Posted on Hozzászólás most!

Lazítottak az állattartás szabályain

Lazítottak az állattartás szabályain, de így is sok kitételnek kell megfelelni. Október elsejétől az önkormányzatok helyi rendeletekkel már nem korlátozhatják a mezőgazdasági haszonállatok tartását. Ez nem jelenti azt, hogy ezután mindenki kedvére tarthat tyúkot, nyulat, sertést, szarvasmarhát vagy lovat – hívta fel a figyelmet Szele Györgyi igazgatási osztályvezető. Ugyanis Szombathelyen, akár csak a hazai többi városban, továbbra is érvényben vannak a magasabb szintű jogszabályok és az építési szabályok, amelyek kimondják, hogy a nagyvárosias lakóterületen állattartó épületet felállítani, elhelyezni nem lehet. Azonban ennek nincs egy adott önkormányzathoz tartózó területen egyforma megítélése, így a városon belül akár utcánként is lehetnek eltérések.

Posted on Hozzászólás most!

Szigorodtak az állattartási szabályok

Augusztus elsejétől szigorodtak a kedvtelésből tartott állatok tartási szabályai. Ezentúl például kötelező lesz a kutyákat chippel ellátni, Pontosan meg lett határozva mekkora területen lehet huzamosabb ideig tartani az állatokat, és hány méteres lánccal lehet kikötni őket. Az év végéig kötelező lesz a kutyákat chippel ellátni. A szabályokat érdemes betartani, hiszen komoly büntetésre számíthat az, aki megszegi ezeket.
Háromszor akkora pénzbírságra számíthat mostantól az, aki rövid láncon vagy szűk kennelben tartja kutyáját. Szigorították az állatvédelmi jogszabályt, s előírták azt is, hogy trimmelni csak a hét naposnál fiatalabb kutyát lehet, januártól pedig minden négy hónaposnál idősebb eb bőre alá kötelező lesz beültetni chipet. Az egyedi azonosítóval könnyebb lesz megtalálni a gazdát.
– Meggyőződésem az, hogy sok kutyatámadás amiatt történik, mert nem megfelelően vannak tartva, a kutya elméje elborul, az idegrendszere tönkremegy, és ezért támadja meg a saját gazdáját is – Kulcsár Sándorné, az Együtt az Állatokért Egyesület vezetőségi tagja.
A chip csak januártól lesz kötelező a négy hónaposnál idősebb ebeknél, így könnyen lehet majd azonosítani az elkóborolt kutyákat.
– Ennek humán egészségügyi, állategészségügyi, összességében epidemiológiai szempontból nagyon komoly jelentősége van, így az, hogy az egyedi azonosíthatóság a kutyáknál újra kötelező lesz, mindenképpen előrelépést jelent – jelentette ki dr. Angyal Gábor állatorvos.
Aki vét az állattartási szabályok ellen, az az eddigi öt helyett minimum 15 ezer forintos, maximum pedig 150 ezer forintos bírságot kaphat. Ha valaki több előírást is megszeg, akkor a büntetés ennek a többszöröse lehet.

Posted on Hozzászólás most!

Változnak a kutyatartás szabályai

Főként az ebtartás szabályainak változtatását tartalmazza az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt módosító javaslat, amelyet az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága hétfőn általános vitára alkalmasnak minősített.
Az új szabályozás legfontosabb változása – miután az Alkotmánybíróság a múlt év szeptemberében megsemmisítette a veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartásáról szóló kormányrendeletet -, hogy a kutya veszélyességéről nem kizárólag az eb fajtája, hanem egyedi viselkedésének következményeként, vagyis magatartása alapján ítélkezhet a hatóság – tájékoztatta a honatyákat szóbeli kiegészítésében Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára.
Emellett a helyi csipadatbázisok korlátai miatt a szakemberek szükségesnek tartják a transzponderrel – azaz csippel – megjelölt kutyák országos elektronikus nyilvántartásának létrehozását, az önkormányzatok számára az ebrendészeti bírság törvényi bevezetésének lehetővé tételét.
Mindehhez a helyettes államtitkár hozzátette: a törvénymódosítás érinti az állat küllemének megváltoztatása érdekében végrehajtott sebészeti beavatkozásokat is. Így a tervezett módosítás előírja, hogy az ivartalanítás mellet, csak a jogszabályban rögzített beavatkozások végezhetők el.
Továbbá a jogszabály a továbbiakban tiltaná az élőállatok nyereményként való kisorsolását, valamint a csincsilla és az angóranyúl kivételével más állatok prémtermelési célú hasznosítását.
A képviselők általában támogatták az állatvédelmi jogszabály módosítását, de többen is úgy ítélték meg, hogy azt több esetben pontosítani kellene. Például az élő állatok nyereményként való kisorsolása esetében. Továbbá több honatya is úgy vélte: a kötelező eboltások megszervezését ismét önkormányzati feladattá kellene tenni.
Többen úgy vélték, hogy az “ebadó” – ez az elképzelések szerint maximum 3500 forint lehetne – újbóli bevezetése tovább növeli majd a kóbor kutyák mostani mintegy 100 ezerre tehető számát az országban.
A bizottság a kormánypárti képviselők szavazatával elvettette Gőgös Zoltán és Veres János (MSZP) önálló képviselői indítványát, amely országgyűlési határozati javaslatban szólította volna fel a kormányt, a rendkívüli időjárás miatt kialakult mezőgazdasági károk enyhítéséhez szükséges intézkedések haladéktalan megtételére. Erre a kormánypárti honatyák – és a kormány jelenlévő képviselői – szerint nincs szükség, mert a kárenyhítésre rendelkezésre áll a megfelelő pénzösszeg, 13,47 milliárd forint.

Posted on Hozzászólás most!

Szigorodtak a balatoni állattartás szabályai

Közterületen kóbor állatot etetni tilos, mint ahogyan tilos kedvenceinket a Balatonba beengedni. Egyebek között ez is új elemként jelenik meg a május 1-től hatályos új, helyi állattartási rendeletben.
A szabályozás újragondolására azért volt szükség, mert változott az országos szintű előírás.
Az állattartás így vagy úgy szinte mindenkit érint, hiszen sok család osztja meg otthonát kutyákkal, macskákkal, madarakkal. A rendelet paragrafusainak betartásával harmonikusabbá válhat az állattartók és kedvencek nélkül élők kapcsolata.
A szabályozás különbséget tesz gazdasági haszonállatok és kedvtelésből tartott állatok között és öt (A,B,C,D,E) övezetre osztja a várost. Eszerint határozza meg az egyes övezetekben tartható állatok fajtáját és számát. Az ötödik, „E”övezet „a társasházak köre, ahol az állattartást a házirend is szabályozza, ez akár szigorúbb is lehet a helyi rendeletben előírtnál. Alapesetben díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók és kistestű ragadozók mellett a 60 m2-él kisebb lakásokban 1 db kistermetű kutya (legfeljebb 10 kg tömegű), 2db macska; 60 m2-él nagyobb alapterületű lakásban 1 db kutya (termettől függetlenül) és 2db macska tartható.
A rendelet a korábbinál szigorúbban határozza meg a kutyatartás feltételeit, különös tekintettel az ebek közterületen való megjelenésére. A kutyákat közterületre pórázon, (indokolt esetben szájkosárral) és azonosító jellel ellátva lehet kivinni. A közterület-felügyelők a szabályok betartását szigorúan ellenőrzik a jövőben, mint ahogy azt is, hogy a kutyaürülék összegyűjtésére alkalmas eszközök (zacskó, lapát) kéznél vannak-e kutyasétáltatás közben. Az előírásokat megszegők ellen szabálysértési eljárást indíthat a hatóság.
A rendelet néhány kiragadott pontja mellett egy róka bölcsessége is idekívánkozik: Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.

Posted on Hozzászólás most!

Mától szigorodtak az állattartás szabályai

Az állatok jobb életkörülményeinek biztosítására irányuló rendelkezés – amelynek betartását a helyi jegyző bármikor ellenőrizheti – egyik újdonsága, hogy megtiltja a halak gömbakváriumban való tartását. A rendelkezés szerint a madarakat sem lehet már kör alakú kalitkában tartani.
Az állatokkal foglalkozó szakemberei örömmel fogadják a szigorodó rendeletet. Március 1-én lépett életbe a 41/2010. (II. 26.) számú kormányrendelet, amely a házi kedvencekkel való bánásmódot szabályozza, és egyebek mellett az akvaristák, valamint a kutyatulajdonosok számára ír elő új szabályokat – derül ki a Magyar Közlöny 27. számából. A rendelet több pontja 2010. július 1-től hatályos.
Az állatok jobb életkörülményeinek biztosítására irányuló rendelkezés – amelynek betartását a helyi jegyző bármikor ellenőrizheti – egyik újdonsága, hogy megtiltja a halak gömbakváriumban való tartását. A rendelkezés szerint a madarakat sem lehet már kör alakú kalitkában tartani. Az indoklás szerint ugyanis a gömbformák veszélyeztetik az állatok testi épségét. A rendelet értelmében tilos állatkereskedésekben majomfélékkel kereskedni.
A kutyatartást is szigorították, csak azonosító chippel ellátott ebeket lehet eladni. A kutyákat tartósan tilos tíz négyzetméternél kisebb területen vagy négy méternél rövidebb láncra kötve tartani. Egy kennelben több kutyát tartva pedig ebenként minimum hat négyzetméteres életteret kötelező biztosítani számukra.
Kutyát közterületen – a kutyafuttatók kivételével – csak pórázon szabad sétáltatni és csak olyan személynek, aki képes a kutyát irányítani. Szájkosarat viszont az utcán nem kötelező négylábú társakra tenni, csak ha agresszívek. Különböző fajhoz tartozó állatok csak úgy tarthatók együtt, ha ez egyik állat testi épségét sem veszélyezteti, és idegi megterhelést sem okoz nekik. Agresszív állatokat pedig egyszerűen tilos bármilyen más állattal együtt tartani.
Az állatok étrendjét és tartási körülményeit egyébként is úgy kell kialakítani, hogy azok a leginkább emlékeztessenek természetes életmódjukra. A kereskedők „kezelési útmutatót – használati utasítást” kötelesek továbbá adni valamennyi házi kedvencként tartott állathoz.
Magyarországon sokkal több állatot tenyésztenek / szaporítanak, mint amennyire a felelős állattartók igényt tartanának. Sok állatot profitcélból, az állatok igényeinek figyelembevétele nélkül tartanak, sok a feketéző is. Fontos lenne a lakosság körében a környezettudatosabb állatkezelés, és a felelős állattartás elterjesztése. Az állatvédők munkájukkal a mindenkinek jobb környezet kialakításán fáradoznak.

Posted on Hozzászólás most!

Új rendelet az állatkereskedés szemszögéből

Három év után azzal tért be az üzletünkbe egy hölgy, hogy megvan a blokk és cseréljük vissza a döglött aranyhörcsögét – kezdte egy nyíregyházi állatkereskedés eladója, amikor a hétfőtől hatályba lépett állatvédelmi rendeletről kérdeztük.
Az új rendelet szerint nem tartható gömbakváriumban az aranyhal, kutya tíz négyzetméternél kisebb területen és 4 méternél rövidebb láncon. Minimum harmincöt centiméternyi helyet kell biztosítani egy madárnak az állatkereskedésekben, illetve nem szabad túlzsúfolni a tengerimalacokat és a hörcsögöket sem. Azt is megszabták egy képletben a rendelet alkotói, hogy mennyi víznek kell jutnia egy centiméternyi halra.
A rendelet szerint a kereskedőknek valamennyi társállatként értékesített, vagy forgalmazott állathoz „használati útmutatót” kell adni, amelyben teljes körű felvilágosítást kell adni az új állattartónak. Ezzel, illetve erről kérdeztük egy nyíregyházi állatkereskedés alkalmazottját, aki készségesen elmondta – A gömb akvárium valóban rossz hatással van az aranyhalakra, hiszen ebben az állat az áramlatoknak köszönhetően folyamatosan azt érzékeli, mintha követnék ezáltal pedig stressz éri és elpusztul.
Mindemellett megtudtuk, hogy a kereskedésekbe betérők közül alig vannak néhányan, akik tudatosan érkeznek. A többség ugyanis nincs tisztában sokszor még azzal sem, hogy a kiszemelt kis „szerencsétlen” állat mit eszik. – Hiába mondjuk el, hogy például a hörcsögnek semmilyen K-betűvel kezdődő ételt ne adjunk, sokszor már másnap visszahozzák az állatot, hogy káposztalevelet evett és azóta nem hajlandó semmit sem tenni és enni. De ugyanolyan tévhit, hogy a rágcsálóknak nem kell inni adni mondta el az eladó.
A többség mindemellett nem magának, hanem a gyereknek veszi a kisállatot, ami nem egy jó ötlet, hiszen a gyerek hamar ráun a kis kedvencre a szülők pedig sokszor felelőtlenebbül bánnak az állattal, mint csemetéjük. Így fordulhat elő, hogy volt aki abban a dobozban tartotta a hörcsögét, amiben hazavitte. Se fény, se kellő élettere nem volt szerencsétlennek. De a vörös fülű teknős forgalmazását is betiltották, mivel jellemzően a megunt állatokat szabadon engedjük. Az említett teknősfaj pedig ha kellő idős, akkor hazánkban is megél, kiszorítva a hazánkban honos mocsári teknőst az élőhelyéről.
A leginkább veszélyeztetett állatok a rágcsálók és a halak. Ezeket sokan fogyó eszközként fogják fel, ami pótolható. A halak kényesebbek, de a rágcsálók is sokszor áldozatul esnek a felelőtlen tartási körülményeknek. Csak egy példa: volt olyan vásárlónk, aki heti szinten vett 30-40 darab halat, mivel folyamatosan elpusztultak, de hiába mondtuk, hogy ez azért van, mert nem fűtött a halak vize, ez nem érdekelte. Éppen ezért élő állatra nincs garancia habár, volt rá példa, hogy három év után azzal tért be az üzletünkbe egy hölgy, hogy megvan a blokk és cseréljük vissza a döglött aranyhörcsögét – tudtuk meg a kereskedés eladójától.
Az emberek többsége ettől függetlenül nem nevezhető felelős állattartónak. A hozzánk betérőkből is csak körülbelül 10%, akik adnak a tanácsainkra, a többség pedig csak lehúzós okoskodásnak véli a tanácsainkat – tudtuk meg, majd az eladó hölgy hozzátette – A másik kör meg azokból áll, akik bár meghallgatják, de pénz híján nem vesznek meg olyan dolgokat, amelyek szükségesek egy állat megfelelő tartásához. Így azt tudom mondani, hogy a jogszabály örvendetes, de ettől még úgyse fog semmi sem változni.