Posted on Hozzászólás most!

Káoszt okoz a tojótyúkok ketreccseréje

Várhatóan 109 tojótyúk-tartó telepet kell bezárni Magyarországon amiatt, hogy nem tudják teljesíteni a 2012. január elsejétől hatályos, szigorúbb uniós állatjóléti előírásokat. Brüsszel a szabályozási változtatásokkal megköveteli, hogy a termelők hagyományos ketreceiket újakra cseréljék. A telepbezárásokkal több,mint 220 ezer hazai tyúkférőhely szűnhet meg, és a Baromfi Terméktanács (BTT) szerint káosz alakulhat ki, amely rövid időn belül akár 30 százalékos tojásár-emelkedéshez, fokozódó importveszélyhez és a belpiac 25 százalékának elvesztéséhez vezethet. Eközben az Európai Bizottság (EB) már úgynevezett kötelességszegési eljárást indított azon tagállamok – így Magyarország – ellen, amelyek a ketreccseréket a január elsejei határidőig nem hajtották végre. Egyúttal azonban az átállás érdekében további héthónapos, jövő év július végéig tartó átmeneti időszakot biztosított, de ehhez azt is feltételül szabta, hogy az érintett tagországok akcióterveket dolgozzanak ki. Az EB már 2012. első negyedévében megkezdi a tagállami ellenőrzéseket, ha az akciótervek végrehajtását nem látja biztosítottnak. Magyarországon – függetlenül a 109 telep bezárásától – július végéig még mintegy egymillió tyúkférőhelyet kellene átalakítani. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) azt igyekszik elérni, hogy a héthónapos átmeneti időszakban is étkezésiként lehessen értékesíteni a hagyományos ketreces tojásokat, Brüsszel viszont csak az ipari feldolgozást engedélyezné, és ez további drasztikus piaci tojáskínálat-csökkenéssel járna. A ketreccserék kapcsán több tagállam nem játszik „nyílt lapokkal”, ezért az uniós ellenőrzéseket nem a „renitensnek” bélyegzett, hanem a teljes felkészültségről nyilatkozó tagországokban kellene megkezdeni – szorgalmazza a BTT.
Magyarországon a mintegy 4 millió tojótyúk-férőhely több mint 50 százaléka új típusúnak számít, így ágazati felmérések szerint összesen 1,3-1,4 millió férőhelyet kellene még átalakítani, és ez körülbelül 200 telepet érint. Mint ismert, Brüsszel állatjóléti szempontokból követeli meg, hogy a termelők 2012. január elsejétől a hagyományos ketreceket lecseréljék. Az irányelv szerint az állatoknak az új ketrecekben legalább 750 négyzetcentiméternyi területet kell biztosítani, és minden tyúknak 15 centiméteres ülőrudat kell elhelyezni. Gondoskodni kell korlátozás nélkül használható etetővályúról is, amelynek tyúkonként legalább 12 centiméter hosszúnak kell lennie. Ezen felül minden szárnyasoknak kétszelepes vagy kétcsészés itatóhoz kell hozzáférniük.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) felmérései szerint Magyarországon 551 tojótyúk-tartó telep van, amelyekből 109 a januártól hatályos, új szabályozási előírásokat nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni, illetve jövő évi terveit a hivatalnak egyáltalán nem jelezte. E telepeken a tojótyúk-tartást és az étkezési tojástermelést fel kell számolni, az MgSzH-nak pedig a vállalkozásokkal szemben erőteljesen fel kell lépnie.
A 109 telepen összesen 224 ezer tojótyúk-férőhely szűnhet meg – derül ki a hivatalos összesítésekből. Azok számára viszont, akik az érintett 200 telepből a rendelkezéseknek még meg kívánnak felelni, az Európai Bizottság (EB) 2012. július 31-ig tartó, átmeneti időszakot biztosít. Magyarországon tehát ez idő alatt még csaknem 100 telepen több mint egymillió férőhelyet kellene átalakítani.Ehhez a Vidékfejlesztési Minisztérium hárommilliárd forintos támogatást nyújt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (ÚMVP).
Káosz és magas tojásár alakulhat ki a magyar piacon a ketreccserék, illetve a tojótyúk-állomány csökkenése miatt – állapítja meg a Baromfi Termék Tanács (BTT). Az áremelkedés már meg is kezdődött, és a prognózisok szerint hosszan tartó, folyamatos lesz. Ma a termelői nettó tojásár darabonként 23-26 forint között mozog, és napról napra emelkedik. Eközben a kiskereskedelemi fogyasztói tojásár – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adataiból – bruttó 30-35 forintot, csomagolva pedig 38 forintot ért el. A további drágulás nyomán valószínűsíthető, hogy a hazai árak rövid időn belül megközelíthetik 40-50 forintot, és ez legalább 30 százalékos áremelkedést jelenthet..
Már ma is vannak olyan üzletláncok, amelyek boltjaiban nincs tojás – derül ki a BTT tapasztalataiból. Mostanra az uniós „import” is nehezebbé vált, mert a tojáskínálat máshol is csökkent, és a behozatalt a gyenge forint is akadályozza. A BTT szerint az áremelkedés hatására az unión kívüli import esélye a továbbiakban jelentősen növekszik, ha az Európai Bizottság (EB) nem hoz piacvédelmi intézkedéseket. A Magyarországra irányuló belső uniós „import” veszélye pedig akkor lesz óriási, ha – miként az EB terveiben szerepel – a hagyományos ketrecekből származó tojásokat csak porításra és légyártásra lehet majd eladni. Az utóbbi esetben a ketreccserék miatt a hazai belpiac akár 25 százaléka is elveszhet, és ezt rendkívül nehéz lesz visszaszerezni – hangsúlyozza a BTT.
Az EB ugyanakkor a közelmúltbeli brüsszeli egyeztetéseken újra egyértelműsítette, hogy tizenkét tagállammal szemben – amelyek a januári határidőre az új állatjólléti előírásokat nem teljesítik – úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indított. Korábban Magyarország mellett Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Belgium, Görögország, Portugália, Franciaország, Ciprus, Bulgária, Románia és Lettország jelezte, hogy a rendelkezéseknek maradéktalanul nem tud eleget tenni. A napokban pedig – korábbi álláspontját megváltoztatva – Hollandia és Málta is bejelentette, hogy a követelményeknek mégsem képes megfelelni. Így már tizennégy tagországnál vált nyilvánvalóvá, hogy a jogszabályi követelményeket nem tudja betartani, miközben tizenhárom a teljes felkészültségről nyilatkozott.
A brüsszeli álláspont szerint a jövő augusztusig tartó időszakra az érintett tagállamoknak akciótervet kell kialakítaniuk, amelyben az átállás ütemezését kell bemutatniuk. Az átmeneti periódusban viszont e tagországokban a hagyományos rendszerben megtermelt tojásokat csak ipari feldolgozási célokra – tojáspor és tojáslé készítésére – lehetne értékesíteni.
A tagállamoknak akcióterveiket az EB élelmiszerlánc és állategészségügyi állandó bizottságának (SCOFCA) ma ülésén kell bemutatniuk, és az üggyel az uniós agrárminiszterek december 12-14. közötti tanácskozása is foglalkozik majd. Magyarország – több más tagállamhoz hasonlóan – a drasztikus belföldi áremelkedés és a fokozódó importveszély megelőzése érdekében el szeretné érni, hogy a hagyományos ketrecekből származó tojásokat továbbra is étkezésiként lehessen forgalmazni, illetve az EB bízza a tagországokra, étkezésiként vagy csak ipari célokra használják fel azokat. Emellett a Baromfi Termék Tanács a múlt heti hazai egyeztetéseken nyomatékosan kérte: a Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Bizottságnál lépjen fel annak érdekében, hogy ne csak a „renitensnek” bélyegzett tizennégy tagországban, hanem minden tagállamban tartsanak FVO-ellenőrzéseket. Ezen kívül a BTT szerint az MgSzH-nak a magyar tojástermelőkön túl az unióból érkező tojásszállítmányokat is kiemelten vizsgálnia kellene. Az EU-s szabályozás értelmében ugyanis a tagországok saját piacaik védelmében határellenőrzéseket nem tarthatnak, hanem csak a tojáscsomagolókat kontrollálhatják.
A felmérések szerint a gazdálkodók az unióban 353 millió étkezési tojás termelő tyúkot tartanak, de a ketreccserékkel kapcsolatban számos tagország eddig nem játszott nyílt lapokkal. Egyes becslések arról számolnak be, hogy az EU-ban legalább 100 millió tyúkot januártól is olyan ketrecekben tartanak majd, amelyeket a jogszabály alapján már nem lehetne használni. A brüsszeli hivatalos álláspont szerint viszont az érintett szárnyasok száma 53 millió darabra tehető.
Ugyanakkor azok a tagországok indokolatlan versenyelőnyt élvezhetnek, amelyek az uniós előírásokat nem vagy csak részben hajtották végre, de Brüsszelnek egészen más adatokat szolgáltattak – hívja fel a figyelmet a BTT. Az állatjóléti szigorítások nyomán ugyanis uniós szinten is csökken majd az étkezési tojáskínálat, emiatt pedig a közösségi piacon általános áremelkedés jöhet. Ezt pedig a valótlan információkat nyújtó tagállamok termelői használhatnák ki, mivel tojásaikat ipari helyett továbbra is étkezési minőségűként dobhatnák piacra. A brüsszeli ellenőrzéseket ezért éppen azokkal a tagállamokkal kellene kezdeni, amelyek a ketreccserék kapcsán az EB-nek gyaníthatóan nem a tényleges felkészültségi helyzetet mutatták be – érvel a BTT. Forrás: Agromonitor.hu

Posted on Hozzászólás most!

Jöhet az ebadó, és új esélyt kap Selmeczi Gabriella pitbulltörvénye

Kutyánként és évente legfeljebb 3500 forint lenne az adó, a vakvezető, az ivartalanított és a menhelyről örökbe fogadott ebek azonban adómentesek lesznek!
Megdrágul az állattartás, amennyiben a parlament elfogadja az állatvédelmi törvényhez a vidékfejlesztési minisztérium által benyújtott módosítást. A javaslat az indoklás szerint a felelős állattartás előtérbe kerülését segítené, ugyanakkor továbbra sem ad választ a legfontosabb állatvédelmi problémákra.
A módosítás elfogadása esetén a leglátványosabb változás az ebrendészeti hozzájárulás lesz – ezt az önkormányzatok vethetik ki, kutyánként és évente legfeljebb 3500 forint mértékben (kivételt képeznek majd például a vakvezető, az ivartalanított és a menhelyről örökbe fogadott ebek).
A deklarált cél „a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása”, utóbbinak azonban részben ellentmond, hogy az önkormányzatok csupán a képződő bevételek felét kötelesek az ebtartással összefüggő hatósági, szemléletformálási és egyéb teendőkre fordítani.
A lapunk által megkérdezett állatvédő szervezetek szerint az ebadó bevezetése elvileg elindíthat egy folyamatot, ami a felelős állattartás irányába mutat (magyarul az új közteher miatt talán jobban meggondolják az emberek, hogy vesznek-e kutyát), de rövid távon biztosan több lesz az adóbevezetés hatására gazdátlanná váló, utcára kitett állat.
További bizonytalan pont a javaslatban, hogy – bár számtalanszor szerepel benne az „állatvédelmi hatóság” kifejezés – nem kezeli azt a helyzetet, hogy ilyen hatóság ma Magyarországon gyakorlatilag nem létezik (a meglévő jogszabályok a települési jegyzőt és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt nevesítik hatóságként, ám a valóságban egyiknek sincs kapacitása például az állatvédelmi jogszabályok betartásának ellenőrzésére, illetve kikényszerítésére).
Egy másik fontos újdonság a veszélyes eb fogalmának újraértelmezése. Az ezzel kapcsolatos korábbi szabályozás, az úgynevezett pitbulltörvény Selmeczi Gabriella fideszes képviselő nevéhez fűződik, és a 90-es években fogant: a jogszabály egyes fajtákat jelölt meg veszélyesként, és szigorú előírásokhoz kötötte a tartásukat.
A pitbulltörvény a gyakorlatban betarthatatlanak bizonyult (a veszélyes kutyákat egyszerűen más fajtanéven anyakönyvezték), az arra épülő szabályozást pedig tavaly az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette.
A módosítás most úgy szól, hogy az a kutya számít veszélyesnek, amelyik egyszer már sérülést okozott. Ez a megfogalmazás azonban felveti azt a problémát, hogy mi lesz a birtokvédelem közben, „munkaköri kötelességként” sérülést okozó házőrző kutyákkal – a veszélyessé minősítés következménye ugyanis akár az eb elaltatása is lehet.
EU-tyúkketrecek – Magyarországon az év végéig le kell cserélniük a tojótyúkokat tartó gazdálkodóknak a régi ketreceket, hogy megfeleljenek az uniós előírásoknak –hangzott el egy országgyűlési képviselők részvételével szervezett budapesti háttérbeszélgetésen. Gőgös Zoltán (MSZP) szerint jelenleg Magyarországon 551 telepen tartanak tojótyúkokat. A meglévő telepek közül csak 67 felel meg az uniós előírásoknak. Az átállás finanszírozására mintegy hárommilliárd forint áll rendelkezésre 40-60 százalékos támogatási szint mellett.
Szabó Rebeka (LMP) úgy vélte, hogy a kereskedelem is sokat tehetne az állatjóléti szempontok térnyeréséért. Az üzletekben kapható tojásokat ma négyféle kóddal jelölik (a 0 a biotojást, a 3 a ketreces tartásból származó tojást jelöli), és a legtöbb üzletláncban (a magyar tulajdonúakban is) kizárólag 3-as kódú, ketreces tojást lehet kapni – miközben például mélyalmos tartással (2-es kód) is lehet nagyüzemi körülmények között tojást termelni, és elvileg létezik is iyen tojás a piacon. Ugyanez természetesen a fogyasztóra is igaz: aki csak 1-es (szabad tartás) vagy 2-es kódú tojást vásárol, az végső soron a fefelős állatartás irányába fordítja a termelőket és a kereskedőket – hangsúlyozta a politikus. Forrás: Népszabadság

Posted on Hozzászólás most!

Biztonságosak a Magyarországon forgalmazott tojások

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai az egyik áruházlánc budapesti üzletében árusított német eredetű tojásszállítmányból mintát vettek és azt be is vizsgálták. Mint az már köztudott, Németországban takarmány-alapanyagban és takarmányban is a megengedettnél magasabb dioxin-tartalmat találtak a hatóságok. A takarmány révén az állatokba is bekerült e mérgező anyag, így egyes állati eredetű termékekben így a tojásban is észleltek a német szakemberek megemelkedett dioxin-szintet. A január elején hazánkba érkezett német szállítmány Bajorországból származott tehát az MgSzH tájékoztatása szerint a bevizsgált tojások nem voltak dioxinnal szennyezettek.
A Baromfi Termék Tanács által kiadott közleményben olvasható, hogy a január elején hazánkba érkezett német tojás-szállítmány Bajorországból származott – tehát nem a szennyezett területeknek számító északi tartományok egyikéből. Az MgSzH tájékoztatása szerint a bevizsgált tojások nem voltak dioxinnal szennyezettek.
Köszönhetően annak, hogy az érintettek egymást segítve közreműködtek, a lehető legrövidebb idő alatt jutott információhoz a vásárló és bizonyosodhatott meg arról, hogy Magyarországon a hatóságoknak, forgalmazóknak, termelőknek elsődleges célja az élelmiszerbiztonság és a nyomon követhetőség. Az MgSzH tájékoztatása szerint a Németországból érkező állati eredetű élelmiszereket folyamatosan vizsgálják. Ez ideig más termékben sem találtak a megengedettnél magasabb dioxin-szintet.
Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy az EU országaiban megvalósuló élelmiszerbiztonság elegendő-e a hazai fogyasztók biztonságához, és hogy megfelelő minőségű élelmiszerekhez jusson.
Elgondolkodtató, hogy a kontinens életét megrázó komoly élelmiszerbotrányok évről – évre bizonyos országokban (Németország, Belgium, Hollandia) robbannak ki, s hazánkban soha nem volt és remélhetőleg nem is lesz ilyen nagyságrendű probléma.
A hazai termék-előállítási körülmények, a szigorú nyomon követési rendszer, a hatóság rendszeres ellenőrzései szinte teljesen kizárják a szennyeződés lehetőségét.
A Baromfi termék Tanács ajánlása, hogy aki tehát teljesen biztosra akar menni, az keresse a tojáson (és az egyéb baromfi-termékeken is) a Magyarországot jelentő HU-jelzést!

Posted on Hozzászólás most!

Állati művészek orosz színpadokon

A moszkvai Nagyszínház évadnyitó előadásán élő fekete bárányok is szerepeltek, ezért az orosz sajtó utánanézett, vajon gyakran lépnek-e színre az orosz színpadokon állatok.
A Nagyszínház első ízben nyitotta meg új évadját a szokásos klasszikus orosz dalmű helyett egy balett világpremierjével: a Creation-2010 című, Angelin Preljocaj francia koreográfus rendezte előadás a francia-orosz kulturális szezon csúcspontja és Moszkvában az év egyik jeles kulturális eseménye lett.
A Bolsojban gyakran szerepeltek négylábú sztárok. Már a Marius Petipa által vagy 100 éve színpadra állított, Eszmeralda című balettben is szerepelt egy kis fehér kecske. A legenda szerint Petipa primabalerinái annyira megszerettél a “kollégát”, hogy pazar villáikban kényeztették. Az előadást nemrég felújították, és most is szerepel benne egy fehér kecskegida – egy táncosnő kezéből eszik. A felújítás óta már több állat kiöregedett.
A színházban az orosz operákban is sokszor szerepeltek állatok: a Borisz Godunov előadásain régebben a hírek szerint nemcsak ló, hanem még medve is színre lépett. Korábban Durov állatszínházának idomított művészei léptek fel, de manapság már egy magánvállalkozótól bérlik őket. Ma a legnagyobb négylábú művész Rosinante, a Minkus-Petipa Don Quixote-balettben szereplő ló és Rucio, a csacsi.
A moszkvai Szovremennyik színházban 1999-ben jelent meg az első négylábú művész, egy német juhászkutya a Három bajtárs című előadásban. A Zenberg Vinterborn névre hallgató állat gazdájával, valamint annak asszisztensével együtt lépett fel, utóbbit meg kellett harapnia. Zenberg 70 alkalommal lépett színpadra, de amikor ízületi bántalmak kezdték kínozni, átadta helyét fiának, Darsz Vinterbornnak, “aki” már 250 előadásban “játszott”, és bejárta a színházzal nemcsak a volt Szovjetunió területét, hanem Amerikát is. De Darsz is öregszik, nyugdíjba készül. Már kiszemelték utódát a Bomon Rossz Duplet Drim nevű kutya “személyében”.
A szenpétervári Ermitázs színházban valóságos sztár a Fanyja nevű bolognese kutya: három darabban is szerepel, és saját honlapja is van a neten. Eleinte próbálták ínyencfalatokkal jutalmazni a feladatok teljesítéséért, de nem fogadta el, a színészek szerint ezzel akarta jelezni, hogy nem holmi finomságokért dolgozik, hanem a művészetért.
A színházban dolgozik egy majom is: Anyecska a neve, és az egyik előadáson valóságos cirkuszi mutatványokat ad elő.
Lusa, a tyúk piaci áruként szerepel, és készséggel tűri, hogy lábánál fogva, fejjel lefelé lógassák.
Végül Ivan Invanics, a gúnár – Sztanyiszlavszkij szellemében, aki szerint a színház az előcsarnokban kezdődik – Az aranyborjú előadása előtt szárnyaival csapdosva szaladgál a foyer-ban várakozó nézők között, nem csekély sikert aratva.

Posted on Hozzászólás most!

Rókák tizedelik a siófoki tyúkokat

Hetek óta rókák garázdálkodnak egy siófoki óvoda környékén. A közeli házakból lopkodják a tyúkokat, az óvoda dolgozói reggelente széttépett állatmaradványokat, friss vért találnak az udvaron és a teraszon. A homokozóba alagutakat fúrnak az állatok és belepiszkítanak.
Szerdán jelentek meg az óvoda környékén a plakátok és az önkormányzat honlapján a felhívás, hogy június 25-től 28-ig kilövik a kártékony vadakat. A lakosságot arra kérik, hogy ne tartózkodjanak a Csárdaréti utca 7. szám környékén este nyolc óra és éjfél közötti időszakban.

Posted on Hozzászólás most!

Tyúk lett a kakasból, a tudósok tanácstalanok

Gianni igazi forróvérű kakasként kezdte életét. Egy toszkánai tanyán gyakran keltette olasz gazdáit a hajnali kukorékolásával. De miután egy róka garázdálkodott a területen és megölte a farm összes tyúkját, Gianni úgy érezte, hogy eljött a változás ideje.
Pár nappal ezután a kakas tojásokat rakott és kotlani kezdett, akár egy tyúk. A nemet váltó kakas esete előtt értetlenül állnak a kutatók, aki DNS-vizsgáltra készülnek, hogy megértsék, hogy mi történhetett az állattal.
Az egyik szakértő szerint talán egy kezdetleges “túlélési gén” állhat a nem mindennapi eset mögött. Mivel minden nőstény kiveszett körülötte, csak így tudta fenntartani fajt. Valószínűleg ez ösztönözhette az átalakulásra.
Donato Matassino professzor, a vizsgálatot vezető kutató elmondta: “A kakas-tyúkon egy sor viselkedést kutató és genetikai tesztet kell végrehajtani. Ezek talán megmagyarázzák az állat viselkedését.”
A tudósok eddig is nagy figyelmet szenteltek az úgynevezett hímnős állatoknak. Legismertebb képviselőik például a csigák és a laposférgek. Azt azonban talán nem is gondolnánk, hogy az állatok tizenöt százalékára jellemző ez a szaporodási forma. Vannak olyan állatok, amelyek életük során váltanak nemet, mint a bohóchal, és vannak, amelyek eleve két működő ivarmiriggyel rendelkeznek.

Posted on Hozzászólás most!

Petőfi Sándor Anyám tyúkja

Helyzete azért kivételes mégis, mert – szemben a nagy nemzeti költeményekkel – nem köthető politikai eszméhez, történelmi fordulóponthoz, példás költői magatartáshoz. Viszont óvodás korunk óta tanuljuk (s előbb-utóbb meg is tanuljuk), gondolom, a Magyarországon élő és nevelkedett magyarok legtöbbjének ez a vers az elsők között jut az eszébe, ha „vers” vagy „Petőfi” a hívószó. Az Anyám tyúkját akként olvasni, hogy valami újat vegyünk benne észre – nem kis nehézségek elé állít. A következőkben – hommage-ként Margócsynak, aki maga is azon dolgozik, hogy elevenné, izgalmassá, sokszínűvé tegye az Anyám tyúkja költőjét – megpróbálkozom azzal, hogy néhány szempontot adjak, nagyon röviden, egy ilyen elemzéshez.


Anyám tyúkja

Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!

Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodácsol,
S nem verik ki a szobából.

Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.

Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám. –

Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,

Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba’…
Anyám egyetlen jószága.

Vác, 1848. február

Amellett, hogy a vers – természetesen – elhelyezhető a falusi életképek, az otthont megéneklő vagy a szülőket megörökítő művek sorában, tehát ebben az európai és magyar tematikai és poétikai hagyományban, ne feledkezzünk meg a „házi kedvencekről” szóló költői művek szövegcsoportjáról sem. Petőfi versének főszereplője nem azért különös, mert a tyúk nagyon kilógna a korszakban szokásos kedves háziállatok sorából. Robert Herricknek (1591-1674) – még a 17. században – spánielje és verebe is volt, de feljegyezték róla, hogy háziállatként disznót is tartott; Petőfi idősebb kortársa, Gérard de Nerval Párizs utcáin rákot sétáltatott – kék zsinórra fűzve; Ibsennek skorpió volt az íróasztalán; Byronnak cambridge-i tanulmányai idején medvéje volt, a szabályok ugyanis kutya tartását nem engedélyezték az egyetemen; Burns két verset is írt Szegény Mallie-ről (Poor Mallie), a házi kedvencként dédelgetett anyajuhról; Proustnak pedig kardhala volt.
A fenti, hóbortos és mulatságos állat-választások olyan tekintetben méltóak a vizsgálatra, hogy felszólítanak arra: helyezzük el a lényt többféle dimenzióban, s mérlegeljük, melyiknek felel meg. Megkülönböztethető egyrészt a „haszonállat” és a „kedvenc”; másrészt az idomíthatatlan kontra háziasított állat; vannak olyan állatok, amelyeknek érzelmeket tulajdonítunk, s úgy hisszük, érzelmekre reagálnak – más állatokról ezt nem gondoljuk; valamint szembeállítható az értelmes és az értelem nélküli állat. A kutya és a macska, az európai kultúra legkedveltebb háziállatai sajátos, átmeneti pozícióban vannak: a macska hasznot hajt, amennyiben egeret fog, ez az, amiért érdemes tartani – a kutya őrizheti a házat, használható állatok terelésére, versenyeztethető, vagy lehet vele vadászni – ennyiben tehát egyik sem kifejezetten és kizárólagosan „kedvenc”. Az idők során azonban mindkettő tartása az érdek (és haszon) nélküliség irányába tolódott el. (Ami nem, vagy kevéssé fordult elő a például a lóval.) Halak közül azokat szokás otthoni akváriumba tenni, amelyek ha ehetők is, elsődlegesen nem erre szolgálnak; a húsvéti nyulak megevése vagy meg nem evése megannyi családban okoz súlyos konfliktusokat. Herrick disznaja éppen ezt a haszonelvűség-határt vonja kétségbe, amikor is hagyományosan materiális célzattal tartott állatot tesz meg a szeretet tárgyává. Nerval, Ibsen és Proust háziállata azért különös, mert a rák, a skorpió, vagy a kardhal esetében mind az érzelmekkel átitatott viszony, mind az értelmes kommunikáció lehetősége erősen kétséges. A madarak közül azok szoktak házi kedvenc pozíciót betölteni, amelyek vagy kicsik, elesettek, gondoskodásra szorulnak (mint a verebek), vagy azt a benyomást keltik, hogy értelmesek: például beszélnek (mint a papagáj vagy a szajkó), vagy beidomítva felszólításra vadásznak (mint a sólyom). Azt mondhatnánk ezért, hogy a tyúk megszólítása jóval közelebb áll ahhoz, hogy a beszélő a télhez fordul (ilyen vers éppen az Anyám tyúkja mellett van a kiadásokban), mint ahhoz, ha egy kutyához. A tyúk ráadásul még csak azon természeti tárgyak vagy elvont fogalmak hagyományos sorába sem illik, amelyeket a költészetben megszólítani szokás volt: nap, hold, hegyek, évszakok, vihar, szél, folyó, madár, éjszaka stb. Ebben a lényben semmi magasztos, fenséges, csodálatos vagy szimbolikus nincs – inkább csak mulatságos; a tyúk megszólítása éppolyan alkalmatlan alany közreműködésével megvalósuló aktus, mint J. L. Austin híres példájában a pingvinek megkereszteléséről6. Az efféle cselekedet kudarcra van ítélve, nem boldogulunk vele – voltaképpen semmi értelmeset, hasznosat, célravezetőt nem teszünk. A tyúk megszólítása tehát önmagában is egyfajta vicc, amely éppúgy irányul a megszólított felé, mint az értelmetlenül, vakon szónokló „költő” felé. (Aki tehát voltaképpen nem a tyúknak beszél: magában zsörtölődik, Morzsa kutyával vagy bárki mással, aki a szózatot hallja, akarja megértetni dohogását. Éppoly automatikusan viselkedik – és Bergson szerint ez volna a nevetségesség előfeltétele -, mint valamely oktalan állat – például a tyúk.)

Végül pedig – s ez volna a harmadik rövidke hozzájárulás az Anyám tyúkja érdekesebb olvasásához – érdemes belegondolni a vers referenciájába szociológiai értelemben. A családi otthon ábrázolása igencsak szűkös: egy ládáról és egy szobáról értesülünk, a tyúk jólétének csimborasszója pedig a kendermag (és a lehetőség arra, hogy a szobában legyen, a ládára felszállhasson). Az olvasó nyilván szokványos falusi-családi idillt asszociál a szófukar ábrázolás mögé. Figyeljünk viszont fel arra, hogy Petőfi gyakran poénnal zárja humoros verseit. A probléma az, hogy az Anyám tyúkja csattanója alig észrevehető, nem is szokás számításba venni – pedig az utolsó előtti sort végző három pont előre figyelmeztet. De lássuk be: a mai olvasat számára az utolsó sor aligha csattan. Forrás: Szép magyar irodalom, Kultúrpart, Origo