Posted on Hozzászólás most!

Nálatok laknak még állatok?!

Hazánk sokszínű élővilágát mutatja be a Pann-unikum, az MTV november 29-én induló új műsora. A heti sorozat az erdők, mezők, vizek és barlangok élővilágának feltérképezése mellett azzal is foglalkozik, hogyan őrizhetőek meg még meglévő kincseink.
Nem pocsékolhatnak tovább, nem élhetik fel a jövőjüket az emberek – erre akarta ráébreszteni az ENSZ a Föld lakóit, amikor 2010-et a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Éveként jelölte meg. A kezdeményezéshez csatlakozik a Magyar Televízió november 29-étől öt héten át jelentkező ismeretterjesztő sorozata, a Pann-unikum, amely a hazai biodiverzitásról ad átfogó képet.
Árulkodó jelenség, hogy bár a biodiverzitás fogalma a fajok és gének sokféleségét, az életközösségek sokszínűségét jelenti, jellemző mérőszáma mégis az, hogy az emberi beavatkozás eredményeként hány faj pusztul ki naponta. Óvatos becslések szerint legalább ötven, míg egy új faj születése ezer években mérhető – drasztikusan csökken tehát bolygónk élővilága, és már nincs sok időnk megállítani a folyamatot.
Az MTV új sorozatának epizódjaiból különböző hazai élőhelyek, így a gyepek, az erdők, a vizes élőhelyek és a barlangok élővilágának kialakulását, sokszínűségét ismerhetik meg a nézők. Az alkotók rámutatnak arra is, hogy a környező élővilág sokfélesége szinte kizárólag az embertől függ: a Pann-unikum utolsó epizódja kifejezetten a társadalom egyszerre óvó és romboló szerepét tárja fel.
“Pusztáink élővilága, amely emberi beavatkozás eredményeként alakult ki, csak újabb emberi beavatkozással tartható fenn” – érzékelteti az ellentmondásos viszonyt a műsor felelős szerkesztője, Zachar Zita. A műsor állandó szakértője, Bakó Botond ökológus a Pann-unikum első adásában aggteleki, vértesi, hortobágyi és kiskunsági példák mellett külvárosi mesterséges környezetben is bemutatja, hogyan alakulnak ki a természetes gyepek és az azokon élő állatfajok.
A sorozatban természetfilmes bejátszásokból, illetve a témával foglalkozó szakemberek – ezúttal Váczi Olivér ürgeszakértő – szavaiból ismerhetik meg a példaként felvonultatott élőhelyeket a nézők. A sorozat bemutatja a hazai természetvédő szervezetek munkáját, egyúttal játékra is biztatja a nézőket: akik helyesen felelnek az epizódok végén feltett kérdésekre, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Magyar Madártani Egyesület, illetve több hazai nemzeti park nyereményeire számíthatnak.
A válaszokat december 31-ig a pann-unikum@mtv.hu email-címre, illetve – levélben – a Magyar Televízió címére várják az alkotók (1037 Budapest, Kunigunda útja 64., Pann-unikum). Forrás: Hirado.hu

Posted on Hozzászólás most!

Szégyenlős a Jóban Rosszban új sztárja

A népszerű sorozat legújabb szereplője Cifra, a négy hónapos kislány kutya, aki egyelőre félénken mozog a díszletek között. A kutyus megjelenése a sorozatban nem csak a sztori szempontjából fontos: a szereplők ezzel kívánják felhívni a figyelmet a gazdátlan állatok örökbefogadásának fontosságára, hiszen Cifra maga is a Noé Állatotthonból érkezett.

Posted on Hozzászólás most!

Állatok és filmsorozatok: Charly a majom

1995 karácsonyán mutatta be a német ZDF a Charly majom a családban című szériát, amelynek főszereplő csimpánza nem kevesebb, mint tizenöt évadon keresztül és kétszáz részen át kurkászott a fürkésző tekintetű nézők előtt. Érdekes, hogy ez a majomkodó vonal valahogy kimaradt a tengerentúli tévések látóköréből annak ellenére, hogy Tarzan hű társa, Chita minden amerikai néző kedvenc csimpánzává vált. Ez a majomkodás szinte végtelen sok geget és helyzetgyakorlatot tud produkálni, így a forgatókönyvírók szabadon tobzódhattak a legnagyobb őrültségek bugyraiban.

Megmagyarázhatatlan módon itt is a boldog családba keveredett házi kedvenc kalandjai alkotják a széria gerincét, aki egyébként kicsit emlékeztet a gyerekkori olvasmányaink alapján elképzelt bazári majomra. A tíz év körüli gyerekek kedvenc televíziós majmának vicceskedéseit már három csatorna is műsorra tűzte idehaza, és nem nagyon van olyan év, amikor ne bukkanna fel valamelyiken újra.

Posted on Hozzászólás most!

Állatok és filmsorozatok: Rex

Évek óta elpusztíthatatlan része a Tv2 műsorának a Rex felügyelő című sorozat, amelyből az osztrák televízió 1994 óta tíz évadot készített száznegyven epizódba sűrítve, sőt, azóta osztrák-olasz kooprodukcióban további két évad is képernyőre került. Olyan sok színész és kutya fordult meg a szériában, hogy nem egyszerű kiigazodni a szereplők között. Ami biztos, hogy a 94-es nyitánykor a nyomozókutyát egy speciálisan kiképzett, Reginald nevű németjuhász alakította. Az alkotók azonban sok veszélyes jelenetben nem kockáztatták a sztárkutya testi épségét, ezért kutyadublőröket alkalmaztak.
Rex gazdáját a negyedik évadig Tobias Moretti játszotta, majd a sztárszínész távoztával a gazdi karaktere szabályos átjáróházzá vált – színészek jöttek-mentek, idővel már követni is nehéz volt az egészet. Ráadásul 1999-ben a kiöregedett Reginald helyére Rhett Buttler került, így a további részekben ő ugatott bele koraesti sziesztáinkba. A Rex felügyelő tipikusan olyan sorozat, amelyet rajongói mindig szeretni fognak, más meg nemigen nézi. Jelenleg még úgy tűnik, hogy a rajongók állnak nyerésre.


Posted on Hozzászólás most!

Állatok és filmsorozatok: Lassie

Eric Knight brit író, aki maga is tenyésztett skót juhászkutyákat, 1940-ben írta meg a Lassie hazatér című regényt. A történet olyannyira népszerű lett, hogy némi mozizás után már 1954-ben megcsinálták belőle az első tévés sorozatot, amely aztán szolid tizenkilenc évadot és gyenge ötszázötven részt ért meg, hogy aztán még kétszer visszatérjen 1989-ben és 97-ben. Lassie története azért lehetett ennyire népszerű, mert a gyerek-kutya hangulat családi idillbe helyezve látható, amitől nemcsak a gyerkőcök, de anyukáik is elalélnak.

A főszerepet a különböző részekben nyolc-tíz skót juhászkutya is alakította, nem egy esetben többet keresve, mint az emberi szereplők. A legkitartóbb collie 1954 és 73 között, azaz tizenkilenc évig “színészkedett” folyamatosan az első sorozatban. A kutyaidomárok nemegyszer összebalhéztak az állatvédőkkel, akik szerint minden ilyen forgatás állatkínzás, és különben sem érdekel senkit az egész. A sikeres szériát egyébként éppen mostanában tűzte újra műsorra a Tv2.

Posted on 8 hozzászólás

Az ember, aki a kutyák nyelvén beszél

A National Geographic Channel műsorán A csodálatos kutyadoki címet viselő (Dog Whisperer) sorozat igen népszerű mind Angliában, mind a tengeren túlon, így már nálunk is több néző érdeklődött iránta. Szerencsére sikerült megvásárolni Magyarországra is a vetítési jogokat, így már a magyar nézők is találkozhatnak Cesar Millannal, aki egyike a világ legkeresettebb kutyarehabilitációs szakembereinek, hisz különleges adottságokkal ruházott fel a sors: képes bármely viselkedészavaros eb helyzetébe azonnal belehelyezkedni, s hangulatukra ráhangolódva az ő szemükkel látni a világot.

A csodálatos kutyadoki „home movie” stílusú egyórás, fordulatos epizódjaiban Cesart mintegy „élőben”, munka közben látjuk, amikor oly könnyedén és magabiztosan csavarja az ujja köré a legagresszívebb, leglustább vagy éppen leggátlásosabb jószágokat is, hogy az az érzése támad az embernek, hogy valóban ért a nyelvükön…
A sorozat főhőséről: Cesar Millan egyike a világ legkeresettebb kutyarehabilitációs szakembereinek, akit különleges adottságokkal ruházott fel a sors: a chihuahuától a dán dogig képes bármely viselkedészavaros eb helyzetébe azonnal belehelyezkedni, s hangulatukra ráhangolódva az ő szemükkel látni a világot. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy mágikus dolgokat művel a rábízott kedvencekkel: oly könnyedén és magabiztosan csavarja az ujja köré a legagresszívebb, leglustább vagy éppen leggátlásosabb jószágokat is, hogy az az érzése támad az embernek, hogy valóban ért a nyelvükön…
A National Geographic Channel 2004-ben figyelt fel a Kutyadoki képességeire – akkor indult hódító útjára a vele készült sorozat „Dog Whisperer” címen, melynek világsikerét látva jogos a gyanúnk: Cesar Millan nem csupán a kutyák, de a nézők nyelvét is tökéletesen érti…
A szakmai csúcsokig azonban hosszú és keserves út vezetett a mexikói Culiacanban született Cesar számára: akárcsak a legtöbb falubeli társa, gyerekkorát egy minden komfortot nélkülöző házikóban töltötte, ahonnan nézve bizony igencsak szűk volt a világ – nagyapja közeli, ixpalinoi gazdaságába mindazonáltal gyakran eljutott, s itt kedvtelve merült el a kutyák viselkedésének tanulmányozásában. Már kamasz volt, amikor családja megvette első televíziókészülékét; az ifjú Cesar ettől kezdve egyetlen kutyás műsort se hagyott ki (egyik kedvence a Lassie-ről szóló, mára klasszikussá vált alkotás volt), melyek hatása alatt utóbb elhatározta, hogy Kaliforniába költözik, s addig tanul, amíg a világ legjobb kutyakiképzője nem válik belőle…
Az Egyesült Államokban azonban meglepve szembesült vele, hogy mily sok lelki sérült, viselkedészavaros eb él ebben a gazdag országban. Szomorú felfedezése hatására új célt tűzött ki maga elé: most már nem idomítással, hanem rehabilitációval foglalkozó szakemberré szeretett volna válni. Abból a pénzből, amelyet nagy nehézségek árán autómosással gyűjtött össze, csakhamar belevágott egy kutyarehabilitációs vállalkozásba, melynek keretében szélsőségesen kirívó eseteknél ajánlotta fel képességeit. Sikereinek híre futótűzként terjedt, ügyfélköre gyors gyarapodásnak indult, amit mi sem bizonyít fényesebben, mint hogy 1994-ben már az első hollywoodi celebek is megjelentek a kliensei között! Ugyanebben az évben vette feleségül Ilusiont, aki cége továbbfejlesztésére biztatta: Los Angeles déli részén, immár közös vállalkozásként, megnyitották a Kutyapszichológiai Központot, kifejezetten agresszív, problémás, kezelhetetlen jószágok számára. Az intézetben azóta 35-40 „reménytelennek” és „adoptálhatatlannak” ítélt kutya él, gazdájuk értő testi-lelki gondozása mellett.
Cesar munkáját számos díjjal ismerték el pályafutása során. 2005-ben a Nemzeti Állatvédő Liga részesítette különleges dícséretben; 2006-ban és 2007-ben a Csodálatos kutyadoki (Dog Whisperer) sorozatát Emmy-díjra jelölték a legjobb valóság-műsorok kategóriájában; 2006-ban a Kutyatenyésztők Nemzetközi Szövetsége tiszteletbeli tagjává választotta őt és feleségét; 2007-ben elnyerte a Michael Landon-díjat a fiatalság televíziós nevelőmunkájáért; 2008-ban pedig átvehette Los Angeles város Treasure Awardját is.
A sorozatról
A csodálatos kutyadoki „home movie” stílusú egyórás, fordulatos epizódjaiban Cesart mintegy „élőben”, munka közben látjuk. A kézikamerával felvett, a spontaneitás érzetét keltő műsorok első perceiben hősünk a főszerepet átengedi a gazdinak, aki bemutatja a problémás ebet, mely nemkívánatos viselkedésjegyeivel, akárcsak mi, a Kutyadoki is most szembesül először. Millan ezt követően a még homályban maradt részletekre is rákérdez, majd megteszi első javaslatait, melyek – a gazdik legnagyobb megelepetésére – gyakran nem a kutyákra, hanem magukra a tulajdonosokra vonatkoznak: általában azt taglalják, hogy a gazdi miként válhat igazi falkavezérré, olyan tekintélyes parancsolóvá, akire kedvence minden körülmények között felnéz és odafigyel. A „falkavezérré válás” technikáját Millan személyesen be is mutatja, minek hatására az addig kezelhetetlen kutya – a nézők és a gazdi legnagyobb ámulatára – rendszerint megszelídül és lecsillapodik… Millan ugyanakkor gyakran a saját kutyáiból is elhoz a gyógyító „szeánszra” egyet-kettőt, indoklása szerint azért, hogy azok „kiegyensúlyozó energiáit” átsugározza a beteg ebre. Az azonnali gyógyulás azonban olykor a Kutyadoki minden szakértelme és fáradozása ellenére is elmarad: a viselkedészavaros négylábút ilyenkor Millan beutalja saját Kutyapszichológiai Központjába, ahol néhány napot vagy hetet az ott élő „pozitív kisugárzású” jószágok között tölt.
Cesar Millan filozófiájának legfontosabb eleme tehát abban áll, hogy az egészséges, kiegyensúlyzott kutyák záloga a „falkavezér jellegű” gazda – egy nagy tekintélyű „alfahím”, aki egyszerre lép fel kemény kezű fegyelmezőként és óvó, odaadó védelmezőként kedvence irányában. A Kutyadoki egyik legérdekesebb – és a kívüálló számára talán legmisztikusabb – kommunikációs eszközéről azonban még nem esett szó: ez egy rövid és éles hang, amelyet páciense megérintése vagy könnyű meglegyintése után bocsát ki a szájával – és amely gesztus Millan szerint a vezérkutya harapását jelképezi a fegyelmezetlen eb négylábú számára…
Cesar Millan tehát valóban egy különleges ember, aki, nagyon úgy tűnik, ért a kutyák nyelvén… De vajon mi az igazi titka? Ha szeretné megfejteni, az Angliában és Észak-Amerikában évek óta hatalmas sikerrel vetített sorozatban mostantól kövesse nyomon ön is A csodálatos kutyadoki gyógyítómunkáját! 6 részes videósorozat 1. része itt alább, és a többi:  – 2. rész3. rész – 4. rész – 5. rész6. rész