Posted on Hozzászólás most!

Kabátot adtak a kisborjakra

Kabátot varrattak a kisborjakra egy Urálon túli szarvasmarha telepen, hogy megvédjék őket az erős fagyoktól. A Szverdlovszk megyei Patrusi mezőgazdasági cég a mínusz tizenöt fok alatti hőmérséklet miatt készítette a meleg öltözetet az állatoknak.
Az Ural hegység és Nyugat-Szibéria területén fekvő megye szarvasmarha telepén ridegtartással nevelik az állatokat, hogy ellenállóvá tegyék azokat a betegségekkel szemben és erősítsék tűrőképességüket.
A mezőgazdasági cég sajtószolgálata fontosnak tartotta hírül adni, hogy a cég nem sajnálta a borjanként 800 rubelt (5600 forintot)a meleg kabátkákra, mivel a kéthónapos kor alatti kisborjak e nélkül nem bírnák ki a hideget, hiszen már néhány naposan kikerülnek a szabadba.
A főállattenyésztő megnyugtatta azokat is, akik szerint még ez a védelem sem lenne elég, hogy a borjak télikabátját jól kibélelték, így jól tűrik a hideget az állatok és gyorsabban fejlődnek. Nem beszélve arról, hogy a szarvasmarha telepen kevesebbet kell költeni a fűtésre és több pénz marad az állatok ellátására.
Oroszország európai részén január vége és február a nagy fagyok ideje. Az Urálon túli területen mínusz húsz fokig is süllyedhet a hőmérő higanyszála, de Szibériában és az orosz Távol-Keleten ilyenkor nem ritka a mínusz 50 fok körüli hőmérséklet sem.

Posted on Hozzászólás most!

Halomra ölik a kutyákat Ukrajnában a 2012-es foci Eb miatt

Az természetes dolognak számít, hogy ha valamelyik ország megkapja a lehetőséget egy magas színvonalú nemzetközi esemény megrendezésére, igyekszik a lehető legjobb arcát mutatni a külföldi vendégeknek. Az azonban már korántsem természetes, hogy ezért állatok ezreit mészárolják le, mint ahogy teszi ezt Ukrajna.

Ukrajna és Lengyelország rendezi a 2012-es foci Eb-t – A 2012-es a 14. labdarúgó-Európa-bajnokság lesz, összesen tíz ország nyújtott be pályázatot a rendezési jogért. Horvátország és Magyarország (együtt), Lengyelország és Ukrajna (együtt), Oroszország, Görögország, Olaszország, Törökország, Románia és általános meglepetésre Azerbajdzsán is ringbe szállt az Eb megrendezéséért. Végül az UEFA-hoz csak hét pályázat került, Oroszország, Románia és Azerbajdzsán kiszállt a versenyből.
A végső döntést 2007-ben hozták meg, miszerint Lengyelország és Ukrajna közösen rendezheti meg a bajnokságot. Az eseményre 2012. június 8. és július 1. között kerül majd sor. Ahogy az lenni szokott, egyszerre több városban lesznek mérkőzések, Lengyelországban Varsó, Gdańsk, Poznań, Wrocław, Ukrajnában pedig Kijev, Harkov, Doneck és Lviv városa rendez meccseket.

Tisztogatnak az ukránok – Az Eb kezdetére természetesen mindkét ország szeretné a lehető legjobb „formába” hozni magát, hiszen rengeteg külföldi delegáció érkezik majd mind Lengyelországba, mind Ukrajnába. Egy ilyen horderejű esemény általában jótékony hatással szokott lenni egy-egy városra: sok régi, romos épületet újíthatnak fel ilyenkor, illetve jobban odafigyelnek a köztisztaságra és a közbiztonságra is.
Nemcsak pozitívumokkal jár azonban a rendezett városképre való törekvés, legalábbis a jelek szerint Ukrajnában semmiképp. Ott ugyanis régóta igen komoly problémát jelentenek a kóbor kutyák, különösen Kijevben, így az ukrán hatóságok elrendelték a kóbor állatok begyűjtését, ami sajnos nem éppen humánus módszerekkel történik.
Terjed a hír a neten – Az interneten megjelent horrorisztikus látványt nyújt fotók és videók tanúsága szerint szerencsétlen négylábúak igencsak megsínylik, hogy Ukrajna a jobbik arcát szeretné a világ felé mutatni a jövő évi bajnokság alatt. A fotókon és videókon kegyetlenül lemészárolt, vérben úszó kutyatetemek láthatók.
A képek és videók miatt elindított vizsgálatok segítségével megállapították, hogy a kóbor állatok még véletlenül sem menhelyekre kerülnek, hogy aztán új gazdit keressenek nekik. Többségüket egyszerűen lelövik vagy megmérgezik, testrészeiket pedig állítólag hasznosítják is: bundájukból kucsma és kabát, csontjaikból állati takarmány készül az állatvédők állítása szerint.
Változást ígértek, de semmi sem történt. A kutyák lemészárlásával kapcsolatos bizonyítékokat német állatvédő szakértők tárták fel. A tények egyenes sokkolták az állat- és focirajongókat. A kijevi vezetés korábban azt ígérte, hogy véget vetnek ennek a vérengzésnek, Judith Pein, a PETA nevű állatvédő szervezet németországi csoportjának munkatársa szerint azonban ez megmaradt ígéretnek.
Megmérgezet kutya - ILLUSZTRÁCIÓA helyzetet ráadásul tovább súlyosbítja, hogy az egyik városban, Donyeckben még pénzt is adnak az embereknek minden egyes befogott kutya után, így az állatok összegyűjtése és megölése igen jövedelmező üzletágnak számít manapság a szomszédos országban. Mindezek fényében nem valószínű, hogy bármi változás is történik.
Válogatás nélkül végzik ki az ebeket – Judith Pein azt is elmondta, hogy a „menhelyeken” dolgozó emberek azt állították, hogy csak az öreg és beteg kutyákkal végeztek, de bizonyítékok vannak rá, hogy kölykök is voltak a szerencsétlen sorsú ebek között. Kiemelte, hogy különösen felháborító az a tény, hogy mindezt az ukránok ráadásul „a foci nevében” teszik.

Mindemellett magának Ukrajnának sem tesz jót a kipattant botrány, ugyanis a netes terjedésnek köszönhetően már több millióan szereztek tudomást róla, hogy mi történik az országban. Mindezek fényében talán nem lenne meglepő, ha a 2012-es foci Eb-t a kutyagyilkosságokkal azonosítanák. Hír és képek forrása: Internet, Bombahír és The Sun.
2012. 03. 28. A mérgezett kiskutya fotója nem köthető az Ukrán eseményekhez, csak illusztárciónak használható. Szerk.

Posted on Hozzászólás most!

Kutyavilág Oroszországban

Házi kedvencünk szállítását nem szabad elbagatellizálni. Ha már autónkba ültetjük a leghűségesebb négylábút, gondoskodnunk kell a biztonságáról. Mindenképp a hátsó ülésen kutyaövvel rögzítve, vagy kombi esetén a csomagtérben, ráccsal leválasztva illik megoldani az utazást.
A kitűnő eb, hiába emberibb néha saját szomszédainknál, a KRESZ betűi szerint rakománynak minősül, így megfelelő rögzítés hiányában, bírságot kockáztat a gazdi. De vajon mi a helyzet ezzel az elborult orosz arccal?
Biztos fejvakarásra készteti az igazoltató közeget, és valahogy a kutyus sem tűnik túl boldognak hátul – írja a Vezess.hu

Posted on Hozzászólás most!

Ki védi meg a jegesmedvéket?

Míg a Bering-szoros amerikai oldalán hónapok óta vitatkoznak azon, hogy veszélyeztett fajjá nyilvánítsák-e a jegesmedvéket, az oroszok határozott cselekvésre szánták el magukat: meglepő érveléssel éppen a jegesmedve-vadászat legálissá tételével kívánják megvédeni a kihalástól az Északi-sarkvidék medvéjét.
Alig pár hónapja a környezetvédők és az állatvédők még nagy reményeket fűztek az Egyesült Államok elnökének bejelentéséhez, mely szerint veszélyeztetett fajjá nyilvánítanák a jegesmedvéket. Sokak szemében ez a Bush-kormányzat részéről burkoltan a klímaváltozás emberi tényezők okozta felgyorsulásának elismerését is jelenti. A tavaly decemberi bejelentés ellenére a jegesmedvék ténylegesen nagyobb védettséget egyelőre még nem élveznek.
Alaszka a listázás ellen
A leginkább érintett szövetségi állam, Alaszka kormányzata és parlamentje ugyanis április elejéig csak vonakodva támogatta a szövetségi kormány kezdeményezését, sőt április elején az alaszkai parlament egyenesen olyan határozatot hozott, amely ellenzi a jegesmedve veszélyeztetett fajjá nyilvánítását.
Az alaszkai parlament és felsőház az alaszkai hírportál, az Anchorage Daily News híradása szerint meglepő többséggel fogadta el az elutasító határozatot. A döntés hátterében sokak gazdasági megfontolásokat látnak: számos képviselő és szenátor tart attól, hogy a jegesmedvék különleges védelem alá vonásával a nem túl gazdag állam esélyei tovább csökkenhetnek arra vonatkozóan, hogy az Északi-sarkvidék olajmezőit egyszer hazai vagy külföldi befektetők kiaknázzák.
Az olajlobbi nemcsak Alaszkában erős: Marilyn Crockett, az Alaska Oil and Gas Association igazgatóhelyettese mellett a szövetségi törvényhozásban is igen sokan érvelnek egyelőre amellett, hogy a jegesmedve populáció a lehető legnagyobb egészségnek örvend. Ráadásul a jegesmedvéknek a „védett fajok listájára” kerülése olyan jövőbeli előrejelzéseken alapul, amelyek igazságáról egyelőre senkit nem sikerült meggyőzni – legalábbis Crockett így látja a helyzetet.
Az Anchorage Daily News tudósítása szerint Mary Walker, a környezetvédelemmel foglalkozó Alaska Conservation Solution nevű intézet képviselője lakonikusan csak ennyit válaszolt Crockett felvetésére: „Az Arktisz jégtakarójából eddig közel két Texas állam nagyságnyi terület tűnt el a klímaváltozás miatt. Márpedig az úszó jégtakaró szolgálna a jegesmedvék természetes lakhelyéül.”
Oroszországban újra vadászhatnak rájuk
Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a Bering-szoros túloldalán sem érezhetik már magukat biztonságban a bundás állatok: a The New York Times című napilap beszámolója szerint az orosz hatóságok arra készülnek, hogy feloldják a több mint ötven évvel meghozott jegesmedve-vadászati tilalmat. 1956-ban még a szovjet hatóságok rendelték el az Arktisz közelében élő állatokra irányuló vadászati tilalmat, amelyet azonban betartatni nem nagyon tudtak. Az illegális jegesmedve-vadászat hatalmas méreteket öltött, ezért is vélik sokan úgy, hogy a korlátozott vadászat talán kordában tarthatná az orvvadászokat, ezzel pedig megmenthetné az Oroszországban „partot érő” állatokat.
A helyiek persze nem feltétlenül állatvédő szemléletük miatt érvelnek a vadászati tilalom feloldása mellett. Ahogy olvad a jégtakaró, a jegesmedvék egyre közelebb kerülnek az emberek lakta szárazföldhöz, különösen mert fő táplálékuk, a fókák is egyre közelebb húzódnak az partokhoz.
Előfordult olyan is, hogy a tengeren és jégtáblákon keresztül a szárazföldre érkező jegesmedvék már nem tudtak visszajutni eredeti lakhelyükre, mivel a jégtakaró gyors olvadása miatt olyannyira megnőtt időközben a távolság a szárazföld és a sarkvidék jégtakarója között, hogy azt a kevésbé erős állatok már nem tudták átszelni.
Ilyenkor aztán élelmet keresve valóban közelebb kerülnek az emberi településekhez a jegesmedvék, pláne hogy hatalmas rozmár csapatok is megjelentek az oroszországi Csukcs-félsziget falvai közelében. Végül az ittélők őrséget állítottak a jegesmedvék ellen.
További veszélyek
Az állatvédők persze hangsúlyozzák: a jegesmedvék közelebb kerülését is az emberek okozták, hiszen a felmelegedésnek köszönhetően a jégtáblákhoz szokott állatok kénytelenek másutt élelmet keresni.
Az orvvadászat mára olyan méreteket öltött, amely az Arktisz környéki alig 20 ezres jegesmedve populációt érzékenyen érintheti: egyes becslések szerint csak az oroszországi részeken évente 100-at ölnek meg orvvadászok.
Ugyancsak komoly veszélyt jelent a jegesmedvékre az is, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően gyakran vegyszerekkel erősen fertőzött táplálékhoz jutnak csak, és komolyan veszélyeztetheti őket az olajkitermelés is. Hatalmas bundájuk az olajjal érintkezve elveszti hőszigetelő képességét, így az állatnak több energiát kell felhasználnia az életben maradáshoz a zord időjárási körülmények közepette.

Posted on Hozzászólás most!

Védik a tigriseket a orvvadászoktól

Tigrisvédelmi zónát hoz létre Oroszország és Kína a két ország határvidékén. A megállapodás célja, hogy megakadályozzák a szibériai tigris teljes kihalását.
A közös határon átnyúló övezetet a kínai Jilin tartomány, és az oroszországi Primorszkij Kraj térségében hozzák létre – adta hírül hétfőn a China Daily napilap. A körzetben a tigriseken kívül más veszélyeztetett fajok is élnek, mint például a távol-keleti leopárd. A projekt fontos célja az orvvadászat elleni küzdelem, amelynek fontosságára a környéken élők figyelmét is szeretnék felhívni a szakemberek.

A becslések szerint már csak 500 szibériai tigris él szabadon, közülük 20 a határ kínai oldalán portyázik. A nagymacskák számának drasztikus csökkenése az orvvadászat mellett az élőhelyük, illetve zsákmányállataik csökkenésének tulajdonítható. Kínában csak 1993-ban tiltották be a tigrisekből készített cikkek nemzetközi kereskedelmét, de a vadászat és a csempészet továbbra is komoly kihívás elé állítja a kínai hatóságokat.