Posted on Hozzászólás most!

Civilnapló: Felelősségérzettel az állatok iránt

Nem túlzás azt mondani: a nyilvánossággal és szakértelemmel párosuló, korszerű, mélyen humánus állatvédelem kecskeméti születése, kiteljesülése Tőzsér Juditnak, a Gong Rádió alapító-igazgatójának a nevéhez kötődik Kecskeméten. Ő volt az, aki felismerte, hogy a civil szervező erő – ha párosul a média lelkesítő, mozgósító lehetőségeivel – rövid időn belül társadalmi üggyé válhat. Tőzsér Judit munkájának köszönhetően építő, nevelő és védő mozgalom született a hírös városban. Két sikeres szervezet születésénél is bábáskodott. 2003-ban ő szorgalmazta a Mentsvár Alapítvány létrehozását. 2009-ben alakult meg az általa megálmodott Menhely az Állatokért Alapítvány, amely azóta országos visszhangot kiváltó kezdeményezések elindítója lett.
Az önkormányzattal megkötött közhasznúsági szerződés alapján, 2010-től ennek a szervezetnek a dolgozói látják el az ebrendészeti feladatokat Kecskemét közigazgatási területén. Sajnos egyre több kicsapott, kóborló, csont sovány, megkínzott ebről kell gondoskodniuk.
– Egy elhivatott állatvédő egyszerre örül és sír – mondja az elnök asszony. – Érzékeli ugyan a kedvező változásokat, de szinte nap, mint nap tapasztalja, hogy sokan nem hajlandók tudomást venni a törvény előírásairól. Szerencsére az igazságszolgáltatás fórumai példákat kínálnak arra, hogy az állatok jogainak megsértése komoly következményekkel járhat. Akár letöltendő börtönbüntetést is kaphat az, aki a kutyáját pusztítható, élettelen tárgynak tekinti. Országosan példaadó együttműködés: a városban már öt éve nem gyepmesteri, hanem ebrendészeti telep működik, és azt egy civil szervezet működteti. Jelenleg nyolc olyan településsel vagyunk kapcsolatban, amelyek szeretnék követni Kecskemét példáját. Jó lenne, ha nem csak ebben járnánk élen, hanem a kutyák azonosítását megkönnyítő chipezésben is.
– A Kisfáiban működő menhelyünkön egyetlen kutyát sem altatnak el, csak akkor, ha az orvos szerint menthetetlen. Minden állatot gyógyítanak, ha szükséges, és megpróbálják őket örökbe adni. Úgy gondolom, az emberek szemléletén kellene változtatni – hangsúlyozza Tőzsér Judit. – Azért dolgozunk, hogy mindenki megértse, felelősséggel tartozunk az állatokért. Szeretnénk elérni, hogy minden kutya chippel legyen ellátva, és a gazdájához vissza lehessen vinni. Ha törvény születne ennek kötelezővé tételéről is, akkor felelősségre lehetne vonni azokat, akik kiteszik az utcára megunt kedvenceiket. Országos feladataim mellett, küzdök azért is, hogy az állatvédelmi törvényt tovább szigorítsák. Mint a Vidékfejlesztési Minisztérium és a hazai civil állatvédők kapcsolattartója a megoldandó feladatokat már sorra vettük dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelővel. Egyetértünk abban, hogy fontos a szemléletváltozás. Fontos a törvény szigora, mert addig nem várhatjuk, hogy az emberek másképp gondolkodjanak,.
Az alapítványt az adójuk egy százalékával is támogathatják az állatvédők, de a Menhely munkatársai egyéb adományokat is szívesen fogadnak. Amire most leginkább szükségük lenne, az a kutyaház, hiszen a befogadott állatok száma egyre nő. Forrás: Civilnapló.hu

Posted on Hozzászólás most!

Mentsvár az Állatokért Alapítvány létrejötte

Ritkán találkozni olyan emberrel, aki annyira elkötelezett állatvédő, mint Tőzsér Judit. Az ő nevéhez fűződik a kecskeméti kereskedelmi rádiózás indítása is.
Ma már jópofa sztorinak tűnik, hogy a Gong Rádió első adásait a helyi művelődési ház sufnijából sugározták. Azóta nagy utat tettek meg, jelenleg már hét megyében szólítják meg a hallgatókat. A semmiből teremtett országos hírű kutyamenhelyet és állatvédelmi őrszolgálatot is. De honnan ez az elszántság?
– Lelkileg nyomaszt a kóbor kutyák látványa, különösen megvisel, ha megkínzott, szenvedő állattal találkozom – mondja Judit. – Mindig szerettem volna egy kiskutyát, de a körülményeink miatt ez sokáig csak álom maradt. Egyszer aztán a kollégáim megajándékoztak egy fekete uszkárral. Pillanatok alatt családtaggá vált, Puszinak neveztük el. Véletlenül kiderült, hogy szívbetegségben szenved, meg kell műteni. Három órán át tartott a műtét, végig imádkoztam érte. Azt hajtogattam, adok kétmillió forintot egy menhelynek, csak maradjon életben. Sajnos a kutyus itt hagyott bennünket, de én valóra váltottam az ígéretemet.
Tőzsér Judit úgy látta a legjobbnak, ha saját maga alapít menhelyet. Állatorvosokkal, kollégákkal létrehozta a Mentsvár az Állatokért Alapítványt – milyen véletlen: éppen a rádióstúdióban! –, kezdetben béreltek egy tanyát, majd amikor már volt miből, megvették a területet és európai színvonalú kutyamenhelyet alakítottak ki rajta. Sokat segített nekik a médianyilvánosság, hamar beépültek a köztudatba. Elnyerték az emberek bizalmát – ami persze nem volt elérhetetlen kihívás, hiszen az állatvédők kezdettől fogva szívvel-lélekkel teszik a dolgukat.
– Sokszor több időt fordítok az alapítványi feladatokra, mint a rádiózásra. Nem véletlenül jegyezték már meg a kollégáim, hogy beülnek ők is egy kennelbe, hátha akkor foglalkozom velük – mosolyodik el beszélgetőpartnerem. – De, félretéve a tréfát: meg tudom osztani az erőmet. Természetesen mindkét helyen remek csapat jött össze, munkatársaimra mindenben lehet számítani.
Azt azonban a megszállott állatvédő hölgy sem gondolta az elején, hogy ilyen nagy fába vágta a fejszéjét. Először megoldatlan problémákkal találta magát szemben: zsúfolt menhelyekkel, engedély nélkül működő gyepmesteri telepekkel. Sikerült országos üggyé tennie az ebek ingyenes ivartalanítását, s ebben az állatorvosi kamara, a gödöllői és a kaposvári állatorvosi egyetem segítségére is folyamatosan számíthat.
Magyarországon elsőként Kecskeméten szerveződött állatvédelmi őrszolgálat, amit minden régióban szeretnének meghonosítani. Hogy sikeresek lehessenek a mentőakcióik, ahhoz a rendőrség bevonására is szükség van, mivel civil szervezetként nem kobozhatnak el egyetlen láncra vert vagy éheztetett kutyát sem. Gyümölcsöző az együttműködésük a polgárőrökkel is, akik felderítik a terepet, és ellenőrzik, hogy az örökbefogadók betartják-e a szerződésben rögzített feltételeket. Sajnos támogatás nélkül ők sem tudnak létezni, hiszen rozoga autójukat valamiből meg kell tankolni, amikor útnak indulnak az ország másik szegletébe kimenekíteni a sanyargatott négylábúakat.
– Nemrég egy kollégámmal együtt fogadott Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter – újságolja Tőzsér Judit. – Bízom benne, hogy új távlatok nyílnak meg a magyarországi állatvédelemben. A feladatok sorra vételét már el is kezdtük Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelővel. Egyetértünk abban, hogy fontos a szemléletváltozás. Amíg nem hoz a bíróság szigorú ítéletet, azaz letöltendő börtönbüntetést egyes ügyekben, addig nem várhatjuk, hogy az emberek másképp gondolkodjanak.
Ha csipet ültetnénk a kutyákba, nem tudnának kibújni a felelősség alól azok a gazdik sem, akik embertelenül bánnak állataikkal. Fontos lenne a gyepmesteri telepek felszámolása, feladataikat a menhelyek is el tudnák látni. Rengeteg tennivalónk van még a felelős állattartás érdekében. Ezért is járjuk az iskolákat, ahol osztályfőnöki órákon beszélünk a missziónkról.
Cikkünk főszereplőjének az eltelt hét év alatt számos felemelő és szívbemarkoló élményben volt része. Például határtalan boldogságot érzett, amikor átadták a menhelyet. Ugyanakkor drámai pillanatokat élt át egy vérző kiskutya láttán, csupasz bőre rózsaszínen ráncosodott, néhány szőrszál lógott csak rajta. Egy itt élő svéd család fogadta örökbe, azóta ágyban alszik, asztalnál eszik velük.
Judit sem maradt kutya nélkül. Nem bírták a kollégái nézni, hogy hetekig siratja a műtét közben elvesztett uszkárját, ezért kerestek neki egy újabbat. A kiválasztott tenyésztőnél az öt fekete „gombóc” közül a legkisebb szaladt oda hozzá, hát őt választotta. Nem véletlen, ennek is Puszi lett a neve. Aztán a gyepmesteri telepen megakadt a szeme egy fehér uszkáron. Szomorúan üldögélt a kennelben, szinte kérlelte, hogy vigye magával. „Miért ne fogadhatnám be pár napra?” – gondolta Judit. És azóta sem vált meg tőle. Borzák Tibor, Szabad föld

Posted on Hozzászólás most!

Kutyamenhely sikertörténete

Ritkán találkozni olyan emberrel, aki annyira elkötelezett állatvédő, mint a kecskeméti Tőzsér Judit. Nem csak a szerencsétlen sorsú jószágok ügyeiben szorgoskodik teljes odaadással, az ő nevéhez fűződik a kecskeméti kereskedelmi rádiózás meghonosítása is.
Ma már jópofa sztorinak tűnik, hogy a Gong Rádió első adásait a helyi művelődési ház sufnijából sugározták. Azóta nagy utat tettek meg, jelenleg már hét megyében szólítják meg a hallgatókat. A semmiből teremtett országos hírű kutyamenhelyet és állatvédelmi őrszolgálatot is. De honnan ez az elszántság?
– Lelkileg nyomaszt a kóbor kutyák látványa, különösen megvisel, ha megkínzott, szenvedő állattal találkozom – mondja Judit. – Mindig szerettem volna egy kiskutyát, de a körülményeink miatt ez sokáig csak álom maradt. Egyszer aztán a kollégáim megajándékoztak egy fekete uszkárral. Pillanatok alatt családtaggá vált, Puszinak neveztük el. Véletlenül kiderült, hogy szívbetegségben szenved, meg kell műteni. Három órán át tartott a műtét, végig imádkoztam érte. Azt hajtogattam, adok kétmillió forintot egy menhelynek, csak maradjon életben. Sajnos a kutyus itthagyott bennünket, de én valóra váltottam az ígéretemet.
Tőzsér Judit úgy látta a legjobbnak, ha saját maga alapít menhelyet. Állatorvosokkal, kollégákkal létrehozta a Mentsvár az Állatokért Alapítványt – milyen véletlen: éppen a rádióstúdióban! –, kezdetben béreltek egy tanyát, majd amikor már volt miből, megvették a területet és európai színvonalú kutyamenhelyet alakítottak ki rajta. Sokat segített nekik a médianyilvánosság, hamar beépültek a köztudatba. Elnyerték az emberek bizalmát, ami nem volt elérhetetlen kihívás, hiszen az állatvédők kezdettől fogva szívvel-lélekkel teszik a dolgukat.
– Sokszor több időt fordítok az alapítványi feladatokra, mint a rádiózásra. Nem véletlenül jegyezték már meg a kollégáim, hogy beülnek ők is egy kennelbe, hátha akkor foglalkozom velük – mosolyodik el.
Magyarországon elsőként Kecskeméten szerveződött állatvédelmi őrszolgálat, amit minden régióban szeretnének meghonosítani. Hogy sikeresek lehessenek a mentőakcióik, ahhoz a rendőrség bevonására is szükség van, mivel civil szervezetként nem kobozhatnak el egyetlen láncra vert vagy éheztetett kutyát sem. Gyümölcsöző az együttműködésük a polgárőrökkel is, akik felderítik a terepet, illetve ellenőrzik, hogy az örökbefogadók betartják-e a szerződésben rögzített feltételeket.
Judit sem maradt kutya nélkül. Nem bírták a kollégái nézni, hogy hetekig siratja a műtét közben elvesztett uszkárját, kerestek neki egy újabbat. A tenyésztőnél az öt fekete „gombóc” közül a legkisebb szaladt oda hozzá, őt választotta. Ennek is Puszi lett a neve. Aztán a gyepmesteri telepen megakadt a szeme egy fehér uszkáron. Szomorúan üldögélt a kennelben, szinte kérlelte, hogy vigye magával. „Miért ne fogadhatnám be pár napra?” – gondolta Judit. És azóta sem vált meg tőle.