Posted on Hozzászólás most!

Ellepik a disznók a városokat?

Október 1-jével megváltoznak az állattartás szabályai; ettől kezdve a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben, írja az MTI.
A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint hétfőn lép hatályba az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása. Ez azt jelenti, hogy a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket – például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma – hatályon kívül kell helyezni.
A szabályozás értelmében tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett a tyúk, a nyúl, a sertés, a szarvasmarha vagy a ló tartását. A tárca ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást; az állatok tartása ugyanis “nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet”.
A közlés szerint a jövőben ugyanúgy be kell tartani az állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a korlátozás nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatok – köztük kutyák vagy macskák – tartására vonatkozó szabályok megalkotására. E tárgykörben az önkormányzatok továbbra is alkothatnak helyi szabályokat – fűzték hozzá.
Jelezték, az intézkedés egyik célja, hogy az állattenyésztés, illetve a növénytermelés egyensúlya helyreálljon. A nemzeti vidékstratégia ösztönzi a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztését, a mezőgazdasági munka szerepének erősödését, a háztáji állattartás növelését, és minden támogatást megad ahhoz, hogy a vidék népesség-megtartó ereje növekedjen – írták.

Posted on Hozzászólás most!

Többlettámogatás a sertéstenyésztőknek

Az állattartók megsegítésére forrásokat csoportosított át a kormány, így a korábbinál 10 milliárd forint többlettámogatást fizethetnek ki számukra. Bár az aszály okozta károkat csak a betakarítás után lehet pontosítani, a kormány több kárenyhítő intézkedésről is döntött már, a kárenyhítési alapban jelenleg lévő 8,3 milliárd forintot pedig szükség esetén bővíteni lehet – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára pénteken, Martonvásáron.
Czerván György, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának Mezőgazdasági Intézetében tartott kukorica fajtabemutatón mintegy félezer agrárszakember előtt elmondta: augusztus második feléig 8100 termelő jelentett be 727 ezer hektárra aszálykárt, de a falugazdászoknál továbbra is van lehetőség a bejelentésre, s megfelelő feltételek esetén a kárenyhítő juttatás igénylésére.
A gazdálkodókat segítő intézkedések sorából az államtitkár egyebek között kiemelte: október 16-tól megkezdik a területalapú támogatások és a különleges tejtámogatások előlegének kifizetését. Erre a célra 157 millió forint áll rendelkezésre.
Az állattartók megsegítésére forrásokat csoportosított át a kormány a számukra nyújtható támogatások növelésére, idei kifizethetőségére, így a korábbinál 10 milliárd forint többlettámogatást fizethetnek ki különböző állatjóléti támogatásokra, illetve előrehozott kifizetésekre.
Az állattartásban tevékenykedőket segíti az is, hogy forgóeszköz finanszírozással kapcsolatos meglevő hitelkonstrukciók átalakításával azok kedvezőbbé és könnyebben elérhetővé válnak az érintettek számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lehetőséggel a baromfi és sertéstartókon kívül már a szarvasmarha – és nyúlágazatban tevékenykedők is élhetnek.
A kormány által elfogadott sertéságazati stratégiáról az államtitkár elmondta, célja, hogy hét év alatt a jelenlegi 3 millió darabról 6 millióra nőjön a hazai sertésállomány. A stratégia szerint átfogó, az ágazat valamennyi szereplőjét érintő intézkedéseket indítanak el. Azok egyebek között érintik majd a takarmány finanszírozási kérdések kezelését, a piaci lehetőségek felkutatását, a marketinggel kapcsolatos kérdéseket, azaz az ágazattal kapcsolatos minden olyan részletet, amely révén pozitív irányba lehet terelni a sertéságazat jövedelmezőségét és életképességét.
– A kitűzött célok megvalósítása segíti majd a magasabb hozzáadott érték előállítását, a vidéki foglalkoztatottság növelését, s hozzájárul a mezőgazdaság jelenlegi torz szerkezetének kedvező átalakulásához – mondta.
– A stratégia beindítására a 2013-as költségvetésben – az elfogadott sarokszámok szerint – 2,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre – közölte Czerván György.
Azt, hogy a kárenyhítésre nagy szükség van, az idei várható terméshozamok is bizonyítják: kukoricából hektáronként négy tonnás termés várható. A korábbi, mintegy nyolcmillió tonnával szemben az idén várhatóan betakarításra kerülő mintegy 4,7 tonnányi termésmennyiség elegendő lesz a hazai takarmány- és ipari szükséglet kielégítésére, de az elmúlt évekhez hasonló mértékű exportra messze nem lesz lehetősége az ágazatnak.
Bár a tavasszal 1 millió 267 ezer hektáron vetettek kukoricát a termelők, betakarítani 117 ezer hektárral kevesebbről fognak. 70 ezer hektárt ugyanis le kellett silózni, a többi pedig kipusztult.
– A szárazság okozta károkat sikeresen enyhíteni lehet a jó általános alkalmazkodóképességgel rendelkező, a szélsőségesebb klimatikus viszonyokat, a gyakori hő-stresszt is tűrő fajták nemesítésével, illetve termesztésével – hangsúlyozta Bedő Zoltán az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója.
Tájékoztatása szerint a martonvásári nemesítők által előállított fajták megfelelnek ezeknek a követelményeknek: korai-és középkorai vetésűek, s jól alkalmazkodnak a szárazabb termőhelyi viszonyokhoz.
A takarmánybázis, a megtermelt zöldtömeg növelése végett több új, úgynevezett többleveles, martonvásári nemesítésű silókukoricából is választhatnak a termelők.

Posted on Hozzászólás most!

George Clooney és Max disznó

A legbizarrabb sztár-öleb címét toronymagasan George Clooney vietnámi csüngő hasú malaca nyerte, aki sajnos már az égi pocsolyákban dagonyázik. Max 18 évet húzott le a színésszel egy háztartásban, ami világrekordnak számít ismerve Clooney étvágyát. Vajon azért nem állapodott még meg a sármos színész, mert választottjai nem voltak elég disznók az ő ízléséhez? Mindenesetre nehéz dolga lesz annak a hölgynek, aki be szeretné tölteni a Max által hagyott űrt a sztár szívében. Clooney ugyanis nemrég felkeresett egy szellemidézőt, hogy meggyőződjön róla kedvencének a túlvilágon is jól megy sora. Mi ez, ha nem a síron túl is tartó szerelem?

Posted on Hozzászólás most!

Czerván: van jövője a magyar sertéstenyésztésnek

A ma átadott két sertéstelep fejlesztése példa arra, hogy válság idején is érdemes befektetni a sertéstartásba – mondta Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium agrár-gazdaságért felelős államtitkára a Dombegyházi Agrár Zrt. avatóünnepségén. Az államtitkár kiemelte: a vidékfejlesztési tárca továbbra is elkötelezetten támogatja az állattenyésztést, mivel erős állattartás nélkül nincs erős növénytermesztés sem. A két ágazat felbomlott egyensúlyának helyreállításával lehet csak erős a vidék és az ország.
A gazdasági válság fokozottan megnöveli a fejlesztések értékét. A beruházások korszerűsítik az ágazatot, megteremtik a versenyképes gazdálkodás feltételeit, amelyek szükségesek a válság hatásának tompításához, és segítenek helyt állni a piaci versenyben. A most átadott sertéstelepekhez hasonló fejlesztések sokasága szükséges ahhoz, hogy a válságot sikeresen lehessen leküzdeni és bővüljenek az értékesítési lehetőségek – fogalmazott Czerván György.
A Békés megyei agrárvállalkozás sertéstelepei 2008 óta 1 milliárd 300 millió forintból újultak meg, amelyből 695 millió forint minisztériumi támogatás volt.
A fejlesztések hatására 20-30 százalékkal több sertést nevelnek, sertéshúsból évente 3-3,5 millió kilogrammot értékesítenek. A sertések fialási átlaga 10,5-ről 11,3-re, a vemhesülési százalék 78-ról 94 százalékra nőtt. Az egy termelő koca után éves szinten leválasztott malacok száma meghaladja a 26-ot, ami a cégvezetők szerint a nyugat-európai termelők eredményeivel is felveszi a versenyt. A társaság a jövő évtől több mint 28 ezer hízó előállítását tervezi.
A 100 százalékban magyar tulajdonú társaság üzleti partnerei is elsősorban hazai vállalkozások.
Czerván György hangsúlyozta, az állattartás a mezőgazdaság egyik kiemelt ágazata, nemcsak agrárhagyományaink megőrzése és az előállított GDP miatt, hanem azért is, mert az állattenyésztés magasabb foglalkoztatást igényel.
A fejlesztés azért is kiemelt jelentőségű, mert helyben maradásra ösztönzi az embereket egy olyan térségben, mely Magyarország 33 leghátrányosabb kistérsége közé tartozik – tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium. OrientPress Hírügynökség

Posted on Hozzászólás most!

Állatoktól kapnánk új szerveket?

A malacok testrészei a disznóvágásból hamarosan a műtőasztalra “vándorolhatnak”. James Gallagher, a BBC egészségügyi rovatának szerkesztője riportjában leírtja, hogy a szervhiány égető problémájára megoldást jelenthetne, ha az állati szerveket emberekbe beültethetővé tennék.
Elvileg már számos alternatív technológia rendelkezésre áll a nem működő emberi szervek pótlására, a mechanikus műszervektől egészen a szinte csodával határos módon őssejtekkel újranövesztett darabokig. De hiába hemzsegnek az orvosi szakfolyóiratok a hihetetlen szervpótlásokról szóló beszámolóktól, ha csak az Egyesült Királyságban évente 8000 ember kerül várólistára szervátültetés miatt. Nagyon kevés a szervdonor a világ minden pontján. Ez a szám akkor csökkenhetne jelentősen, ha az orvostudomány elkezdene állatokban gondolkodni.
Xenotranszplantáció, így nevezik az állatokból származó sejtek, szövetek, szervek sebészeti úton való emberi testbe helyezését. Xenotranszplantációs eljárásként a legsikeresebb kísérletként eddig a sertéssejtek szívbillentyűkké alakítását tartják számon, de a műtétek eddig általában balul sültek el. A szervkilökődés kockázata túl magas volt.
Dr. David Cooper a Pittsburgh-i Egészségügyi Központ kutatója a The Lancet orvosi folyóiratban közölt tanulmánya szerint mégis van remény a szervkilökődés elkerülésére.
Ha genetikailag módosítják – tehát mutánssá teszik – a disznókat úgy, hogy ne termeljenek egy bizonyos fehérjét, a galaktoszil-transzferázt, akkor az emberi immunrendszer nem támadja meg a sertésekből származó anyagokat.
A mutáns sertések tenyésztésével pár éven belül klinikai közelségbe kerülhet a xenotranszplantáció. A brit kutatók biztatónak találják a sertések szervdonorként való alkalmazását.
Az állati szervátültetésekkel nem csak a szervkereskedelem szűnne meg, de egészséges sejtek átültetésével olyan betegségekre is gyógymódot találhatnának, mint az 1-es típusú cukorbetegség vagy a Parkinson-kór. Forrás: BBC News

Posted on Hozzászólás most!

Gázspray-vel fújták le a disznókat

Gázspray-vel fújták le a disznókat, úgy lopták el az állatokat egy tanyáról. A tulajdonos azt mondja, április óta már négyszer meglopták, több mint ötven malacát vitték el, teherautóra pakolták őket. És még egy traktorból is kiszerelték az akkumulátort, azt is elvitték. Ahogy mondta, kopasz, kigyúrt alakok voltak, pitbullal.

Posted on Hozzászólás most!

Teherautóval lopják a sertéseket

Teherautóval hordják el a Molnár Endre állatait a tolvajok, akik már úgy járnak a jászteleki tanyára, mintha hazamennének. Előfordult, hogy a helyszínen legyilkolták azokat a disznókat, amik már nem fértek fel a kocsira. A rendőrség ugyan nem fogta el a tolvajokat, de szerintük az a baj, hogy a tanya nincs bekerítve…
– Azok a piszkok még válogattak is, mert a legkisebbeket itt hagyták, és inkább a növendékeket pakolták fel – mutatta Molnár Endre a szoljon.hu portálnak az alaposan megcsappant állományt. Korábban is jócskán volt már kára a hívatlan látogatók ténykedése miatt. – Rengeteg süldőt meg anyadisznót elvittek tőlem. Többször megesett, hogy lopás közben szétzavarták az állatokat, és hetekbe került, mire visszahajtottam őket a határból.
Közben a sertések egy szomszéd kukoricását alaposan feldúlták, az ültetvény gazdája a sertéstenyésztőtől követeli a kártérítést.
– Megtörtént már, hogy az egyik kant olyan kábítóspray-vel fújták le, ami után három napig néztük, hogy megmarad-e vagy sem. Előfordult, hogy azt a két anyadisznót, amit nem tudtak autóra pakolni, egyszerűen a helyszínen felvágták, és ott döglöttek meg az ólban — mondta a jászteleki gazda.
A környéken több hasonló eset is történt az elmúlt években. A tolvajok minden mozdíthatótól megszabadítják a gazdákat.
A rendőrség szerint az elmúlt hetekben két eljárás indult a környéken lopásokkal kapcsolatban. A jászteleki tanyán a disznókkal könnyű dolguk volt a rendőrség szerint a tolvajoknak: a telek nincs bekerítve, az ól ajtaját egy madzag védte az idegenektől.
A rendőrség szerint ők mindent megtesznek a tolvajok és az ellopott állatok felkutatására. Állítólag több a rendőr, igazoltatják az állatszállító járműveket. – Az esetek többségében megállapítható sajnos, hogy a sértettek elfeledkeznek a vagyonvédelemről, ezért az elkövetők könnyűszerrel elvihetik, elterelhetik a jószágokat – mondta Fazekas-Füzesi Nóra főhadnagy, a jászberényi kapitányság sajtóreferense. Forrás: Privátkopó.hu

Posted on Hozzászólás most!

Sertések pusztultak el a balesetben

Árokba csúszott egy sertéseket szállító kamion szerdán a 451-es úton Szentes és Csongrád között, a mintegy ötven állat közül kettő a helyszínen elpusztult – közölte a rendőrség.
A Csongrád felé tartó pótkocsis kamiont egy 61 éves férfi vezette. Amikor a sofőr a járművel behajtott egy körforgalomba, a pótkocsi – eddig tisztázatlan okok miatt – felborult, majd félig az út melletti árokba csúszott. A balesetben személyi sérülés nem történt, azonban két sertés a helyszínen elpusztult, három másiknak pedig a kényszerlevágásáról döntött a hatósági állatorvos – közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.
Jászai Linda hozzátette: az érintett útszakaszon a műszaki mentés idején félpályás lezárás mellett halad a forgalom. MTI

Posted on Hozzászólás most!

Kiürültek a falusi disznóólak

Hárommillió alá esett a hazai sertésállomány, a háztájiban, illetve a kistermelőknél tartott állatok száma pedig két év alatt a felére csökkent. Mivel hazánkban nagyon kevesen foglalkoznak állattenyésztéssel, ezért a nagy gazdaságok mellett a legkisebbek támogatására is szükség van.
Az elmúlt két évben felére csökkent a háztáji, illetve a kistermelőknél tartott sertések száma Magyarországon – adta hírül tegnapi számában a Napi Gazdaság. Fekete Balázs, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének, valamit a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke lapunk kérdésére elmondta: a hazai sertésállomány már nem éri el a hárommilliós létszámot, a kistermelőknél pedig az összlétszám mindössze húsz százaléka található. „Ezzel szemben a nyolcvanas évek elején, amikor kilenc-tízmil­liós állományról beszélhettünk, a termelés fele-fele arányban oszlott meg a nagy- és a kistermelők között” – jelezte az elnök. Elmondása szerint az arányok megváltoztatásának oka, hogy hiányoznak azok a vidéki szervezetek, amelyek segítenék és összefognák a falusi termelőket. „Ma már nem lehet igazi háztáji termelőkről beszélni, vágóhídra egyikük sem visz állatot. A legtöbben – akik még megtehetik, hogy sertést tartsanak – csak egy-két példányt vágnak évente, azt is csak saját fogyasztásra, esetleg szomszédaiknak adják el a húst” – fogalmazott Fekete Balázs. Kiemelte: a mai kistermelők már nem néhány tíz tenyészállattal foglalkoznak, sokkal jellemzőbb a nyolcvan-száz példányos gazdaság. Véleménye szerint a hazai állattenyésztés nincs abban a helyzetben, hogy megfeledkezhessenek a háztáji gazdaságokról, ahhoz ugyanis, hogy az ágazat újra felvirágozhasson, a legnagyobb tenyésztőktől kezdve a kistermelőkön át a magán-, háztáji gazdaságokig minden szereplőre szükség van. „Mindehhez azonban rengeteg változtatás kell. Égetően szükség van a sertéstenyésztési stratégia véglegesítésére, amelynek előkészületeiben az elmúlt év során mi is részt vettünk” – közölte Fekete Balázs. Szerinte az ágazat egyik legnagyobb gondja, hogy az állattartók nem rendelkeznek szabad földterülettel, amelyen saját maguk termelhetnék meg a takarmányt. „Bármilyen bérbeadási struktúra, amely a termelők kezébe állami földet adna, segítene az ágazaton. A szántóföld amellett, hogy a saját termelés által olcsóbb takarmányhoz juttatná a gazdákat, környezetvédelmi szempontból is üdvözlendő lenne. A trágyaelhelyezést ezáltal könnyedén megoldhatnák a tenyésztők, és így több millió forintos teher kerülne le a vállukról” – nyilatkozott az elnök. Megjegyezte: nem feltétlenül anyagi támogatásra van szüksége a hazai állattenyésztésnek. Néhány kormányzati intézkedés is könnyebbséget hozna a gazdák életébe. „El kell érni, hogy a hazai termékekre szóló szabályok ne legyenek szigorúbbak a külföldieknél. Továbbá fontos, hogy különböző mentesítési programok induljanak” – tette hozzá Fekete Balázs.
A Kisgazda Polgári Szövetségpárt nyílt levélben fordult a kormányhoz, a hazai haszonállattartás megmentését célzó intézkedéseket sürgetve. „A jelenlegi takarmányárak mellett haszonnal állatot tartani nem lehet, ezen tehát változtatni kell. A Kisgazdák arra kérik a kormányt, hogy az állami földek bérleti jogosultságát kösse össze az állattartás vállalásával” – áll a távirati irodának eljuttatott levélben. Forrás: Magyarhirlap.hu, Köpöncei Csilla