Posted on Hozzászólás most!

Disznóvágás

A disznóölés időszaka november 30-tól, András napjától februárig tart. Legfőképpen azért, mert hideg időben biztonságos az állat bontása, ilyenkor a húsok jól kiszellőznek, és nem kell félni a romlásától. Ma is sokan vállalják a disznóöléssel járó munkát a jó minőségű hús, kolbász, szalámi és sonka reményében. De együnk-e egyáltalán disznóhúst, ha ismerjük a nem éppen kedvező élettani hatásait? Egészségesek számára, sok zöldség- vagy salátafélével alkalmanként igenis fogyasztható.

Tudjuk, hogy disznóhús telített zsírsavtartalma, koleszterintartalma nem tesz jót a szív- és érrendszernek, s elhízáshoz vezethet. De ha a táplálkozási piramisra gondolunk, amely az élelmiszerek megfelelő arányban történő fogyasztását hangsúlyozza, a disznótor hangulatáról sem kell feltétlenül lemondanunk. Noha a már említett táplálkozási vezérfonal a húsok közül előnyben részesíti a kisebb zsírtartalmú és kedvezőbb zsírsav-összetételű baromfi-és nyúlhúst, a vadhúsokat, a marha és borjúhúst, de nem tiltja a sertéshús fogyasztását sem. És a sertésnek is vannak kevésbé zsíros húsrészei, mint például a comb és a karaj, és ezekről is érdemes eltávolítani a látható zsiradékot.
De hogyan is néz ki egy disznóvágás? Ennek jártunk most utána. A disznóöléshez és a hús feldolgozásához sok segítő kézre van szükség. A paraszti házakban a gazda öli le és bontja fel a disznót, de az is előfordul, hogy böllérre bízzák a munkát. Az asszonyok végzik a béltisztítást, a hurka és disznósajtkészítést, az abálást és a zsírsütést, de az ő feladatuk a munka végeztével sorra kerülő disznótor ételsorának elkészítése, kóstolók összeállítása is.
Ha magunk is belevágunk, lesz munkák bőven. Miután elhatároztuk, hogy a friss hús jó részét lefagyasztjuk vagy feldolgozzuk (például hurkának, kolbásznak), a szükséges fűszereket beszerezzük, megőröljük és kimérjük, a főzni való rizst előző nap is átválogathatjuk, végül gondoskodunk elegendő mennyiségű bél beszerzéséről is. A feldolgozáshoz szükséges tisztított eszközök és edények előkészítése után kezdődhet a munka. A kora reggeli órákban leszúrják a disznót, majd a pörzsölés következik, végül a bontás.
Az első feladat a bél alapos megtisztítása. Ezután a hurkának való részekből kezdődhet a hurkafőzés, majd a sonka és a többi füstölni való hús formázása. A leesett húsdarabokat félretehetjük a kolbászkészítéshez. Felszeleteljük a szalonnát. Körülbelül erre az időre megfő a hurkának való, amit ledarálunk, a fűszerekkel és a rizzsel összekeverjük, és betöltjük a bélbe. A zsírnak való szalonnát összevágjuk, egy részét félretesszük a kolbászhoz. Megfőzzük a disznósajthoz valókat, miközben kiválogatjuk és félretesszük a húst a disznótoros vacsorához. Betöltjük a disznósajtot, majd előkészítjük a többi hentesárut. Következhet a zsírolvasztás. A teljesen kihűlt nyers húsokat a család nagyságának megfelelő adagszámban felcímkézve, és fagyasztóba helyezzünk. Másnap betöltjük az előzőnap ledarált és befűszerezett kolbászt, elkészítjük a füstölni való húsok páclevét és besózzuk a pácolni való húsokat és a szalonnát.
Régi szokások, ma is élnek: A disznóölést és az ezt követő munkálatokat disznótor követte. Az elfogyasztott ételek alapját a levágott disznóból frissen készült húsos ételek alkották, mint például az orjaleves csigatésztával, a toros káposzta friss hurkával és kolbászhússal, húsos káposzta. Desszertként a frissen kisült zsírban sütött fánk vagy hájas pogácsa, rétes került az asztalra. A disznóölésnél segédkezőkön kívül szokás volt meghívni a szomszédokat, közeli rokonokat is. Evés-ivás, borozgatás, vidám hangulat jellemezte.
A paraszti háztartásban a disznóöléshez különböző hiedelemek is fűződtek, például: nem volt szabad újholdkor ölni, mert férges lesz a hús, vasárnap, mert megromlik a hús; nem szabad a disznót sajnálni, mert nehezen múlik ki. Elődeink továbbá azt is szem előtt tartották, hogy a disznó felhasításakor kacagniuk kellett, hogy vastag legyen a szalonna, míg a hurkát szótlanul főzték, nehogy kifakadjon.
Egy kis számolás: Egészséges felnőtteknek naponta 1 gramm zsírbevitel ajánlott testtömeg kilógrammonként, ez egy 70 kg-os embernek naponta 70 g zsírt jelent. A napi étrend koleszterintartalma legfeljebb 300 mg legyen. Az ajánlás tükrében könnyen kiszámolható, hogy például 100 g (egy szelet) hússal vagy 30-40 g (1 adag) felvágottal mennyi zsírt és mennyi koleszterint juttattunk a szervezetünkbe. Vásárláskor is érdemes az élelmiszerek cimkéin feltüntetett energia- és zsírtartalmat szemügyre venni, hiszen egy-egy csoporton belül is jelentős eltérések mutatkoznak.
A hús, húsrész zsírtartalmán kívül érdemes azt is tudni, hogy a sertéshús 42 százalék telített zsírsavat tartalmaz, amelyet a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából jelentős rizikófaktornak tekintünk. Összehasonlításként a ponty telített zsírsav-tartalma 26 százalék, a hecknek 27 százalék. A húsételek zsírtartalma függ az elkészítés módjától is. A legsoványabb hús is zsírossá tehető például bőséges zsiradékban sütéssel. Az egészséges táplálkozási irányelvek figyelembe vételével akár zsiradék hozzáadása nélkül is készíthetjük ételeinket teflon-, vas-, cserépedényben, korszerű sütő-főzőedényekben, sütőzacskóban. Az sem mindegy, mit adunk a húsok mellé köretként. A hagyományos köret egy része kiváltható párolt vagy gőzben főtt zöldséggel, friss salátával vagy savanyúsággal, s nem kell aggódnunk a nagy energia- és zsírbevitel miatt.

Posted on Hozzászólás most!

Jobb lesz a disznóknak

Egy miniszteri rendelet szerint állatjóléti felelőst kell kijelölniük a nagyobb gazdaságoknak, akik majd azt ellenőrzik, mennyire stresszesek a tyúkok és a marhák. Az állattartóknak tetszik az ötlet.
– Vizsgálni fogja a kormány az állatok stresszhelyzetét. A vidékfejlesztési minisztérium legújabb rendelete szerint két év múlva kötelező lesz majd a nagyobb állattenyésztő gazdaságok – például a marha-, disznó-, baromfi-, ló-, juh- és kecsketenyésztők – számára úgynevezett állatjóléti felelősök kijelölése. Őket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal képzi ki, és a szakemberek felelnek majd az állatok boldogságáért, valamint oktatni is fogják az állattartókat, miként kell helyesen bánni a csirkékkel, disznókkal.
– Támogatom az ötletet, mert néhány helyen tényleg brutálisan bánnak az állatokkal –mondta Mihalecz András, a Rio Alto Kft. ügyvezetője.
– Mi hatszáz marhát tartunk, most vettem még ötvenet egy olyan helyről, ahol elektromos sokkolóval hajtják a teheneket. A stressz meglátszik az állatokon, kevesebb a teje, rosszabb a szaporulat, és még a húsminőséget is rontja. A sok stresszhormon ugyanis felhalmozódik a szervezetükben, amely a vágás után is megmarad, és ezt az idegbajos húst eszik az emberek.
Hasonló véleményen van Thury Attila, a Mohácsibe Kft. ügyvezetője is, aki szerint anynyi támadás érte már a termelőket az állatvédőktől a tartás miatt, hogy örömmel fizet majd az állatjóléti felelősök munkájáért.
– A stressz fontos tényező lett az állattartásban. Kutatások is kimutatták, hogy kevesebb a stresszhormon a ketrecben tartott baromfikban, mint a szabadon lévőkben. Ha lesznek helyi szakemberek, akik ellenőrzik ezt, az jó dolog – véli Thury Attila.
Az üggyel kapcsolatban kerestük a vidékfejlesztési minisztériumot és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt is, de lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Posted on Hozzászólás most!

A britek élve felrobbantottak 18 sertést

Britek egy terrortámadáskor bekövetkező robbanás következményeinek tanulmányozására felrobbantottak 18 élő sertést. Rajtuk akarták megfigyelni a robbantás hatását. Az állatvédők, de a közvélemény nagy részét is sokkolta a barbár kísérlet.
Az állati kísérletet egy katonai támaszponton hajtották végre, és megvárták míg a sertések kivéreznek. Egy sem élte túl a robbantást, és valamennyien a tudományos kutatás, vagy a szadizmus áldozatai lettek. A hadsereg szóvivője szerint az előbbi, az állatvédők szerint az utóbbi eset áll fenn.
A katonák azzal érvelnek, hogy egyre reálisabb és gyakoribb veszély a terrorista robbantás, és ezért tudni akarják, hogy pontosan milyen következményei vannak az emberi szervezetre a detonációnak. Szerintük a feláldozott sertéséletek emberéleteket menthetnek meg.
Ausztriában a közvélemény nyomására félbeszakítottak egy kísérletsorozatot Innsbruckban, ahol azt vizsgálták, hogy meddig maradnak életben a sertések, akiket lavina temetett be. A 29 megfigyelésre tervezett kísérletsorozatot a 10. után leállították.

Posted on Hozzászólás most!

Dán kutatók szuperdisznót akarnak kikísérletezni

Dán kutatók és állattenyésztők a csúcstechnológia és a DNS-tesztek alkalmazásával “szupermalac” nemesítésébe kezdtek, hogy a tökéletesebb disznóhús mellett gyorsabban fejlődő sertéseket nevelhessenek.
Az Aarhusi Agrártudományi Egyetem nemesítői iparági szakértőkkel közösen azt remélik, hogy nemesítési eljárásnál alkalmazott DNS-vizsgálatokkal hatékonyabban lehet kiválasztani a továbbtenyésztésre alkalmas példányokat.
A minőség javítása mellett a legfontosabb feladat a hús-előállítási ciklus rövidítése, az új technológiákkal elérhető 30 százalékos csökkentés pedig több száz millió euró bevételt jelenthet a húsiparnak – írta a Jyllands-Posten című dán napilap.
A szakemberek a sertések örökítőanyagát mintegy 62 ezer szakaszra képesek bontani. Ezek között az “építőelemek” között vannak azok a meghatározó biológiai információk is, amelyek a növekedésért vagy éppen a testfelépítésért felelősek, és a kutatók most ezeket a jellegzetes elemeket keresik. Forrás: MTI

Posted on Hozzászólás most!

Vérbe fagyva találta meg állatait

Egy törökszentmiklósi férfi tett bejelentést a rendőrségen, miután vérbe fagyva találta meg sertéseit az ólban.
A férfi elmondta, hogy valaki megszurkálta négy disznóját. Az állatok a családi ház bekerített udvarán, az ólba voltak bezárva. Az elkövető 2-3 centiméter mély és 8 centiméter hosszú vágásokat ejtett az állatokon. A férfi az eset után értesítette az állatorvost, aki három disznónál kényszervágást rendelt el a sérüléseik súlyossága miatt. A rendőrség állatkínzás miatt indított eljárást, és azt is vizsgálják, hogy nem bosszúból követték-e el a támadást -írja a Police.hu

Posted on Hozzászólás most!

Állatkínzás uniós támogatással

Egyre több sertést csempésznek Lengyelországból Romániába! A levegőtlen furgonokba zsúfolt állatok száz kilométereken át utaznak étlen, szomjan, a körülményekre jellemző, hogy a zárt kocsiszekrényben a hőmérséklet akár az ötven fokot is elérheti.
Az állatok szállításának ráadásul nem sok köze van a kereskedelemhez, itt a cél az országonként eltérő támogatási rendszerek lefölözése. Gaskó Bertalan a Borsod Abaúj Zemplén megyei rendőrkapitányság kommunikációs vezetője a hajnal – Tájban elmondta, egy malacokat szállító kamiont ellenőriztek. Kiderült, hogy a sofőr semmilyen dokumentummal nem rendelkezett az állatok eredetéről, s a jármű kialakítása sem felelt meg az előírtaknak.
A vezető azt mondta, hogy az állatokat Krakkóban vásárolta, és Romániában akarta eladni. Az állatorvos úgy vélte, hogy mivel nem megfelelően szállította őket, nem volt vizük, például, ez a nem megfelelő bánásmód az állatok pusztulásához vezetetett volna. Akár 600 ezer forintot is elérhet a bírság ára.
Gaskó Bertalan közölte, ez idén már a hatodik eset, hogy hasonló illegális szállítmányt találnak a hatóságok. Általában Lengyelországból Romániába szállítanak állatokat ilyen körülmények között. Az uniós támogatás a két országban máként alakul, Romániában ugyanis akkor kapnak a gazdák több pénzt, minél több malacot tartanak. Ezért indulhatott meg a sertések Romániába szállításának dömpingje – vélte a rendőrségi szóvivő.

Posted on Hozzászólás most!

Egymást taposták a malacok a platón

Állatkínzás gyanúja miatt indított büntetőeljárást a rendőrség annak a román kisteherautónak a vezetőjével szemben, akinek járművében 80 egymáson utazó malacra bukkantak – mondta a Borsod megyei rendőr-főkapitányság szóvivője. Gaskó Bertalan közölte: a sátoraljaújhelyi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának járőrei egy közúti ellenőrzés során a Nagyrozvágy és Kisrozvágy közötti útszakaszon állították meg a román állampolgár által vezetett tehergépjárművet, amelyen 80 – egyenként 30-40 kilogrammos – sertést szállított.
A jármű vezetője azt mondta, az állatokat Lengyelországban, a krakkói piacon vásárolta, azonban származásukról nem volt semmiféle okmánya, illetve állategészségügyi igazolása. A járőrök ezért értesítették a területileg illetékes hatósági állatorvost, aki az állatokat a helyszínen lefoglalta és egy állategészségügyi telepre szállítatta – ismertette a szóvivő.
A hatósági állatorvos közölte, az állatok szállítása nem felelt meg az uniós előírásoknak – mivel víz és megfelelő szellőzés sem volt az állatok számára -, így a nem megfelelő bánásmód az állatok pusztulásához vezetett volna.
A járművezetővel szemben a sátoraljaújhelyi rendőrkapitányság állatkínzás gyanúja miatt indított büntetőeljárást.

Posted on Hozzászólás most!

Dráguló sertések, növekvő húsipari veszteségek

Nőnek a sertésfelvásárlási árak az Európai Unióban és Magyarországon, de e változással a húsárak nem tartanak lépést – derül ki a Pick Szeged Zrt. elemzéséből. Ezért a vágóhidak és a sertésfeldolgozók kénytelenek lenyelni az alapanyagárak növekedését, és ez számukra jelentős veszteséget okoz. Piaci hírek szerint átrendezheti az európai iparági erőviszonyokat, hogy a Danish Crown dán húsipari óriás németországi terjeszkedést fontolgat. Japánban eközben súlyosbodott a száj- és körömfájás járvány, már több mint 100 ezer állatot kellett leölni. A teljes anyagot Heti piaci elemzések című rovatunkban olvashatják.
A hazai piacon az elmúlt héten 290 forintos kilogrammonkénti ár volt a jellemző az E-minőségű sertésekre és e hétre további emelkedés valószínűsíthető. Európában a meghatározó német jegyzés 2 centtel növekedett kilónként, e hétre pedig 3-5 centes drágulás várható. A húspiacon ugyanakkor továbbra sem látszódnak az élénkülés jelei, a belföldi és az export árak is nyomottak. Így az élőárak emelkedését a vágóhidak és a feldolgozók a kapacitásaik kihasználása érdekében kénytelenek megfizetni, és ez jelentős veszteséget okoz a számukra.
Piaci információk szerint a Danish Crown dán húsipari óriás németországi terjeszkedést fontolgat. Eközben az USA sertéstenyésztőinek örömére Kína feloldotta a 2009. áprilisa óta tartó beszállítási tilalmat és május 1-től megindulhattak az amerikai szállítások a távol-keleti országba. A hírek szerint – ellentétben a korábbi jelentésekkel – Japánban súlyosbodott a száj- és körömfájás járvány, az ország mintegy tízmilliós sertésállományából 105,5 ezer darab leölését rendelték el. A járvány megjelent Hong Kong-ban is.

Posted on Hozzászólás most!

Árvíz katasztrófa, milliárdos károk

Százezer hektáron maradt el a vetés, több tízezer állatot kell beoltani. Legalább 150 tonna tetemet kell eltüntetni országszerte. Több milliárdra becsülik a mezőgazdaságban okozott károkat agrárszervezetek. Eddig mintegy százezer hektáron maradt el a vetés és a gyümölcsösökben is óriási a kár.
Gazdálkodásból tartja el a családját egy általunk megkérdezett férfi, azt azonban, hogy idén miből lesz bevétele, nem tudja. Azt mondja, az állatokból és a veteményesből biztos nem.
– Tyúkok voltak vagy 30, két hízó. Mekkora kár ez önnek? Nem tudom, nem kevés. A kertemet már másodszor ültettem, ötször volt rajta az évben a víz, úgyhogy sok – mondta egy gazdálkodó.
A termelőknek országszerte hatalmas károkat okozott a vihar. Az agrárszervezetek egyelőre csak becsülni tudnak, de már így is milliárdos összegekről beszélnek. Több ezer hektáron ugyanis pótolhatatlan a vetés, a gyümölcskezdemények pedig csaknem negyede a földre hullott.
„30-40 ezer ha területen, konkrétan maga a vetésben és a kultúrában olyan jelentős a kár, hogy ott biztosan nem lesz termény és még 40-50 ezer ha van szántóként víz alatt” – mondta Téli Róbert, az Agrárkamara titkára.
A környékbeli folyók, csatornák telítettek, így szinte lehetetlen levezetni a fölösleget a földekről. Csak a teljes száradás után lehetne újra a munkához kezdeni, de félő, hogy késő lesz, mert a növények nem tudnak majd teljes értékű termést hozni.
Az ítéletidő az állatállományt is tizedelte. Legalább 150 tonna tetemet kell majd ártalmatlanítani, és több tízezer állatot kell majd beoltani lépfene ellen.
„Az állattartó telepeket fertőtleníteni kell, 3 ilyen biztosan van, amit ez elért és 150 tonna állati tetemet kell majd ártalmatlanítani” – mondta Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelem főigazgatója.
Minden veszteség egyébként vis major eseménynek minősíthető, de csak akkor, ha idejében bejelentik őket – ezt mondják a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalban.
„Ezt tíz napon belül be kell jelenteni, ahogy a gazdálkodónak erre lehetősége nyílik és egy fontos dolog van még, a bejelentéshez szükséges az MGSZH igazolása is a kár mértékéről és a kár meglétéről” – állítja Zsigmond Richárd, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal agrárkörnyezetgazdálkodási igazgatója.
Az árvízi védekezésben részt vevő központi szervek eddig összesen 2,1 milliárd forintos előleget igényeltek eddigi költségeik fedezésére.
„Védekezési kiadásokra mintegy 2 milliárd forintos előleget kérünk a kormánytól, ezt a kormány az általános tartalék terhére fogja biztosítani a védekező szervezetek számára” – mondta Kóthay László, vízügyi szakállamtitkár. Az összeg átutalásáról kedden dönt majd a kormány, és a károk hivatalos felmérését is a jövő héten kezdik meg.

Posted on Hozzászólás most!

Állatot ölni, de kíméletesen

Napjainkban néhány kirívó kegyetlenség miatt előtérbe került az állatvédelem. A gazdák többsége azonban jól bánik a jószágával. Vágáskor is igyekeznek a legkíméletesebbek lenni.
– Cumóka! – kiáltotta el magát Tokai Ferenc. A birka már szaladt is. – Kiskorában cumisüvegből etettük, innen a neve – magyarázta a gazda. Az állatok láthatóan jól érzik magukat a tanyán. Viktória asszonnyal Bencét és Emőkét is szemügyre vettük. A hárommázsás kandisznók simogatásra nyújtották a fejüket.
– Ha birkahúst ennénk, boltban veszünk – mondta a férfi. A juhokat biofűnyírónak tartják. A disznók sorsa a vágás. A kábítással kezdődő folyamatot hentesre bízzák. Disznótor után hetekig szomorú a család, hiszen ezek a jószágok is a szívükhöz nőttek. A tyúkjaikat egy helyi asszony vágja le kíméletesen és szakszerûen. Tokaiéknak nem kell törvény az állatvédelemhez. Szívből jön. Vannak azonban, akiknek nem árt a jó tanács a haszonállatok levágásával kapcsolatban.
A jószágok leölését szigorú állatvédelmi jogszabályok határozzák meg Magyarországon.
– Öt éve vezették be, hogy házi vágáskor a sertéseket, juhokat, kecskéket rögzített zárvárzatú pisztollyal kell elkábítani, utána lehet levágni – mondta dr. Bakos Pál, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal járványügyi és állatvédelmi osztályvezető hatósági főállatorvosa. – A sertéseknél engedélyezett az elektronarkózis is. A kábítás előtt nem szabad összekötözni a jószágok lábait. Miután elbódultak, azonnal el kell véreztetni őket — mondta dr. Bakos Pál.
A baromfik házi vágásakor nem ír elő a jogszabály kábítást. Kíméletes rögzítés mellett, éles késsel, hogy röviden szenvedjenek, lehet elvágni a nyakukat.
Hiába a törvény, ha sokan áthágják a szabályokat
– A háziállatok sorsa, hogy levágják őket, ezt mi állatvédők is tudjuk – mondta dr. Árusné dr. Juhász Györgyi, a Csabai Állatvédők elnöke. – A végrehajtás legyen méltóságteljes és kíméletes. Hiába a törvény, ha sokan nem tartják be. Számos házi vágásnál a sertéseket még mindig nem kábítják el. A törvény megsértése ellen hatékonyabban kellene fellépni.