Posted on Hozzászólás most!

Bochiék szerint az állatvédők nem értették a humorukat

Feljelentették a Bumeráng című műsor műsorvezetőit, akik egyik reggeli műsorukban – az állatvédők szerint – állatkínzásra buzdították a hallgatókat. Bochkor Gábor és Voga János értetlenül áll a támadás előtt, hiszen vaskos humorukkal épp arra akarták felhívni a figyelmet, mennyire fontos a veszélyeztetett fajok védelme.
A rendőrségen és a médiahatóságnál is feljelentették Bochkor Gáborékat, mert a Bumerángban a teknőcök agyonverésével viccelődtek, illetve döntöttek arról, milyen állatok pusztulhatnak még ki – olvasható a Blikkben.

Mindez a WWF Veszélyeztetett Állatfajokról készült állítólagos listája alapján került szóba. Többek között az oroszlánok kihalásáról és más állatok megmeneküléséről elmélkedett február 7-én reggel a Bumeráng csapata. Közben a 96 országban jelenlévő, 5 millió tagot számláló nemzetközi szervezetet az állatvédelmi pénz elherdálásával hozta hírbe Bocsi: „Valószínűleg egy New York-i toronyház tetején, irodájukban, iszonyú sok pénzért siratják az oroszlánt, valójában semmit sem téve a kihalófélben lévő állatokért”.

Posted on Hozzászólás most!

Több német juhász támad emberre mint pitbull?

Magyarország – Statisztikai adatok szerint a harci kutyák kevesebb alkalommal támadnak emberre, mint a családi kedvencek – hangzott el a Magyar Rádióban.
A kutyatámadások statisztikáiból kiderül, míg a félelmetes harci kutyák csak egy-két százalékban felelősek a támadásokért, addig a fegyelmezettnek tartott német juhász listavezető az emberre támadó ebek között. A harci kutyaként elhíresült fajták lényegesen kevesebbszer támadnak emberre, mint a családi kedvencnek tartott fajtársaik – mondta Joó István kutyakiképző, a Cerberos Kutyaiskola vezetője az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában. Ennek oka, hogy a gladiátor- és viadalkutyáknak, amelyekkel harcoltatnak, van egy közös tulajdonságuk: soha nem támadnak emberre, akkor ugyanis gazdáik nem tudnák szétválasztani őket a ringben.
A kutyaiskola vezetője szerint minden támadás abból fakad, hogy az állat gazdája nem megfelelőképpen tartja kutyáját vagy nincs meg a megfelelő képzettsége az állattal való foglalkozáshoz. Ezt a véleményt a genetikus-szakértő is megerősíti. Nagy Zsolt szerint a statisztika is egyértelműsíti, hogy nem a fajta, hanem a tartás és az egyes fajtákon belüli agresszív egyedek felelősek a balesetekért. Az utóbbi tényezőt azonban, úgy tűnik, könnyebb kiküszöbölni. Az agresszív egyedeket egy jó tenyésztő is hamar felismeri és kiemeli az állományból, azaz nem szaporítja tovább.
Hazánkban körülbelül kétmillió kutyát tartanak és bár a bejelentett harapásokról pontos információ nincs, évente körülbelül 5000 kutyaharapást regisztrálnak, ami átlagosan napi 13 sérülést jelent. A kutyatámadásoknak az elmúlt tíz évben 25 halálos áldozata volt hazánkban. Statisztikailag kimutatható, hogy a kutyatámadások elszenvedői leginkább a 6 év alatti kisgyermekek és a legtöbb tragikus kimenetelű támadást is ők szenvedik el. Forrás: Civishír.hu

Posted on Hozzászólás most!

Macskák ridegtartásban

Mire kell figyelni a kismacskák életkörülményeinek kialakításakor? Mátrai Árpád állatorvos tanácsai kezdő állattulajdonosoknak. Ridegtartás, vagy kényeztetés? Mit tegyen egy állattartóvá tett nagymama, ha unokái „ottfelejtenek” nála két doromboló macskapárt?
Mátrai Árpád állatorvos szerint a nem kifejezetten szobai körülményekhez szokott macskák és kutyák minden további nélkül tarthatók a szabadban télen ugyanúgy, mint nyáron, még akkor is, ha rövidszőrűek. Nagyon fontos azonban, hogy ha a gazda az állatok kinti szabadtartása mellett dönt, akkor soha ne engedje be őket a jó meleg, fűtött lakásba, legfeljebb az előszobáig. Ennek indoka, hogy a gazda megzavarhatja az állat szervezetét a külső hőmérséklethez való alkalmazkodás folyamatában, ha kint és bent is tartja az állatot.
Természetesen abban az esetben, ha a tulajdonos a téli ridegtartás mellett dönt, akkor biztosítani kell számukra a szélvédett, esetleg kissé fűtött helyiséget, s benne egy alaposan kipárnázott dobozt, „egy kis fészkecskét”, ahová a nagy hideg elől szükség esetén behúzódhatnak – mondta el Mátrai Árpád.
A fiatal állatoknak mindig a számukra legmegfelelőbb kölyöktápokat kell adagolni, napjában többször keveset. Emellett kaphatnak állati eredetű házi konyhamaradékot is: húspotyadékot, akár nyersen is. Ez alól kivétel a sertéshús, amelyet a benne lévő esetleges kórokozók miatt mindig főzve kell adni a kedvenceknek. Kevés tejjel is próbálkozhat a gazda a kismacskáknál, de figyelnie kell rá, hogy a cicák tökéletesen meg tudják-e már emészteni azt, nem okoz-e náluk hasmenést.
Az is fontos, hogy a macskatulajdonos keressen fel egy állatorvost, és végeztesse el az állatok külső- és belső paraziták elleni kezelését. Ezt követően az úgynevezett fertőző gyermekbetegségek elleni vakcinákat kell majd beadatni a cicáknak, az állatorvos által javasolt ütemezés szerint – mondta Mátrai Árpád állatorvos. Halgassa meg a Kossuth rádióban itt

Posted on Hozzászólás most!

Tükörmódszer: kutyaképzés önismereti tréninggel

Tükörbe nézek, ha a kutyámra tekintek. Önismereti tréninggel is felér a Pécs-somogyi Misina Állatmenhely kutyaképzése.
Azt mondják, a kutya és gazdája hasonlít egymásra, az egyik kereskedelmi televíziós csatorna még hasonmásversenyt is hirdetett néhány évvel ezelőtt, ebben a témában. A hasonlóság nem csak bulvárfelvetés, hiszen létezik az úgynevezett tükörmódszer, amelynek alapja, hogy a kutya viselkedése visszatükrözi a gazda magatartását, a kutyához való viszonyát. Így a kutyus viselkedéséből kiderül, mennyire határozott, következetes, magabiztos, kiszámítható a gazdája – mondja Korom Gábor oktató, a tükörmódszer kitalálója. A Pécs-somogyi Misina Állatmenhelyen tanulhatták meg az érdeklődők a tanítás és a viszony rendezéséből álló módszert. Hallgassa meg a Hajnaltáj összeállítását!

Posted on Hozzászólás most!

Mentsvár az Állatokért Alapítvány létrejötte

Ritkán találkozni olyan emberrel, aki annyira elkötelezett állatvédő, mint Tőzsér Judit. Az ő nevéhez fűződik a kecskeméti kereskedelmi rádiózás indítása is.
Ma már jópofa sztorinak tűnik, hogy a Gong Rádió első adásait a helyi művelődési ház sufnijából sugározták. Azóta nagy utat tettek meg, jelenleg már hét megyében szólítják meg a hallgatókat. A semmiből teremtett országos hírű kutyamenhelyet és állatvédelmi őrszolgálatot is. De honnan ez az elszántság?
– Lelkileg nyomaszt a kóbor kutyák látványa, különösen megvisel, ha megkínzott, szenvedő állattal találkozom – mondja Judit. – Mindig szerettem volna egy kiskutyát, de a körülményeink miatt ez sokáig csak álom maradt. Egyszer aztán a kollégáim megajándékoztak egy fekete uszkárral. Pillanatok alatt családtaggá vált, Puszinak neveztük el. Véletlenül kiderült, hogy szívbetegségben szenved, meg kell műteni. Három órán át tartott a műtét, végig imádkoztam érte. Azt hajtogattam, adok kétmillió forintot egy menhelynek, csak maradjon életben. Sajnos a kutyus itt hagyott bennünket, de én valóra váltottam az ígéretemet.
Tőzsér Judit úgy látta a legjobbnak, ha saját maga alapít menhelyet. Állatorvosokkal, kollégákkal létrehozta a Mentsvár az Állatokért Alapítványt – milyen véletlen: éppen a rádióstúdióban! –, kezdetben béreltek egy tanyát, majd amikor már volt miből, megvették a területet és európai színvonalú kutyamenhelyet alakítottak ki rajta. Sokat segített nekik a médianyilvánosság, hamar beépültek a köztudatba. Elnyerték az emberek bizalmát – ami persze nem volt elérhetetlen kihívás, hiszen az állatvédők kezdettől fogva szívvel-lélekkel teszik a dolgukat.
– Sokszor több időt fordítok az alapítványi feladatokra, mint a rádiózásra. Nem véletlenül jegyezték már meg a kollégáim, hogy beülnek ők is egy kennelbe, hátha akkor foglalkozom velük – mosolyodik el beszélgetőpartnerem. – De, félretéve a tréfát: meg tudom osztani az erőmet. Természetesen mindkét helyen remek csapat jött össze, munkatársaimra mindenben lehet számítani.
Azt azonban a megszállott állatvédő hölgy sem gondolta az elején, hogy ilyen nagy fába vágta a fejszéjét. Először megoldatlan problémákkal találta magát szemben: zsúfolt menhelyekkel, engedély nélkül működő gyepmesteri telepekkel. Sikerült országos üggyé tennie az ebek ingyenes ivartalanítását, s ebben az állatorvosi kamara, a gödöllői és a kaposvári állatorvosi egyetem segítségére is folyamatosan számíthat.
Magyarországon elsőként Kecskeméten szerveződött állatvédelmi őrszolgálat, amit minden régióban szeretnének meghonosítani. Hogy sikeresek lehessenek a mentőakcióik, ahhoz a rendőrség bevonására is szükség van, mivel civil szervezetként nem kobozhatnak el egyetlen láncra vert vagy éheztetett kutyát sem. Gyümölcsöző az együttműködésük a polgárőrökkel is, akik felderítik a terepet, és ellenőrzik, hogy az örökbefogadók betartják-e a szerződésben rögzített feltételeket. Sajnos támogatás nélkül ők sem tudnak létezni, hiszen rozoga autójukat valamiből meg kell tankolni, amikor útnak indulnak az ország másik szegletébe kimenekíteni a sanyargatott négylábúakat.
– Nemrég egy kollégámmal együtt fogadott Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter – újságolja Tőzsér Judit. – Bízom benne, hogy új távlatok nyílnak meg a magyarországi állatvédelemben. A feladatok sorra vételét már el is kezdtük Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelővel. Egyetértünk abban, hogy fontos a szemléletváltozás. Amíg nem hoz a bíróság szigorú ítéletet, azaz letöltendő börtönbüntetést egyes ügyekben, addig nem várhatjuk, hogy az emberek másképp gondolkodjanak.
Ha csipet ültetnénk a kutyákba, nem tudnának kibújni a felelősség alól azok a gazdik sem, akik embertelenül bánnak állataikkal. Fontos lenne a gyepmesteri telepek felszámolása, feladataikat a menhelyek is el tudnák látni. Rengeteg tennivalónk van még a felelős állattartás érdekében. Ezért is járjuk az iskolákat, ahol osztályfőnöki órákon beszélünk a missziónkról.
Cikkünk főszereplőjének az eltelt hét év alatt számos felemelő és szívbemarkoló élményben volt része. Például határtalan boldogságot érzett, amikor átadták a menhelyet. Ugyanakkor drámai pillanatokat élt át egy vérző kiskutya láttán, csupasz bőre rózsaszínen ráncosodott, néhány szőrszál lógott csak rajta. Egy itt élő svéd család fogadta örökbe, azóta ágyban alszik, asztalnál eszik velük.
Judit sem maradt kutya nélkül. Nem bírták a kollégái nézni, hogy hetekig siratja a műtét közben elvesztett uszkárját, ezért kerestek neki egy újabbat. A kiválasztott tenyésztőnél az öt fekete „gombóc” közül a legkisebb szaladt oda hozzá, hát őt választotta. Nem véletlen, ennek is Puszi lett a neve. Aztán a gyepmesteri telepen megakadt a szeme egy fehér uszkáron. Szomorúan üldögélt a kennelben, szinte kérlelte, hogy vigye magával. „Miért ne fogadhatnám be pár napra?” – gondolta Judit. És azóta sem vált meg tőle. Borzák Tibor, Szabad föld

Posted on Hozzászólás most!

Kutyamenhely sikertörténete

Ritkán találkozni olyan emberrel, aki annyira elkötelezett állatvédő, mint a kecskeméti Tőzsér Judit. Nem csak a szerencsétlen sorsú jószágok ügyeiben szorgoskodik teljes odaadással, az ő nevéhez fűződik a kecskeméti kereskedelmi rádiózás meghonosítása is.
Ma már jópofa sztorinak tűnik, hogy a Gong Rádió első adásait a helyi művelődési ház sufnijából sugározták. Azóta nagy utat tettek meg, jelenleg már hét megyében szólítják meg a hallgatókat. A semmiből teremtett országos hírű kutyamenhelyet és állatvédelmi őrszolgálatot is. De honnan ez az elszántság?
– Lelkileg nyomaszt a kóbor kutyák látványa, különösen megvisel, ha megkínzott, szenvedő állattal találkozom – mondja Judit. – Mindig szerettem volna egy kiskutyát, de a körülményeink miatt ez sokáig csak álom maradt. Egyszer aztán a kollégáim megajándékoztak egy fekete uszkárral. Pillanatok alatt családtaggá vált, Puszinak neveztük el. Véletlenül kiderült, hogy szívbetegségben szenved, meg kell műteni. Három órán át tartott a műtét, végig imádkoztam érte. Azt hajtogattam, adok kétmillió forintot egy menhelynek, csak maradjon életben. Sajnos a kutyus itthagyott bennünket, de én valóra váltottam az ígéretemet.
Tőzsér Judit úgy látta a legjobbnak, ha saját maga alapít menhelyet. Állatorvosokkal, kollégákkal létrehozta a Mentsvár az Állatokért Alapítványt – milyen véletlen: éppen a rádióstúdióban! –, kezdetben béreltek egy tanyát, majd amikor már volt miből, megvették a területet és európai színvonalú kutyamenhelyet alakítottak ki rajta. Sokat segített nekik a médianyilvánosság, hamar beépültek a köztudatba. Elnyerték az emberek bizalmát, ami nem volt elérhetetlen kihívás, hiszen az állatvédők kezdettől fogva szívvel-lélekkel teszik a dolgukat.
– Sokszor több időt fordítok az alapítványi feladatokra, mint a rádiózásra. Nem véletlenül jegyezték már meg a kollégáim, hogy beülnek ők is egy kennelbe, hátha akkor foglalkozom velük – mosolyodik el.
Magyarországon elsőként Kecskeméten szerveződött állatvédelmi őrszolgálat, amit minden régióban szeretnének meghonosítani. Hogy sikeresek lehessenek a mentőakcióik, ahhoz a rendőrség bevonására is szükség van, mivel civil szervezetként nem kobozhatnak el egyetlen láncra vert vagy éheztetett kutyát sem. Gyümölcsöző az együttműködésük a polgárőrökkel is, akik felderítik a terepet, illetve ellenőrzik, hogy az örökbefogadók betartják-e a szerződésben rögzített feltételeket.
Judit sem maradt kutya nélkül. Nem bírták a kollégái nézni, hogy hetekig siratja a műtét közben elvesztett uszkárját, kerestek neki egy újabbat. A tenyésztőnél az öt fekete „gombóc” közül a legkisebb szaladt oda hozzá, őt választotta. Ennek is Puszi lett a neve. Aztán a gyepmesteri telepen megakadt a szeme egy fehér uszkáron. Szomorúan üldögélt a kennelben, szinte kérlelte, hogy vigye magával. „Miért ne fogadhatnám be pár napra?” – gondolta Judit. És azóta sem vált meg tőle.