Posted on Hozzászólás most!

Michael Palin

A régi vicc szerint a teve olyan ló, amelyet egy bizottság tervezett, ám szerintem ez nem igazán tisztességes a tevékkel szemben. Inkább olyanok, mintha egymással versengő egyetemi kutatócsoportok tervezték volna őket, s az egyes csoportok a teve különböző részeire kaptak volna kutatási ösztöndíjat. Technológiai szemszögből ugyanis a teve sokkal érdekesebb állat a lónál; az viszont igaz, hogy egészében véve ráfért volna egy koordináló kéz munkája.

Posted on Hozzászólás most!

Tevecsikó született a Veszprémben

Tevecsikó született a veszprémi állatkertben. A másfél napos kis teve születése után szinte azonnal lábra is állt, és járni kezdett. Anyja, Fatime már másodszor ellett az állatkertben. Három hónappal ezelőtt is született egy teve, őt a gondozója nevelte eddig, mert az anyja nem fogadta be. Most próbálják visszaszoktatni a családjához.

Posted on Hozzászólás most!

A nő, akinek dzsungelnyi állat őrzi az álmát

El tudják képzelni, hogy házőrző gyanánt egy oroszlánt tartsanak otthonukban? Henriett nemcsak, hogy elképzelte, de rögtön hármat is berendelt az állatok királyából, akikkel kezdetben még az ágyát is megosztotta. Állataira ő maga főz, legnagyobb házikedvencei a fojtókígyó, a teve, és Lajos, a mosómedve.
Vajon mi visz arra egy egyedülálló, fiatal nőt, hogy műkörmökkel az ujjain, teljes sminkben vadállatokat gondozzon, sőt velük együtt éljen?
Gyöngyösön jártunk, Barczai Henrietta otthonában, amely egyben saját állatkertje is. Van ott minden, csak győzze az ember: Micike az albínó szamár, teve, láma, emu és bivaly, kígyó, majom, és Lajos, a mosómedve. A ház ékességei azonban vitathatatlanul az oroszlánok, köztük is a hím, akivel kölyök korában a házigazda még együtt is aludt.

Posted on Hozzászólás most!

Szegedről Nyíregyházára vittek két teve kancát

Kis tevéket szeretne az állatkert ennek érdekében vitték a teve kancákat Kalifához. A tavalyi évben a Miskolci Állatkert tevecsődöre, Kalifa látogatott el a Nyíregyházi Állatpark tevekancáihoz, most hozzánk érkezett “látogatóba” két kanca, Szegedről. A Szegedi Vadaspark tevecsődöre ugyanis még túl fiatal ahhoz, hogy utódokat nemzzen, ezért a szegedi kollégák úgy döntöttek, hogy a két kancájukat elhozzák Kalifához, aki már bizonyítottan képes az utódnemzésre. Mivel a tevék párzási időszaka a tél végi-kora tavaszi időszakra esik, ezért most vált esedékessé, hogy a szegedi tevelányok Miskolcra utazzanak. Így aztán kedden megérkezett Kalifához Kata, a négyéves, csütörtökön pedig Góbi, az ötéves tevekanca. A kifutóba kerülve rögtön kölcsönös érdeklődést mutattak egymás iránt az új jövevények és a mi tevéink. A kétpúpú tevék szaporodásbiológiájára az „indukált ovuláció” jelensége jellemző, amely azt jelenti, hogy a nőstény fogamzóképességét a csődör jelenléte váltja ki. Ezt követően mintegy 13 hónapos vemhesség után jön világra a tevecsikó. Így reményeink szerint jövő tavasszal nem csak a Miskolci Állatkertben, hanem a Szegedi Vadasparkban is megszülethetnek majd Kalifa utódai – tudatja az állatkert közleménye. Forrás: mainap.hu

Posted on Hozzászólás most!

Feleségre gyűjtenek Gézának a dromedárnak

Magányos a pécsi állatkert egypúpú tevéje. A négy éves csődörnek feleséget keresnek, de az egypúpúak hiánycikknek számítanak, ezért roppant drágák. Pécsi diákok azonban most gyűjtést rendeztek egy kancáért.
A pécsi állatkert négy éves fél tonnás egypúpú tevéje ugyan jól érzi magát ezer négyzetméteres kifutójában, ahová néhány éve megérkezett a vajdasági Palics állatkertjéből. Csakhogy hiányzik az életéből a szerelem. Csakhogy egy nőstény dromedár beszerzése nagyon költséges feladat, ezért a Szent Mór iskola és a pécsi egyetem diákjai gyűjtést szerveztek Géza kiházasítása érdekében: az állatkert lakóiról készített képeiket árverezik el. Összesen 100 kép kerül majd kalapács alá. Ez azonban sajnos egycsapásra nem oldja meg Géza magányát.
– Nem csak a pénz hiányzik, ma Európában kifejezetten nehéz dromedárt találni, a piacon nagyon kevés a menyasszonyjelölt – magyarázza sajnálkozva a Borsnak az állatkert igazgatója, Szatyor Miklós, aki úgy tudja, Spanyolországban most lenne egy eladó tevelány, de nagyjából háromezer eurót kérnének érte, és ebben az árban még nincs benne a szállítás sem. – Ha sikerülne beszerezni egy nőstényt, akkor az utódlás borítékolható lenne, a dromedár ugyanis állatkerti körülmények között is rendkívül szapora állat – állítja az intézmény vezetője. Nem csoda, a dromedár egyébként is a legszívósabb a tevék között: mázsás terhet egy nap alatt akár hatvan kilométerre is képes elvinni, míg kétpúpú ázsiai rokona csak ötven kilométert, azt is csak éjszaka hűvösben képes megtenni a sivatagban.
Nyugati félteke tevéje – A dromedár leginkább Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, India, és Ausztrália száraz és sivatagos területein él. Majdnem 13 millió példányuk él világszerte, de – néhány kivételével – nem élvezik a vadonban eltöltött szabadságát, ugyanis többségük háziasított. Tenyésztik a tejéért, a húsáért, a szőréért és teherszállítónak is. Teljesen alkalmazkodtak a sivatagi élethez: hosszú ideig kibírják ennivaló és víz nélkül, a hátukon található púpban zsír formájában tápanyagot raktároznak. Orrukat, fülüket pedig le tudják zárni, így védekeznek a homokviharok ellen. Forrás: Borsonline.hu

Posted on Hozzászólás most!

Állati mítoszok amikben hittünk

Nehéz szembesülni a ténnyel, hogy anyukánk vagy kedvenc óvónénink bizony csúnyán átvert bennünket. Egy gyereknek valahol éppen most mesélnek el egy érdekes „tényt”, amit sok évvel ezelőtt valószínűleg egy buta rajzfilmből jegyzett meg a mesélő. Ezeket a történeteket sokszor nem is a lelkes, de annál kevésbé informált szülőktől, hanem egyenesen tanároktól lehet hallani, akik ugyanúgy elhitték a történetet, majd megspórolták azt a három másodpercet, amit egy Google keresésre kellett volna fordítani – nagymamák esetében az utóbbit elnézzük.
A madár – Most gondolj vissza a gyermekkorodra, amikor valakivel elmentél sétálni egy parkba vagy erdőbe. Eljön az alkalom, amikor életedben először látsz élő madárfiókát és mint minden gyerek, te is odaszaladsz, hogy felvedd, megvizsgáld, megszagold, megnyaldosd, vagy valami más olyat csinálj vele, amit a kisgyerekek szoktak. A kísérő azonnal rád kiált: „Nehogy felvedd, mert rajta marad a szagod, és akkor nem fogja többé szeretni az anyukája, elhagyja és meghal.”
A legtöbb gyermek kegyetlen lény, amíg a társadalmi normák nem rögzülnek, de egy madárfióka szándékos meggyilkolására keveseket visz rá a lélek, így marad a parkban heverő fél köbméter vadgesztenye szájba tömködése.
Valószínűleg sok olyan ember van, aki még életében nem fogott kézbe eleven madarat – tekintve, hogy amikor már tudnak repülni, elég nehéz megsimogatni őket – pedig ennek nem kellene így lennie.
A madarak döntő többsége sokkal inkább hagyatkozik a látásra és a hallásra, mint a szaglásra. Még ha észre is venné a borzalmas és visszataszító gyermekbőr-bűzt, akkor sem érdekelné, ugyanúgy nevelné tovább fiókáját, legfeljebb a legközelebbi esőben kicsit megáztatná, ha nagyon zavarja a szag.
A giliszta – Most képzeljük el, hogy a ház vagy az óvoda kertjének azon a részén vagyunk, ahol már valamilyen indokból kiirtottuk a füvet és életünknek még abban a szakaszában járunk, amikor áhított karrierünk egy foglalkozás, melynek fő eszköze az ásó.
Ha nem bibliai szárazság közepén vagyunk, akkor jó eséllyel találkozunk földigilisztával, amit valamiért már sokkal elfogadottabb dolog fogdosni, a madarakat. Itt nem aggódunk az esetleges árván maradó kis giliszták miatt, és gondolkodás nélkül lecsapunk a ásó élével, hogy kettévágjuk az állatot. Aztán a szánk tátva marad, amikor látjuk, hogy a megcsonkított giliszta mindkét része tovább ficánkol. Ekkor megjelenik mellettünk egy felnőtt, aki közli, hogy ha félbevágjuk a gilisztát, akkor kettő lesz belőle.
Elmesélik a történetet a gyík farkáról és azt, hogy a gilisztarészek majd szépen visszanövesztik az elveszített felet, és vidáman élnek tovább. A következő lépéshez vegyünk egy élő tehenet, fűrészeljük ketté és várjuk meg, amíg elkészül a két új tehén.
Ó, ugyan. A tehén sokkal komplexebb élőlény, elvégre gerinces, meg minden. A giliszta pedig gyűrűsféreg. Annak is van idegrendszere, keringése, emésztése, és ahogy a tehén nem tud új fejet növeszteni, úgy a giliszta sem. Ha így lenne, akkor nagy valószínűséggel a giliszták vérszomjas alienekként robbantanák szét az őket megevő állatok hasát és borítanák el a földet.
A téves hiedelem kialakulásában közrejátszik az, hogy mint sok más faj, a giliszta is képes regenerálódni, így ha egy picit lecsippentünk a farokrészből, az valóban nagy eséllyel visszanő, de amikor ketté – érdeklődőbb gyermek esetén több darabba – vágjuk, akkor a megfigyelhető mozgás valójában az állat haláltusája közben testében szaladgáló utolsó idegrángások sorozata.
Ugyanez a jelenség megfigyelhető csirkék és emberek esetében is. Utóbbival akkor foglalkoztak sokat, amikor a francia forradalom alatt naponta több alkalommal lehetett külön látni egy embert saját fejétől.
A nyúl és az egér – Térjünk vissza egy picit a jelenbe és írjuk be a Google képkeresőjébe, hogy „nyúl rajz”. A kiadott képek jelentős százalékában a nyuszik valamilyen módon egy répa környezetében vannak. Ha megkérdezünk valakit, hogy mit eszik egy nyúl, nagy valószínűséggel kapjuk azt a választ, hogy répát, pedig – ahogy a nyúlgondozással foglalkozó weboldalak többsége figyelmeztet is: ha nyuszinkat répaalapú diétán tartjuk, akkor elpusztul.
A nyulak rendes tápláléka a széna, a fű, a levél. Gyümölcsöket és répát kizárólag desszertként fogyaszt. Csak répát etetni egy nyúllal olyan, mintha egy gyereknek kizárólag gumicukrot adnánk enni.
A másik gyakori tévedés, hogy az egerek a sajtot szeretik. Ami azt illeti, kevés visszataszítóbb dolog van az egerek számára, mint egy ízletes, érett sajt, ugyanis az egereknek olyan erős szaglásuk van, hogy ha eléjük dugunk egy darab pálpusztait, valószínűleg elolvad az agyuk és kifolyik a fülükön. Az egerek ideális tápláléka a gabonafélék és a gyümölcsök.
A széles körben elterjedt gyilkos nyúldiéta egy igen vicces dologra vezethető vissza. A ’30-as években igazi kultuszfilmnek számított az Egyesült Államokban az Ez történt egy éjszaka című film, melynek főszereplője, Clark Gable az egyik jelenet alkalmával egy répát csámcsogva beszélt partneréhez. A kor másik jelentős mozgóképalkotásának, a Tapsi Hapsi rajzfilmek készítőinek annyira megtetszett a jelenet, hogy az egyik epizódban megrajzolták, ahogy Tapsi úgy eszi a répát mint Gable. Ezt persze akkor mindenki értette, hiszen a filmek olyan felismerhetőek voltak, mintha most a Shrek figurái játszanák el a belassított-lövöldözős (bullet time) részeket a Mátrixból. Az egész ötlet mindenkinek tetszett, így onnantól kezdve Tapsi Hapsi répával tömte magát, a Bolondos Dallamok bejárta a világot, és 75 évvel később nyulak serege pusztul el répatúladagolásban.
Az egerek esete már nem ilyen egyszerű. Az egyik, talán leghihetőbb elképzelés szerint (erre vonatkozólag nem folytattak komoly kutatásokat, de logikusnak tűnik a dolog) a századok során az egereknek muszáj volt ráfanyalodniuk a sajtra, ugyanis a gabonát üvegben tartották, a húsokat besózták és fellógatták, gyümölcs nem mindig volt, így választhattak, hogy a spájzban lévő gusztustalan sajtot viszik be a kis félkör alakú bejáratukon, vagy éhen pusztulnak.
A teve – Ennyi elég is volt a jelenből, utazzunk vissza az óvodába. Amikor először mutattak neked tevét a mesekönyvben, nyilván két dolgot tanítottak meg: a tevének púpja van, és a sivatagban él, mert sokáig bírja víz nélkül. Ennél a pontnál történhetett meg az, hogy a tevét ritkán látott tanerő vagy szülő segítségül hívta a józan paraszti eszet és hozzátette, hogy a teve a púpjában tárolja a vizet. Ez is azon logikus hiedelmek közé tartozik, amit a szomszéd is, meg annak a szomszédja is tud, tehát biztosan így van.
És nem így van. A tevék púpjukban zsírt raktároznak, melyet a hosszú sivatagi utakra egyfajta energiatartalékként visznek magukkal, hiszen sivatagban ételből sincs kifejezetten sok.
„Igen, de a zsírban is van valamennyi víz nem?” – gondolná az ember fia, és igaza is van. Valóban, az elégetett zsírból visszaszivárog valamennyi az állat szervezetébe, de ez korántsem ér fel egy jófajta ivással. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy egy megtermett és szomjas teve 135 liter víz elfogyasztására képes mindössze 13 perc alatt.
A titok nyitja a teve testhőmérsékletében és keringésében keresendő. A sivatag lova sokkal tovább képes testét hűvösen tartani, és vérnyomása sem esik le a testsúlycsökkenés hatására, így sokkal később szárad ki, mint mondjuk az ember.
A mítosz eredetéhez egészen a római korig kell visszamenni, ahol a neves és elismert filozófus-természettudós, Caius Plinius Caecilius feltételezte, hogy a tevéknek két gyomruk van – míg az egyikben az ételt, a másikban vizet tárolnak. Neki persze ezt mindenki elhitte anélkül, hogy megnézték volna. A helyzeten azok a későbbi mendemondák sem segítettek, miszerint az arabok veszély esetén felvágják tevéiket, így vízhez is, ételhez is hozzájutnak a sivatagban. Ez utóbbi egyébként részben igaz, hiszen a félig emésztett trutyival teli tevegyomorból valóban lehet egy kis vizet kiszűrni, de ezt csak a legvégső esetben teszik, amikor a vizelet már elfogyott.
A bika – A legtöbb embernek a spanyol kultúráról a bikaviadalok jutnak eszébe (reménykedem benne, hogy olvasóinknak Salvador Dalí vagy García Lorca neve is beugrik). Ha pedig látunk egy bikát, az első dolog amit teszünk, hogy megnézzük, nincs-e rajtunk valami piros, hiszen minden képen, amit valaha láttunk a hatalmas állattal küzdő torreádorokról, ott van a nagy vörös lepel. Félelmünk alaptalan, ugyanis a bikák teljesen színvakok.
Amin viszont nagyon felhúzzák magukat, az a lengetett vászon hangja. Ha önvizsgálatot tartunk és belegondolunk a helyzetbe, egy idő után minket is nagyon idegesítene, főleg, ha egy hosszabb éheztetés után bezavarnának minket az arénába, ahol állandóan ezt kellene hallgatnunk.
A zavar oka valószínűleg az, hogy kevesen láttunk még élő bikaviadalt. Az esemény három részből áll, melyből az első kettőben a capotenak nevezett lepel sárga felével a végletekig felidegesítik a szerencsétlen állatot, majd a harmadik részben már annak piros oldalával jelzik, hogy itt várható az akció. Addigra viszont a bika felől lehetne a lepel hupilila vagy szivárványszínű is apró csillámokkal, már csak az érdekli, hogy a földbe tiporja a matadort. Forrás: Kultúrpart.hu
Az egész emberszag teória két dologra vezethető vissza: az egyik, hogy ha még meg is sérült volna a fióka – ami az esetek döntő többségében nem úgy van – akkor sem tudná egy átlagos hétéves és kedves anyukája rendbe hozni, ugyanis a madárnevelés bonyolult és összetett feladat, így ha a hideg talajról el is visszük a fiókát, kicsivel később biztos elpusztul. A másik, hogy ha már mi sem foghattunk madarat, akkor a gyerek se tegye, meg különben is mindenféle bacilusok, visszataszító, pihe-puha tollacskák, pfujj. Mivel a kisgyereknek ezt elmagyarázni olyan sikerrel lehet, mint egy tintahalat megtanítani az angol vécé használatára, egyszerűbb azt mondani: „ha hozzányúlsz, meghal, és a te apró lelkeden fog száradni a halála.”

Posted on Hozzászólás most!

Teve a csomagtartóban – állatkínzás

Míg Romániában a lovakkal bánnak igencsak cudarul, addig máshol a tevék szenvednek az emberi kegyetlenség miatt. Az interneten nemrégiben megjelent egy felvétel, melyen egy arab szó szerint autója csomagtartójába tuszkol egy tevét.
Az férfi először belelöki az állatot a szűk térbe fittyet hányva annak fájdalmas bőgésére, majd a kilógó végtagjait is betuszkolja a csomagtartóba. A manőver végén pedig lecsukja a csomagtartó tetejét, melyben egy hatalmas teve fekszik hétrét hajtva.

Posted on Hozzászólás most!

Villanykorbácsos csalók az arab teveversenyeken

Robotzsokékba épített elektromos sokkolókkal próbálta manipulálni az arab tevefuttatások végeredményét egy alvilági csoport, amely tevetulajdonosoknak árulta a láthatatlan villanykorbácsokat. Az ügyet leleplező rendőrség szerint a távirányítású eszközökkel megsértették az állatvédelmi törvényeket és az arab hagyományokat is.
Egy egész sportágat rendíthet meg az a kiterjedt csalássorozat, amelyet a napokban leplezett le a dubaji rendőrség az arab országokban népszerű teveversenyeken. A rendőrök kiderítették, hogy néhány csaló rejtett elektromos sokkolókkal ösztökélte gyorsabb futásra a versenyeken indított állatokat, és így állatkínzással manipulálta a versenyek kimenetelét az öböl menti arab országokban – írja a brit Telegraph.
Az Arab-öböl környékén elterjedt tevefuttatásokon hagyományosan gyerekek hajtották a tevéket, de az ő helyüket az utóbbi időben biztonsági okokból apró robotzsokék vették át. A dubaji rendőrség szerint egy üzleti csoport olyan elektromos sokkolót fejlesztett ki, amely ezekbe a robotokba beépítve láthatatlanul, elektromos ütésekkel korbácsolta az állatokat. A titkos villanykorbácsot a csoport mintegy 5000 fontos (1,6 millió forint) áron kínálta a régióban a tevetulajdonosoknak.
A sokkolót távirányítóval lehetett aktiválni, így a tulajdonos a verseny közben gombnyomással, távolról korbácsolhatta tevéjét. “Ez nemcsak embertelen, de az állatvédelmi törvényeket is sérti, és ellenkezik a hagyományainkkal” – közölte az ügyet felgöngyölítő rendőrség vezetője, Kalill Ibrahim al-Manszuri dandártábornok.
A kiterjedt csalássorozat háttere egyelőre még nem állt össze teljesen: annyit lehet tudni, hogy a sokkolót egy meg nem nevezett ázsiai országból érkező csoport árulta, akiket két férfi vezetett. A rendőrség fülest kapott a csalásról, ezért egyik fedett ügynökük felvette a kapcsolatot a csoporttal, és jelezte, hogy szeretne villanykorbácsot venni. Amikor a két összekötő leszállította az árut, a rendőrség letartóztatta a férfiakat. A két gyanúsított beismerő vallomást tett. Forrás: Origo

Posted on Hozzászólás most!

A legcukibb állatok toplistája gyerekszemmel

A CafeTV stábja a Fővárosi Állatkertben járt. Arra voltunk kíváncsiak, mely állatokat kedvelik a legjobban a gyerekek, s közben az is kiderült, hogyan reagálnak az állatok arra, ha mikrofon és kamera közelébe kerülnek. Vörösbegy, ló, kutya, cica, teve, víziló, zsiráf, zebra és még sok-sok állat került arra a listára, melyet a Fővárosi Állatkert legfiatalabb látogatóinak segítségével készítettünk. Videónkból kiderül, milyen állatok szerepelnek a gyerkőcök toplistáján!

Posted on Hozzászólás most!

Teherautót loptak tigrissel

Nem tudtak mit kezdeni lopott tigrisükkel a kanadai autótolvajok. Egy bengáli tigrissel és két tevével a rakterében loptak el egy pótkocsis teherautót Kanadában. A rendőrök négy nappal később találták meg az ellopott állatokat, amelyekkel a tolvajok valószínűleg nem tudtak mit kezdeni, így a lopott járművel együtt hátrahagyták.
Napokig keresett több száz kanadai rendőr egy bengáli tigrist és két tevét, amelyek egy ellopott a teherautóval együtt tűntek el egy motel parkolójából pénteken. A hatóságokat egy névtelen telefonhívás segítette a lopott jármű megtalálásában: a teherautóra kedden a lopás helyszínétől nem messze, egy kis faluban találtak rá a rendőrök.
A rendőrök szerint a tolvajok nem sejtették, mi van a teherautó pótkocsijában, és mikor szembesültek vele, nem tudtak mit kezdeni a zsákmánnyal, és inkább kocsistól megszabadultak tőle. A jármű két állatkerti alkalmazotthoz tartozott, akik egy cirkuszi bemutatót követően a pótkocsis teherautót az állatokkal együtt egy motel parkolójában hagyták.
A tolvajok láthatóan jól bántak az állatokkal, amelyek épségben megúszták a kalandot, és visszatérhettek otthonukba, a Bowmanville-i állatkertbe – mondta el a quebeci rendőrség szóvivője.