Posted on Hozzászólás most!

Lazítottak az állattartás szabályain

Lazítottak az állattartás szabályain, de így is sok kitételnek kell megfelelni. Október elsejétől az önkormányzatok helyi rendeletekkel már nem korlátozhatják a mezőgazdasági haszonállatok tartását. Ez nem jelenti azt, hogy ezután mindenki kedvére tarthat tyúkot, nyulat, sertést, szarvasmarhát vagy lovat – hívta fel a figyelmet Szele Györgyi igazgatási osztályvezető. Ugyanis Szombathelyen, akár csak a hazai többi városban, továbbra is érvényben vannak a magasabb szintű jogszabályok és az építési szabályok, amelyek kimondják, hogy a nagyvárosias lakóterületen állattartó épületet felállítani, elhelyezni nem lehet. Azonban ennek nincs egy adott önkormányzathoz tartózó területen egyforma megítélése, így a városon belül akár utcánként is lehetnek eltérések.

Posted on Hozzászólás most!

Kabátot adtak a kisborjakra

Kabátot varrattak a kisborjakra egy Urálon túli szarvasmarha telepen, hogy megvédjék őket az erős fagyoktól. A Szverdlovszk megyei Patrusi mezőgazdasági cég a mínusz tizenöt fok alatti hőmérséklet miatt készítette a meleg öltözetet az állatoknak.
Az Ural hegység és Nyugat-Szibéria területén fekvő megye szarvasmarha telepén ridegtartással nevelik az állatokat, hogy ellenállóvá tegyék azokat a betegségekkel szemben és erősítsék tűrőképességüket.
A mezőgazdasági cég sajtószolgálata fontosnak tartotta hírül adni, hogy a cég nem sajnálta a borjanként 800 rubelt (5600 forintot)a meleg kabátkákra, mivel a kéthónapos kor alatti kisborjak e nélkül nem bírnák ki a hideget, hiszen már néhány naposan kikerülnek a szabadba.
A főállattenyésztő megnyugtatta azokat is, akik szerint még ez a védelem sem lenne elég, hogy a borjak télikabátját jól kibélelték, így jól tűrik a hideget az állatok és gyorsabban fejlődnek. Nem beszélve arról, hogy a szarvasmarha telepen kevesebbet kell költeni a fűtésre és több pénz marad az állatok ellátására.
Oroszország európai részén január vége és február a nagy fagyok ideje. Az Urálon túli területen mínusz húsz fokig is süllyedhet a hőmérő higanyszála, de Szibériában és az orosz Távol-Keleten ilyenkor nem ritka a mínusz 50 fok körüli hőmérséklet sem.

Posted on Hozzászólás most!

Drámai állapotok a törökországi élőállat-exportnál – állítják állatvédők

Az Európai Unióból (EU) Törökországba irányuló élőállat-kereskedelem felfüggesztésére szólították fel Brüsszelt állatvédő szervezetek. Indoklásuk szerint a szállítmányok kétharmadánál törvénysértésre és az állatok szenvedésére bukkantak az EU-ból Törökországba irányuló élőállat-szállítmányoknál, ami fokozottan igaz a magyar traszportokra.
Az EU-ból Törökországba irányuló élőállat-szállítmányok a határon válságos helyzetben vannak, mióta 2011-ben óriásira duzzadt számú, több mint egymillió élő állatot exportálunk Törökországba – áll az állatvédő szervezetek közleményében. Három európai haszonállatvédő szervezet, a Compassion in World Farming, az Eyes on Animals és az Animal Welfare Foundation, három felderítő megfigyelést végzett 2011. folyamán az EU-török határon. Közleményük szerint, amit láttak, csak megerősítette azt, amit egy évvel korábban, 2010. októberében egy hasonló felderítés alkalmával tapasztaltak. A határon ellenőrzött 158 kamion közül riasztó mértékben, 67 százalékuknál rögzítették az EU élő állatok szállítására vonatkozó rendeletének megsértését. Az itt készült filmfelvételek felhívják a figyelmet az állatok szállítása következtében fellépő szenvedésre. A problémák között szerepel a több órán keresztül tartó, esetenként napokig elhúzódó késedelmes várakozás a határon, mely a hiányos dokumentumok és a szigorú importellenőrzés következménye. Megtörtént eset, hogy két, görög juhokat szállító kamion négy teljes napig vesztegelt a határon, míg összesen 14 állat elpusztult a hosszan tartó várakozás közben.
Peter Stevenson, a Compassion in World Farming vezető politikai tanácsadója úgy véleledik: „Ez a kíméletlen kereskedelem rendkívül gyorsan nőtt olyan nagyra, hogy az EU a tavalyi évben már több mint egymillió juhot és szarvasmarhát exportált Törökországba, így a világ egyik legnagyobb élőállat-kereskedelmét bonyolítja le. Az állatok a túlzsúfolásig tömött kamionokban szörnyű körülmények között szenvednek a hosszú utazástól és a határon való elnyújtott várakozástól. Ezalatt a reménytelenségig szomjaznak és annyira képesek éhezni, hogy egyesek közülük a szennyezett almot kezdik enni. Az EU-nak meg kell állítania ezt az élőlényekkel való érzéketlen kereskedelmet.”
A juhok és a szarvasmarhák, köztük borjak, az EU több tagállamából származnak: Magyarországról, Bulgáriából, Ausztriából, Görögországból, Litvániából, Lettországból és Észtországból. Az élő állatokat szállító cégek szintén ezekből az országokból, valamint Hollandiából, Németországból, Lengyelországból, Romániából és Horvátországból származnak. A határon való átkeléssel az állatok megpróbáltatásai azonban nem érnek véget. Sokukra az akár egész Törökországon keresztül tartó újabb utazás vár, melyek közül a leghosszabb Erzurumban, az ország keleti részén, kb. 1500 kilométer megtétele után végződik.
A legfőbb problémák: rendkívüli túlzsúfoltság; elégtelen belmagasság; nem megfelelő szellőzés (nyáron 58 Celsius fokos hőmérsékletet is mértek a kamion belsejében); és az ivóvíz hiánya. Az állatok legnagyobb részét levágásra viszik, kisebb részüket továbbhízlalásra vagy tenyésztési céllal. Törökországban a levágás gyakran kíméletlen módon zajik. A vágóhídon az állatokat a lábuknál fogva fellógatják, majd úgy vágják el a torkukat és véreztetik el őket, hogy mindvégig teljesen eszméletüknél vannak. Ez az eljárás ellenkezik az OIE (Állategészségügyi Világszervezet) nemzetközi előírásaival, habár a világszervezetnek Törökország is a tagja.
Etikai szempontból teljesen elfogadhatatlan, hogy az EU olyan országba exportál élő állatokat, ahol az állatok levágására vonatkozó nemzetközi szabályokat rendszeresen figyelmen kívül hagyják – szögezi le a közlemény. Lesley Moffat, az Eyes on Animals igazgatója és egyik helyszíni felderítője hangsúlyozta: „Amíg nem szabunk gátat ennek a kíméletlen kereskedelemnek, addig arra szólítjuk fel a hatóságokat és a szállítmányozó cégeket, hogy közösen állítsanak fel egy, az állatokat ellátó állomást a határon minél hamarabb. Jelenleg az állatok akár napokra ottragadnak a határon, illetve törött lábbal vagy más sérülésekkel érkeznek oda, és lehetőség sincs őket lehajtani. A járművön kénytelenek várakozni, ahol szembe kell nézniük egymás esetleges taposásával, a kiszáradással és végső esetben akár a halállal. 10 éve végzek helyszínelést élőállatszállítmányok esetében, és mondhatom, ezek eddig a legszomorúbb és legnyugtalanítóbb esetek, amikkel valaha találkoztam.”
A haszonállatvédők mindegyik esetről tájékoztatták az érdekelt országok megfelelő hatóságait, ám mégsem tapasztaltak semmiféle előrelépést a határon 2011-ben, miközben az állatszállító kamionok száma jelentősen tovább növekedett és növekszik még ma is.
A három haszonállatvédő szervezet arra szólítja fel az Európai Biztosságot, hogy: függessze fel az EU-ból Törökországba irányuló élőállat-kereskedelmet, hogy megelőzze az állatoknak okozott szenvedést, kezdeményezzen jogsértési eljárást Bulgária és Magyarország ellen, amiért az állatok szállítására vonatkozó EU-előírások betartatását rendszeresen elmulasztják, folytasson tárgyalásokat a török és az élő állatok szállításában érintett EU-tagállamok hatóságaival arról, hogy hogyan tudnák megszüntetni a határon való hosszadalmas várakozás gyakorlatát.
Iris Baumgärtner, az Animal Welfare Foundation projektvezetője szerint: „Szemtanúi voltunk annak, hogy a török állatorvos törött lábú bikákat és haldokló juhokat engedett tovább és talált szállításra alkalmasnak. Úgy tűnik, Törökország a legalapvetőbb állatjóléti követelményeket sem képes teljesíteni: etetést, itatást, pihentetést, a sérült vagy beteg állatok sürgős leölését vagy elaltatását.” Forrás: Agromonitor.hu

Posted on Hozzászólás most!

Állatvédők jelentették fel Magyarországot

A szarvasmarhák Törökországba szállításának körülményeit kifogásolják, felfüggesztetnék a magyar élőállat-exportot, a gazdák aggódnak.
Három állatvédő egyesület jogsértési eljárást kezdeményez az Európai Uniónál, többek között Magyarország ellen is az élőállatok Törökországba tartó szállítása miatt, és a törökországi exportot is fel akarják függesztetni. Az élőállat-szállítás körülményeit kifogásolják.
Márton István, az exportban leginkább érdekelt Húsmarhatenyésztők és Marhahústermelők Országos Szövetségének elnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta, ha megszűnik az export lehetősége Törökországba, az akár 40 százalékos, 8-10 milliárd forintos áresést is okozhat a magyar szarvasmarha-tenyésztőknek, ezt pedig nem tudják lenyelni.
A jövedelmezőség miatt ma már mindenki szarvasmarhával szeretne kereskedni, így néhány tisztességtelen kereskedő is megjelent a piacon”- magyarázta a szövetség elnöke. A tenyészállatok szállítását szigorú uniós előírások szabályozzák, kivitel esetén támogatás is járhat, jogsértés esetén azonban elesnek ettől a kereskedők.
Márton István szerint tavaly többen is visszaéltek a tenyészállatok származási dokumentumával, ezért a kivitel decemberben leállt. A magyar hatóságok az elvégzett vizsgálatok alapján jelentős szigorításokat vezettek be, a török fél pedig a napokban érkezik meggyőződni arról, hogy megfelelőek-e a változtatások. – írja a Híradó.hu

Posted on Hozzászólás most!

Magyar marhát exportálhatunk Algériába

Lehetségessé válik a magyar marhahús exportja Algériába, miután Kardeván Endre és Rachid Bougueddour országos algír főállatorvos megállapodtak a hízó- és vágómarhák állategészségügyi bizonyítványának kölcsönös elfogadásáról.
A magyar élelmiszerbiztonságért felelős államtitkár a közös agrár-külkereskedelem fejlesztése érdekében utazott az észak-afrikai országba, ahol egyezség született, miszerint Magyarország a jövőben gabonát, húsféléket, zöldség-gyümölcsöt, tejport, vetőmagot, mézet, fűszerpaprikát és más magyar élelmiszer-alapanyagot és feldolgozott terméket szállíthat Algériába.
A magyar szakállamtitkárt kedden délután fogadja az algériai mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter is: Rachid Benaissa a 75. jubileumi Országos Mezőgazdasági Kiállításon októberben járt Magyarországon, s mezőgazdasági együttműködési megállapodást írt alá Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel.
A tárca emlékeztet, hogy az októberi szerződés szerint Magyarország nagy genetikai értékű tenyészbikákat és szaporító anyagokat exportálhat Algériába, illetve magyar szakemberek bemutató-oktató bázis kialakításában, valamint közös kutatási programokban vehetnek részt. A dokumentumban rögzítették azt is, hogy az algériai fél igényt tart mintagazdaságok víztakarékos és nem hagyományos öntözési berendezésekkel történő felszerelésére.
Kardeván Endre a Budapesten aláírt megállapodás részleteiről tárgyal az algériai mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterrel – közölte a VM.

Posted on Hozzászólás most!

Dzsungelből tanya

Kitisztította a falu százötven éves kútját és őshonos állatokkal népesítette be tanyáját a siroki Szalokma-puszta gazdája. Petrovics Zsolt azt mondja, itt, a természetközelben érzi igazán otthon magát.

Jól megtermett komondor szaglássza a lábunkat, amikor betérünk Petrovics Zsolt siroki tanyájára. Úgy érezzük magunkat, mintha néhány generációt visszaléptünk volna az időben: a búbos kemencéhez takaréktűzhely simul, melybe egy százéves masina festett ajtaját építették. Vendéglátónk, akinek eredeti szakmája erdész és halász, először vadászni járt ezen a vidéken, s annyira elbűvölte a Bükk és a Mátra közt fekvő vidék, hogy a kilencvenes évek végén vett itt öthektárnyi földet.
Nem mindennapi erőfeszítésébe került, hogy birtokba vegye ezt az elhagyott tanyát. Egy napba telt, mire motoros fűrésszel annyira kivágták az ősbozótot, hogy eljussanak a kapuig. Ráleltek a falu 150 éves kútjára, ahova hajdan száz marhát hajtottak itatni. Kitisztították, s miután bevizsgáltatták a vizét, kiderült, hogy nemcsak iható, de egészséges, lúgos hatású is.
– A magunk rétjét kaszáljuk, és gabonáját etetjük a jószágainkkal. Az önellátás lesz a jövő útja, s az jár el helyesen, aki már a holnaputánra készül – magyarázza Petrovics Zsolt. A két tucat mangalicát és a szürke marhákat félrideg-tartással nevelik. A marhák a kerítésen belül szabadon kóborolnak, élelmet vagy épp árnyékot keresve, és egyúttal a fűnyíró szerepét is betöltik. A lovakat időnként befogják a hintó elé, hogy ha vendég érkezik, felhajtsanak vele a siroki várhoz. Egyelőre jórészt önellátásra termelnek, van kis veteményes- és virágoskertjük is.
S ahogy régen is szokás volt, élnek a falusi cserekereskedelem lehetőségeivel. Az első kismalacot például néhány oszlopért kapták cserébe, a mangalicahúst pedig jóféle egri borra váltják. A család megélhetését ugyan egyelőre egy másik vállalkozásból fedezik, de ez a tanya az igazi szerelem. Itt mindent saját maguk építettek, nem csoda hát, hogy a kislányuk is otthonosabban érzi magát, mint a városi lakásban.
– Sokan régimódinak tartanak, de épp azt tervezem, hogy lóvontatású kaszát, vetőgépet és ekét szerzek be. Két lóval itt minden munkának a végére jutnánk – mondja, miközben saját készítésű mangalicaszalonnával kínál. Reménykedik, hátha akad olyan pályázat, amely egy ilyen beszerzést támogatna. Azt is elárulja, hogy az 1700-as évekig visszamenően minden őse a földdel és állatokkal foglalkozott.
A siroki tanya olyan ritka, természet közeli életmódot kínál, mely élményt jelent a városi gyereknek. Ezért játszanak a gondolattal, hogy túlélőtábort szervezzenek a vakációzóknak. Megtanulhatnák a tűzgyújtás és az elsősegélynyújtás szabályait, megismerhetnék az erdei gombákat, s közben jurtában laknának.
A házzal átellenben egy kis emelkedőn egy különös építményt látunk. Egy félig kész passzív házat, aminek tetejét és falait majd földdel borítják be. Itt olyan üzemet rendeznek majd be, ahol erdei gyümölcsöket, gyógynövényeket dolgoznak fel. Az üzem szép lassacskán épül, ugyanis azt a hibát nem szeretnék elkövetni, hogy miközben biztonságos önellátásra rendezkednek be egy idilli tanyán, óriási hitelt vesznek a nyakukba. Forrás: Szabadfold.hu

Posted on Hozzászólás most!

Szarvasmarha rontott neki egy autóbusznak

Szarvával rontott egy autóbusznak egy szarvasmarha a Nógrád megyei Bárna határában. Az eset során senkinek nem esett baja, az állat sem pusztult el az ütközéstől – értesült a HavariaPress.
Az eset hétfőn reggel történt a nógrádi község határában. A Salgótarján felől érkező, menetrend szerint közlekedő autóbusz sofőrje lassított, mikor megpillantotta az úttest mellett haladó marhacsordát. Az egyik állat megriadt, s szarvával a busznak rontott, a szélvédőnek csapva fejét. Az eset során a buszon ülőknek nem esett baja, a szarvasmarha is túlélte az ütközést.

Posted on Hozzászólás most!

Nem kellett volna 6,5 millió állatot lemészárolni 2001-ben?

A 2001-es angliai száj- és körömfájás járvány nyomán 6,5 millió állatot: birkát, szarvasmarhát és sertést kellett levágni. A tömeges mészárlásra ma már nem biztos, hogy szükség lenne egy a Science magazinban megjelent új tanulmány szerint. Az akkori intézkedéseket azonban nem kérdőjelezik meg utólag a tudósok.
Feltehetően nem lett volna szükséges 6,5 millió haszonállat elpusztítása – ez is lehetne a következtetés abból a friss tanulmányból, amelyet a Science magazinban publikáltak brit tudósok. Ám ezt nem mondják ki egyértelműen a szerzők.
Mindez azért érdekes, mert 2001-ben járvány tört ki Angliában, és a száj- és körömfájás terjedése miatt végül is marhák, birkák és sertések millióit vágták le a szigetországban, körülbelül 800 millió és 2,4 milliárd font sterling kárt okozva a gazdáknak. Az idegenforgalom visszaesése miatt további 2-3 milliárd font bevételtől estek el az Egyesült Királyság lakói a BBC számításai szerint.
A tíz évvel ezelőtti drasztikus intézkedésekre azonban nem biztos, hogy szükség lett volna. Egyszerűbb ma már folyamatosan követni a haszonállatok fertőzöttségét, meg kell előzni azt, és minél gyorsabban beavatkozni, ha ez szükséges. Nem általános vágásra, hanem csak a fertőzött állatok elpusztítására van szükség. Igaz, a tömeges 2001-es járvány idején a hatóságoknak nem volt elég kiterjedt megelőzési hálózatuk, sőt az állatorvosok azt hitték, hogy az immunitást adó vakcina beadásával gyorsítják a járvány terjedését, mert a legyengített kórokozót hordozó állatok a be nem oltott társaikat könnyen megfertőzhetik. (Azóta az is kiderült: hogy ez téves hiedelem volt, még a szakértők körében is.)
Most azonban az új kutatás nyomán világossá vált, hogy egészen mások a száj- és körömfájás járvány tulajdonságai, mint ahogyan azt korábban hitték. Így például ma már tudni lehet, hogy a vírusfertőzést csak azok az állatok adják tovább, amelyek maguk is megbetegedtek. A lappangási idő sem 4-8 nap, hanem kevesebb, mint két nap, vagyis nem szükséges egész csordákat levágni, elég ha a beteg állatokat elkülönítik – az elkülönített marhák, birkák, sertések kényszervágása azonban így sem kerülhető el feltehetően.
Mindez a surrey-i Institute for Animal Health (Állategészségügyi Intézet) és az Edinburgh-i Egyetem közös vizsgálatából derült ki. Ugyanakkor a mostani eredmények nem minden szakértő szerint alkalmazhatók tömeges járvány idején. Olyankor nincs sem idő, sem pénz, sem kapacitás állatok millióinak átvizsgálására, főleg, ha egyszerre 30-50 nagyobb farmon törnek ki a járványok, mint ahogy az tíz éve történt.
Ha viszont csak szűk területen terjed el egy vírus – ahogyan az 2007-ben fordult elő -, akkor könnyen és gyorsan megakadályozható a szétterjedése; ezt valóban bizonyította már az élet is Angliában, amikor egy kutatólaboratóriumból véletlenül kikerült kórokozó viszonylag kis területen okozott megbetegedéseket. Forrás: HVG.hu

Posted on Hozzászólás most!

19 tetemet találtak a rendőrök Pápa mellett

A hatóság munkatársait iszonyú látvány és szag fogadta az egyik Pápa melletti kistelepülés portáján, ahol tizenkilenc szarvasmarha pusztult el gondozás hiányában. További hat állatot pedig erősen lesoványodva, találtak meg a rendőrök. Az egyik helyi lakos tett bejelentést július 12-én, hétfőn a település önkormányzatánál arról, hogy elhullott állatokat látott egy ház udvarán. A jegyző a hatósági állatorvos mellett a rendőrséget is értesítette.

A hatóság munkatársait iszonyú látvány és szag fogadta a portán. A bomlás különböző szakaszában lévő szarvasmarha tetemek, és trágya borította vastagon az istálló padlóját, illetve az udvart. Összesen hat csontig lesoványodott szarvasmarha és egy ló maradt életben. A háznál mindössze fél zsák takarmányt találtak, a tulajdonos nem tartózkodott otthon.
A nyomozók rövidesen már gyanúsítottként hallgatták ki a 37 éves férfit. Azzal védekezett, hogy az édesapjától örökölt gazdaságot megpróbálta fenntartani, de az árvíz elvitte az elvetett takarmánynövények nagyját, a jószágok gondozására felfogadott ember pedig otthagyta.
Ettől függetlenül a férfi nem tett semmit annak érdekében, hogy az állatok megkapják az életben maradásukhoz szükséges minimális ellátást. Sokszor több napra, majd hetekre elment otthonról, közben étlen-szomjan, gondozatlanul hagyva jószágait. Habár már tavasszal tudatosult benne, hogy nem lesz elég takarmánya ellátni az állatokat, mégsem gondoskodott eladásukról, segítséget sem a jegyzőtől, sem az állatvédőktől nem kért.
Az állatok közül több elhullott már hetekkel ezelőtt, ezek tetemét a tulajdonában lévő földterületen a trágyadepóba rejtette. Ezért az állatkínzás mellett környezetkárosítás megalapozott gyanúja miatt is büntetőeljárás indult a Pápai Rendőrkapitányságon a 37 éves férfi ellen.
A jószágokat a jegyző elkobozta, majd az állatorvosi vélemény alapján elrendelte a kényszervágást – tudtuk meg a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálatának közleményéből.

Posted on Hozzászólás most!

Étlen-szomjan tartotta szarvasmarháit

Hetekig étlen-szomjan tartotta szarvasmarháit egy férfi egy Pápa melletti településen. Tizenkilenc állat pusztult el, további hatot pedig erősen lesoványodott állapotban találtak meg a rendőrök.
Az önkormányzatnál egy ismeretlen helybéli értesítette arról, hogy elhullott állatokat látott egy ház udvarán. Az ellenőrzés során több elhullott állat mellett hat csontig lesoványodott szarvasmarhára és egy lóra bukkantak a rendőrök, közölte a rendőrség.
A tulajdonos azzal védekezett, hogy az árvíz miatt került nehéz helyzetbe, emiatt nem tudott megfelelően gondoskodni a jószágokról.
Az elhullott állatokat egy trágyadepóba rejtette. Ezért az állatkínzás mellett környezetkárosítás megalapozott gyanúja miatt is büntetőeljárás indult a 37 éves férfi ellen. Az életben maradt jószágokra a jegyző az állatorvosi vélemény alapján elrendelte a kényszervágást