, a nagy mara (Dolichotis patagonum). Szöcskét kézzel nevelték, így sikerült hozzászoktatni az emberek közelségéhez az amúgy rendkívül félénk dél-amerikai rágcsálót.
Az év fő látványosságai várhatóan a már megszületett, illetve a megszületendő állatkölykök lesznek. A két tavalyi születésű szumátrai orángután (Pongo pygmaeus abelii), Moira és Vilmos, valamint Bongo, a nyugati síkvidéki gorilla (Gorilla gorilla gorilla) egyre bátrabban távolodnak majd el anyjuktól, és fedezik fel a környezetüket. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban pedig több majomnál, a gyűrűsfarkú makiknál, valamint számos patásnál és madárnál lehet utódokra számítani.
A park munkatársai nagy reményeket fűznek több, tavaly összehozott pároshoz, illetve trióhoz is. A szibériai tigriseknél (Panthera tigris altaica) már figyeltek meg sikeres párzást, és azóta Niva, a nőstény nem is ivarzott, így elképzelhető, hogy hamarosan kis tigrisekkel gyarapodik az állatkert. Az indiai oroszlánoknál (Panthera leo persica, az oroszlánok egy igen ritka, csak Indiában előforduló alfaja) a hím már szintén érdeklődést tanúsított a két nőstény iránt. A két fiatal ázsiai elefánt (Elephas maximus), Assam és Angele még csak barátkozik egymással, de náluk mindenképpen többet kell várni az utódra, mert a vemhességi idő 22 hónap (az egyik leghosszabb az emlősök körében). A szélesszájú orrszarvúknál (Ceratotherium simum simum) pedig abban bíznak, hogy Lulu két mesterséges termékenyítése után talán végre természetes úton is összejön az utód – Zafrielnek, a tavaly Izraelből érkezett hímnek köszönhetően.
Az idei év nagy szenzációja lesz még az új nőstény jegesmedve (Ursus maritimus) érkezésre, melyre heteken belül sor kerül. A jelenlegi két medve, Vitus és Lady már 1996 óta él a Fővárosi Állatkertben, de utódjuk sosem volt. Tavaly kiderült, hogy Lady szervezetében olyan elváltozások alakultak ki, amelyek nem teszik lehetővé, hogy bocsa legyen, ezért döntöttek úgy az állatkert szakemberei, hogy egy fiatal nősténnyel gyarapítják a medveállományt.
Össze kell húzni a nadrágszíjat: Az állatkert tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat a tavalyi évhez képest 24,3%-kal, körülbelül 153,5 millió forinttal csökkentette az állatkert működési célokra adott támogatását. Emiatt április elsejétől személyenként nagyjából 100 forinttal drágulnak majd a belépők, de a tanulmányi jegyek ára szeptemberig változatlan marad. A megszorítások részeként lelassítják, illetve átütemezik a jelenleg zajló uniós fejlesztési projekteket, és felülvizsgálják a Margitszigeti Kisállatkert üzemeltetésének átadását, illetve megszüntetését. Szintén takarékossági okokból költözik majd el az egyik gorilla is. Az Állatkert a hosszú hétvégén 15%-os árkedvezménnyel várja a látogatókat. Forrás: Origó

Posted on Hozzászólás most!

Az orángutánok is gesztikulálnak

A kézzel-lábbal való kommunikáció nem csak az ember privilégiuma, az orángutánok is képesek kommunikációs eszközként bevetni azokat – derítették ki kanadai viselkedéskutatók orangutánok megfigyelése alapján. Tapasztalataik szerint ha a társalgópartner értetlennek bizonyul, az emberszabásúak gesztusokkal vagy akár pantomimmal teszik egyértelművé kijelentéseiket. Bár a gesztusok és a pantomim jellemzően emberi kommunikációs eszköznek számít, fogságban tartott csimpánzoknál és gorilláknál már megfigyelték a gesztusok elsajátítását.
Anne Russon, a torontói Glendon Egyetem munkatársa és kollégái most olyan kutatásokat elemeztek ki az utóbbi húsz évből, amelyek a természetbe visszaengedett orangutánok viselkedését vizsgálták Indonéziában és Borneón. Ezekből pedig kiderült, hogy az állatok a vadonban is alkalmaznak gesztusokat és pantomimmozdulatokat – közölte a Der Standard osztrák lap internetes kiadása a Biology Letters című folyóiratban megjelent cikkre hivatkozva.
A 18 megfigyelt eset zömében az orangutánok felszólítást erősítettek meg gesztusokkal, főleg akkor, ha az első hang-, illetve kézjelzés megválaszolatlan maradt. Olykor megtévesztésül is szolgált a pantomim: egyes állatok sérültnek tetették magukat, hogy segítséghez jussanak vagy hirtelen rávethessék magukat egy finom falatra. Az egyik nőnemű példány még utánozta is partnere mozdulatait annak háta mögött – a kutatók szerint azért, hogy jobban megértse azokat.
Ezek a megfigyelések rámutatnak arra, hogy az orangutánok testbeszédüket tudatosan változtatják, és képesek kommunikációs eszközként bevetni azokat.

Posted on Hozzászólás most!

Gyerek és orángutánkölyök barátsága

A kétéves Emily és az egyéves Rishi egy floridai állatparkban barátkoztak össze. Ahogy a fényképre kattintva elérhető többi képen is látható, kapcsolatukat legkevésbé sem zavarta meg, hogy Emily ember, Rishi pedig orángután. Rishi a miami Institute of Greatly Endangered and Rare Speciesben (Veszélyeztetett és ritka fajok intézetében) él, a szülei elutasították, így nevelőszülőkhöz került. Emily pedig Barry Bland lánya, azé a fotósé, aki Rishiről szeretett volna képriportot készíteni, és szerencséjére magával vitte az eseményre a gyerekét.

Posted on Hozzászólás most!

Van ahol nem tudják, hogy védett állat az orángután

Az orángutánok feltételezett élőhelyei közelében élő indonéziai falusiak jelentős része nincs tisztában az állat védettségével és a bántalmazásukat tiltó törvényekkel – derült ki egy felmérésből. A megkérdezettek negyedének volt tudomása orángutánok közelmúltbeli legyilkolásáról.
A helyi állatvédelmi szervezet, az Indonesian Primates Association és a természetvédő The Nature Conservancy megbízásából készült kutatás szomorú képet fest a védett állatként nyilvántartott orángutánok életkörülményeiről.
A felmérés szerint ugyanis az állatok természetes élőhelyéhez közel élő emberek nincsenek tisztában a faj védettségével, amelynek eredményeként tovább tizedelik az amúgy is alacsony létszámú orángután populációt. Szakértők szerint a Szumátra és Kalimantan tartományban még vadon élő állatokat a fa- és a pálmaolaj-kitermelés miatt így is a kihalás veszélye fenyegeti.
A Kalimantan tartomány 725 falujában közel hétezer ember megkérdezésével készült felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 50 százaléka állította meggyőződéssel, hogy az orángután nem védett állat, további negyedük pedig nem tudta, hogy a faj védettséget élvez-e vagy sem – számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

Mindezek mellett közel 25 százaléka számolt be olyan esetekről, amikor falujuk környékén orángutánokat öltek meg az ott élők. A válaszadók szerint néhányan a húsáért vadásszák az állatokat, mások gyógyítási céllal ölik le őket, megint mások kereskedelmi célzattal ejtik el az orángutánokat. Akadnak olyan esetek is, ahol baleset eredményeként vesztik életüket, például más állatnak felállított csapdába kerülnek és sérülnek meg halálosan az orángutánok, de a beszámolók szerint előfordul, hogy a falusiak különösebb ok nélkül is legyilkolják a főemlősöket.
A kutatást értékelő szakértők szerint égető szükség van arra, hogy a helyi állat- és természetvédelmi védelmi szabályozásokat közérthetően, a helyi közösségek számára is befogadható módon hozzák az emberek tudomására.

Posted on Hozzászólás most!

Védett állat az orángután

Egy friss indonéz felmérés eredményei szerint az orángutánok feltételezett élőhelyei közelében élő falusiak jelentős része nincs tisztában az állat védettségével és a bántalmazásukat tiltó törvényekkel. A megkérdezettek negyedének volt tudomása orángutánok közelmúltbeli legyilkolásáról.
A helyi állatvédelmi szervezet, az Indonesian Primates Association és a természetvédő The Nature Conservancy megbízásából készült kutatás szomorú képet fest a védett állatként nyilvántartott orángutánok életkörülményeiről. A felmérés szerint ugyanis az állatok természetes élőhelyéhez közel élő emberek nincsenek tisztában a faj védettségével, amelynek eredményeként tovább tizedelik az amúgy is alacsony létszámú orángután populációt. Szakértők szerint a Szumátra és Kalimantan tartományban még vadon élő állatokat a fa- és a pálmaolaj-kitermelés miatt így is a kihalás veszélye fenyegeti.
A Kalimantan tartomány 725 falujában közel hétezer ember megkérdezésével készült felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 50 százaléka állította meggyőződéssel, hogy az orángután nem védett állat, további negyedük pedig nem tudta, hogy a faj védettséget élvez-e vagy sem.
Mindezek mellett közel 25 százaléka számolt be olyan esetekről, amikor falujuk környékén orángutánokat öltek meg az ott élők. A válaszadók szerint néhányan a húsáért vadásszák az állatokat, mások gyógyítási céllal ölik le őket, megint mások kereskedelmi célzattal ejtik el az orángutánokat. Akadnak olyan esetek is, ahol baleset eredményeként vesztik életüket, például más állatnak felállított csapdába kerülnek és sérülnek meg halálosan az orángutánok, de a beszámolók szerint előfordul, hogy a falusiak különösebb ok nélkül is legyilkolják a főemlősöket.
Az ELTE TÁTK Hírlevél beszámol róla, hogy a kutatást értékelő szakértők szerint égető szükség van arra, hogy a helyi állat- és természetvédelmi védelmi szabályozásokat közérthetően, a helyi közösségek számára is befogadható módon hozzák az emberek tudomására.