Posted on Hozzászólás most!

Fehér tigrisek Nyíregyházán

Három új fehér tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba. Így már öten vannak, de még nem egy helyen. A gondozók egyelőre rácson keresztül szokatják a tigriseket egymáshoz. Ha most összeengednék őket, biztosan összeverekednének. Később viszont egy falkát alkotnak majd. A fehér tigris egyébként nem albínó, hanem a tigris egyik alfaja.

A fehér tigris a tigris fehér színváltozata, vagyis nem taxon. A természetben igen ritkán fordul elő, mivel feltűnő színe miatt a fehér egyedek túlélési képessége kisebb, mint normál színezetű fajtársainak.
A fehér tigrisek nem albínó tigrisek. Kék szemük és rózsaszín orruk van, bundájuk krémesen fehér, amit csokoládészínű csíkok tarkítanak. Hosszuk körülbelül 3 méter, súlyuk hozzávetőlegesen 180–285 kg (400-569 font). Bundájuk ritkább, mint a szibériai tigrisé, a homokszín erőteljesebb, a csíkok sötétebbek. A színüket egy velük született szokatlan génnek köszönhetik. Megfigyeltek már olyan bengáli tigrist, melyeknek bundája csak részben volt fehér.
A fehér tigris jó úszó, de nagyon gyengén mászik, és a futása is lassú. A normál színezetű tigrisekhez képest a fehér tigrisek nagyobbak már születésükkor és felnőtt korban is.Ez előnyt jelenthet a vadonban, annak ellenére, hogy feltűnő a színük.

Posted on Hozzászólás most!

Világhírűek lettek a nyíregyházi szibériai tigrisek

Egy magyar hobbifotós, Barócsi Diána örökítette meg a hónap elején a nagymacskák „násztáncát”, a kép azóta bejárta a világsajtót: mintha a Tigris és a Sárkány című filmnek a jelenete volna az a felvétel. Az állatok két lábon a levegőbe ugorva, mancsukat széttárva látszólag birkózáshoz készülődnek. A brit Telegraph és a The Sun lapok is a híres Tigris és Sárkány című kínai film harci jeleneteihez hasonlította a képet.
– Több mint fél órát álltunk a tigrisek kifutója előtt. Már pont indultunk is volna tovább, amikor hirtelen meghallottuk, hogy fújnak egymásra. A következő pillanatban szinte menydörgésszerű robbanásként elkezdtek morogni, majd egymással szemben felugrottak a levegőbe. Alig pár pillanatig tartott az egész, még szerencse, hogy a kezemben volt a fényképezőgép – mesélte Diána. Forrás: Blikk.

Posted on Hozzászólás most!

Szerzetes maffia: védett állatokkal kereskednek

A védett állatok közé tartozó tigrisek kereskedelmére maffiahálózat szakosodott, amelynek szálai a thaiföldi tigristemplom szerzeteseihez vezetnek. Földünkön napjainkban csupán háromezer tigris él szabadon. Ha a jelenlegi mértékben csökken a számuk, úgy pár évtized múlva végleg eltűnhetnek. Vlagyimir Putyin 2010-ben csúcsértekezletet hívott össze Szentpéterváron, amelyen a jelenlévő tizenhárom ország képviselői elfogadtak egy közös mentési tervet. A találkozón a két legnagyobb ország Kína és Oroszország még egy közös védelmi övezet felállításáról is döntött, az Amur térségében. Ennek ellenére a helyzet máig nem javult szinte semmit.

Lélekátvitel és kereskedelmi célú vadászat – A klímaváltozás miatt a tigrisek egyre szűkülő élettere mellett, kereskedelmi célú, illegális vadászatuk is egyre inkább fejtörést okoz az állatvédőknek. Ráadásul egyetlen állatra sincs nagyobb kereslet, mint rájuk. Drága a bundájuk, a húsuk és a csontjaik is. A mancsaikat, a karmaikat, a bajuszszőrüket, a fogaikat és a péniszeiket, pedig még az aranynál is drágábban mérik. Ez azért lehetséges, mert a távol-keleti gondolatvilág fontos jelképének tekintik a tigrist, és azt vallják, hogy aki tigrisből készült termékeket fogyaszt, az részesül a ragadozó erejéből.
A Geo magazin legfrissebb számában számol be oknyomozó újságírójának, Anke Sparmannak a kutatásáról, aki vállalva a veszélyes küldetést, a tigrismaffia nyomába eredt. Útját a Bangkoktól százhatvan kilométerre található tigristemplomban kezdte. A buddhista szerzetesek temploma turisztikai látványosságnak sem utolsó, hiszen a templomkertben szabadon kószáló és heverésző tigrisek láthatóak, amelyeket az odaérkező vendégek nem csak fényképezhetnek, de meg is simogathatnak, a kisebb tigriseket pedig akár cumisüvegből is etethetik.
Phra Acharn, a templom apátja szerint a vadmacskáik szelídsége a lélekátvitellel magyarázható. A kölyköket háromhetes korukban választják el az anyjuktól, hogy mihamarabb megszokják az embereket. Enni csak főtt húst adnak neki, az apát szerint azért, nehogy rákapjanak a vérre. Achram hangsúlyozza: „A tigriseket a faj fennmaradása érdekében tenyésztjük, később visszaengedjük őket a természetbe.” A riporternek az apát ezen elszólása tűnt fel legelőször, hiszen eddig egyetlen kísérlet sem támasztja alá állítását. Ugyanis egy cumisüveg segítségével felnevelt vadállat soha nem lesz képes szabadon élni. A vadonban is kizárólag azt csinálnák, amit addig tanultak, vagyis az emberektől próbálnának meg ételt koldulni.
Szerzetesek rohangáltak adóvevővel – Ha viszont nem igaz az apát állítása, akkor mi történhet a tigrisekkel, amikor elkerülnek a templomból? A szálak a Thaifölddel szomszédos a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba vezetnek. Egy határ közeli, hatalmas kerítéssel körülvett farmnál a Geo oknyomozójának az ott őrködő férfiak elárulják, hogy az általuk őrzött kétszáz tigris többsége a tigristemplomból került hozzájuk. A farmról pedig rövid időn belül eladják a nagymacskákat kínai „kereskedőknek”.
Ezt támasztja alá még egy, 2008-ban napvilágot látott, és azóta sem kivizsgált beszámoló, az ausztráliai Sybelle Foxroftól, aki diplomamunkájának megírása végett utazott a tigristemplomba. Ott azonban olyan nyomokra bukkant, amire álmában sem gondolt. A templom szerzeteseit nem egy este látta adóvevőkkel felszerelkezve, idegesen rohangászni, és amikor rákérdezett arra , hogy mi történt, miért ez a nagy kapkodás, nem kapott választ.
Viszont az ilyen esték után mindig eltűnt egy-egy tigris a templomból. Foxroft mindaddig nem hit még annak sem, amit látott, míg egy alkalommal nem bukkant rá egy adásvételi szerződésre, amit a templom apátja és a laoszi tigrisfarm tulajdonosa írt alá. A dolgozatát író egyetemista azonban hiába fénymásolta le a dokumentumot, a hatóságok még a további vizsgálódáshoz sem találták elég bizonyítéknak.
A Geo magazin riportere amikor a tigristemplom egyik gondozójával szóba elegyedett, és Laoszról kezdte kérdezni csupán annyit mondott: „Mi itt nem veszünk, nem árulunk.” Az újságíró még arról is beszámol, hogy egy Bangkok környéki állatkertben tigrisbébiket kínáltak neki megvételre, darabját 3600 euróért. Az eladó pedig úgy kínálta áruját, hogy az egészséges, hiszen egyenesen a tigristemplomból való.
A hatóságok tehetetlenek – Az illegális vadkereskedelemmel foglalkozó Interpol Wildife Crime Working Group vezetője Peter Müller szerint a védett fajokkal kapcsolatos bűnözést ellenőrzésekkel kordában lehetne tartani. Viszont Thaiföldön és Laoszban ellenőrzés alig van, így a lebukás veszélye elenyésző. Az irányítók legtöbbször ismertek a hatóság előtt, de tetten érni csak nagyon-nagyon ritkán tudják őket. Ráadásul a védett fajok elleni vétség csak része a cselekménynek. Ehhez társul még a csalás, a korrupció és az adócsalás. Így hónapokig eltart a bizonyítási eljárás, ami alapján az államügyész vádat emel, amit Müller tapasztalata szerint egy jó ügyvéd egy-kettőre lesöpör az asztalról – írja a Mindennapi.hu

Posted on Hozzászólás most!

Terv a tigrisek megmentésére

Az állatállomány növekedését célzó, 2022-ig tartó globális program elfogadásával, a cél érdekében teendő közös erőfeszítésekről szóló nyilatkozat aláírásával és Leonardo DiCaprio filmszínész megjelenésével ért véget szerdára virradó éjszaka Szentpéterváron a tigrisek állományának megőrzéséről rendezett nemzetközi fórum.
Azok az országok, ahol még élnek tigrisek a szabad természetben, 2022-re, a kínai naptár szerinti következő Tigris évére meg akarják kettőzni az állományt – közölte James Leape, a WWF vezérigazgatója. Hangsúlyozta: még soha nem vitatták meg egy kiveszőben lévő állatfajta sorsát ilyen magas szinten.
A résztvevők a következő öt évet az állomány stabilizálására akarják fordítani, s ha a most elfogadott globális program sikerrel jár, reményeik szerint 2022-re a maihoz képest kétszer annyi – mintegy hat-hét ezer – tigris él majd a Földön. Erre a feladatra a Világbank és azok az államok, ahol tigrisek élnek, 350 millió dollárt terveznek költeni, továbbá mindazt, ami jótékony adományokból befolyik.
A terv sikerében sokan kételkednek: a legborúlátóbb becslések szerint 2022-re teljesen kipusztulhat a fajta, valamivel derűlátóbb feltételezések szerint még 20-30 évig élnek tigrisek a Földön.
Száz éve még 25 ország területén élt mintegy százezer tigris a szabad természetben, de ma már csupán 13 országban él összesen legfeljebb 3500 egyed.
A WWF indiai szervezetének igazgatója merésznek nevezte a terveket, és felhívta a figyelmet arra, hogy a tigrisek szerveivel való kereskedelemről máig nincs nemzetközi egyezmény. Márpedig számos ázsiai országban, legelsősorban Kínában máig hisznek a tigrisfogak és más szervek gyógyító erejében. Indiában él egyébként a legtöbb tigris a szabad természetben: 1947-ben még mintegy 40 ezerre becsülték az állományt, a kilencvenes évekre 3500-ra esett vissza és jelenleg másfél ezernél is kevesebb egyedet tesz ki.
Oroszországban biztató a tigrisek helyzete: az állomány gyors tempóban csökkent még a XX. század első felében is, de a második világháború után betiltották vadászatukat, később pedig nemzeti stratégiát dolgoztak ki, s az állomány a hivatalos adatok szerint azóta megtízszereződött, ma mintegy 450 egyedből áll, és stabil. A tervek szerint 2020-ra számuk félszázra nő, s az ország e célra 45 millió dollárt költ.
Szakértők azonban rámutatnak: öt éve nem volt átfogó számlálás, és hogy a tilalmak, az egyre súlyosabb bírságok és az orvvadászokra vadászó brigádok ellenére vadásznak tigrisekre, főleg mert Kínában 50 ezer dollárt is megadnak egy lelőtt állatért. Így könnyen lehet, hogy már csak 400 egyedet, vagy kevesebbet tesz ki az állomány – mondják, és tényleges börtönbüntetés bevezetését követelik.
Szinte minden érintett országban zsugorodik azonban a tigrisek élőhelye, egyre kevesebb az erdő, az állatoknak nincs hol élni és nincs kellő mennyiségű táplálék.
A fórum és a résztvevők tiszteletére rendezett koncert befejezte után Vlagyimir Putyin orosz kormányfő találkozott Leonardo DiCaprio amerikai filmszínésszel, aki a WWF vezetőségi tagjaként egymillió dollárt adományozott a tigrisek védelmére. Megvitatták a fajta helyzetét, majd Putyin a repülőútjáról kérdezgette a színészt, ugyanis a gépnek, amelyen utazott, kigyulladt az egyik hajtóműve. DiCaprio azt is elmondta: félig orosz, az egyik ágon nagyszülei oroszok voltak, és nem is felejtették el a nyelvet soha.

Posted on Hozzászólás most!

Védik a tigriseket a orvvadászoktól

Tigrisvédelmi zónát hoz létre Oroszország és Kína a két ország határvidékén. A megállapodás célja, hogy megakadályozzák a szibériai tigris teljes kihalását.
A közös határon átnyúló övezetet a kínai Jilin tartomány, és az oroszországi Primorszkij Kraj térségében hozzák létre – adta hírül hétfőn a China Daily napilap. A körzetben a tigriseken kívül más veszélyeztetett fajok is élnek, mint például a távol-keleti leopárd. A projekt fontos célja az orvvadászat elleni küzdelem, amelynek fontosságára a környéken élők figyelmét is szeretnék felhívni a szakemberek.

A becslések szerint már csak 500 szibériai tigris él szabadon, közülük 20 a határ kínai oldalán portyázik. A nagymacskák számának drasztikus csökkenése az orvvadászat mellett az élőhelyük, illetve zsákmányállataik csökkenésének tulajdonítható. Kínában csak 1993-ban tiltották be a tigrisekből készített cikkek nemzetközi kereskedelmét, de a vadászat és a csempészet továbbra is komoly kihívás elé állítja a kínai hatóságokat.