Posted on Hozzászólás most!

Állatvédelemre és környezetvédelemre tanít a JimJam TV

A JimJam televízió a játszva tanulás jegyében olyan alapvető kérdésekkel ismerteti meg a kisgyermekeket, mint az állatvédelem. A csatorna Percy, a parkőr című sorozata az állatokról való gondoskodást, az állatok szeretetét és az emberek és állatok kapcsolatának kölcsönösségét mutatja be a kicsiknek. A műsor azt az örök igazságot tartja szem előtt, hogy bizonyos dolgokat, így az állatok védelmének fontosságát is, már kora gyermekkorban meg kell ismerni.

A 21. században a számos egyéb társadalmi feszültség mellett az állatok védelme háttérbe szorul. Pedig egy komoly problémáról van szó, a bűnügyi statisztikák tanúsága szerint évi több száz feljelentés érkezik a rendőrséghez. 2009-ben ez a szám 965, míg 2010-ben 1158 volt. Vádemelés pedig csak az esetek alig egyharmadában történik. Kovács Mária a Fauna Alapítvány aktivistája azonban úgy véli ez csak a jéghegy csúcsa: „A hatóságoknak sok esetben nincs kapacitása eljárást indítani. Ráadásul az esetek nagy hányadában nem is történik feljelentés.”
A szakértő szerint az állatvédelemre való nevelést már kora gyermekkorban el kell kezdeni, és ehhez a családi minta nyújtja a legjobb hátteret. „Ahol a családban van kutya és jól bánnak vele, ott a gyermek megtanulja ezt, és az állatok szeretetén keresztül másokkal is toleránsabb, empatikusabb lesz”, véli a Fauna aktivistája. Dr. Király Péter, a REX Kutyaotthon Alapítvány alapítója hozzátette: „Hisszük, hogy a helyes állatvédelmi szemlélet, valamint a természettudatos magatartás megismertetése és elterjesztése nem csupán az állatok és élő környezetünk javát szolgálja, hanem a társadalomra is jó hatással van.”
A Fauna munkatársa szerint: „A gyermekek hozzáállása az állatokhoz eredendően pozitív, nem félnek tőlük, nem bántják őket. De egy kisgyerek rendkívül fogékony, ezért ezt az attitűdöt könnyen ki lehet nevelni belőlük.”
Persze a szülők mellett az iskoláknak is nagy felelőssége van ebben a kérdésben. Fontos lenne az állandó állat és természetvédelmi oktatás, a természetjárás. Ebben egyébként a hazánkban működő számos állatvédelmi szervezet is segítséget tud nyújtani, melyek kész tanrenddel, kidolgozott programokkal rendelkeznek. De rengeteg állatvédelemmel foglalkozó programot is szerveznek, ahol sok mindent elsajátíthatnak a gyermekek játékos keretek között.
A Rex Kutyaotthon Alapítvány is aktívan részt vesz a felelős állattartási kultúra és a helyes állat- és természetvédelmi szemlélet kialakításában. Az általuk működtetett Állatsziget az év minden napján izgalmas programokkal várja a kedves látogatókat Újpesten, és egész évben ingyenesen látogatható.
Eközben pedig az olyan televíziós műsorok, mint a JimJam rajzfilmje, a Percy, a parkőr is sokat tesznek a szemléletformálásért. Így kicsik és nagyok egyaránt közelebb kerülhetnek az állatokhoz, és megérthetik milyen fontos, hogy mindannyian tegyünk a védelmükért.
A JimJam csatorna: A JimJam csatornán sugárzott műsorok az 1–6 éves óvodás korosztálynak és szüleiknek szólnak. A csatorna 2006-os indulása óta már több mint 50 országban, 10 nyelven szerepel a műsorszolgáltatók kínálatában.
A JimJam programjai közt szereplő mesék kreativitásra, játékra ösztönöznek, és inspiráló környezetet teremtenek a kisgyermekek számára. A programok teljesen erőszakmentesek és fejlesztik a kicsik emocionális, tanulási és szociális készségeit. A csatorna kínálatában olyan népszerű gyermekműsorok bukkannak fel, mint a Thomas és barátai™; a Bob, a mester™; a Barney és barátai™; az Angelina Balerina™ és a Sam, a tűzoltó™.
A JimJam a Chello Zone piacvezető nemzetközi műsorszolgáltató és a gyermekműsorokat készítő HIT Entertainment vállalat közös vállalkozása. További információk a JimJam weboldalán olvashatók: www.jimjam.tv

Posted on Hozzászólás most!

Kártékony állat ellen jó a magyar celeb

Az elkeseredett dél-somogyi gazda talk show-val és celebekkel riogatja éjszakánként a vadakat.
Tévéadással és celebekkel riasztja a borzokat egy csokonyavisontai gazda. Akciója hatott; a kereskedelmi tévék megmentették Papp László csemege kukoricáját. A dél-somogyi kertekben zajló folyamat persze egyáltalán nem ilyen vicces: a falun élők többsége ugyanis mára feladta: ma már inkább nem műveli földjét, nem tart állatot, mert képtelen megvédeni a négylábú és kétlábú kártevőktől.
– Kiölték az emberből a föld szeretetét; a termény szabad prédája lett mára vaddisznónak, szarvasnak, borznak, s amit a négylábúak meghagynak, azt viszik a két lábon járók – mondják keserűen dél-somogyi gazdák. – Nem hogy kultúrnövényt, de még erdőt sem érdemes ma már telepíteni. A csokonyavisontai Papp László is mindent megpróbált, hogy megvédje a terményét. – Körbekerítettem a kertem – szögesdrót, vasúti talpfák – de amikor száz szarvas megindul, ez meg se kottyan nekik – mondja. – Saját szememmel láttam: néhány állat megsérült ugyan, de pillanatok alatt szétszedték a kerítést.
Csemege kukoricájára a borzok vetettek szemet. Éjszakát virrasztott szomszédjával felváltva, hogy elriassza az állatokat. Kevés sikerrel. – Egyetlen éjszaka 256 fej kukoricámat törték le – mondja. – Okos állatok, jeleznek egymásnak. Válogatósak is: csak akkor jönnek, ha már tejes a szem. Már majdnem feladtam, aztán megérkezett a nagy ötlet. Tévét és rádiót állítottam a kukoricásba, és a fények-hangok végre hatottak.
A gazda azóta is minden este kitalicskázza az öreg Colorstart, vezetékestől, antennástól a veteménybe. Azt mondja, ő is tudja, hogy ezzel csupán csatát nyert. A háborúban a gazdák vesztésre állnak. Az erdőket bekerítik, a szántóföldeket villanypásztor védi, a vad pedig arra indul, ahol táplálékhoz jut, azaz a falu felé.
– Az ember dolgozik, aztán amire beérik, más élvezi – mondja a gazda. – A szőlőmmel én is így jártam. A végén kivágtam az egészet, a földet műveletlenül hagytam. A szőlőhegyre régen a csősz be sem engedett idegent, ma bárki szabadon jöhet-mehet. Abban a dűlőben, ahol a mienk is van, valaha 120 gazda művelte a szőlőjét. Mára hárman maradtak.
– A falu mindig egyet jelentett a gazdálkodással. Ehhez képest, ha az ember ma végig megy a hátsó udvarok mentén, összedőlt disznóólakat és istállókat, műveletlen földeket lát mindenütt. Még az olyan nagyközségben is, mint a mienk – mondja a szintén csokonyavisontai Laki Dezső. – A négylábú és kétlábú tolvajokkal szemben nincs menekvés, tehetetlenek vagyunk. Elment az emberek kedve az egésztől. Olyan területek parlagosodtak el mára, amelyek korábban mindig művelve voltak.