Posted on Hozzászólás most!

Tyúkokat, lovakat, szamarakat áldottak a Vatikánban

Állatfarmmá alakult egy rövid időre csütörtökön a vatikáni Szent Péter tér: a háziállatok védőszentjének napján tyúkok, kecskék, nyulak és szamarak kaptak áldást, illetve hallgathattak misét.
Szamarak, lovak, kutyák, macskák, kacsák és egyéb háziállatok gyülekezőhelye volt kedden a Szent Péter tér, ahol az olasz állattenyésztők szövetségének szervezésében megáldották a jószágokat Remete Szent Antal napján.

haziallatokat_aldottak_meg_Vatikanban

A Vatikán részéről Angelo Comastri, Vatikánváros vikáriusa volt a vendéglátó, aki először misét mutatott be az ünnep alkalmából a bazilikában, majd az ideiglenes állatfarmmá alakított téren megáldotta azokat az állatokat, amelyek az olasz csizma különböző tartományainak állattenyésztésére jellemzők.
A vikárius le is fényképeztette magát egy-egy tyúk- vagy nyúlketrec, egy-egy kacsás kosár előtt. Az esemény valóságos turista látványosság volt, az érdeklődők meg is simogathatták a lovakat, szamarakat, birkákat, kecskéket, nyulakat.
Sok római lakos jelent meg kutyájával és macskájával, hogy ezek a házi kedvencek is részesüljenek a papi áldásban. Felvonultak a rendőrség, a csendőrség és a pénzügyőrség lovas egységei és az állami fegyveres erők kutyás csoportjai is.
A háziállatok védőszentjeként tisztelt Remete Szent Antal a felső-egyiptomi Komában született 250-ben. Hosszú életet élt, hiszen 106 éves korában, 356-ban tért vissza teremtőjéhez. Ő a beteg emberek és a beteg állatok patrónusa.

Posted on Hozzászólás most!

Libák után tyúkok – új kérés a Négy Mancstól

A Négy Mancs nevű állatvédő szervezet szerint a tojástartalmú termékek vásárlóit tájékoztatni kell a tyúkok tartási körülményeiről.
Újabb támadás? A libatartók után terítéken a baromfisok. A Négy Mancs Állatvédő szervezet most azt kéri, hogy minden tojás tartalmú terméken legyen felcímkézve: a tojótyúkok ketreces vagy mélyalmos tartásban élnek-e. Mi van a kérés hátterében? Erről is szó lesz a Hajnal-táj csütörtöki adásában, amely reggel 5 órakor kezdődik az MR1-en, hallgassa ön is!

Posted on Hozzászólás most!

A háziállatok is érzékenyek az időjárásra

Nemcsak az emberek, hanem az állatok is nehezen viselik a szélsőséges időjárást.
Az alacsony hőmérséklet hatása függ az állatok fajától, korától és takarmányozásától. A hideg káros hatását fokozza, ha még nedvességgel és széllel is párosul.
A száraz hideget legjobban a szarvasmarha és a juh tűri. Az előbbi a nagy testtömeghez tartozó kis testfelülettel magyarázható, az utóbbinak pedig a gyapjúja nyújt védelmet. A tehenek tejtermelése 5 °C alatt jelentősen csökken.
A sertések érzékenyebb állatok, náluk az alsó kritikus hőmérséklet 12-13 °C körül van. Nem mindegy, hogy milyen körülmények között tartja a gazda őket. Például 10 °C-on, almozott padozaton 90-100 gramm, aszfalton 200 gramm, míg betonon vagy rácson 400 gramm napi többlet takarmányt igényelnek. A hideg következtében sertéseink elzsírosodnak, fehérje tartalmuk csökken.
A tyúkok 5-10 fok között már 15-20%-kal kevesebbet tojnak és egy tojáshoz 10-12%-kal több takarmányt igényelnek, mint melegebb időben. A fiatal állatokra még jobban kell vigyázni ilyenkor. Náluk a tartós hidegben lelassulhat a növekedés, a fejlődés, sőt még meg is betegedhetnek. Az újszülött állatokra az alacsony hőmérséklet egyenesen életveszélyes, például a napos csibék 15 fok alatt tömegesen pusztulnak el.
A magas hőmérséklet különösen veszélyes, ha magas páratartalommal és szélcsenddel párosul. Például a lovak testhőmérséklete (különösen, ha sötét szőrűek) nyáron, a tűző napon akár 3-4 fokkal is megemelkedhet. Ettől a hőfeleslegtől izzadással nem tudnak megszabadulni, így hőtorlódás léphet fel, ami betegségek kialakulásához vezethet.
A juh jobban, a szarvasmarha kevésbé bírja a meleget. 22 fok feletti hőmérséklettől egyre kevesebb táplálékot igényelnek. 30 fok felett viszont akár 50%-kal kevesebb tejet adnak! A magas hőmérséklet a szaporodásnak sem kedvez, hiszen csakúgy mint az embernél, a spermiumok egy részének roncsolódását okozza. A tojóállományokban, magas hőmérséklet és nagy páratartalom esetén kóros tollcsipkedés, esetenként kannibalizmus léphet fel.

Posted on Hozzászólás most!

A tyúkok jól élnek, a gazdaságok pedig tönkremennek?

Glattfelder Béla fideszes és Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő egyaránt bírálta azt, hogy az unió 2012. január 1-jétől az eddiginél nagyobb méretű ketreceket írna elő a tojó tyúkok számára, állatjóléti szempontokra tekintettel.
Az európai tojáságazat jövőjéről tartott EP-vita kapcsán mindketten hangsúlyozták, hogy a hagyományos ketrecek betiltása miatt az európai tojástermelők súlyos versenyhátrányba kerülnek majd az EU-n kívülről származó importtal szemben.
A hagyományos ketreces tartásban az egy tyúkra jutó terület 550 négyzetcentiméter. Ezek azonban – még 1999-ben hozott döntés értelmében – 2012-től nem használhatók. Helyettük úgynevezett feljavított ketreceket kell alkalmazni, ahol az egy tyúkra eső terület legalább 750 négyzetcentiméter. Szükséges ezen kívül tojófészket, csipegető és kapirgáló részt, valamint ülő rudat biztosítani a madarak számára.
Glattfelder kifejtette: az új tagállamokat – köztük Magyarországot – különösen hátrányosan érintené a szabályozás. A hazai termelőkre óriási terheket rakott a csatlakozás időszakában az akkor érvényes uniós állatjóléti, környezetvédelmi és egyéb követelményeknek való megfelelés. Az újabb beruházások költségeit sokan már képtelenek lennének kigazdálkodni. A termelői érdekszövetségek szerint a gazdák 25 százaléka nem fog tudni megfelelni az új szabályoknak. Ez azzal járhat, hogy Magyarországon naponta 1,7 millió tojást kell majd megsemmisíteni, mert a szabályoknak nem megfelelően termelt tojást nem lehet forgalomba hozni.
Glattfelder szerint a változtatás környezetvédelmi szempontból is elfogadhatatlan: a nagyobb ketrecek a fűtési és világítási igény miatt jelentősen növelnék a fajlagos energiafelhasználást, és ezzel többlet szén-dioxid-kibocsátást okoznának.
Tabajdi sajnálatosnak nevezte, hogy az EU saját termelőit megfojtja az előírásokkal, a harmadik országokból érkező árukkal szemben viszont alacsonyabbak az elvárások, és azok betartását is alig ellenőrzik. „Megveregethetjük a saját vállunkat, hogy milyen jól élnek az európai tyúkok, miközben gazdaságok ezrei mennek majd tönkre, és munkahelyek szűnnek majd meg” – fogalmazott az EP-képviselő. MTI

Posted on Hozzászólás most!

Árvíz katasztrófa, milliárdos károk

Százezer hektáron maradt el a vetés, több tízezer állatot kell beoltani. Legalább 150 tonna tetemet kell eltüntetni országszerte. Több milliárdra becsülik a mezőgazdaságban okozott károkat agrárszervezetek. Eddig mintegy százezer hektáron maradt el a vetés és a gyümölcsösökben is óriási a kár.
Gazdálkodásból tartja el a családját egy általunk megkérdezett férfi, azt azonban, hogy idén miből lesz bevétele, nem tudja. Azt mondja, az állatokból és a veteményesből biztos nem.
– Tyúkok voltak vagy 30, két hízó. Mekkora kár ez önnek? Nem tudom, nem kevés. A kertemet már másodszor ültettem, ötször volt rajta az évben a víz, úgyhogy sok – mondta egy gazdálkodó.
A termelőknek országszerte hatalmas károkat okozott a vihar. Az agrárszervezetek egyelőre csak becsülni tudnak, de már így is milliárdos összegekről beszélnek. Több ezer hektáron ugyanis pótolhatatlan a vetés, a gyümölcskezdemények pedig csaknem negyede a földre hullott.
„30-40 ezer ha területen, konkrétan maga a vetésben és a kultúrában olyan jelentős a kár, hogy ott biztosan nem lesz termény és még 40-50 ezer ha van szántóként víz alatt” – mondta Téli Róbert, az Agrárkamara titkára.
A környékbeli folyók, csatornák telítettek, így szinte lehetetlen levezetni a fölösleget a földekről. Csak a teljes száradás után lehetne újra a munkához kezdeni, de félő, hogy késő lesz, mert a növények nem tudnak majd teljes értékű termést hozni.
Az ítéletidő az állatállományt is tizedelte. Legalább 150 tonna tetemet kell majd ártalmatlanítani, és több tízezer állatot kell majd beoltani lépfene ellen.
„Az állattartó telepeket fertőtleníteni kell, 3 ilyen biztosan van, amit ez elért és 150 tonna állati tetemet kell majd ártalmatlanítani” – mondta Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelem főigazgatója.
Minden veszteség egyébként vis major eseménynek minősíthető, de csak akkor, ha idejében bejelentik őket – ezt mondják a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalban.
„Ezt tíz napon belül be kell jelenteni, ahogy a gazdálkodónak erre lehetősége nyílik és egy fontos dolog van még, a bejelentéshez szükséges az MGSZH igazolása is a kár mértékéről és a kár meglétéről” – állítja Zsigmond Richárd, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal agrárkörnyezetgazdálkodási igazgatója.
Az árvízi védekezésben részt vevő központi szervek eddig összesen 2,1 milliárd forintos előleget igényeltek eddigi költségeik fedezésére.
„Védekezési kiadásokra mintegy 2 milliárd forintos előleget kérünk a kormánytól, ezt a kormány az általános tartalék terhére fogja biztosítani a védekező szervezetek számára” – mondta Kóthay László, vízügyi szakállamtitkár. Az összeg átutalásáról kedden dönt majd a kormány, és a károk hivatalos felmérését is a jövő héten kezdik meg.