Posted on Hozzászólás most!

Egyszerre négy tilalmi időben lelőtt szarvast találtak

Egyszerre négy, vadászok által tilalmi időben lelőtt szarvas – három tehén és egy borjú – tetemére bukkantak a Nagyberekben, az állatokat vélhetően a napokban, szürkületkor lőttek le az M7-es autópálya közelében.
Slyom Krisztián, a területen vadászati jogosultsággal rendelkező Hubertus Bt. vadászati ágazatvezetője elmondta, hogy az utóbbi időben érezhetően nőtt az állatok húsáért folyó orvvadászati tevékenység, de olyan eddig még nem történt, hogy szinte nappal, és egyszerre négy állatot lőjenek le az illegálisan vadászók.
Tájékoztatása szerint, mivel a szarvastehenek a következő hónapban ellenek, tilalmi idő van, a vadászok ilyenkor nem háborgatják az érintett területet, ezért is figyeltek fel pár napja a naplemente után nem sokkal eldördülő lövések zajára.
Az állatok tetemére csak napokkal később találtak rá a vadőrök, akik korábbi kutakodásuk során vélhetően megzavarták az orvvadászokat, mert a szarvasok testéből nem hiányzott semmi. A lelőtt szarvastehenek között vélhetően akadt vemhes állat is. Az ügyben pénteken rendőrségi feljelentést tévő vadásztársaságot ért eszmei kár mértéke mintegy 700 ezer forintra tehető.
Bíró Gábor, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtófelelőse elmondta, hogy eljárást indítottak a Buzsák külterületén történt orvvadászat ügyében, amelynek körülményeit a Fonyódi Rendőrkapitányság vizsgálja. Az állatokat a jelenlegi adatok alapján minden bizonnyal anyagi haszonszerzés végett lőhették le – tette hozzá.

Posted on Hozzászólás most!

Potencianövelő agyarak

Farmerek akarják árulni az orrszarvúak agyarát, Dél-Afrikában. Évek óta tenyésztik is az állatokat, ezzel akarják őket megmenteni a kihalástól. Az orvvadászok ugyanis majdnem kiirtották őket, mert az orrszarvú agyara még az aranynál is drágább. A keleti gyógymód szerint ugyanis rákellenes, és potencianövelő hatása van.

Posted on Hozzászólás most!

Orvhalászok a Tiszán

Orvhalászokat lepleztek le a Tiszán, videófelvételt is készítettek róluk. A két férfi elektromos sokkolóval halászott, ami tilos, állatkínzásnak számít. Ennek ellenére egyre sokan halásznak így, mert gyorsan, sok halat lehet így fogni. Orvhalászoktól van, hogy 4-5 millió forint értékű halat foglalnak le, egyre nehezebb leleplezni őket, mert modern techinkát használnak.

Posted on Hozzászólás most!

Példátlan mészárlás

Orvvadászok az elmúlt hat hétben legkevesebb kétszáz elefántot öltek meg Kamerunban – közölték helyi tisztségviselők és állatvédő aktivisták.
Mint Gambo Haman, a nyugat-afrikai ország Északi régiójának kormányzója egy helyi rádióban elmondta, a régió Bouba Ndjida nemzeti parkjában Csádból és Szudánból átjáró fegyveresek tizedelik a vadállományt.

Szavai szerint a lóháton portyázó, állig felfegyverzett bűnözők az illegális elefántcsont-kereskedelemnek köszönhetően gyors jövedelemre tesznek szert. A példátlan vérengzést a helyi lakosokkal összejátszva hajtják végre, akiknek ingyen odaadják az elejtett ormányosok húsát, s a helyiek ráadásul örülnek, hogy megszabadulnak a terményeikben kárt tevő, védett elefántoktól.
A Nemzetközi Állatjóléti Alap (IFAW) közlése szerint a száraz évszakban máskor is megszokott jelenségről van szó, de az idei mészárlás léptéke példátlan. Januárban 146, február közepéig pedig újabb 60 elefánttetemet számoltak össze a Bouba Ndjida parkban, s ez valószínűleg ennél jóval több lehet, mivel a nemzeti parknak vannak olyan részei is ahová nem jutottunk el.
A területen nagy számban látnak elárvult elefántborjakat, akiket magányosan az éhhalál fenyeget. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kameruni nagykövetsége „megkongatta a vészharangot” a mészárlás miatt, és felszólította a yaoundéi kormányt, hogy sürgősen tegyen lépéseket leállítására.
Mint Celine Sissler-Bienvenu, az IFAW párizsi szóvivője elmondta, „az elefántcsontot Nyugat- és Közép-Afrikából Európa és Ázsia feketepiacaira csempészik, s a bevételekből fegyverek beszerzését finanszírozzák a térség konfliktusainak részvevői, elsősorban a Szudánban és a Közép-afrikai Köztársaságban egymással harcoló felek”.
Vadvédelmi szakemberek szerint az elefántagyarak utáni hajsza már tavaly a legsúlyosabb veszteségeket okozta azóta, hogy 1989-ben nemzetközileg betiltották az elefántcsont kereskedelmét. Az IFAW becslése szerint 2011-ben legkevesebb 3000 elefántot öltek meg az afrikai kontinens országaiban. MTI

Posted on Hozzászólás most!

A kipusztulás szélén állnak az afrikai orrszarvúk

A kipusztulás szélén állnak az afrikai orrszarvúk, amelyeket szarvukért idén rekordmennyiségben pusztítottak el a dél-afrikai orvvadászok. Közel 443 orrszarvúval végeztek 2011-ben az orvvadászok, a tavalyi 333-hoz képest – olvasható a dél-afrikai vadőr egyesület(WRSA) hivatalos közleményében.
Egy kiló rinocérosszarv közel 65 ezer dollárt ér, ez nagyobb mint az arany és a platina piaci értéke. Dél-Afrikában több mint 20 ezer orrszarvú él. Egy évtizeddel ezelőtt még nagyjából 15 állatot ejtettek el évente, azonban 2007-ben ez a szám nagyot ugrott a megnövekedett vietnámi és thaiföldi kereslet miatt, ahol az állatok szarvát gyógyszerként alkalmazzák.
Az orvvadászat hamarosan a kipusztulás szélére taszítja az állatfajt – vélte Richard Emslie, a téma szakértője. Az orrszarvúk közel felét a Krüger Nemzeti Parkban ejtették el, ahol most katonák és felderítő repülők is segédkeznek a mészárlás megfékezésében. Az állatok védelmét nehezíti, hogy az orvvadászokat nemzetközi bűnszervezetek szponzorálják fegyverekkel, helikopterekkel és éjjellátó szemüvegekkel.
A rinocéroszszarv alkalmazása a kínai gyógyászatban sem ismeretlen: az összemorzsolt és leforrázott szarvat reuma, láz és köszvény ellen alkalmazták, sőt, még ördögűzéshez is használták. Az elmúlt években afrodiziákumként és a rák ellenszereként alkalmazzák.
„Tragikus látni ezt az értelmetlen mészárlást az állat szarváért, amelynek semmilyen gyógyító hatása sincs” – hangoztatta Pelham Jones, a dél-afrikai vadőr egyesület vezetője.

Posted on Hozzászólás most!

A vérengzés után felbolydult a falka: újabb farkaskölyök maradt árván

Május 7-én két fokozottan védett európai szürkefarkast lőttek agyon a Veresegyházi Farkas- és Medvefarmon. Az állatokat fényes nappal végezték ki az ismeretlen elkövetők. A falka felbolydult, immár három kölyköt taszított el magától az anyja.
Már rendbenlévőnek tünt a helyzet, de újabb kölyköt lökött el magától az anyja abban a farkasfalkában, melynek két vezérállatát nemrégiben agyonlőtték Veresegyházi Farkas- és Medvefarmon. Eddig két, mostantól pedig már három kölyök maradt árván, így Maugliról, Piciről és Kiskicsiről Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora gondoskodik.
Kivégezték a farkasokat – A menhelyen élő, szelíd, fokozottan védett farkasok közül kettőt ilőttek ki május 7-én. A gondozók késő délután fedezték fel a két elpusztult fiatal hím tetemét, nem messze a kerítéstől. Egyiküket fekve másikukat futva érhette a lövés. A “vadász” valószínűleg látogatóként ment be a parkba és hangtompítóval felszerelt fegyverével adhatta le a lövést, hisz azt fényes nappal senki sem hallotta.
– Megdöbbentő volt a látvány, hogy két egészséges felnőtt állat egymástól kis távolságra fekszik holtan. Harcra, verekedésre utaló jelek nem voltak. A farkas falkában a belső viták nem járnak halálos következménnyel, főleg nem ilyen körülmények között élő, “szocializált” farkasok között. Ezek az állatok ismerték az embereket, bizalommal voltak feléjük, megszokták az emberek jelenlétét – áll a Fehérkeresz Állatvédő Liga közleményében. Mint írják, A farkasok szigorú belső szabályok közt élnek, de az nem képzelhető el, hogy két felnőtt hím állat egymástól nem messze kimúlna. Ráadásul most van az utódnevelési időszak, ilyenkor inkább összefogás jellemzi az állatokat, nem pedig harc. A tragédia következtében felborult a falka sorrendje, az állatok összezavarodtak – hívják fel a figyelmet.
A farkas 1993 óta védett, 2001 óta fokozottan védett fajnak számít Magyarországon, nem lőhető, eszmei értéke 250 ezer forint. Az elkövetők kézrekerítésére 200 ezer forintot adtak össze a farkasok segítői: Kun Bálint a farm igazgatója, valamint Szilágyi István a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. Forrás: Nol.hu

Posted on Hozzászólás most!

Ki védi meg a jegesmedvéket?

Míg a Bering-szoros amerikai oldalán hónapok óta vitatkoznak azon, hogy veszélyeztett fajjá nyilvánítsák-e a jegesmedvéket, az oroszok határozott cselekvésre szánták el magukat: meglepő érveléssel éppen a jegesmedve-vadászat legálissá tételével kívánják megvédeni a kihalástól az Északi-sarkvidék medvéjét.
Alig pár hónapja a környezetvédők és az állatvédők még nagy reményeket fűztek az Egyesült Államok elnökének bejelentéséhez, mely szerint veszélyeztetett fajjá nyilvánítanák a jegesmedvéket. Sokak szemében ez a Bush-kormányzat részéről burkoltan a klímaváltozás emberi tényezők okozta felgyorsulásának elismerését is jelenti. A tavaly decemberi bejelentés ellenére a jegesmedvék ténylegesen nagyobb védettséget egyelőre még nem élveznek.
Alaszka a listázás ellen
A leginkább érintett szövetségi állam, Alaszka kormányzata és parlamentje ugyanis április elejéig csak vonakodva támogatta a szövetségi kormány kezdeményezését, sőt április elején az alaszkai parlament egyenesen olyan határozatot hozott, amely ellenzi a jegesmedve veszélyeztetett fajjá nyilvánítását.
Az alaszkai parlament és felsőház az alaszkai hírportál, az Anchorage Daily News híradása szerint meglepő többséggel fogadta el az elutasító határozatot. A döntés hátterében sokak gazdasági megfontolásokat látnak: számos képviselő és szenátor tart attól, hogy a jegesmedvék különleges védelem alá vonásával a nem túl gazdag állam esélyei tovább csökkenhetnek arra vonatkozóan, hogy az Északi-sarkvidék olajmezőit egyszer hazai vagy külföldi befektetők kiaknázzák.
Az olajlobbi nemcsak Alaszkában erős: Marilyn Crockett, az Alaska Oil and Gas Association igazgatóhelyettese mellett a szövetségi törvényhozásban is igen sokan érvelnek egyelőre amellett, hogy a jegesmedve populáció a lehető legnagyobb egészségnek örvend. Ráadásul a jegesmedvéknek a „védett fajok listájára” kerülése olyan jövőbeli előrejelzéseken alapul, amelyek igazságáról egyelőre senkit nem sikerült meggyőzni – legalábbis Crockett így látja a helyzetet.
Az Anchorage Daily News tudósítása szerint Mary Walker, a környezetvédelemmel foglalkozó Alaska Conservation Solution nevű intézet képviselője lakonikusan csak ennyit válaszolt Crockett felvetésére: „Az Arktisz jégtakarójából eddig közel két Texas állam nagyságnyi terület tűnt el a klímaváltozás miatt. Márpedig az úszó jégtakaró szolgálna a jegesmedvék természetes lakhelyéül.”
Oroszországban újra vadászhatnak rájuk
Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a Bering-szoros túloldalán sem érezhetik már magukat biztonságban a bundás állatok: a The New York Times című napilap beszámolója szerint az orosz hatóságok arra készülnek, hogy feloldják a több mint ötven évvel meghozott jegesmedve-vadászati tilalmat. 1956-ban még a szovjet hatóságok rendelték el az Arktisz közelében élő állatokra irányuló vadászati tilalmat, amelyet azonban betartatni nem nagyon tudtak. Az illegális jegesmedve-vadászat hatalmas méreteket öltött, ezért is vélik sokan úgy, hogy a korlátozott vadászat talán kordában tarthatná az orvvadászokat, ezzel pedig megmenthetné az Oroszországban „partot érő” állatokat.
A helyiek persze nem feltétlenül állatvédő szemléletük miatt érvelnek a vadászati tilalom feloldása mellett. Ahogy olvad a jégtakaró, a jegesmedvék egyre közelebb kerülnek az emberek lakta szárazföldhöz, különösen mert fő táplálékuk, a fókák is egyre közelebb húzódnak az partokhoz.
Előfordult olyan is, hogy a tengeren és jégtáblákon keresztül a szárazföldre érkező jegesmedvék már nem tudtak visszajutni eredeti lakhelyükre, mivel a jégtakaró gyors olvadása miatt olyannyira megnőtt időközben a távolság a szárazföld és a sarkvidék jégtakarója között, hogy azt a kevésbé erős állatok már nem tudták átszelni.
Ilyenkor aztán élelmet keresve valóban közelebb kerülnek az emberi településekhez a jegesmedvék, pláne hogy hatalmas rozmár csapatok is megjelentek az oroszországi Csukcs-félsziget falvai közelében. Végül az ittélők őrséget állítottak a jegesmedvék ellen.
További veszélyek
Az állatvédők persze hangsúlyozzák: a jegesmedvék közelebb kerülését is az emberek okozták, hiszen a felmelegedésnek köszönhetően a jégtáblákhoz szokott állatok kénytelenek másutt élelmet keresni.
Az orvvadászat mára olyan méreteket öltött, amely az Arktisz környéki alig 20 ezres jegesmedve populációt érzékenyen érintheti: egyes becslések szerint csak az oroszországi részeken évente 100-at ölnek meg orvvadászok.
Ugyancsak komoly veszélyt jelent a jegesmedvékre az is, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően gyakran vegyszerekkel erősen fertőzött táplálékhoz jutnak csak, és komolyan veszélyeztetheti őket az olajkitermelés is. Hatalmas bundájuk az olajjal érintkezve elveszti hőszigetelő képességét, így az állatnak több energiát kell felhasználnia az életben maradáshoz a zord időjárási körülmények közepette.

Posted on Hozzászólás most!

Lelöttek három orvvadászt

Kenya, Nairobi – Kenyai vadőrök két akcióban lelőttek három orvvadászt, akik a múlt héten öt elefántot öltek meg.
A Kenya Wildlife Service (KWS) vadőrei az ország dél-keleti részén végeztek két fegyveres elefántgyilkossal. Egyik társukat letartóztatták. A fegyvereket és a vadászoknál talált elefántagyarakat lefoglalták.
A Meru Nemzeti parkban egy másik vadorzó csapatot értek tetten a vadőrök. A járőrök és a lelőtt elefántok megcsonkítására készülő orvvadászok között heves tűzharc alakult ki. Az egyik vadorzó életét vesztette. A KWS hajszát indított a támadók ellen, akik elmenekültek a helyszínről.
Az országban eddig több mint kétszáz elefántot mészároltak a vadorzók. Az agyarak nagy részét Ázsiába csempészik ki. 2007-ben, 9 év után feloldották az elefántcsont kereskedés tilalmát a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló szerződésben. Néhány afrikai ország helyeselte a döntést, míg Kenya elítélte.