Posted on Hozzászólás most!

A tudósok ember és állat keresztezésére készülnek

A brit parlament az állati és emberi sejtek egyesítéséből létrejövő embriókon való kísérletezés engedélyezésére készül. A képviselők nagy többséggel 336-176 visszautasították azt a törvénytervezetet, amely betiltotta volna az ilyen kísérleteket.
A szavazás előtt az állati és emberi sejtek egyesítésével folyó kísérletek mellett foglalt állást Gordon Brown miniszterelnök és a konzervatív ellenzék vezetője is, bár azon az oldalon komoly ellenzői is vannak a folyamatnak, ezért feloldották a frakciófegyelmet a szavazás idejére.
A készülő törvény lehetővé tenni, hogy az emberi és például tehén, vagy nyúl sejtekből létrejövő embriókat két hétig életben tarthassák. Tiltja azonban, hogy például anyaméhbe ültessék, és kihordassák.
Ember és tehén hibrid embriót már állítottak elő brit tudósok Newcastle-ben, de ezt 3 nap múlva elpusztították. A kísérlet elvégzéséhez külön engedélyt kapott az intézmény a brit kormánytól. A tudósok nagy jelentőséget tulajdonítanak a hasonló eredményeknek, mert azt remélik, hogy sikerül pótolni a nagyon kis mennyiségben rendelkezésre álló emberi őssejteket, melyeknek nagy szerepet szánnak a betegségek gyógyításában, illetve a beteg szervek pótlásában.
Az ACT amarikai biokutató cég Worcesterben és a Wisconsin egyetemen már 10 éve foglalkozik emberi és tehén sejtek egyesítésével, majd embrió kreálásával. Dél-koreai kutatók 2002-ben megismételték az amerikai kísérleteket, a kínaiak 2003-ban hozták létre az első hibrid embriót nyulak felhasználásával. Tehát a lavina elindult, és aligha lehet megállítani.

Posted on Hozzászólás most!

A legyeket tanítják a tudósok

A legyek is felismerik az illatokat, és a magasabban fejlett állatokhoz hasonlóan jutalmazás révén pavlovi reflexként meg is tanulják őket.
A München közeli Martinsriedben lévő Max Planck Neurobiológiai Intézet kutatóinak sikerült megtalálniuk azokat az agyi régiókat, amelyekben az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) nevű kistestű legyek – Pavlov kutyáihoz hasonlóan – azokat a szagingereket tárolják, melyek az édes ételekhez vezetik őket. Hiromu Tanimoto neurobiológus és csoportja kutatási eredményeiről a Nature című folyóiratban számolt be.
„A legyeket egy meghatározott illattal és cukorjutalommal treníroztuk. Az éhes legyek a cukor illatát a potenciális élelemforrás jeleként értelmezik. Ez nem veleszületett képesség, bármilyen illattal kapcsolatban kifejleszthető” – mondta el Tanimoto.
Az elkerülő stratégiák tanításakor a tudósok a legyeknek bemutattak egy illatanyagot, és elektrosokkal társították. A legyek így megtanulták, hogy a jövőben kerüljék ezt az illatot.
A szakértők az idegsejtek négy speciális típusát azonosították, amelyek a dopamin nevű ingerületátvivő anyagot tartalmazzák. Az idegsejtek közül három a negatív ingerek tárolásának feladatát látja el. Egy-egy sejttípus felelős a hosszú-, közép- és rövidtávú emlékezetért. A negyedik sejttípus teszi lehetővé a legyek számára, hogy felismerjék a pozitív érzékelési hatásokat.
A pavlovi reflex kifejezés Ivan Pavlov orosz kutató kísérleteiből származik. A tudós 1918-ban megfigyelte, hogy a gazda lépéseinek hangjára beindul a kutyáknál a nyáltermelődés, holott az ételt még nem látják és illatát sem érezhetik.
Kutatásaiban Pavlov bebizonyította, hogy a kutyák egy csengő hangjára is nyáltermeléssel reagálnak, ha hozzászoktak, hogy az mindig táplálkozás előtt szólal meg. Az ilyen összekapcsolást nevezi kondicionálásnak a szakirodalom.

Posted on Hozzászólás most!

A delfinek nyelvi képessége a legjobb

A delfinek intelligens állatok, ezt sokan tudják, de azt gondolták volna, hogy nyelvi képességek területén még a csimpánzokon is túltesznek?
Akárcsak a csimpánzok, gorillák és bonobók, a delfinek is sikeresen el tudják sajátítani a jelbeszédet. Louis Herman, a Hawaii Egyetem professzora és a Delfinintézet alapítója a 70-es évek óta foglalkozik delfinekkel, és kutatásainak eredményeit legalább 120 cikkben publikálta.

Legismertebb delfinje az Akeakamai (1976–2003) névre hallgató palackorrú delfin volt, akinek a neve nagyjából filozófust jelent hawaii nyelven. Akeakamai 60 jelet tanult meg, és ezek kombinációiból legalább 2000 mondatot tudott megérteni. Helyesen értett és értelmezett olyan mondatokat, mint „tedd a bal oldali frizbit a jobb oldali kosárba”, ami öt jelnek felelt meg a megfelelő sorrendben (jobb + kosár + bal + frizbi + be).
A Herman által kidolgozott és megtanított jelbeszéd nem csak szavakból, hanem szintaxisból is állt. A szörfdeszka + ember + vidd jelentése „vidd az embert a szörfdeszkához” volt, míg az ember + szörfdeszka + vidd jelentése épp a fordítottja: „vidd a szörfdeszkát az emberhez”. Ez a fordított felépítésű nyelvtan azt kívánta Akeakamaitól és társaitól (a kísérletben négy másik delfin is részt vett), hogy az egész utasítást végighallgassák a helyes végrehajtás érdekében. Az utasítások hossza két és öt szó között mozgott, és ha Akeakamai néha el is tévesztette a tárgyat, a nyelvtant szinte soha.
A delfinek más, a nyelvhez és kommunikációhoz kapcsolódó képességekben is jeleskednek. A csimpánzok nagyon nehezen és rosszul sajátítják el a tárgyra mutatást. A csimpánzok egyáltalán nem használják ezt a vadonban, és bár laboratóriumi körülmények között megtanulják használni az emberek figyelemének felkeltésére, meglepően gyengén tudják csak megérteni. Ha az ember ujja nem súrolja szinte a tárgyat, egyszerűen nem értik meg a mutatást.
Van egy másik képesség is, amiben a delfinek jobban teljesítenek a csimpánzoknál: a kétdimenziós reprezentáció, konkrétan a televízió képernyőjén mutatott képsorok értelmezése. A tükörképét mindkét faj felismeri, ami általánosságban a magasabb szintű öntudatot jelez, de a csimpánzok csak nehezen és hosszú tanulási folyamat után értik meg a videón rögzített utasítások értelmezését, amelyek megvalósításával egyébként semmi nehézségük sincs, ha élőben, három dimenzióban történik. A képi reprezentáció egyfajta elvonatkoztatást kíván. Ezzel ellentétben Lou Herman delfinjei a legelső alkalommal helyesen értelmezték a tévéképernyőn mutatott jelbeszédet.
A delfinek hatalmas agyméretéhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy csak tudatosan tudnak lélegezni (nem lehet őket altatni például) és alvás közben is csak az egyik agyféltekéjük pihen, hogy a másik irányítani tudja a légzésüket.
A delfinek kommunikálási képességének és intelligenciájának kifejlődését társadalmuk komplexitása és az együttműködés szükségessége segíthette elő. A delfinek, akárcsak a csimpánzok, csoportokban élnek, és sokáig az anyjukkal maradnak, akitől megtanulják a csoportos együttélés és viselkedés szabályait. De az anyjuktól nem csak ezt kapják.
A skót St. Andrews-i egyetem legújabb floridai kutatásai azt látszanak igazolni, hogy a delfineknek az emberekhez hasonlóan saját, egyedi nevük is van, ami egyben az anyjuk nevének egy változata. A delfinek füttyjeleket adnak ki, amiről megismerik egymást. Ez még akkor is igaz, amikor a füttyjeleket szintetizálva módosítják, és csak az alapfrekvencia-változásokat tartják meg. Tehát nem maga a hang, a hanghordozás az, ami alapján azonosítják egymást, hanem valódi, delfinenként eltérő névről van szó. Ez az első eset, hogy az emberen kívül még egy faj igazoltan neveket használ. Forrás: Nyelv és Tudomány

Posted on Hozzászólás most!

A kutya vicsorgását félreértik a gyerekek

Már az öt-hat éves gyerekek képesek felismerni, ha egy kutya agresszívan ugat – derült ki magyar etológusok vizsgálataiból. A vicsorgó állatról ezzel szemben úgy gondolják, hogy mosolyog, ami magyarázatot adhat a gyerekeket érő kutyatámadások egy részére.
Egy területet őrző kutya mély és szapora ugatásából még a kutyát nem tartó felnőttek is tudják, hogy az állat nem éppen békés szándékkal vakkantgat a kerítés túloldalán. Ezt néhány évvel ezelőtt igazolták is magyar etológusok, ám az eredmény csak további kérdést vetett fel: vajon az évek során szerzett tapasztalatoknak köszönhető ez a képesség, vagy esetleg ösztönösen fel tudja ismerni az ember a kutya hangulatát?
Ennek kiderítésére a kutyák akusztikus kommunikációját (vagyis ugatását, morgását) már tíz éve vizsgáló ELTE Etológia Tanszék kutatói megnézték, hogy az 5-10 éves gyerekek mennyire képesek azonosítani a szituációt, amelyben egy kutya ugat, és mennyire tudják megbecsülni a kutya hangulatát. A tesztekben a gyerekek meglepően jól teljesítettek, és a dühös kutyát még a legkisebbek is nagyon jól felismerték. A kutatók eredményeikről az Applied Animal Behaviour Science folyóiratban számolnak be.
A vizsgálatok során mudi fajtájú kutyák korábban rögzített ugatásait játszották le gyerekeknek és egy felnőtt kontrollcsoportnak – mondta el az [origo]-nak Pongrácz Péter, a kutatás vezetője. Az ugatásokat három különböző szituációban vették fel: az elsőben a kutyákat pórázon kikötve egyedül hagyták az utcán, a másodikban a gazda játszott a kutyával, a harmadikban pedig a kutya egy idegent ugatott a kerítésnél. A három korcsoportra felosztott (6, 8 és 10 éves) gyerekeknek az ugatás meghallgatása után meg kellett mondaniuk, hogy szerintük milyen szituációban ugat a kutya, és milyen lehet a hangulata. “Érdekes módon még a 8-10 éves gyerekek is nehezen tudták szóban meghatározni, hogy mérges vagy vidám a kutya. Ezért vidám, ijedt és dühös emberekről készült fényképeket mutattunk nekik, és a gyerekeknek azt kellett kiválasztaniuk, amelyikre a leginkább hasonlított a kutya hangulata” – mondta Pongrácz Péter. A cikk folytatása itt

Posted on Hozzászólás most!

Ami nem öl meg, az megerősít – a lúdfű is ezt vallja

Ami nem öl meg, az megerősít. Ez a mondás a jelek szerint a növények egyes fajtáira is igaz. A lúdfű nevű növény, miután lelegelték az állatok, gyorsabban és nagyobbra nő, mint egyébként. A legújabb kutatások szerint a titok nyitja abban rejlik, hogy sejtosztódás nélkül újra és újra meg tudja duplázni a kromoszóma-készletét. Ez a különleges folyamat – amit a genetikusok endoreduplikációnak hívnak –, nem ismeretlen a molekuláris biológiával foglalkozók számára, ám mind ez idáig még senki nem vizsgálta, milyen szerepet játszhat egy egész növény sikeres szaporodása terén. Ken Paige és Daniel Scholes úttörőknek számítanak a témában. Kutatásaik szerint a lúdfű többször képes megduplázni néhány sejtjében a kromoszómákat. A növény összesen 10 kromoszómával kezdi (mindkét szülőtől 5-5 kromoszómát örököl), és az ismételt megkettőződések után az utódnövény akár 320 kromoszómával is rendelkezhet. A kutatók a lúdfű két kultúráját vizsgálták, mindegyiknél 160 példányt „mesterségesen lelegeltek”, vagyis levágtak, 160-at pedig nem. Az egyik fajtánál (Columbia) azt figyelték meg, hogy a lelegelt növények szinte hihetetlen gyorsasággal növesztették vissza hiányzó részeiket, és több magot termeltek, mint amelyekből semmit sem nyisszantottak le a kutatók. A másik fajtánál (Landsberg erecta) a növekedés üteme nem változott, sőt a megnyirbált példányok magtermelése is visszaesett. Mindez azért történhetett, mert a Columbia kultúrájában az endoreduplikáció gyorsabban ment végbe a vágás után, míg a Landsberg erectába tartozó egyedeknél ez nem így történt. „A nagyobb DNS-tartalom segítségével a növény növelheti a fehérjetermelést, amire a növekedéshez és a szaporodáshoz van szüksége. A több DNS nagyobb sejteket eredményez, ami pedig végeredményben nagyobb növényekhez vezet. Generációkon át tanulmányoztuk őket, így tudjuk, hogy a lelegeltek akár háromszor nagyobb termelőképességűek is lehetnek, mint ép társaik. Ám azokat a molekuláris szinten végbemenő folyamatokat, melyek ezt lehetővé teszik, még csak most kezdjük megérteni” –magyarázta Scholes. Forrás: ng.hu

Posted on Hozzászólás most!

Képről is felismerik egymást a gibraltári majmok

A felnőtt berber makákók képesek fényképről felismerni a társaikat, mutatták ki német kutatók. A fiatal állatokban még nem alakul ki ez a képesség.
A berber makákók vagy magótok (Macaca sylvanus) Afrikában honosak, de híres, Gibraltáron élő populációjuk miatt Európa egyetlen vadon élő majomfajának számítanak. A képfelismerési kísérleteket Julia Fischer a Göttingeni Egyetem Német Főemlőskutató Központjának professzora végezte egy francia rezervátumban élő majmokkal. Videó rövid reklám után itt.
A nem betanított berber makákóknak általuk ismert és ismeretlen fajtársaik fényképét mutatták. A fiatal állatokat lenyűgözték, de zavarba is ejtették a képek. Gyakran megpróbáltak kontaktust teremteni a képeken látható állatokkal. Szájukat a fotókhoz érintve igyekeztek köszönteni, vagy megpróbálták megfogni a képen lévő társat.
A felnőtt majmoknál nem tapasztaltak ilyen viselkedést. Ők csak nézegették a képeket – tehát tudták, hogy nem valódi, eleven állatokról van szó. Ez arra utal, hogy ahogy idősödnek, a főemlősök megtanulják, hogy a fényképek csupán az arcok reprezentációi.
A felnőttek az ismert fajtársak képeire épp csak rápillantottak, azután hamar elvesztették az érdeklődésüket a képek iránt. Más volt a helyzet az ismeretlen majmokkal. Ezeket jóval hosszabban tanulmányozták, mintha rögzíteni akarnák az idegen arcvonásait. A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy a makákók felismerik ismerős társaik képét, ezért nem érdeklődnek annyira irántuk. Az eredmények az Animal Cognition folyóiratban jelentek meg.
A kutatók meglepődtek azon, hogy a nem betanított majmok ilyen érdeklődést mutatnak a fényképek iránt. “Nem gondoltuk, hogy így reagálnak majd” – mondta Fischer professzor. “Azt hittük, hogy a képek nem lesznek fontosak számukra, hiszen a való életben nem találkoznak ilyesmivel.” Forrás: Origo.hu

Posted on Hozzászólás most!

180 tonnás bálna etetése

A kék bálna táplálkozása felér egy olimpiai számmal: a Föld legnagyobb állata 500 méter mélyre merül, majd egy éles fordulattal visszakanyarodik a felszín felé, hogy a tengervízből parányi rákocskákat – krillt – szűrjön ki. Kanadai kutatók most megfejtették, ez miért éri meg neki.
Robert Shadwick, a kanadai British Columbia Egyetem kutatója és kollégái a bálnák hátára rögzített apró digitális mérőeszközök által gyűjtött adatokat elemezték. Miután az állat merülése közben megmérték annak sebességét, a merülés mélységét, elhelyezkedését és farokcsapásai számát, az eszközök leoldódnak, és felúsznak a felszínre. A kapott adatokat a biológusok múzeumi példányok állkapcsainak méretével vetették össze, és ez alapján képet alkottak a merülés során tapasztalható ellenállásról.
A bálna mintegy 63 000 kilojoule energiát használ fel minden egyes merüléskor – írták a kutatók a The Journal of Experimental Biology című szaklapban. Eközben 1260 kilogramm krillt is elfogyasztanak – számolták ki az állatok által lenyelt nyolcvan tonna tengervíz átlagos krilltartalma alapján. Ez pedig százszor annyi energiával látja el a bálnákat, mint amennyi szükséges a rákocskák elkapásához.
A kék bálnának azért kell ennyi energia, mert élete igen csekély részét tölti csak evéssel – fűzte hozzá a cikkhez a független Ann Pabst, az Észak-Karolinai Egyetem morfológusa a Science magazin hírportálja szerint. Ugyanis hónapok telnek el a táplálkozóhelyek közötti vándorlással vagy szaporodással, ilyenkor pedig a zsírtartalékaikból kell megélniük.
A kutatók remélik, hogy munkájuk segíti majd a természetvédelmet. A kék bálna egyedszáma mindössze három százaléka az 1800-as évekének, részben a krill egyre növekvő emberi hasznosításának köszönhetően. Az adatok segítségével a természetvédők eggyel több érvet hozhatnak fel a krill-állományok megóvására. Forrás: Hírszerző

Posted on Hozzászólás most!

Elképesztő, hogy mit tesznek a tudósok!

Amerikai kutatók patkánytüdőket növesztettek, majd átültették őket patkányokba, és az állatok néhány óráig lélegeztek. Hatalmas áttörést vittek véghez a Yale Egyetem kutatói. Alapjaira lebontottak patkánytüdőket, majd inkubátorszerű berendezésbe újranövesztették őket, végül átültették más patkányokba. Az állatok néhány óráig képesek voltak új tüdejükkel lélegezni. A kísérlet rengeteg tanulsággal szolgált, páratlan előrelépést jelent. A tudomány jelenlegi állása szerint huszonöt éven belül lehetséges lesz őssejtekkel különféle szervek növesztése és beültetése, cseréje.

Posted on Hozzászólás most!

Bikát klónoztak a spanyolok

Elsőként klónoztak sikeresen nagytestű állatot Spanyolországban: az ország jelképévé vált, a bikaviadalokhoz használatos bikafajtát sokszorosították. Got névre hallgat az az újszülött borjú, melyet a bikaviadalokon szereplő izmos, nagy szarvú fajtából (toro bravo) klónoztak Spanyolországban. Vicente Torrent, a kutatást vezető állatgenetikus elmondta, hogy az új állat pontos másolata lett eredetijének.
Az állatot születése után egy nappal, szerdán mutatták be a sajtónak az észak-spanyolországi Frómistában, Palencia város közelében, s a borjú most 24 kilogrammot nyom. A tizenhét tagú kutatócsoport abban bízik, hogy Got a személyiségjegyeket is örökölte „felmenőjétől”, a bikaviadalokról ismert, igen értékes Vasito-tól, s ugyanolyan vadsággal rendelkezik majd.
Az állatok klónozása 1996-ban, a Dolly névre hallgató báránnyal indult. Torrent elmondta, hogy három évi munkába került, mire kidolgozták a módszert, amellyel megőrizhetik a bikákat értékessé tévő géneket.