Posted on Hozzászólás most!

Fordulat az állatvédelemben?

Állat és ember viszonyának rendezéséhez előremutató, ám apró lépéseket jelenthet az állatvédelemhez kapcsolódó rendeletek módosításai. A legtöbb jövő januártól lép életbe.
A hím sziámi harcoshalak nem viccelnek: valósággal megvadulnak, ha egy pillanatra is meglátják magukat vagy fajtársukat; a támadások rendre halállal végződnek. Tartásukról ezért aztán kiemelten is rendelkezik az állatvédelmi törvényhez kapcsolódó rendelet egyik, rövidesen életbe lépő módosítása. E halfaj eszerint csak egyedül tartható, és tükör sem kerülhet az akvárium közelébe.
E változás némiképp illusztrálja az állatvédelemmel összefüggő kormányrendeletek idén augusztustól fokozatosan életbe lépő módosításainak jellegét: aprólékos, látszatra számos elemre kiterjedő, a kisebb változtatások tekintetében előremutató. Ám radikális előrelépésről nem, csupán a nyugati trendek felé tartó lassú kullogásról van szó.
Jó az irány: Az állatvédelmi törvény 1998-ban született, azt legutóbb tavaly módosították. Akkor került be egyebek mellett az ebadó néven ismertté vált ebrendészeti hozzájárulás is, amelyet az önkormányzat szed be, és kizárólag állatvédelmi célra fordíthat. „Ennek kapcsán elsősorban attól féltünk, hogy tömegesen teszik utcára a kutyákat és ha megtelnek a menhelyek, elszaporodnak a kényszeraltatások is. A jelek szerint szerencsére nem így lett” – mondta lapunknak Pálinkás Viktória, a Kutya-Segélyszolgálat Közhasznú Alapítvány önkéntese.
A közelmúltban a témában született korábbi rendeleteket is módosították, egyetlen jogszabályban. A változások fokozatosan lépnek életbe, van, ami már augusztustól más elemek jövő januártól, megint mások csak 2016-tól.
A változások döntő többsége a négylábúakat, azon belül is a kutyákat érinti. 2013. január elsejétől tilos az ebek fülvágása, farok kurtítás is csak az állat hét napos koráig engedélyezett, valamint a kutya, macska és görény kölyköket nyolc hetes korukig kötelező az anyjuk mellett tartani. A tartós láncra kötés 2016-tól tilos, de addig is csak szigorú kritériumok mellett lehetséges: kistestű ebet 4 méternél, közepes termetűt 6 méternél, nagytestűt 8 méternél rövidebb eszközzel tilos megkötni, a tartási terület minimális nagysága pedig 10, 15, nagytestű kutya esetén 20 négyzetméter.
Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora szerint a számokban megadott kritériumok talán kissé túlzottak, hiszen az jogszabályban megszabott élettér olykor egy embernek sem adatik meg, a változások irányát mindenképpen üdvözli. „Hozzánk máris érkeznek bejelentések arról, ha egy-egy kutyát túlságosan szűkös helyen tartanak” – mondja.
Nincs visszatartó erő! Jövő januártól minden négy hónapnál idősebb kutyát egyrészt jelenteni kell az önkormányzatnál, másrészt chippel kell jelölni, amelyet egy országos adatbázisban rögzítenek. „Az új előírások betartásával nemcsak könnyebb megtalálni az elveszett ebeket, de az egész állomány átláthatóbbá válik, és remélhetőleg csökken a kóbor és veszett kutyák száma is” – nyilatkozta a Figyelőnek Pallós László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) osztályvezetője. Több városban, például a Komárom-Esztergom megyei Oroszlányon, az eddig bejelentett kutyák esetén az önkormányzat állja a chip-beültetés költségét (3500 forint).
„Nem lehetünk ott minden háztartásban, hogy ellenőrizzünk, a bírságolás egyrészt bejelentés alapján történik, másrészt az állatorvosok például jövőre nem adhatnak oltást olyan kutyának, amelyik nincsen chippel ellátva” – szögezi le Pallós László.
Szilágyi István is üdvözli a változást, ám azt nehezményezi, hogy a szakmai testületek egyelőre nem támogatták azt a felvetésüket, hogy évente egyszer, a szaporodási ciklushoz igazodva az ivartalanítás legyen hatósági áras az év egy hónapjában, próbaképpen.
Módosult az állatvédelmi bírság alapösszege is: ötezerről 15 ezer forintra emelkedett. Jóllehet a büntetés a súlyosbító körülmények miatt akár többszázezer forintra is rúghat, elrettentő ereje vélhetőleg így is csekély. „Ennél még Bosznia-Hercegovinában vagy Szlovéniában is kategóriákkal súlyosabbak a tételek” – fűzi hozzá Pálinkás Viktória.
Állatvédelmi alap – A szakmabeliek örömmel fogadják, hogy már nemcsak a jegyző, hanem a NÉBIH is eljárhat állatkínzás ügyében – hiszen kistelepülés esetében olykor a személyes összefonódás, vagy a rossz szomszédság okán nem tudta súlyán kezelni az ügyeket. Pálinkás Viktória ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az állatkínzás jelenleg nem minősül „eredmény-bűncselekménynek”. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak abban az esetben büntethető, ha a bántalmazás az állat számára maradandó egészségkárosodással vagy halállal járt. Önmagában a kínzás tehát, ha azt követően történetesen összeforr a szándékosan eltört végtag, nem minősül bűntettnek. Ráadásul, mint azt Szilágyi István hangsúlyozza: míg például az Egyesült Államokban 30 nap alatt lezárul egy állatok sérelmére elkövetett büntetőügy, addig itthon sok esetben még mindig éveket kell várni az ítéletre.
A szakember tapasztalata szerint külön gondot jelent, hogy nincs megfelelő számú menhely az állatok számára, így a megkezdett büntetőügyek időtartama alatt nincs hol tartani az állatokat Szilágyi István a szükséges anyagiak előteremtéséhez egy állatvédelmi alap felállítását szorgalmazza. Ebben forrásként lehetne támaszkodni például az állatvédelmi termékdíjra – ezt azok a hirdetők fizetnék, amelyek reklámjaikban állatokat szerepeltetnek. Az alap gondolata egyébiránt nem új keletű: azt hovatovább a rendszerváltás óta forszírozzák az állatvédők. Eleddig sikertelenül. Forrás: Figyelő.hu

Posted on Hozzászólás most!

Szilágyi István állatvédő

Szilágyi istván Megállás nélkül nyomoz és intézkedik. Mentett már kutyát, macskát, mosómedvét, lovat, szarvasmarhát, kígyót, de farkast és barnamedvét is.
Szinte folyamatosan úton van. A legeldugottabb kistelepüléseket is felkeresi, ha állatkínzásról hall. Megállás nélkül nyomoz és intézkedik. Mentett már kutyát, macskát, mosómedvét, lovat, szarvasmarhát, kígyót, de farkast és barnamedvét is. A Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora, ha bajba jutott állatról hall, nem ismer lehetetlent. Otthona is leginkább egy mini állatkertre hasonlít. Hallgasd meg a riportot itt.

Posted on Hozzászólás most!

Fekete farkaskölykök születettek Veresegyházán

A kis ragadozóknak különlegesen sötét színű a bundájuk, ami talán annak köszönhető, hogy felmenőik között egy kanadai vendégfarkas is megtalálható. Kuli Bálint állatgondozó és Szilágyi István a Fehérkereszt Állatvédő Ligától a Mokkában mutatta be a négy kis farkaskölyköt.

Posted on Hozzászólás most!

Több mint ezer állatot mentett meg megalakulása óta az állatvédőrség

Több mint ezer állatot mentett meg egy évvel ezelőtti megalakulása óta az állatvédőrség – közölte Tornóczky Anita, a szervezet kommunikációs vezetője szerdán budapesti sajtótájékoztatón.

Az országban május végére több mint kétezer vizsgázott állatvédőr lesz – mondta Tornócky Anita. A szervezet tevékenységéről szólva közölte: az állatvédőrség részt vesz olyan rendezvényeken, amelyek a felelős állattartásra nevelést célozzák, ezért többször ellátogattak iskolákba és óvodákba. Felhívják továbbá az állattartók figyelmét az ivartalanítás fontosságára. A szervezet télen egy akció keretében hajléktalan embereknek és azok állatainak rendezett gyűjtést, ennek során több állatot beoltottak, ivartalanítottak – tette hozzá Tornócky Anita. Az állatvédőrségről szóló megállapodást tavaly februárban írta alá Urbán Zoltán, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője, Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora és Joó István, a Cerberos Állatvédő Egyesület elnöke.
Az együttműködés fő célja az állatkínzás és a természetkárosítás elleni összehangolt, hatékony fellépés. Az állatvédőrök feladatai között szerepel a felelős állattartásra nevelés, ellátják azokat az állatokat, amelyeket megkínoztak, és együttműködést építenek ki a magánemberek, a jegyzők és a rendőrség között. Joó István a szerdai sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben minden esetben a rendőrséggel együttműködve, hatékonyan tudtak fellépni az állatkínzókkal szemben. Szilágyi István azt mondta, hogy még mindig nem valósult meg “hivatalosan az állatvédők képzése”, s szerinte az állatvédői felügyeleti rendszer nem jól működik. Tahóczki Anita, az ORFK főreferense az együttműködést méltatva arról beszélt, hogy a lefoglalt állatok elhelyezésében nagy segítséget nyújtanak az állatvédők. Forrás: Alternativenergia.hu

Posted on Hozzászólás most!

Összeégett kutyák

4 németjuhász kutya összeégett tetemét találták meg, Verseg határában. Az állatok körülbelül egy évesek lehettek és egy alomból származhattak. Állatvédők szerint a környéken sok a kutyavidal, lehet hogy ezeken a kutyákon gyakoroltatták a harcikutyákat. De az is lehet, hogy egy tenyésző nem tudta eladni a fiatal állatokat ezért szabadult meg tőlük ilyen kegyetlenül. Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga vezetője szállt ki a helyszínre.

Posted on Hozzászólás most!

Brutális állatkínzás, ahogy a karácsonyi halakkal bánunk

Állatvédő szervezetek szerint állatkínzás, ahogy a legtöbb nagyáruházban összezsúfolják és tárolják az eladásra szánt halakat. Az ünnepek előtt az uszonyosok a legtöbb esetben az indokoltnál többet szenvednek, amíg az asztalra kerülnek.
Talán sokaknak eszébe sem jut, de állatkínzás az is, ahogy karácsony előtt és egész évben az áruházakban az eladásra szánt élő halakat tartják – hívja fel a figyelmet Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora, aki hozzátette: karácsony közeledtével számos bejelentés érkezik hozzájuk az áruházi halakkal kapcsolatban.
A fogyasztásra szánt állatok kímélete is kötelező, az élő halakat sem lehet hosszú ideig szárazon tartani, és az állatvédő liga szerint az sem fogadható el, hogy a halat élve tegyék zacskóba és adják át a vevőnek. Így mire a vásárló hazaér, a hal kínlódva fullad meg.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület az élő halak kereskedelme kapcsán keresett és sajnos szinte mindenhol talált is visszásságokat. A tömött akváriumok zavaros vizeiben nem ritka az erőtlenül döglődő ponty, amit, ha kihalásznak a vízből, még élve bezacskóznak a szakszerűtlen – állatkínzó – eladók.
Egy korábbi kutatására hivatkozva a Fehérkereszt Állatvédő Liga is azt állítja: az alkalmazottak általában nem is tudják, van-e az üzletüknek belső szabályzata arra, hogy a halat milyen állapotában – élve vagy leölve – lehet a vásárló szatyrába tenni. Próbavásárlásaikon tapasztalták, hogy minden esetben átadták a halat élve.
A jó minőségű halétel alapja lenne az egészséges körülmények között táplált és kihalászott élő hal – állítják az Orpheus állatvédői. A helyben termelt halnál biztosan silányabb minőségű az import állat, hiszen a hosszasabb szállítás és a kereskedelmi folyamatok az állatokban több stresszt, betegségeket, pusztulást is okozhatnak. Az állatvédelmi szempontból korrekt kereskedelmi egység eladója az élő halat zsigerelés és csomagolás előtt szakszerűen – elektromos sokkolóval vagy ütőfával – le kellene ölnie. Csomagolni a nagyboltokban a szabályok értelmében már elpusztított állapotban lehetne. Az Orpheus Állatvédő Egyesülethez is rendszeresen érkeznek lakossági panaszok a halosztályokon tapasztalható áldatlan állapotokról.
A hal a karácsony hagyományos étele szent este, és az ünnepi ebédek asztalán is előkelő helyet foglal el. Alacsony koleszterin szintje, és teljes fehérjetartalma miatt is hasznos, egészséges tápláléka az embernek. Nem mindegy azonban, hogy honnan és milyen minőségű hal kerül az asztalra. Az állatok védelmével, azok jobb tartásával az élelmiszerek minősége javulhat, ezáltal egészségesek maradhatnak az ételek fogyasztói, azaz az ember – hangsúlyozzák az állatvédők. Forrás: Stop.hu

Posted on Hozzászólás most!

Csak nálunk nem tilos az állatpornó

Jöhet az ebadó: a hatezer – veszélyes kutyák után húszezer – forintos éves taksát az önkormányzatok vethetik ki. Ám az állatvédők máris új módosítást sürgetnek, ezúttal az állatpornó ellen.
Húszezerig terjedő éves ebadó beszedésére jogosította fel az önkormányzatokat a kormány, igaz: ennyit csak a veszélyesnek ítélt kutyák gazdáinak kell fizetni, a többinél hatezret szabhatnak ki. Mentességet kapnak a vakvezető, a rendőr-, a szolgálati ebek, az ivartalanítottak és a menhelyi, valamint az örökbe fogadott csahosok is. A megkérdezett önkormányzatok csak fontolgatják a lehetőséget.
– Fel kell mérni, mennyibe kerül a beszedése, azt is, hány kutyát raknának ki, hogy elkerüljék a fizetést – tájékoztatta lapunkat Kovács Raymund, a XVI. kerület alpolgármestere.
Az ivartalanított kutyák után nem kell fizetni, de az állatvédők kifogásolják, hogy a műtétek díja nem hatósági áras.
– Akad klinika, ahol harmincnyolcezerért ivartalanítanak, egy utcával odébb tízezerért – figyelmeztet Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. A liga máris újabb törvénymódosítást sürget:
– Az unióban csak nálunk nem tilos az állatpornó. Az ilyen fajtalankodás tiltásáért gyűjtünk aláírásokat. De az ebek leláncolását is tiltani kellene.
A szakértő egyetért. – A ragadozók kerülik a konfliktust, de ha nem tudnak lelépni egy kellemetlen helyzetből, azonnal támadnak – állítja az állatpszichológus. – Ezért agresszív a megkötött kutya.

Posted on Hozzászólás most!

A kereskedelmet befolyásolják a radikális állatvédők akciói

A Tollszövetség elnöke az állatvédelemmel egyetért, a radikális állatvédő szervezetek módszereit azonban kifogásolja.
Négy Mancs osztrák székhelyű szervezet már többször hallatott magáról, hol a ketreces tojótyúk tartás, hol a töméses libahízlalás, máskor pedig a nagyüzemi nyúltartás magyarországi gyakorlatát bíráló akcióikkal. A módszerük, hogy a nagy átlagtól messze rosszabb tartásmódot képviselő telepeken készített felvételeiket hatásos zenével és szöveggel egészítik ki, majd azt a nyugat-európai bulvármédiában hozzák nyilvánosságra – lehetőleg azokban az országokban, ahová az adott termékből a legtöbb magyar eredetű kerül. Nem a termelőkre vagy a morálisan érzékeny emberekre hatnak, hanem a kereskedelemre. Egy-egy akciójuk kis híján romba döntötte már a hazai májas libatermelést vagy a nyúltenyésztést – ezek az ágazatok máig sem heverték ki a támadásokat.
A Négy Mancs nemrégiben magyar és lengyel libatelepeket járt be azt kutatva, hogy ott vajon tépnek-e libatollat. Marcus Miller, a szervezet vezetője a Kihívás című műsorban elmondta, már több mint két és fél éve ellenőrzik a magyar lúdtelepeket, s arra kíváncsiak, hogy folyik-e tolltépés. Marcus Miller hozzátette, tapasztalata szerint a magyar gazdák jó része maga is ellenzi a tolltépést.
Baradács László, a Tollszövetség elnöke kiemelte, nem az állatvédelemmel, hanem a módszerekkel kapcsolatban vannak kifogásaik. A Négy Mancs és a hozzá hasonló szervezetek nem mérik fel tevékenységük társadalmi hatásait, például azt, hogy a mostani, tolltépést kritizáló akciójuk tízezer magyar család megélhetését fenyegeti. A magyar toll a világ egyik legjobb minőségű áruja, tette hozzá Baradács László, de míg a kilencvenes években 3500-4000 tonna tollat termelt Magyarország, ma csupán 180-200 tonna a termelés, s a drasztikus csökkenésnek nem kis mértékben a termelés kritikája az oka.
Szilágyi István, a Fehér Kereszt Állatvédő Liga kurátora szerint a Négy Mancs pozitív hangvételű kommunikációja most arról szól, hogy ők tanították meg a magyar termelőknek, hogyan kell gazdasági haszonállatokat tartani, s megnevelték a hazai agráriumot. Szilágyi István elengedhetetlennek tartja, hogy az állatvédelem úgy végezze tevékenységét, hogy felméri tettei súlyát és következményeit.

Posted on Hozzászólás most!

A vérengzés után felbolydult a falka: újabb farkaskölyök maradt árván

Május 7-én két fokozottan védett európai szürkefarkast lőttek agyon a Veresegyházi Farkas- és Medvefarmon. Az állatokat fényes nappal végezték ki az ismeretlen elkövetők. A falka felbolydult, immár három kölyköt taszított el magától az anyja.
Már rendbenlévőnek tünt a helyzet, de újabb kölyköt lökött el magától az anyja abban a farkasfalkában, melynek két vezérállatát nemrégiben agyonlőtték Veresegyházi Farkas- és Medvefarmon. Eddig két, mostantól pedig már három kölyök maradt árván, így Maugliról, Piciről és Kiskicsiről Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora gondoskodik.
Kivégezték a farkasokat – A menhelyen élő, szelíd, fokozottan védett farkasok közül kettőt ilőttek ki május 7-én. A gondozók késő délután fedezték fel a két elpusztult fiatal hím tetemét, nem messze a kerítéstől. Egyiküket fekve másikukat futva érhette a lövés. A “vadász” valószínűleg látogatóként ment be a parkba és hangtompítóval felszerelt fegyverével adhatta le a lövést, hisz azt fényes nappal senki sem hallotta.
– Megdöbbentő volt a látvány, hogy két egészséges felnőtt állat egymástól kis távolságra fekszik holtan. Harcra, verekedésre utaló jelek nem voltak. A farkas falkában a belső viták nem járnak halálos következménnyel, főleg nem ilyen körülmények között élő, “szocializált” farkasok között. Ezek az állatok ismerték az embereket, bizalommal voltak feléjük, megszokták az emberek jelenlétét – áll a Fehérkeresz Állatvédő Liga közleményében. Mint írják, A farkasok szigorú belső szabályok közt élnek, de az nem képzelhető el, hogy két felnőtt hím állat egymástól nem messze kimúlna. Ráadásul most van az utódnevelési időszak, ilyenkor inkább összefogás jellemzi az állatokat, nem pedig harc. A tragédia következtében felborult a falka sorrendje, az állatok összezavarodtak – hívják fel a figyelmet.
A farkas 1993 óta védett, 2001 óta fokozottan védett fajnak számít Magyarországon, nem lőhető, eszmei értéke 250 ezer forint. Az elkövetők kézrekerítésére 200 ezer forintot adtak össze a farkasok segítői: Kun Bálint a farm igazgatója, valamint Szilágyi István a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. Forrás: Nol.hu