Posted on Hozzászólás most!

Ellepik a disznók a városokat?

Október 1-jével megváltoznak az állattartás szabályai; ettől kezdve a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben, írja az MTI.
A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint hétfőn lép hatályba az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása. Ez azt jelenti, hogy a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket – például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma – hatályon kívül kell helyezni.
A szabályozás értelmében tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett a tyúk, a nyúl, a sertés, a szarvasmarha vagy a ló tartását. A tárca ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást; az állatok tartása ugyanis “nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet”.
A közlés szerint a jövőben ugyanúgy be kell tartani az állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a korlátozás nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatok – köztük kutyák vagy macskák – tartására vonatkozó szabályok megalkotására. E tárgykörben az önkormányzatok továbbra is alkothatnak helyi szabályokat – fűzték hozzá.
Jelezték, az intézkedés egyik célja, hogy az állattenyésztés, illetve a növénytermelés egyensúlya helyreálljon. A nemzeti vidékstratégia ösztönzi a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztését, a mezőgazdasági munka szerepének erősödését, a háztáji állattartás növelését, és minden támogatást megad ahhoz, hogy a vidék népesség-megtartó ereje növekedjen – írták.

Posted on Hozzászólás most!

Szájkosár használat 2012. augusztus 1-től

2012. augusztus 1-jével módosításra került a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet szájkosár használatra vonatkozó szabálya is.

„Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.” E rendelkezés végrehajtása érdekében szájkosarat használni – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.
A jelenleg hatályos szabályok alapján a szabálysértési törvény írja elő kötelezően a szájkosár és póráz használatát, de ezt is kizárólag közforgalmú közlekedési eszközön (kivéve a vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyákat). Miniszteri rendelet pedig ebzárlat tartama alatt teszi kötelezővé. Vagyis ezen eseteket kivéve nem kötelező a szájkosár, sőt az önkormányzatok helyi állattartási rendeleteikben már nem is írhatják elő kötelezőként, mert az egyrészt az Alaptörvény 32. cikkének (3) bekezdésébe („Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes”.), másrészt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet 17. § (3) bekezdésébe ütközik.
Az anyagot Dr. Jámbor Adrienn állította össze.

Posted on Hozzászólás most!

Szigorodtak az állattartási szabályok

Augusztus elsejétől szigorodtak a kedvtelésből tartott állatok tartási szabályai. Ezentúl például kötelező lesz a kutyákat chippel ellátni, Pontosan meg lett határozva mekkora területen lehet huzamosabb ideig tartani az állatokat, és hány méteres lánccal lehet kikötni őket. Az év végéig kötelező lesz a kutyákat chippel ellátni. A szabályokat érdemes betartani, hiszen komoly büntetésre számíthat az, aki megszegi ezeket.
Háromszor akkora pénzbírságra számíthat mostantól az, aki rövid láncon vagy szűk kennelben tartja kutyáját. Szigorították az állatvédelmi jogszabályt, s előírták azt is, hogy trimmelni csak a hét naposnál fiatalabb kutyát lehet, januártól pedig minden négy hónaposnál idősebb eb bőre alá kötelező lesz beültetni chipet. Az egyedi azonosítóval könnyebb lesz megtalálni a gazdát.
– Meggyőződésem az, hogy sok kutyatámadás amiatt történik, mert nem megfelelően vannak tartva, a kutya elméje elborul, az idegrendszere tönkremegy, és ezért támadja meg a saját gazdáját is – Kulcsár Sándorné, az Együtt az Állatokért Egyesület vezetőségi tagja.
A chip csak januártól lesz kötelező a négy hónaposnál idősebb ebeknél, így könnyen lehet majd azonosítani az elkóborolt kutyákat.
– Ennek humán egészségügyi, állategészségügyi, összességében epidemiológiai szempontból nagyon komoly jelentősége van, így az, hogy az egyedi azonosíthatóság a kutyáknál újra kötelező lesz, mindenképpen előrelépést jelent – jelentette ki dr. Angyal Gábor állatorvos.
Aki vét az állattartási szabályok ellen, az az eddigi öt helyett minimum 15 ezer forintos, maximum pedig 150 ezer forintos bírságot kaphat. Ha valaki több előírást is megszeg, akkor a büntetés ennek a többszöröse lehet.

Posted on Hozzászólás most!

A szomszéd disznókat tart. Mit tehetek ez ellen?

Kérdés: Falun lakunk, de talán a mi szomszédunk az egyetlen, aki disznót tart. A szag és a sok légy zavar minket és másokat is. Szabályozva van a tartható állatok száma? A szomszédban négyen laknak, a disznók száma minimum 10 darab. Tudom, hogy ha tennék ez ellen, akkor az eddigi “jó szomszédság” megszűnne. Érdemes tenni ezért valamit, vagy bele kell nyugodnunk? Az önkormányzatnál az ő rokonai ülnek. Fordulhatnék máshova?
Válasz: Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat (valamint az egyéb állattartásra irányadó feltételeket) mindig helyi önkormányzati rendelet állapítja meg.
Javaslom, hogy hivatalos úton (írásban) forduljon jegyzőhöz az adott önkormányzati rendeletre illetve arra hivatkozva, hogy az adott ügy közegészségügyi aggályokat is felvet.
Ön arra is jogosult, hogy birtokvédelmi eljárás során kérje annak megállapítását, hogy szomszédja zavarja önöket az ingatlanuk használatában. Amennyiben a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, vagy ha a birtokháborítás kezdetétől számítottan több mint egy év eltelt, közvetlenül a bíróságtól kérheti a birtoksértő állapot megszűntetését.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a kérdésre adott válaszok általános és tájékoztató jellegűek, az eset valamennyi körülménye és a pontos tényállás ismerete hiányában nem minősülnek jogi tanácsnak az Ügyvédi törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja értelmében és nem helyettesítik azt.

Posted on Hozzászólás most!

Eljő a kutyák békésebb világa?

Számos területen szabad kezet kapnának az önkormányzatok, egyúttal a gazdák felelőssége is növekedne – legalábbis ez olvasható ki a közelmúltban nyilvánosságra került állatvédelmi törvény tervezetéből. Ez többek között önkormányzati ebadót, éves ebösszeírást, a kölyökkutyák kikötésének tiltását, kötelező chipezést, még magasabb bírságokat vezetne be, és veszélyes ebek helyett kockázatos viselkedésű kutyák lennének. A TÖOSZ szerint azonban mindez sokban növelné a helyhatóságok terheit.
Ebrendészeti hozzájárulást, vagyis ebadót kellene fizetnie kutyái után a gazdának – ezt is tartalmazza az új állatvédelmi törvény tervezete, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium a közelmúltban hozott nyilvánosságra. A törvény ugyan meghatározná az összeghatárokat – a tervek szerint 2000-3500 forint között -, de a hozzájárulás konkrét mértékének megszabását már az önkormányzatok kezébe adná. “Mivel az ebrendészet állami feladat, annak átruházása mellé forrást is kell biztosítani” – indokol a tervezet, amely végül arra kötelezné az helyhatóságokat, hogy a beszedett ebadónak legalább a felét a kutyák mikrochippel ellátására és ivartalanításra forgassa vissza. (Annak a gazdának azonban nem kell fizetnie, aki örökbe fogad, illetve aki ivartalaníttatja és chippel, elektronikus azonosítóval látja el a kutyáját.) Az ebek chipezésének piaci átlagára – regisztrációval együtt – 5-6 ezer forint, jelenleg az ebek mintegy 5-10 százaléka van ellátva vele. A hím kutyák ivartalanítása 12 ezer, a szukáké 18 ezer forinttól indul.
Ezeken felül az ebek évenkénti összeírása is új elem, amelybe a kóbor kutyák nyilvántartása is beletartozna – szintén a helyhatóságok által vezetve. Az állatokat ugyanis regisztrálni kellene. Egyes becslések szerint mintegy 2-2,5 millió kutya él Magyarországon, a gazdátlan ebek száma százezres nagyságrendű – tájékoztat a tervezet. Mindez azonban, az ebadó kezelésével együtt jelentős adminisztratív terheket róna az önkormányzatokra – vélekedett lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint erre infrastrukturálisan nem állnak készen a helyhatóságok. Az ebadónak szerinte azért is kevés haszna lenne, mivel azt a chipezésbe is be kellene forgatni, de a gazdáknak eleve maguknak kellene gondoskodniuk erről. Ez nem önkormányzati feladat – vélte. Nem beszélve arról, hogy aki nem akarja, vagy nem tudja fizetni az ebadót, akár ki is teheti állatát az utcára. Így csak növekedne a kóbor ebek száma, amelyek eltartása, befogása eddig is sokba került – mondta Schmidt.
Szakmai szervezetek szerint is az egyik legvitatottabb pontja lehet a javaslatnak az ebadó, ám sokak szerint, akinek fontos a háziállata, ki fogja fizetni. A tervezet azonban nem politikusok és jogászok, hanem állatorvosok, kineziológusok, etológusok, a témában jártas szakemberek bevonásával készült. Így módosulhatott például az eddigi veszélyes eb kategória, mivel a szakértők egybehangzó álláspontja szerint nem lehet kollektíven egész fajtákat veszélyesnek minősíteni – mondta lapunknak Végh Ákos, a közelmúltban megalakult Magyar Állatvédelmi és Állatjóléti Társaság (MÁÁT) elnöke. “Kockázatos fajta” lenne azonban az amerikai pitbull terrier, a bandog, az amerikai staffordshire terrier, a kaukázusi juhászkutya és a rottweiler is. Sokak szerint például a pitbull veszélyes, holott legutóbb is arról lehetett hallani, egy németjuhász támadt kisgyerekre – tette hozzá a jogszabály előkészítésében is részt vevő állatorvos, aki hangsúlyozta: egy állat veszélyessége a gazdája felelőssége, ezért a jogszabályokban is a felelős állattartás kritériumait érdemes meghatározni. A tervezet elkészülte után a MÁÁT elnöke szerint egyébként sok új szempont is felmerült a társadalmi viták és belső véleményezések során, amelyek egy része helyet kaphatott volna a javaslatban. Ezekkel kapcsolatban hamarosan állásfoglalást ad ki a szervezet. Népszava összeállítás.

Posted on 1 hozzászólás

Kutyát a Balatonban fürdetni tilos!

Szigorodnak Siófokon az állattartás, azon belül a kutyatartás feltételei. A vízparton a szabad strandokon szeptember 30-áig tilos az ebeket sétáltatni, a partra csak a segítő kutyák mehetnek be. A Balatonban sehol nem fürdethetők a kedvencek.

Szigorú ellenőrzés kezdődött Siófokon, a közterület-felügyelők mostantól fokozottan figyelik, hogy betartják-e az emberek a településen májustól életbe lépett új állattartási rendeletet. A változások között a legtöbb a kutyatartókat érinti. Különösen figyelnek arra, hogy a kutyát sétáltatóknál van-e az ürülék összegyűjtésére alkalmas eszköz.
Büntetnek a közterület-felügyelők, ha kiszökik valakinek az állata az utcára. A száz főnél nagyobb rendezvényekre a kutyákat már csak pórázzal, a nagytestűeket pórázzal és szájkosárral lehet bevinni. A Balatonban sehol nem fürdethetők a kedvencek, eddig a szabad strandokon sokan tették ezt meg. Itt szeptember 30-ig sétáltatni sem szabad az ebeket, csak az Aranypart és az Ezüstpart sétányain. A kutyákat bármilyen közterületre csak pórázon és azonosító jellel ellátva lehet kivinni. A közterület-felügyelők a szabályok betartását szigorúan ellenőrzik a jövőben, mint ahogy azt is, hogy a kutyaürülék összegyűjtésére alkalmas eszközök (zacskó, lapát) kéznél vannak-e sétáltatás közben.
A szabályozás különbséget tesz a gazdasági haszonállatok és a kedvtelésből tartott állatok között, s ennek megfelelően öt övezetre osztja a várost. Eszerint határozza meg az egyes övezetekben tartható állatok fajtáját és számát. Az ötödik övezet a társasházak köre, ahol az állattartást a házirend is szabályozza, ez akár szigorúbb is lehet a helyi rendeletben előírtnál. Alapesetben díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók és kistestű ragadozók mellett a 60 négyzetméteresnél kisebb lakásokban mindössze egyetlen kistermetű kutya – legfeljebb tízkilós – és két macska; annál nagyobb alapterületű lakásban szintén egyetlen eb – ő viszont már termettől függetlenül – és két macska tartható.
Az előírásokat megszegők ellen szabálysértési eljárást indíthat a hatóság, a büntetés akár 50 ezer forint is lehet. Forrás: Kapos.hu

Posted on Hozzászólás most!

Elvesztheti kedvencét ha hangosan ugat?

Adelaide vezetése drasztikus szigorításokat fontolgat az állattartás szabályozása terén. Ha megszavazzák a rendeletet, az ausztrál város lakói elveszíthetik kedvencüket, amennyiben az ugatásával zavarja a szomszédokat és a környéken lakókat.
Dél-Ausztrália állam székhelyén az állatfelügyelet munkatársai jelenleg figyelmeztetéseket oszthatnak és bírságokat szabhatnak ki a szabályok ellen vétő gazdiknak. Kutyát elkobozni csak akkor van joguk, ha az állat veszélyesnek bizonyul. A városi tanács által fontolóra vett új tervezet viszont több ponton is szigorúbb lenne a jelenleg érvényben lévő szabályozásnál. A kiszabható bírságokat megduplázná és lehetővé tenné azon állatok elkobzását, amelyeket gazdája nem regisztrált.
A legnagyobb felhördülést azonban az a rész okozta, ami szerint elvihetnék és akár el is altathatnák majd azokat az ebeket, amelyek ugatásukkal zavarják a környék lakóit. Jelenleg erre akkor volna lehetőség, ha az állat agresszív, és fenyegetően viselkedik vagy zavarja a környezetében élőket, például az ugatásával. Az új előírások szerint viszont e három feltétel közül bármelyik önmagában elegendő okot szolgáltatna ahhoz, hogy elkobozzák az állatot, amennyiben a gazdája épp nem elérhető, vagy tudja megszüntetni a problémát. A menhelyre kerülő kutyát pedig el is altathatnák, ha a gazdi nem ér oda időben, hogy kikérje.
A hír hallatán komoly vita robbant ki a tervezet támogatói és ellenzői között. Az állatvédő szervezetek felháborítónak tartják az ötletet és tiltakozásukat fejezték ki. Kevin Kaeding, egy helyi civil szervezet tagja szerint a tanács egyszerűen könnyebbé akarja tenni, hogy elpusztíthassák ezeket az állatokat. A legtöbben azt emlegetik, hogy könnyen előfordulhat, hogy valaki üzleti vagy más okból kifolyólag nem tud időben hazaérni és megmenteni kedvencét. Mások azzal érvelnek, hogy napjainkban a zaj sajnos nehezen védhető ki, a városi forgalom vagy a repülők hangja sokkal zavaróbb a kutyaugatásnál. Arról se feledkezzünk meg, hogy a legtöbben még ma is házőrzőnek tartják a kutyát, vagyis kifejezetten az a cél, hogy hangos ugatásával jelezzen, ha bajt észlel.
A felháborodott hangok mellett a tanács tervének sok támogatója is van. Ők azzal védekeznek, hogy nem a kutyákkal van bajuk, de nekik is joguk van a nyugodt körülmények között éléshez. “Csendesítsétek le őket, tartsátok bent a lakásban, mit bánom én, csak ne hagyjátok, hogy tönkretegyék mindenki más nyugalmát” – fakadt ki egy helyi lakos. Tökéletesen jelzi a probléma fontosságát az a hír, miszerint a néhány száz kilométerrel délebbre fekvő Geelong városában egy pár a nyílt utcán vert össze egy férfit, mert a kutyái szerintük túl hangosan ugattak.
Az általánosnak mondható ellenséges hangulat miatt jelenleg egyáltalán nem biztos, hogy végül bevezetik az új szabályokat. Dél-Ausztrália állam illetékes hivatala egyelőre nem kommentálta a híreket, választ csak a tervezet hivatalos benyújtása utánra ígértek. Forrás: Farm.hu

Posted on Hozzászólás most!

Németországban több hely kötelező a tojó tyúkoknak

Döntött a német alkotmánybíróság: több helyet kell biztosítani az állatfarmokon a tojást tojó tyúkoknak. Az alaptörvény őrei már 1999-ben alkotmányellenesnek találták a baromfitartásról szóló rendeletet.
Ellentétes az alkotmánnyal a tyúkok ún. kiscsoportos tartása – mondta ki csütörtökön a német alkotmánybíróság (Verfassungsgericht). Az alaptörvény őrei már 1999-ben alkotmányellenesnek találták a baromfitartásról szóló rendeletet, most megállapították azt is, hogy az állatvédelmi hatóság nem tartotta és nem tartatta be a törvényeket.

Posted on Hozzászólás most!

Jobb lesz a disznóknak

Egy miniszteri rendelet szerint állatjóléti felelőst kell kijelölniük a nagyobb gazdaságoknak, akik majd azt ellenőrzik, mennyire stresszesek a tyúkok és a marhák. Az állattartóknak tetszik az ötlet.
– Vizsgálni fogja a kormány az állatok stresszhelyzetét. A vidékfejlesztési minisztérium legújabb rendelete szerint két év múlva kötelező lesz majd a nagyobb állattenyésztő gazdaságok – például a marha-, disznó-, baromfi-, ló-, juh- és kecsketenyésztők – számára úgynevezett állatjóléti felelősök kijelölése. Őket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal képzi ki, és a szakemberek felelnek majd az állatok boldogságáért, valamint oktatni is fogják az állattartókat, miként kell helyesen bánni a csirkékkel, disznókkal.
– Támogatom az ötletet, mert néhány helyen tényleg brutálisan bánnak az állatokkal –mondta Mihalecz András, a Rio Alto Kft. ügyvezetője.
– Mi hatszáz marhát tartunk, most vettem még ötvenet egy olyan helyről, ahol elektromos sokkolóval hajtják a teheneket. A stressz meglátszik az állatokon, kevesebb a teje, rosszabb a szaporulat, és még a húsminőséget is rontja. A sok stresszhormon ugyanis felhalmozódik a szervezetükben, amely a vágás után is megmarad, és ezt az idegbajos húst eszik az emberek.
Hasonló véleményen van Thury Attila, a Mohácsibe Kft. ügyvezetője is, aki szerint anynyi támadás érte már a termelőket az állatvédőktől a tartás miatt, hogy örömmel fizet majd az állatjóléti felelősök munkájáért.
– A stressz fontos tényező lett az állattartásban. Kutatások is kimutatták, hogy kevesebb a stresszhormon a ketrecben tartott baromfikban, mint a szabadon lévőkben. Ha lesznek helyi szakemberek, akik ellenőrzik ezt, az jó dolog – véli Thury Attila.
Az üggyel kapcsolatban kerestük a vidékfejlesztési minisztériumot és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt is, de lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Posted on Hozzászólás most!

Nem tudják a gazdák, hogy chip kell a kutyáknak

A kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szól. A rendelkezés szerint ebet forgalmazni, vagy tulajdonjogát átruházni csak a bőre alá ültetett mikrochippel történő megjelölés után lehet. Kötelező chipezni a kölyökkutyát, vagy a felnőttet is, ha eladjuk, vagy elajándékozzuk.
– Ez körülbelül 5 ezer forintba kerül. Ausztriában január 1-től vezették be kötelezően, de Mohácson és a kistérségben már évekkel ezelőtt. A chipezés a kutyák érdekében történik – magyarázza dr. Varjú Gábor.
Híradásokból tudjuk: sok nálunk a megunt, kitett állat és az elveszett is. A chip segítségével felkutatható és felelősségre vonható lesz a gazdája. Az állatorvos úgy fogalmaz:
– Más státusza lesz az ebnek. Ez nagy fejlődés, mert nálunk kialakulóban van még az állatok normális, elvárható tartása. Én olyan rendelőben dolgozom, ahova szerető gazdák hozzák gyógyítani kedvenceiket, de 15 éve vagyok a pályán, s a kollégáktól hallom: főleg vidéken nagyon elkeserítő még a helyzet. Sokan nem viselik gondját megfelelően jól az állataiknak.
Egyéb rendelkezések is életbe léptek július 1-től. Szerepel benne például: ebet állandóan kikötve tartani tilos! Tehát a láncon tartott kutyát is rendszeresen el kell engedni. Továbbá: tilos ebet tartósan 10 négyzetméternél kisebb területen, vagy 4 méternél rövidebb eszközzel kikötve tartani. Kutyák csoportos tartása esetén egyedenként legalább 6 négyzetméter akadálytalanul használható terület kell. Ha kutyát futóláncon tartanak, a feszített és a futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 méternél, a futó rész pedig 3 méternél. Állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztessék más állatok és az ember biztonságát, csoportos tartásuknál lehetővé kell tenni, hogy az egyedek agresszió nélkül férhessenek hozzá etető-, itató- és búvóhelyükhöz. Ha több kutyánk van, akkor tehát legyen külön edényük. A rendeletben áll az is: az állatot és tartási helyét naponta legalább egyszer ellenőrizni kell.
Mit tegyünk, ha látunk a közelünkben rossz állattartót? A helyi jegyzőnek, vagy hatóságként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak kell bejelenteni. Azonnal.
A rendelet megjelenése után futótűzként terjedt el az országban, hogy kötelező lesz a kutyák mikrochipes megjelölése… ez a kijelentés így megfogalmazva nem felel meg a valóságnak! …csak azokat a kutyákat kell megjelölni mikrochippel, amelyeknek … megváltozik a tulajdonosa… A fajtatisztán tenyésztett kutyák jó része pár éve már csak mikrochipes megjelölés után kap törzskönyvet, írta le dr. Horváth László, a Magyar Állatorvosi Kamara főtitkára.