Posted on Hozzászólás most!

A PETA legújabb célpontja: Rihanna és Lady Gaga

A PETA mindig is híres volt arról, hogy szereti nyilvánosan ostorozni azokat a sztárokat, akik valamilyen formában sértik nézeteiket. Legújabb célpontjuk Lady Gaga és Rihanna, akik állatbőrből és szőrméből készült holmikban mutatkoztak nem rég, ezért az állatvédő szervezet kíméletlenül rájuk szállt.

Rihanna azzal húzta ki a gyufát az aktivistáknál, hogy csütörtökön kígyóbőr csizmában lépett utcára Londonban. Hogy mi ezzel a gond? A PETA szóvivője elárulta:
Rihannának valószínűleg fogalma sincs róla, hogy mi történik azokkal a kígyókkal, akiket azért ölnek meg, hogy lábbeli készüljön belőlük: gyakran fához szögelik és élve megnyúzzák őket!
Hüllőbőrt viselni rettenetes és szívtelen dolog, ráadásul csak ront az amúgy is rossz megjelenésén. Lady Gagával ahelyett, hogy a tehetségüket hangsúlyoznák, annyira feltűnési viszketegségben szenvednek, hogy az embernek komolyan el kell gondolkodnia, vajon látják-e, hogy mindenki rajtuk röhög?
Lady Gagával kapcsolatban kicsit bonyolultabb a helyzet, mivel őt nem régiben még az egekig magasztalta a csoport, miután a sztár annak idején az Elle DeGeneres show-ban kijelentette, hogy irtózik a szőrmétől és sosem lesz hajlandó ilyesmit hordani. Ehhez képest a múlt hónapban többször is láthattuk ilyen ruhadarabokban, ami nem kis felháborodást okozott az állatvédők köreiben.
Ezek alapján a fotók alapján, amiken róka és nyúlszőrmét viselsz, úgy tűnik, mintha amnéziád lenne. Mi történt? A stylistjaid azt állítják, hogy mű, vagy csak simán képmutató vagy? – hangzik a “kedves” üzenet a PETA alelnökétől a szervezet honlapján.
Nos, az még nem derült ki, valódi vagy csupán műszőrmét aggatott-e magára botrányhősünk, de tekintve régebbi kijelentését, illene tartania magát az elveihez – írja a Neon.

Posted on Hozzászólás most!

Állatokat mészárolnak le a foci EB miatt!

Horrorisztikus fotók és videók jelentek meg az interneten azóta, hogy Ukrajnában elhatározták: megtisztítják a közterületeket a kóbor kutyáktól a 2012-es labdarúgó EB-re.
A hatóságok kutyák és macskák ezreinek begyűjtését rendelték el Ukrajnában, hogy az utcák tisztának tűnjenek, mikor megérkeznek a külföldi csapatok és szurkolók. Vizsgálatok azonban megállapították, hogy a kóbor állatoknak nem keresnek új gazdát: lelövik, vagy megmérgezik őket. Bundájukból kucsma és kabát, csontjaikból állati takarmány készül az állatvédők állítása szerint.
Egyedül Kijevben, a fővárosban csak húszezer kóbor állatot mészároltak le az elmúlt évben a szakemberek szerint – írja a The Sun. Donyeckben pedig külön pénzt kapnak a kutyabefogók, minden eltüntetett kóbor állat után.
A német állatvédelmi szakértők által feltárt bizonyítékok Európa-szerte sokkolták az állatbarátokat és a focirajongókat.
Ukrajna társrendezője az EB-nek. Korábban a kijevi vezetés azt mondta, véget vetnek a kóbor állatok lemészárlásának. Judith Pein, a PETA nevű állatvédő szervezet németországi csoportjának munkatársa szerint valójában semmi nem változott.
– Egy egyébként is kegyetlen eljárásról van szó, de hogy mindezt a futball nevében teszik, különösen felháborító – mondta Judith Pein. Az ezeken az úgynevezett „menhelyeken” dolgozó emberek azt mondták nekünk, hogy a leölt kutyák öreg, beteg állatok voltak. Ez azonban nem igaz: kölykök is voltak ott – állítja az állatvédő.

– Ezek a gyilkosságok közvetlenül kapcsolódnak a 2012-es EB-hez Ukrajnában, ahol most a kutyamészárlás jövedelmező üzletágnak számít – tette hozzá Judith Pein. Forrás: The Sun, Boycott, Bombahír.

Az Origó.hu hírportál Egy év alatt 20 ezer állatot öltek meg Kijevben a foci-Eb miatt című cikkében taglalja a szörnyűséget: A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) állatvédő szervezet szerint az elmúlt egy évben 20 ezer kóbor állatot öltek meg Kijevben a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság miatt. Az Eb-re készülő Ukrajnában a kedvezőbb városkép miatt rendelték el, hogy az utcákon kóbórló állatokat gyűjtsék össze, de az állatvédők szerint nem menhelyeken helyezték el őket, hanem legtöbbjüket lelőtték vagy megmérgezték. Ezt igazolják a sokkoló képek, amelyet az angol lap, a Sun közölt, és kutyák tetemei láthatóak rajta.
Az állatvédők becslése szerint az ukrán fővárosban, Kijevben az elmúlt évben 20 ezer állatot ölhettek meg. A város vezetése novemberben azt mondta, több állat nem esik áldozatul az utcák megtisztításának, de Judith Pein, a PETA német munkatársa szerint ennek ellenére folytatódott az öldöklés.

– Normál esetben is elfogadhatatlan, ha valaki megöl egy állatot, de az, hogy ezt a futball miatt csinálják, az iszonyú. A menhelyként beállított sintértelepeken azt mondták, csak az öreg és a beteg kutyákat vitték oda, de kölyköket is megöltek – idézte Peint a Sun. A PETA brit szóvivője azt mondta, ezek az esetek egyenesen a foci-Eb-hez kapcsolódnak, és az állatok leölése nyereséges üzletnek számít Ukrajnában.
2012. 03. 28. A kép amin a vérző fejű kutya a kölykeivel illusztráció! A Szerk.

Posted on Hozzászólás most!

Szőrmét árusítani tilos!

Semmiféle állati irhából, szőrméből készült terméket nem lehet többé árusítani Nyugat-Hollywoodban.
Erről a héten döntött a helyi önkormányzat. A városi tanács által megszavazott rendelkezést örömmel üdvözölte a Fur Free West Hollywood mozgalom, amely a boltok állatbőr- és állatszőr-mentesítését tűzte zászlajára.
Scott Samson, a kampány szóvivője hangsúlyozta, hogy a döntés előtt konzultációt folytattak a helyi kereskedőkkel – számolt be a Huffingtonpost.com.
Nyugat-Hollywood közismerten állatbarát hely: többek között nem engedik a macskák karmainak eltávolítását, a háziállatok pedig formálisan “társ” státust kaptak “oltalmazóiknak” kinevezett gazdáik mellett.

Posted on Hozzászólás most!

Ördög Nóra szőrmekucsmája


Szőrmekucsma helyett végre egy divatos frizurával jelent meg Ördög Nóra az X-Faktor színpadán. Az énekesek az ötödik döntőben díjnyertes előadók díjnyertes dalait adták elő.
Ördög Nóra beköszönése után a múlt heti X-Faktor adásán viselt kucsmájáról kezdett el beszélni, ugyanis megkeresték őt az állatvédők, hogy hogyan mert egy igazi szőrmesapkát viselni a tehetségkutató döntőjében. Nagy port kavart Nóri szőrös fejfedője, aki csak magyarázkodott az egy héttel ezelőtti esemény után, de a szőrme eredetét mégsem tudtuk meg tőle – írja a Life.hu

Posted on Hozzászólás most!

Élve nyúzzák meg az állatokat – sokkoló videó

Megkínozzák az állatokat, majd bőrüket hamis luxuscikkekhez használják fel. Nemrég szivárgott ki egy videó, mely a nyestkutyákkal való kegyetlenkedést mutatja be egy kínai telepen. Az állatokat fájdalomcsillapítás, altatás nélkül nyúzzák meg. Később sem végeznek velük, egész egyszerűen hagyják őket – néha napokon át – elvérezni.
A nyestkutyák bőrét minőségi, ausztrál birkabőrként árulják, és a UGG divatcég termékeinek silány másolatához használják fel. Egy eredeti UGG csizma ára elérheti akár a hetvenezer forintot is, de napjainkban majdhogynem 40 különböző cég használja jogtalanul a márkanevet.
– A termékekről egyszerűen eltávolítják a „made in China” feliratot és „made in Australia”-ra cserélik” – nyilatkozta Lena McDonald, a UGG cég igazgatója. Az állatok védelmére eddig még egyetlen jogszabály sem született.  A videó itt

Posted on Hozzászólás most!

Jennifer Lopezt az állatvédők támadják

A PETA tagjai szerint Jennifer Lopez arrogáns és elutasító viselkedést mutat.
A szeptemberi Vanity Fair hasábjain jelent meg az a fotó Jennifer Lopezről, amelyen csupán egy bunda takarja meztelen testét.
Mióta a kép napvilágot látott, az állatvédők erősen bírálni kezdték JLót, hiszen az újságban lévő „kabát” sarki róka szőréből készült.
“Arrogáns és elutasító viselkedés ez az állatok kínzásával szemben. J.Lónak nagy a felelőssége, hiszen közszereplő, és befolyásolja az embereket” – adott hangot nemtetszésének a PETA egyik tagja, Dan Mathews.
Az énekesnő egyelőre nem reagált az őt ért támadásokra. A vele készült interjúban sem ejtett egyetlen szót sem a viselt bundáról, válásáról viszont annál többet árult el a magazinnak.

Posted on Hozzászólás most!

Tyúk, avagy a tojás – ALF, avagy az állatkínzás

A 60as években alakult egy csoport “Hunt Saboteurs Association” néven Angliában. Tagjai női aktivisták, kik ellenezték a vadászatot. A puska és az állat közé álltak, ezáltal saját emberi jogaikkal felhatalmazták az állatokat.
A 70es évek elején a Hunt Saboteurs Association-ből Band of Mercy lett. Ez a szervezet már nem csupán a vadászatra fókuszált, hanem mindenféle állat kizsákmányolása ellen fellépett. Első nagy akciójuk a Hoechst vegyipari vállalat egy állatkísérleti laboratóriuma ellen irányult. A lángok elnyelték az épületet, mielőtt azt felépítették volna.
Két aktivista, Ronnie Lee és Cliff Goodman letartóztatásával a Band Of Mercy 1974 végén feloszlott. Ronnie Lee elszántságát még 2 év börtön sem tudta megtörni s pár egykori Band Of Mercy aktivistával megalapította az Animal Liberation Front-ot, az állatok kizsákmányolása elleni harc folytatására. Számos állatkísérleti laborban történt tűzeset követte a mozgalom megalakulását s egyre nőtt az ALF által felvállalt akciók száma, melyek már az angol határon is túljutottak: Franciaországban, Hollandiában, Kanadában és Ausztráliában szabadítottak ki állatokat kísérleti laborokból és “állatgyárakból”.
Az ALF 1984-ben könyvelhette el az addigi legnagyobb sikerét, amikor a Pennsylvaniai Egyetem állatkísérleti laborjaiba törtek be. Tönkretették a viviszektorok eszközeit, fontos dokumentumokat, videófilmeket találtak. Az az emberi kegyetlenség, melyet a felvételeken láttak, felülmúlta minden képzeletüket.
A képsorokon vidáman nevetgélő alakok, kik áldozataikon kacagnak, viccelődnek. Miután a PETA nyilvánosságra hozta ezeket a videófelvételeket, a kísérleti labort bezárták – örökre.
A siker után pihenés helyett további küzdelem folytatódott világszerte, melynek középpontja a viviszekció (élveboncolás) és a szőrmeipar volt. Egy említésre méltó példa – mely az ALF hatékonyságát igen csak bizonyítja – a tucsoni Arizona Egyetem kísérleti laboratóriumának a kirablása: az aktivisták 1200 állatot szabadítottak ki és óriási gazdasági kárt okoztak. 1990-től 1000 akciót vállaltak fel, bár ez csupán töredéke a valóságnak. Az Egyesült Államok Igazságügyi és Agrár Minisztériumának jelentése szerint, az ALF csak az Államokban 137.000.000 $ “kárt” okozott.

Posted on Hozzászólás most!

Kutya a fazékban igen, bunda a kifutón nem!

Ázsia legnagyobb divatbemutatóján az állatvédők tiltakozása miatt nem mutathatja be szőrméből készült alkotásait a Fendi divatház, amely értetlenül áll a szöuli szervezők döntése előtt.
A szőrmemunkáiról híres olasz vállalat több hónapon át készült arra a jövő hónap elejére tervezett divatbemutatóra, amely Ázsia legrangosabb show-jaként mutatta volna be a Fendi 2011-es őszi és téli kollekcióját.
A dél-koreai fővárosban a Han folyón egy mesterséges szigetre tervezett eseményt az állatvédők nagyszabású tiltakozó akciókkal kívánják megzavarni akkor, ha a kifutókról nem tűnnek el a valódi szőrméből készült ruhadarabok és kiegészítők.
Arról nem szól a híradás, vajon a tiltakozók az európai gyomor számára igencsak különleges, de Dél-Koreában rendkívül közkedvelt kutyahús fogyasztása tekintetében is hasonlóan következetes állatvédőként viselkednek-e?

Posted on 3 hozzászólás

3 legyilkolt ezüstróka leste Medveczky dekoltázsát

Igazi dívaként érkezett meg egy szépségverseny zsűrielnökeként Medveczky Ilona, aki a dekoltázsával mindenkit lenyűgözött. Ópiumos kölnivel, s három rókából varrt boával készült az estére.
Szombaton este megválasztották a Miss és a Mr. Winter Face cím nyerteseit a budapesti Moulin Rouge-ban. A zsűri elnöke hazánk legismertebb dívája, az egyes hírek szerint 69 éves Medveczky Ilona volt, akit állva, vastapssal köszöntöttek érkezésekor.
A gyönyörű, hófehér, mélyen dekoltált estélyiben pompázó Ilonát körberajongták a férfiak, még Hujber Feri is hosszú perceken át szóval tartotta, csakúgy, mint Hajas László. Ilona az eredményhirdetést megelőzően a szabad ég alatt szedte rendbe a sminkjét, ahol arról is mesélt nekünk, mivel tette különlegessé a viseletét.
– Ezt a stólaszerű szőrmét magam készítettem néhány éve. Három rókát és egy boát varrtam össze – mutatta büszkén kiegészítőjét. – Az illat pedig, amit ezúttal választottam, az egyik kedvencem: Egyiptomban vásároltam, a férfiak állítólag beindulnak tőle. Ópiumos készítmény – tette hozzá aprókat fújva az aranyszínű apró üvegből a nyakára s dekoltázsára.
Ilonát – aki egy dívához méltó hatalmas luxusautóval távozott – még a járókelők is megtapsolták az utcán. Nem tudták, hogy a nyakában nem műszőrme van. Külföldön egyetlen sztár sem kozkáztatja meg, hogy valódi szőrmét viseljen.

Posted on Hozzászólás most!

Szőrme

A rókatenyészetben az állatokra és a körülményekre kevésbé emlékszem, a szagra viszont nagyon is! Csípős volt és orrfacsaró, amelyet azóta csak néhányszor éreztem az állatkertben. Mióta divatöntudatra ébredtem, az él a fejemben, hogy a szőrme tabu. A bunda szóról is a vörös festékkel leöntött szőrmekabát képe ugrik be először, vagy Szörnyella de Frász, nem pedig valami régen vágyott luxus-ruhadarab. 2010 telén viszont a szőrme ismét kötelező elem: díszítőelemként virít a ruhákon, a csizmákon, kesztyűk és táskák készülnek belőle, és csak a gyártók a megmondhatói, hogy mikor használnak valódi szőrt. Egyes feltevések szerint egyre gyakrabban és nem véletlenül. A szőrme nélkül ugyanis a divatipar még mindig válságban lenne. Állítólag.
Szőr hátán szőrme: A 2011-es őszi-téli szezon egyik legnagyobb slágere a szőrme. A Chanelnél, az Armaninál, a Guccinál, Giambatista Valli-nál és a Dolce & Gabbana kifutóin ugyanúgy. Ami viszont még furcsább, a tervezők a 2011-es tavaszi-nyári szezonban sem mondtak le róla. És ahogy lenni szokott a divat körforgásában, először a sztárok csábulnak el egy-egy tervezői bunda láttán – gyakran azok, akik magukat vegánnak és állatvédőnek titulálják. Ahogy a fast fashion cégek a nagy tervezőket, úgy mi a sztárokat másoljuk. Ennek egyenes következménye, hogy 2010 telén az utcára lépve mindenhol szőrbe botlunk, aminek csak egy része mű.
Nem így volt ez néhány évvel ezelőtt, amikor a szőrme kifejezetten tabunak számított – teljesen mindegy volt, hogy valódiról vagy műről beszélünk. Ma a világon a prémes állat tenyésztése 98%-ban négy fajra alapszik: ezek a nerc, kékróka, ezüstróka és a csincsilla – olvasható a Magyar Szőrmeipari Szövetség honlapján. Innen azt is megtudjuk, hogy a prémes állatok tenyésztése körülbelül száz évvel ezelőtt kezdődött és ma már a tenyésztett prémállatok teljesen más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint vadon élő fajtársaik – többek között vastagabb a bundájuk és sokkal nagyobbak.
Az állatvédők a nyolcvanas évek elejétől egyre több országban és egyre erőteljesebben léptek fel. A hangjuk elért a divatra érzékeny fogyasztókig is, akik rákaptak a szőrmeellenességre, így minden összecsengett ahhoz, hogy a szőrme ne csak kimenjen a divatból, hanem viselése tabuvá váljon. Emiatt például Németországban a nyolcvanas évek elején 170 szőrmefarmból csupán 30 folytatta tovább a prémállatok tenyésztését. Mindez annak ellenére történt, hogy 1987-től kezdődően komoly kutatások zajlanak az állatok jólétét illetően.
Életmentő bunda: Bár a nagy tervezők hatalmas bundákat, jetilábhoz hasonló csizmákat is a modellekre álmodnak, a legtöbb minimális állatszeretettel megáldott embernek valószínűleg kifogása lenne, egy-egy ilyen gigantikus darab ellen. És nem feltétlenül az ára miatt. Ez az ellenállás sokakban csökken akkor, ha csak egy gallérról, zsebfedőről, kézelőről, sapkáról vagy kesztyűről van szó. Csak megjegyzésképpen: az európai szőrmegazdálkodás négymilliárdos bevételének majdnem a fele pont ezeknek az apró részletekből vagy kiegészítőkből származik. A szőrme jó üzlet a divatvilág számára, hiszen elég egy kis darab belőle és máris duplájára emelhetik a kereskedők az adott ruhadarab árát annak ellenére, hogy a tényleges értéke csupán tíz százalékkal nőtt. Egyes szakértők szerint a textilipar még ma is a padlón lenne, ha nem jött volna az utóbbi két évben divatba a szőrme. Ebben viszont a prémtenyészetekből származó szőr melletti kampánynak volt nagy szerepe, hiszen a PETA-tüntetéseken nevelkedett fogyasztók ellenállását le kellett gyűrni valahogy.
Győzd meg a fogyasztót! A szőrmetermelők szerint az állattenyésztés jó esetben nem egyenlő az állatkínzással, ahogy az állatvédelem sem ugyanaz, mint a szőrmeellenesség. Hogy a szőrme nem a vadonban, a gyanútlanul éldegélő állatokról származik, hanem a kifejezetten erre a célra tenyésztett prémfajoktól. Az Európai Unióban a szőrmetermelőknek szigorú szabályokat kell betartaniuk. Az itt tenyésztett jószágokat viszont minőségi körülmények között tartják. Erről több kampányvideót is közzétettek, hogy mindenki lássa, vitaminokban gazdag eledel, tiszta körülmények között élnek ezek az állatok. Csupán arról nem beszél senki, vajon mennyire váltak ezek a vadállatok a generációk során ketreckompatibilis lényekké, amelyekben nincsenek meg a nagy területet, a vándorlást, a vadont igénylő gének. Amelyek nem kattannak meg a szűk élettérben vegetálástól vagy válnak nemzőképtelenné – már ha egyáltalán megérik azt a kort. És arról sem, hogy mi lesz a rengeteg tetemmel, és mennyire fölösleges csak és kizárólag csak a szőréért legyilkolni ennyi állatot.
Egy darab természetesség? Vannak, akik már megengedőbbek a szőrmével kapcsolatban. Ők az állattenyésztéssel nyert prémet mereven elutasítják, a vadgazdálkodás égisze alatt, a túlszaporodást megakadályozó vadászat során kilőtt rókábunda ellen viszont nem emelnek kifogást. Ez annak a trendnek a része, amelyik Friendly Fur néven azt az elméletet támogatja, mely szerint szőrmét is tudatosan szabad venni, tehát csak a túlszaporodás és a betegségek elleni vadászatból származó állati prémet lehet tiszta lelkiismerettel viselni. Na, erre viszont a PETA és az állatvédelmisek mondják azt, hogy hülyeség. Szerintük ugyanis a túlszaporodást a rókák majd maguk megoldják, illetve a betegségek ellen másképp is fel lehet lépni, nem muszáj egyből puskát ragadni. A PETA keze elég sok helyre elér, hiszen vannak olyan országok, ahol sikerült a szőrmefarmokat betiltaniuk. Nem így Kínában vagy Oroszországban. A legtöbb valódi szőrme innen érkezik a textiliparba, amely örömmel használja fel a műszőrménél lényegesen olcsóbb valódi szőrmét. Ráadásul Kínában jelenleg semmilyen állatvédelmi törvény nem létezik, ennek köszönhető, hogy büntetlenül mészárolhatnak le akár kutyákat vagy macskákat. Ezeket aztán mondjuki nyúlszőrként adják tovább.
Ezek után nehezen veszi be az ember gyomra, hogy vannak, akik azzal kampányolnak, hogy a szőrme természetes. Igen, lehet, hogy az volt. Az őskorban. Ma már azt sem tudjuk, honnan érkezik. Azt sem tudjuk, milyen. Azt viszont nagyon is tudjuk, hogy a valódi szőrmét különböző kémiai anyagokkal kell kikészíteni, a műszőrme előállítása pedig szintén környezetszennyező. Forrás Cotcot