Posted on Hozzászólás most!

Az ismeretlenek élelmiszerbe rejtik a patkánymérget: valaki irtja a győri kutyákat?

Pár hónapja a győr-szabadhegyi kutyamérgezéstől visszhangzott a sajtó. Sajnos máris itt az újabb botrány. Most a Tihanyi Árpád és a Szigethy Attila út környékén pusztítják az állatokat – írja a hír24.hu.
Szeptemberben Szalai Andrea megtörve számolt be arról, hogy 3 és fél éves német vizsla kutyája mérgezés áldozata lett. Akkor egy hét alatt 7 kutya és 2 macska járt így Szabadhegyen a hármas tó környékén, Andrea kedvencéhez hasonlóan ők is élelmiszerbe rejtett patkánymérget ettek. Persze ez csak feltételezés, hiszen a valódi ok azóta sem derült ki, ahogy az sem, hogy hónapokkal ezelőtt ki vagy kik végeztek a védtelen négylábúakkal. A napokban pedig újabb mérgezésről kaptunk hírt, most azonban a gazdik szerencsésebben jártak, kedvencük túlélte a mérgezést.
Időben érkezett a segítség – A nádorvárosban élő Ágiék a megszokott sétáltatás közben látták, hogy kedvencük valamit felvesz a földről, ám mire nyakon csípték hűséges barátjukat, az addigra megette a zsákmányt. A kutya alig fél óra elteltével rosszul lett, hasmenéssel és hányással azonnal állatorvoshoz vitték az ebet. A segítség időben érkezett, így a blöki túlélte a lassan már mindennapos történetet. A Tihanyi Árpád és a Szigethy Attila út környékén nagyon sok az állattartó, de egyre több azoknak a száma is, akik nem viselik el az ebeket. Illetve az utánuk maradó kutyapiszkot. Ha ugyanis lehet hinni a pletykáknak, akkor a mérgezés okai az ürülékben keresendők, melyeket a gazdik nem, vagy csak kevesen szednek össze és ez váltja ki az ellenszenvet.
A mérgezés nem megoldás – Persze a korántsem példaértékű eljárás nem biztos, hogy a legkézenfekvőbb megoldás. Arról nem is beszélve, hogy a védtelen állatok semmiről sem tehetnek. És sokszor azok a kutyások is pórul járhatnak, akik rendszeresen összeszedik ölebük után a végterméket.
A helyes út nem egyszerű, valahol mindegyik félnek igaza van, de az biztosan nem etikus cselekvés, ha az ártatlan négylábút büntetik, a zsemlébe, szalámiba vagy egyéb élelmiszerbe rejtett pusztító szerekkel. Ha pedig kiderül, hogy ki az elkövető, az akár letöltendő szabadságvesztéssel is büntethető.

Posted on Hozzászólás most!

A patkányirtó a kutyára is veszélyes méreg!

Az egyik kisállatklinika vezetője egy igen gyakori probléma kapcsán mesélte el a következő esetet: Egy páciensünk egy este hozta be hozzánk kiskutyáját. Aggódott, mert folyamatosan vér szivárgott egy apró vágásból a kutya lábán. Úgy tűnt, hogy semmi nem tudja megállítani a vérzést.
Felvettük a kórtörténetét, és kikérdeztük gazdit. Kiderült, hogy a kutya elszökött aznap reggel, és amikor visszajött, gazdája észrevette a vágást, de nem törődött vele, mivel nagyon kicsinek tűnt. Kimosta és bekötözte a sebet, hogy tisztán tartsa, majd elment dolgozni. Amint hazaért, már egy 20 cm átmérőjű vértócsát talált az ágyában. Bár úgy tűnt, a kutya jól van, gazdája mégis úgy döntött, inkább behozza.
A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a kiskutya és gazdája egy szuterén lakásban élt, ahol néha egerek is megfordultak. Nem tudtuk biztosan, de gyanítottuk, hogy a kutya lenyelt egy keveset abból a patkányirtóból, amely az egereknek volt kitéve.
Mivel egerek, patkányok és egyéb rágcsálók kiirtására használják, számos patkányirtó tartalmaz véralvadásgátlót. Miután az állatok lenyelik, ezek a véralvadásgátlók lerakódnak a májban, ahol megakadályozzák az alvadási faktorok normál szintézisét. Négy általános aktív összetevő a véralvadásgátló patkányirtókban: a dikumarol, difacinon, brodifakum és bromadiolon. Kiderítettük, hogy a méreg, melyből Bubu ehetett dikumarolt tartalmazott, más néven warfarint.
Bár még csak gyanítottuk, hogy méreggel érintkezhetett, tüneteiből és kórtörténetéből kifolyólag azonnal folyadékos és K-vitaminos injekcióval kezeltük. Sokkal több patkányirtó mérgezést kezelünk, mint az összes többi mérgezéses esetet együttvéve. A patkányirtók ízletesek, hogy odavonzzák a rágcsálókat, de ez teszi azokat kedvenceink számára is vonzóvá.
Minden gazdának azt tanácsoljuk, hogy olvassa el alaposan a patkányirtó csomagolását, ha állatot tart a házban. Ha azt gyanítja, kedvence evett a méregből, tartsa magánál a csomagolást, amikor felhívja az állatorvost, vagy a mérgezéskezelő központot. Néhány hasonló irtószer, mint a dikumarol, csak rövid ideig aktív a szervezetben. Más mérgek 4-6 hétig is megmaradnak a szervezetben, ami a kezelés meghosszabbítását jelenti. Éppen ezért fontos, hogy az állatorvos pontosan tudja, milyen patkánymérget nyelhetett le kedvence. Ők speciális vérvizsgálatot is alkalmazhatnak a vérben lévő véralvadási faktorok szintjének meghatározására. Ezek a tesztek hasznosak a patkányirtó mérgezések diagnózisának felállításában és a kezelés nyomon követésében is. A kezelést addig kell folytatni, amíg az alvadási faktorok el nem érik normális szintjüket.
A patkányirtó mérgezés tünetei gyakran fel sem ismerhetőek. Ezek gyakran nem is jelentkeznek több napon keresztül (belső vérzéssel is járhatnak), tehát sok gazdi nincs tisztában azzal, hogy kedvence mérget evett. Előfordulhat, hogy a belső vérzést még az orvos sem veszi észre! A leggyakoribb jel, amelyre a tulajdonosok felfigyelnek, az a véres nyál az itatótálkában. Szerencsére Bubu gazdája azonnal behozta a kutyát, amint az az első tüneteket produkálta. Ha Bubu tovább vérzett volna, a dolgok kimenetele rosszabbul is alakulhatott volna.
Éjszaka megfigyelés alatt tartottuk a kutyát, és másnap haza küldtük egy hétre elegendő, szájon át adható K-vitamin adaggal, amely visszaállította a véralvadási faktorok szintjét. Bubu még mindig gyógyul, gazdája közben lecserélte a mérget egérfogókra – írja a Háziállat.hu

Posted on Hozzászólás most!

Patkányméreg, egérragasztó használata állatkínzás?

A Népszabadság május 20-i számában foglalkozott a Fehérkereszt Állatvédő Liga beadványával egyes brutális és a vadászati törvény által tiltott, ám mégis forgalmazott vadászati eszközök (csapdák, csapóvasak, hurkok) betiltásáért.
Az indoklás szerint ezek az eszközök válogatás nélkül gyilkolnak, és komoly szenvedést, órákig vagy napokig tartó haláltusát okozhatnak. Nemcsak a vadászati törvényt, hanem az állatvédelmi törvényt is sértik.
Nos az említett eszközök csak egy mákszemnyi részt jelentenek az állatvédelmi törvényt durván sértő, ennek ellenére széleskörűen használt eszközök és szerek halmazában!
Mit is mond ez a törvény az állat életének kioltásáról? Gerinces állat esetében ez kizárólag kábítás útján, illetve azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okozó módszerrel történhet; kivéve, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja, de ebben az esetben is gondoskodni kell arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon. – Vitathatatlan, hogy a rendkívül szapora és elképesztően falánk, amellett betegségeket terjesztő patkányok számának kordában tartása fontos közérdek, tehát a szükséghelyzet fennáll. De az is vitathatatlan, hogy a fenti törvényi előírásnak egyetlen patkányirtó, rágcsálóirtó szer sem felel meg! A hatósági állatorvosnak pedig egyik feladata, hogy a gazdálkodókat szigorúan ellenőrizze, használják-e a rágcsálómérgeket és egyéb irtószereket.
A jelenleg forgalomban levő (kumarinalapú) patkánymérgek által kiváltottmérgezés tünetei: hosszan tartó rosszullét, testszerte belső és külső vérzések, fájdalom, görcsök, majd sokk és kóma. Részlet az egyik „nagyon hatékony rágcsálóirtó szer” hirdetéséből: „Elfogyasztásától a rágcsálók (egerek, patkányok) 3-10 napon belül elpusztulnak.” A szer nem azonnal hat, hiszen az intelligens, közösségben élő egerek, patkányok társuk szenvedését látva nem ennének belőle; néhány napig semmi tünet, aztán hosszú, kegyetlen szenvedésnek vet véget a megváltó halál!
Ragacsos légyfogó szalagot én is láttam gyerekkoromban, de rémálmomban sem jutott volna eszembe, hogy ezt a technikát magasabb rendű, gerinces állatok ellen is felhasználják. Ha a szerencsétlen jószág beleragad ebbe a borzalomba, napokig kínlódhat benne, míg éhenszomjan vész. Ha jótét lélek még elevenen megtalálja, oldószer nélkül akkor sem tud rajta sérülés okozása nélkül segíteni. Persze az oldószer is ártalmas, mert a benzin, alkohol a bőrön keresztül felszívódva ugyancsak mérgezést okozhat.
Mindkét brutális, barbár módszer jellemzője, hogy nem válogat az áldozatok között. Elvetemült gyűlölködők házikedvencek, védett és nem védett madarak ellen egyaránt felhasználják, sőt: gyerekeink is megkóstolhatják a rágcsálómérget, és akár csoportosan áldozatul eshetnek, mint sajnos nem egy példa igazolja! A méreg a csatornákon keresztül a vízkörforgásba, a táplálékláncba bejutva az egész lakosságot veszélyezteti. Éppen ezért az Európai Unió illetékesei arra készülnek, hogy a jelenleg széleskörűen használt, kumarinalapú patkánymérgeket tiltottnak minősítik. Nem kellene ezt bevárnunk, élen kellene járnunk ezeknek a semmilyen indokkal nem védhető szereknek, eszközöknek a betiltásában!
Vajon miért is szaporodtak el napjainkra mértéktelenül a kóbor macskák? Amíg a vegyipar felvirágzásával el nem terjedtek a különféle egérés patkánymérgek, „rágcsálóragasztók”, addig az emberek természetes módon védekeztek a rágcsálók ellen: macskát tartottak! A macskaeledel nem került sokba, mert a cica úgyszólván eltartotta magát. Ma azonban már szinte kizárólag házikedvencnek tartják a macskát. Az ivartalanításra azonban nem hoznak anyagi áldozatot, hanem a fölösleges szaporulatot egyszerűen szélnek eresztik. Pedig egy átlagos nőstény élete során akár 100 utódot is világra hozhat. Ezért, no meg a kis énekesmadarak levadászása miatt, a macskák ivartalanítása a kutyákénál is sokkal fontosabb lenne! – Mind a kutyákról, mind a macskákról elmondható, hogy túl sokan vannak, sokkal többen, mint amennyire házikedvencként az emberek valaha is igényt tarthatnak. Azon kellene elgondolkozni, a „fölösleg” sintértelepeken való elpusztítása helyett hogyan lehetne ezeket a kedves, értelmes jószágokat munkába állítani! – Az arra alkalmas testfelépítésű macskák nemcsak egér-, de patkányfogóként is kiválóan hasznosíthatók; némely kistestű kutyafajt is kifejezetten patkányfogóként alkalmaztak a régi szép időkben. A rágcsálómentesítő vállalkozók a patkánymérgek, brutális csapdák helyett a kóbor cicák, kutyák összegyűjtésével és gazdálkodóknál (ivartalanítás után) haszonállatként elhelyezésével foglalkozhatnának a jövőben! (El kellene gondolkozni azon is: az élve összefogdosott rágcsálókat olyan helyen szabadon engedni, ahol egerészölyvek, baglyok gondoskodnának a számuk kordában tartásáról.) Reménykedjünk, hogy a biorágcsálóirtásé a jövő! Forrás: Nol.hu, a szerző madárvédő