Posted on Hozzászólás most!

Önálló bűncselekménnyé minősül az orvvadászat

A tiltott vadászatot és halászatot a hatályos törvények szabálysértésként szankcionálják, de lopás, illetve állatkínzás miatt akár börtönbüntetésre is ítélhetik az elkövetőket. A büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával az orvvadászat már önálló bűncselekményi kategória lesz.
A hatályos Btk. alapján jelenleg állatkínzás vétsége miatt ítélhetik el azt, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, ezért két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, vagy a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik, és a bűncselekményt olyan módon követi el, hogy azzal az állatnak különös szenvedést okoz, három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
A tapasztalatok alapján az orvvadászat elkövetése mellett a gyanúsítottak ellen lopás, és ha az elkövetéshez illegálisan fegyvert is használnak, fegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt is eljárást indíthatnak.
Az Országos Magyar Vadászkamara által kezdeményezett módosítás szerint a Btk. néhány tízezer forintos szabálysértési bírság helyett bűncselekményként kezeli majd az orvvadászatot, így ez a cselekmény alapesetben 2 év börtönnel is sújtható lenne, minősített esetben – bűnszervezetben vagy jelentős értékre elkövetve – pedig akár 3 évvel. Az orvvadászat nevesítése mellett hivatalos személynek minősítenék a hivatásos vadászokat és az erdészeket, akik így erősebb büntetőjogi védelmet élvezhetnének.
Több vadászmester az MTI érdeklődésére kedden azt mondta, a legnagyobb károkat az orvvadászok az úgynevezett hurkokkal és más fémcsapdákkal okozzák, ugyanis az állatok egy része súlyosan megsérül, ha kiszabadul a fogságból, míg a csapdába ragadtak hosszú ideig tartó szenvedéssel pusztulnak el.
Az orvvadászok a vadak húsáért és bőréért ejtik el főként az őzeket és szarvasokat, a járataik, csapásaik útjába kihelyezett fémhuzalból készített hurokcsapdákkal. Ezeknek az állatoknak a legértékesebb részük a trófeájuk, amely a vadászhatóság területileg illetékes trófeabíráló bizottságának pontszámai alapján akár több millió forintot is érhet. Forrás: Jogiforum.hu

Posted on Hozzászólás most!

Megkínozták a szarvasokat

Különösen kegyetlen módon, dróthálóval öltek meg szarvasokat Kecskemét környékén, valószínűleg orvvadászok. A rendőrség állatkínzás miatt nyomoz. A helyi vadászok szerint mostanában sokan vannak, akik különféle gyilkos csapdákkal teszik tele az erdőt, vagy egyszerűen megmérgezik az állatokat.

Posted on Hozzászólás most!

Puszta kézzel tekerte ki az őz nyakát Rajmund

Orvvadászat és állatkínzás miatt kell bíróság elé állnia a 14 éves R. Rajmundnak, mivel a fiú először kutyájával megfogatott egy őzet, majd puszta kézzel eltörte az állat nyakát. Nem ez az első eset, hogy a fiatalt állatkínzáson kapták.
Brutális módon kellett meghalni egy őznek a napokban: az állatot egy 14 éves kisfiú, R. Rajmund ugyanis először agarával megfogatta, majd a kutya által véresre mart, haldokló őznek saját kezével törte ki a nyakát. Tettét azonban végignézték, és jelentették is a rendőrségen. Kiderült: a gyermek nem először követett el ilyesmit, állt már állatkínzásért bíróság előtt máskor is. Rajmund előbb beismerte tettét, később hevesen tagadott.
– Csak azért ismerte el a fiam, mert megijedt a rendőröktől, de nem ölt és nem kínzott, soha nem tenne ilyet – állítja a fiú édesanyja, Renáta, aki szerint fia csak tűzifát gyűjtögetett, közben vette észre, hogy egy őzet megölt a kutya. Igaz, a döglött állatot hazavitte. – Szégyen, nem szégyen, kevés pénzünk van, ez pedig élelem. De nem ő ölte meg, a gyerekeimet becsületes életre tanítom, nem állatkínzásra és lopásra – érvel az anya, csakhogy a tanúk ennek az ellenkezőjét állítják.
– Bejelentést kaptunk attól, aki végignézte, mi történt. E szerint a fiú kivitte a kutyát, ráengedte az őzre, majd a megfogott, sérült állathoz ment, és kitörte a nyakát. A rendőrök az úton állították meg, a ruhája tiszta vér és szőr volt, a hátizsákjában pedig ott volt a tetem – tájékoztatott Nagy Sándor, a Darányi Ignác Vadásztársaság elnöke. Hozzáteszi: a fiú több szempontból is megszegte a törvényt, hiszen nincs engedélye, és a kutyával való vadászat tilos.
– Sok család szándékosan a még nem büntethető gyerekeket küldi ki „vadászni”. De megesik, hogy kocsival viszik ki a kutyákat, és csak kilökik őket az autóból, hogy ne fussák ki magukat, így pihenten utolérjék a vadat. Nem tudunk mit tenni, óriási kárt okoznak, ráadásul a kutyákat vélhetően nem is oltatják be, így a veszettség kórokozója, a baktériumok is bekerülnek a húsba. Forrás: Borsonline.hu

Posted on Hozzászólás most!

1,7 millió forintba került a domaszéki orvvadászat és az állatkínzás

Tiltott időben, tiltott helyen, tiltott fegyverrel és tiltott módszerrel vadászott Domaszéken két szegedi férfi – írtuk nemrégiben. A Szegedi Városi Bíróság társtettesként elkövetett lopás és – tettesként, illetve bűnsegédként – elkövetett állatkínzás vétségében mondta ki bűnösnek a két vádlottat, s ezért 150 ezer, illetve 220 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta őket, valamint meg kell téríteniük 908 ezer forint bűnügyi költséget, 400 ezer forint kártérsítést és 24 ezer forint eljárási illetéket kell fizetniük.
Az eset szálai 2008 októberébe nyúlnak vissza. A vádirat szerint az első- és másodrendű vádlott, J. Antal, illetve Sz. István, egy ismert szegedi cég igazgatója 2008-ban érvényes vadászengedéllyel és vadászfegyverre kiadott érvényes fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, mindketten a Dorozsma-Domaszék Vadásztársaság tagjai voltak – írja a lap. 2008. október 22-én az elsőrendű vádlott magához vette engedéllyel tartott vadászlőfegyverét és a másodrendű vádlott társaságában, az annak tulajdonát képező terepjáróval sötétedés után, este 7 óra körül az Alföldi Golf Klub, illetve az M5-ös és az E75-ös számú út által határolt, napraforgóval ültetett területre hajtottak. A gépkocsit a másodrendű vádlott vezette, míg az elsőrendű vádlott a gépkocsi szivargyújtójáról üzemeltetett kézi reflektorral próbálta bevilágítani a gépkocsi körül lévő területet. A vádlottak őzeket észleltek, ezért a másodrendű vádlott a gépkocsit leállította, azonban a gépkocsi távolsági fényszóróit égve hagyta, ezzel bevilágítva a gépkocsi előtti területet. A vádirat szerint ezt követően az elsőrendű vádlott vadászfegyverével a bevilágított területre három célzott lövést adott le, amelyből kettő célt ért és a lövések kettő őzbakot terítettek le, az állatok azonnal kimúltak. Az őzbakok a Domaszéki Földtulajdonosok Széchenyi Zsigmond Vadásztársaságának tulajdonát képezték.
A vádirat szerint ezt követően a vádlottak az állati tetemeket a terepjáróba pakolták és azokkal a másodrendű vádlott tanyájára hajtottak. A vádlottak a tetemeket az autóból kivették és az egyiket elkezdték kizsigerelni, feldarabolni, amikor rendőrjárőrök jelentek meg a tanya udvarán és felszólították őket tevékenységük abbahagyására, melynek eleget tettek.
A vadászati törvény a vad és élőhelyének védelme érdekében tiltja az úgynevezett vadászati tilalmi időben – ami őzbak esetében szeptember 30. és április 15. napja közötti időtartam – a vadászatot. Emellett a törvény a vadászat rendje megsértésének minősíti a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát 1 órával követő és a csillagászati napkeltetét 1 órával megelőző időpontok közötti vadászatot. A kérdéses napon a csillagászati napnyugta 16 óra 42 perckor volt. Emellett a törvény értelmében a vadászat rendjének megsértésének minősül az őzre történő vadászat esetén az 1000 Joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőfegyverrel történő vadászat is. A vádlottak ezen jogszabályi előírások megsértésével ejtették el az őzbakokat.
A Szegedi Városi Bíróság az elsőrendű vádlottat társtettességben elkövetett lopás és állatkínzás bűntettében bűnösnek találta és 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a másodrendű vádlottat társtettességben elkövetett lopás és állatkínzás bűnsegédi bűnrészeseként találta bűnösnek és 220 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ezen felül a bíróság ítélete szerint a vádlottaknak 400 ezer forint kártérítést kell fizetniük a domaszéki Széchenyi Zsigmond vadásztársaságnak, valamint meg kell téríteniük 908 ezer forint bűnügyi költséget, és be kell fizetniük 24 ezer forint eljárási illetéket. Kádár József Gábor bíró indoklásában többek között elmondta: a vádlottak tiltott időben, tiltott helyen, tiltott fegyverrel és tiltott módszerrel vadásztak. Közölte: életszerűtlen, amit az elsőrendű vádlott előadott, miszerint a saját tenyészetéből hozott két, összekötözött őzet, azokat furikázták a terepjáró platóján egy-másfél óráig, miközben a vádlottak elmondása szerint a rókákat hajkurászták, majd a másodrendű vádlott tanyáján közelről fejbe lőtték az állatokat. A genetikus szakvéleménye szerint a platón és az autóban talált vérnyomok megegyeztek a napraforgótáblában elejtett őz vérével, ugyanis az utóbbi helyen is találtak vérnyomokat.
A bíró elmondta: a vádlottak utólag próbálták menteni magukat a felelősség alól, ami nem vezetett eredményre. Kádár József Gábor bejelentette: az ügy jogerős lezárása után magánokirat-hamisítás miatt eljárást indít az elsőrendű vádlott ellen. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, míg a vádlottak és ügyvédjük felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős – írja az Agromonitor.hu

Posted on Hozzászólás most!

Tiltott időben, helyen, fegyverrel és módszerrel vadásztak

Lopás és állatkínzás miatt pénzbüntetéssel sújtott a Szegedi Városi Bíróság ma két szegedi férfit, akik az ítélet szerint tiltott időben, tiltott helyen, tiltott fegyverrel és tiltott módszerrel vadásztak Domaszéken. A vádlottak és ügyvédjük felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.

A vádirat szerint az első- és másodrendű vádlott, J. Antal, illetve Sz. István, egy ismert szegedi cég igazgatója 2008-ban érvényes vadászengedéllyel és vadászfegyverre kiadott érvényes fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, mindketten a Dorozsma-Domaszék Vadásztársaság tagjai voltak. 2008. október 22-én elhatározták, hogy Domaszék külterületén őzeket ejtenek vadászfegyvereikkel és az elejtett állatokat jogosulatlanul eltulajdonítják.
Mindezek alapján az elsőrendű vádlott magához vette engedéllyel tartott vadászlőfegyverét és a másodrendű vádlott társaságában, az annak tulajdonát képező terepjáróval sötétedés után, este 7 óra körül az Alföldi Golf Klub, illetve az M5-ös és az E75-ös számú út által határolt, napraforgóval ültetett területre hajtottak. A gépkocsit a másodrendű vádlott vezette, míg az elsőrendű vádlott a gépkocsi szivargyújtójáról üzemeltetett kézi reflektorral próbálta bevilágítani a gépkocsi körül lévő területet. A vádlottak őzeket észleltek, ezért a másodrendű vádlott a gépkocsit leállította, azonban a gépkocsi távolsági fényszóróit égve hagyta, ezzel bevilágítva a gépkocsi előtti területet. A vádirat szerint ezt követően az elsőrendű vádlott vadászfegyverével a bevilágított területre három célzott lövést adott le, amelyből kettő célt ért és a lövések kettő őzbakot terítettek le, az állatok azonnal kimúltak. Az őzbakok a Domaszéki Földtulajdonosok Széchenyi Zsigmond Vadásztársaságának tulajdonát képezték.
A vádirat szerint ezt követően a vádlottak az állati tetemeket a terepjáróba pakolták és azokkal a másodrendű vádlott tanyájára hajtottak. A vádlottak a tetemeket az autóból kivették és az egyiket elkezdték kizsigerelni, feldarabolni, amikor rendőrjárőrök jelentek meg a tanya udvarán és felszólították őket tevékenységük abbahagyására, melynek eleget tettek.
A Vadászati Törvény a vad és élőhelyének védelme érdekében tiltja az úgynevezett vadászati tilalmi időben – ami őzbak esetében szeptember 30. és április 15. napja közötti időtartam – a vadászatot. Emellett a törvény a vadászat rendje megsértésének minősíti a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát 1 órával követő és a csillagászati napkeltetét 1 órával megelőző időpontok közötti vadászatot. A kérdéses napon a csillagászati napnyugta 16 óra 42 perckor volt. Emellett a törvény értelmében a vadászat rendjének megsértésének minősül az őzre történő vadászat esetén az 1000 Joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőfegyverrel történő vadászat is. A vádlottak ezen jogszabályi előírások megsértésével ejtették el az őzbakokat.
A Szegedi Városi Bíróság Kádár József Gábor bíró által vezetett tanácsa az elsőrendű vádlottat társtettességben elkövetett lopás és állatkínzás bűntettében bűnösnek találta és 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a másodrendű vádlottat társtettességben elkövetett lopás és állatkínzás bűnsegédi bűnrészeseként találta bűnösnek és 220 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ezen felül a bíróság ítélete szerint a vádlottaknak 400 ezer forint kártérítést kell fizetniük a domaszéki Széchenyi Zsigmond vadásztársaságnak, valamint meg kell téríteniük 908 ezer forint bűnügyi költséget, és be kell fizetniük 24 ezer forint eljárási illetéket. Kádár József Gábor bíró indoklásában többek között elmondta: a vádlottak tiltott időben, tiltott helyen, tiltott fegyverrel és tiltott módszerrel vadásztak. Közölte: életszerűtlen, amit az elsőrendű vádlott előadott, miszerint a saját tenyészetéből hozott két, összekötözött őzet, azokat furikázták a terepjáró platóján egy-másfél óráig, miközben a vádlottak elmondása szerint a rókákat hajkurászták, majd a másodrendű vádlott tanyáján közelről fejbe lőtték az állatokat. A genetikus szakvéleménye szerint a platón és az autóban talált vérnyomok megegyeztek a napraforgótáblában elejtett őz vérével, ugyanis az utóbbi helyen is találtak vérnyomokat.
A bíró elmondta: a vádlottak utólag próbálták menteni magukat a felelősség alól, ami nem vezetett eredményre. Kádár József Gábor bejelentette: az ügy jogerős lezárása után magánokirat-hamisítás miatt eljárást indít az elsőrendű vádlott ellen.
Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, míg a vádlottak és ügyvédjük felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős – írja a Délmagyar.hu

Posted on Hozzászólás most!

Állatkínzás miatt eljárás indult két férfi ellen

A gyanúsítottak hurkokat helyeztek el az erdőben, és az elejtett vadakat elosztották egymás között. A hurok tiltott vadászati eszköz.
Állatkínzás és lopás miatt indult eljárás két jágónaki férfi ellen, aki hurokkal ejtett el őzeket – közölte a rendőrség szerdán az MTI-vel.
A gyanúsítottak egy Jágónak környéki erdőrész vadcsapásain helyeztek el hurkokat, az így elejtett vadakat elosztották egymás között – mondta Kitanics Zsuzsanna, a dombóvári rendőrkapitányság sajtóreferense.
Az 51 éves férfi és 67 éves társa a keddi kihallgatáson hat őz elejtését ismerte el; a házkutatásokon 28 kilogramm fagyasztott húst, a hurkok elkészítéséhez használható alapanyagokat és több őztrófeát foglaltak le a rendőrök.
Mivel a hurok tiltott vadászati eszköz, amely a vadnak az elpusztulása előtt hosszas szenvedést okoz, az elkövetőket hatrendbeli állatkínzásért is felelősségre vonják.

Posted on Hozzászólás most!

Az utolsó jávai orrszarvút is megölték Vietnamban

Vadorzók tevékenysége miatt kihalt a jávai orrszarvú Vietnamban – jelentette be a Természetvédelmi Világalap (WWF).
A szervezet szerint ezzel a fajnak már csak alig ötven képviselője maradt, ezek a példányok az Indonéziához tartozó Jáva szigetén élnek egy nemzeti parkban.
A vadorzók mellett a vietnami hatóságokat is felelősség terheli a súlyosan veszélyeztetett orrszarvúnak az ázsiai szárazföldről való eltűnésében – közölte a WWF hétfőn. A délkelet-ázsiai országnak a biológiai sokféleség megőrzésére tett fáradozásai nem elegendők, és ez igaz más veszélyeztetett állatokra, így a tigrisekre, az ázsiai elefántokra és a sziámi krokodilokra nézve is.
A Vietnamban élő utolsó jávai orrszarvút 2010 áprilisában ejtették el orvvadászok. Az állat teteme lövedékek okozta sebesülések nyomait mutatta, az orrszarvúnak hiányzott a tülke. Mindeddig azonban nem volt egyértelmű, hogy az akkoriban begyűjtött ürülékminták attól az állattól vagy esetleg egy másiktól származtak. Mostanra viszont génelemzések megerősítették, hogy az elejtett példányé voltak. A kép még 2004-ben készült az utolsó vietnámi orrszarvúról.

Posted on Hozzászólás most!

Letöltendő börtön is járhat az orvvadászatért

Bűncselekmény lesz az orvvadászat. A kormány ősszel módosítja a büntető törvénykönyvet, a bűncselekményért akár letöltendő börtönbüntetés is járhat majd – ezt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelentette be Kalocsán, az Országos Vadásznap megnyitóján.
A KDNP-s politikus szerint a cél, hogy helyreállítsák a magyar vadászat becsületét. „A vadászat becsületének visszaszerzése szempontjából fontos, hogy ne juthassanak vadász-vizsgabizonyítványhoz azok, akik nem kellőképpen felkészültek. Ezért senki nem vadászhat a jövőben állami vadászvizsga letétele nélkül” – mondta el Semlyén Zsolt.
Hangsúlyozta: az elmúlt egy évben több olyan jogszabály életbe lépett már, amely jelentősen könnyíti a vadászok munkáját, ilyen például, hogy közvetlenül is lehet értékesíteni a lőtt vadat és csökkent a vadkísérőjegy ára is. A Btk. mellett több szabályt is változtatnak majd a jövőben.

Posted on Hozzászólás most!

Zimbabwéban elrettentő ítéletet szabtak ki orvvadászokra

Huszonegy év börtönre ítélt két orvvadászt egy zimbabwei bíró. A vadorzókat a védett Save Valley völgyben fogták el, félautomata karabéllyal voltak felfegyverkezve. Oliver Mudzongachiso bíró indoklásban azt mondta róluk, hogy “zsoldosok, akiket az értékes zimbabwei állatvilág kiirtására fogadtak fel”. “Hosszú időre ki kell vonni őket a forgalomból” – tette hozzá. MTI

Posted on Hozzászólás most!

Ajzószernek tartott szarvakat lopkodnak magyar múzeumokból is

Két magyar múzeumból is szarvakat loptak el kitömött orrszavúakról, az intézmények nemzetközi bűnhálózatot sejtenek a háttérben. A szarvak egy olyan hiedelem miatt keresettek, amely szerint az anyag őrölt állapotban szexuális serkentőszer. Egyre kevesebb orrszarvú él a természetben, ez vonzza a szervkereskedőket az európai múzeumokba. Az állatkerti orrszarvúk nincsenek veszélyben, a múzeumoknak okozott veszteség viszont pótolhatatlan.
“Augusztus 15-én, hétfőn fedeztük fel, hogy hiányzik a jávai orrszarvú szarva. Ez a legritkább orrszarvúfaj, mindössze 50-60 példány él belőle a Földön”- idézte fel a múzeumi lopás körülményeit Csorba Gábor, a Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének muzeológusa, aki szerint a tolvaj egyszerűen letörte a kitömött állat orráról a szarvat. “Nem volt üveg mögött, viszont a nemzetközi lopási hírek miatt próbáltunk felkészülni az eseményre: kordonnal vettük körül, a tolvajnak tehát be kellett lépnie a kordon mögé; és elméletileg öt méterrel tőle ült egy teremőr” – mondta Csorba, hozzátéve, hogy egyelőre ennyit tudnak a történtekről, amelynek körülményeit még vizsgálják, és az ügyben a rendőrség is nyomoz.

Egy nappal később, kedden a balatonedericsi Afrika Múzeumba is betörtek, ahonnan szintén egy orrszarvú tülkét rabolták el. Itt pont látták a menekülő tettest, de elkapni nem sikerült. “Fel voltunk rá készülve, ezért biztonsági üveg mögé, vitrinbe tettük a szarvat. Már tavaly és tavalyelőtt is érdeklődtek, hogy megvennék, de mondtuk, hogy a Természettudományi Múzeum Zoológiai gyűjteményéé, és nem eladó. A férjem ajánlotta fel a múzeumnak” – mondta Nagy Endréné, az Afrika Múzeum és állatkert tulajdonosa. Nem tudja pontosan, mikori trófea a szarv, annyi biztos, hogy néhai férje, Nagy Endre abban a negyven évben lőtte, amíg Tanzániában élt.
“Már hétfő éjjel be akartak törni, de akkor megzavartuk őket. Úgyhogy aznap éjjel továbbálltak a keszthelyi Festetics-kastélyba, ott is próbálkoztak, de ott sem jártak sikerrel” – mondta a tulajdonos az esetről, amelyről korábban az [origo] is hírt adott. “Kedden, fényes nappal, egy óra körül jöttek vissza. A tolvaj nem a főkapun jött be, hanem az épület mögül mászott be. Ezt onnan tudom, mert fekete bőrű férfiről van szó, és az biztos, hogy addig nem vett jegyet fekete bőrű férfi. Később megtaláltuk a nyomát is. Egy darabig futott utána az egyik kolléga, de nem érte utol” – idézte fel az esetet Nagy Endréné. Még annyit elmondott, hogy a tolvajra külföldi kocsik vártak, de hogy milyen felségjellel voltak ellátva, azt már nem tudták megállapítani a múzeum munkatársai. Az ellopott szarv értékét 26 millió forintra becsülik.
A nemzetközi sajtó és az érintett múzeumi dolgozók szerint is összehangolt bűnbanda érte el Magyarországot. Mindkét kárvallott múzeum munkatársa azt mondta, mivel a múzeumi levelezőlistákról és a nemzetközi sajtóból egy-két hónapja már tudnak a lopásokról, tulajdonképpen nem érték őket váratlanul a betörések. Csorba szerint az is fokozta az elővigyázatosságukat, hogy preparátor kollégáiknál többször is érdeklődtek a szarvakról külföldi akcentusú emberek. Be szerettek volna kéredzkedni a tudományos gyűjteménybe, de lerázták őket azzal, hogy ott tudományos munka folyik.
Minél kevesebb az orrszarvú, annál többet érnek a raktárban álló szarvak
“Általában potencianövelő szerként, afrodiziákumként emlegetik a Távol-Keleten” – mondta Hanga Zoltán, a Budapesti Állatkert szóvivője, hozzátéve, hogy a szóban forgó szerv inkább szarv, mint tülök. A Távol-Keleten általános életminőség-javulást is várnak a porrá zúzott szarvtól, noha tudományosan semmiféle jótékony hatása nem igazolt – tette hozzá. “Szaruból van, egyedfejlődésileg sok, összetömörödött szőrszálról van szó, mely tömbbé áll össze. Pont annyi a gyógyászati értéke, mint ha a körmünket darálnák le” – magyarázta az [origo]-nak Csorba Gábor.
Hiába nem igazolja a szarv jótékony hatását a tudomány, sok helyen legyőzhetetlenek a hiedelmek. Erre vezethető vissza az is, hogy bizonyos orrszarvúfajok mára a kihalás szélére kerültek. Jelenleg összesen öt különböző orrszarvúfaj él a Földön, kettő Afrikában, három Ázsiában. Az orrszarvúfajok nem egyformák, “legalább akkora különbség köztük, mint a kacsa meg a liba között. Tehát ha igaz lenne a gyógyhatás, akkor nem lenne mindegy, melyik orrszarvú szarvát eszi meg az ember” – mondta Hanga. Eltérő mértékben mindegyik faj veszélyeztetett, számuk nemcsak a természetes élőhelyek pusztulása miatt csökken, hanem orrvadászok is tizedelik az állományt.
A lecsökkent állomány fölviszi a állat szarvának az árát, a vadászat pedig ma már csak milliárdosok hobbija lehet: “Dél-Afrikában lehet még szélesszájú orrszarvút vadászni, évente engedélyezik pár példány kilövését. Óriási bekerített területen élnek az állatok, ahol biztosított az őrzés és a táplálás” – mondta Csorba Gábor. Szerinte a kereskedők számára pont jó, ha csökken az orrszarvúk száma. “Minél kevesebb az orrszarvú, annál többet ér a raktárakban tárolt szarv. Egy kiló tülök feketepiaci ára körülbelül 30 ezer euró. És ezt az árat hajtja fel, hogy a vadállomány szűkül” – magyarázta. Szerinte ez a hiány indíthatta a tolvajokat az európai múzeumok felé.
Pótolhatatlan, de “nem őrzik annyira, mint a koronaékszert”
Bár az orrszarvú-tülkök értéke egyre nő, “nem őrzik annyira, mint a koronaékszert” – mondja Hanga. Hasonló értékű kiállítási tárgy egy elefántagyar-faragvány is lehet. Az orrszarvú szarvából kis szobrokat farigcsálni nem lehet, anyaga miatt nem olyan jól megmunkálható, mint az elefántagyar. Egyetlen művészeti felhasználása ismert: a jemeni törzsek kiemelkedő férfitagjai speciális tőrjeikhez készítenek orrszarvú-markolatot.
A tolvajok szerencséje, hogy az orrszarvú szarvát a tartósításhoz nem kell kezelni semmivel, így például nem kenik be mérgező vegyületekkel. Csupán a megfelelő szárazságot kell szinten tartani a múzeumban, és a szarv akár száz évig elvan.
A múzeumok szerint az egész lopási sorozatban a legszomorúbb, hogy pótolhatatlan kiállítási tárgyakról van szó. Mivel a trófeák általában egy-egy vadász vagy utazó felajánlásából kerülnek a múzeumokba, ezek gyakran kulturális örökség részét képezik. A budapesti múzeumban kiállított szarv például Xántus János etnológus ajándéka volt. A múzeumok a hiányt legfeljebb akkor tudják majd pótolni, ha meghal a budapesti állatkert valamelyik orrszavúja. A három példányra nem leselkedik veszély – tudtuk meg Hanga Zoltántól: “Állatkerti orrszarvú szarvát bonyolultabb ellopni, mert tartozik hozzá egy 2,5 tonnás orrszarvú is. Így ha valaki megpróbálja ellopni, valószínűleg meghal”.
A balatonedericsi múzeumban az izgalmaknak nincs vége: “A napokban jön egy holland, aki telefonon érdeklődött, hogy meg akarja venni az elefántagyarakat. Így kezdődött korábban minden az orrszarvútülökkel is. Pont most, amikor ön hívott, azon gondolkodunk, hogy hova rejtsük el” – mondta az intézmény igazgatója. Forrás: Origo.hu
Korábbi lopások: agyarpár és kitömött papagáj – “Nálunk egyszer volt hasonló lopás, amikor tíz évvel ezelőtt elvittek egy agyarpárt. Noha volt őr, kutya és fegyver is, éjszaka le tudták fűrészelni a láncot, amellyel ki volt kötve – reggel nem volt meg” – mondta Nagy Endréné. A Természettudományi Múzeumból eddig csak egy kitömött papagájt emeltek el az egyik asztalról.
Belga, német, olasz múzeumi rablások – A budapestihez és a balatonedericsihez hasonló esetek ebben az évben már többször történtek Európa különböző országaiban. Július elején – két alkalommal is loptak kitömött orrszarvúfejet belga múzeumokból. A tolvajok a brüsszeli Természettudományi Múzeumra csaptak le, egy keskenyszájú orrszarvú fejét vitték el az emlősrészlegről. Bár a múzeum biztonsági őrei utánuk eredtek, a tolvajok a rájuk váró autóval elmenekültek. Június közepén az ugyancsak belga lüttichi természettudományi múzeumból vittek el egy orrszarvúfejet. A tettesek ekkor is autón menekültek el, de a rendőrség megállította a járművet, és elfogta a benne ülő két lengyel férfit. Az állatfejet visszaadták a múzeumnak. Három német múzeumból, Bambergből, Oerrelből és Hamburgból is loptak el szarvakat a nyáron, illetve a firenzei Természettudományi Múzeumot is kirabolták.