Posted on Hozzászólás most!

Vadászat – Vérfürdő

A megkínzott állat szenvedése, embervérért kiált az égre. (William Blake)
Vérfürdő a Bükkben szombat délután. Gyönyörű időben elhatároztuk, hogy sétálunk egyet a Bükki Nemzeti Parkban. A felsőtárkányi kisvasút nyomvonalán haladtunk a Stimecz-ház felé.
A vasútvonal végén vérnyomokat találtunk a hóban.
A Stimecz háznál szörnyű látvány fogadott. Kibelezett állatok hevertek a földön szanaszét. Sehol egy ember.
A gyerekeket sokkolták a látottak. Nem volt kedvünk továbbmenni, elindultunk hazafelé. Hazafelé félúton megállított egy ember, aki közölte velünk, hogy egy hajtóvadászat közepén gyaloglunk, úgyhogy álljunk meg és várjunk fél órát amíg véget ér a vadászat. Mejegyzem sehol egy tábla, figyelmeztető felirat, vagy bármi ami a gyanútlan túristáknak fehívja a figyelmét. Példátlan felelőtlenség a vadászok részéről. Még csodálkoznak, hogy sok a vadászbaleset. Juhász Csaba, Facebook – A vadász öl – Az állatkínzást szigorúbban büntesse a törvény

imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com imagebam.com

Posted on Hozzászólás most!

Egyszerre négy tilalmi időben lelőtt szarvast találtak

Egyszerre négy, vadászok által tilalmi időben lelőtt szarvas – három tehén és egy borjú – tetemére bukkantak a Nagyberekben, az állatokat vélhetően a napokban, szürkületkor lőttek le az M7-es autópálya közelében.
Slyom Krisztián, a területen vadászati jogosultsággal rendelkező Hubertus Bt. vadászati ágazatvezetője elmondta, hogy az utóbbi időben érezhetően nőtt az állatok húsáért folyó orvvadászati tevékenység, de olyan eddig még nem történt, hogy szinte nappal, és egyszerre négy állatot lőjenek le az illegálisan vadászók.
Tájékoztatása szerint, mivel a szarvastehenek a következő hónapban ellenek, tilalmi idő van, a vadászok ilyenkor nem háborgatják az érintett területet, ezért is figyeltek fel pár napja a naplemente után nem sokkal eldördülő lövések zajára.
Az állatok tetemére csak napokkal később találtak rá a vadőrök, akik korábbi kutakodásuk során vélhetően megzavarták az orvvadászokat, mert a szarvasok testéből nem hiányzott semmi. A lelőtt szarvastehenek között vélhetően akadt vemhes állat is. Az ügyben pénteken rendőrségi feljelentést tévő vadásztársaságot ért eszmei kár mértéke mintegy 700 ezer forintra tehető.
Bíró Gábor, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtófelelőse elmondta, hogy eljárást indítottak a Buzsák külterületén történt orvvadászat ügyében, amelynek körülményeit a Fonyódi Rendőrkapitányság vizsgálja. Az állatokat a jelenlegi adatok alapján minden bizonnyal anyagi haszonszerzés végett lőhették le – tette hozzá.

Posted on Hozzászólás most!

Hormonkezelt őzekre lövöldöznek Magyarországon

Bűnszövetségben elkövetett állatkínzás és csalás alapos gyanúja miatt feljelentést tett a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH), miután a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (CIC) jelentette, hogy Magyarországon zárt térben nevelt, hormoninjekciókkal kezelt kapitális szarvasbikákra rendeztek fizetős bérvadászatot külföldieknek – írja a Magyar Nemzet a Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása alapján.
A magyar vadászati jogszabályok nem tiltják, hogy a nevelt szarvas agancsát szteroidokkal kezeljék, azonban az állat-egészségügyi és az állatvédelmi szabályokat sérti. Az agancs fejlődésének zárt téren történő elősegítésére kizárólag a bevizsgált, engedélyezett, kereskedelmi forgalomban kapható úgynevezett premixek és tápok használhatók fel, természetes úton történő etetés formájában. Tehát hormonhatású anyagokkal kezelni a szarvasokat azért, hogy agancsuk mérete nőjön, nem jogszerű.
A bűncselekmény elkövetői tehát legalább két szabályt megszegtek: tiltott szerek felhasználásával növelték szarvasbikáik agancsméretét, illetve, bár zárt térben nevelték, ezt nem jelezték a külföldi vadászoknak. A hormonkezelt bikák híre bejárta a nemzetközi vadászsajtót. A minisztérium a vad zárt téri tartásának pontosabb, egyértelműbb szabályozását tervezi. Forrás: Hajdúpress

A videón: Hormoninjekcióval kezelt őzbakokra szerveztek bérvadászatot, Magyarország délkeleti megyéiben a gyanú szerint. Az állatokat elkábítva engedték szabadon, hogy könnyebb legyen azokat kilőni. Az értékes agancsokért – vagyis az ilyen trófeával rendelkező őzbakok vadászatáért – nagyon sok pénzt fizetnek a külföldi vadászok – akár 60 ezer eurót, azaz 18 millió forintot is. A szakigazgatási hivatal feljelentést tett az ügyben csalás és állatkínzás gyanújával.

Posted on Hozzászólás most!

Bűnszövetségben elkövetett állatkínzás bérvadászattal

Bűnszövetségben elkövetett állatkínzás és csalás alapos gyanúja miatt feljelentést tett a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH), miután a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (CIC) jelentette, hogy Magyarországon zárt térben nevelt, hormoninjekciókkal kezelt kapitális szarvasbikákra rendeztek fizetős bérvadászatot külföldieknek – írja a Magyar Nemzet a Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása alapján.

A magyar vadászati jogszabályok nem tiltják, hogy a nevelt szarvas agancsát szteroidokkal kezeljék, azonban az állat-egészségügyi és az állatvédelmi szabályokat sérti. Az agancs fejlődésének zárt téren történő elősegítésére kizárólag a bevizsgált, engedélyezett, kereskedelmi forgalomban kapható úgynevezett premixek és tápok használhatók fel, természetes úton történő etetés formájában. Tehát hormonhatású anyagokkal kezelni a szarvasokat azért, hogy agancsuk mérete nőjön, nem jogszerű.
A bűncselekmény elkövetői tehát legalább két szabályt megszegtek: tiltott szerek felhasználásával növelték szarvasbikáik agancsméretét, illetve, bár zárt térben nevelték, ezt nem jelezték a külföldi vadászoknak. A hormonkezelt bikák híre bejárta a nemzetközi vadászsajtót. A minisztérium a vad zárt téri tartásának pontosabb, egyértelműbb szabályozását tervezi. Forrás: MTI, Hajdupress

Posted on Hozzászólás most!

A vadászok magukat is ölik

K. János az élettársával és 18 éves fiával, Tamással indult vadlesre egy Dabrony falu közeli erdőben. Miután Tamást egyedül hagyták, a fiú agyonlőtte magát, majd az apa is öngyilkos lett.
A pápai K. Jánost gyakorlott vadásznak írják le ismerősei, a férfi 30 éve hódol szenvedélyének és még sosem szegte meg a szabályokat. Szombaton azonban nagy hibát követett el: fegyvert adott engedéllyel nem rendelkező fia kezébe, majd magára hagyta egy magaslesen a fiatalembert. Ő és élettársa egy másik lesre kapaszkodott fel. Hamarosan lövést hallottak Tamás irányából, azt hitték, a fiú elejtett egy vadat. Amikor azonban a pár visszaért a helyszínre, szörnyű látvány fogadta őket: Tamás fejbe lőtte magát. A látványtól K. János is összeomlott, amíg párja segítségért sietett, ő is maga ellen fordította fegyverét. Mire az asszony visszatért, már János sem volt életben. Az élettársat sokkos állapotban szállították pszichiátriára.
A Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság vizsgálata kizárta, hogy baleset vagy gyilkosság történt volna. Egyértelmű, hogy a 18 éves fiatalember és édesapja is öngyilkosságot követett el.
G. József ugyanannak a vadásztársaságnak a tagja, mint K. János. A férfi rosszul lett, amikor megtudta, hogy mi történt a barátjával.
– Szegény Jani, biztosan nem tudta elviselni, hogy holtan látta a fiát. Azt viszont el sem tudom képzelni, hogy Tamást mi vitte erre a meggondolatlan cselekedetre.
K. János Pápán a Teleki utcában élt. Szomszédja, Ughy István lapunknak elmondta: kiegyensúlyozott, anyagilag jó körülmények között élő ember volt K. János, aki néhány éve elvált a feleségétől.
– Korábban katonaként szolgált, aztán vagyonőrként dolgozott – mondta Ughy. – Tudtam, hogy szeret vadászni. A fiával folyamatosan tartotta a kapcsolatot, a srác hétvégenként jött hozzá. Tamást én nem ismertem jól, így nem tudom, miért követhetett el öngyilkosságot.
A Veszprém Megyei Napló szerint osztálytársai, tanárai komoly, tisztelettudó, életvidám fiatalemberként ismerték a fiút. Tamás a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola negyedéves tanulója volt. Karnerné Pethő Katalin, a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola igazgatója is megdöbbenve értesült a történtekről. Mint elmondta, hétfőn délelőtt a pedagógusokkal és az iskola diákjaival mécsest gyújtanak Tamás emlékére. Forrás: Bors

Posted on Hozzászólás most!

Megkínozták a szarvasokat

Különösen kegyetlen módon, dróthálóval öltek meg szarvasokat Kecskemét környékén, valószínűleg orvvadászok. A rendőrség állatkínzás miatt nyomoz. A helyi vadászok szerint mostanában sokan vannak, akik különféle gyilkos csapdákkal teszik tele az erdőt, vagy egyszerűen megmérgezik az állatokat.

Posted on Hozzászólás most!

Tiltott időben, helyen, fegyverrel és módszerrel vadásztak

Lopás és állatkínzás miatt pénzbüntetéssel sújtott a Szegedi Városi Bíróság ma két szegedi férfit, akik az ítélet szerint tiltott időben, tiltott helyen, tiltott fegyverrel és tiltott módszerrel vadásztak Domaszéken. A vádlottak és ügyvédjük felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.

A vádirat szerint az első- és másodrendű vádlott, J. Antal, illetve Sz. István, egy ismert szegedi cég igazgatója 2008-ban érvényes vadászengedéllyel és vadászfegyverre kiadott érvényes fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, mindketten a Dorozsma-Domaszék Vadásztársaság tagjai voltak. 2008. október 22-én elhatározták, hogy Domaszék külterületén őzeket ejtenek vadászfegyvereikkel és az elejtett állatokat jogosulatlanul eltulajdonítják.
Mindezek alapján az elsőrendű vádlott magához vette engedéllyel tartott vadászlőfegyverét és a másodrendű vádlott társaságában, az annak tulajdonát képező terepjáróval sötétedés után, este 7 óra körül az Alföldi Golf Klub, illetve az M5-ös és az E75-ös számú út által határolt, napraforgóval ültetett területre hajtottak. A gépkocsit a másodrendű vádlott vezette, míg az elsőrendű vádlott a gépkocsi szivargyújtójáról üzemeltetett kézi reflektorral próbálta bevilágítani a gépkocsi körül lévő területet. A vádlottak őzeket észleltek, ezért a másodrendű vádlott a gépkocsit leállította, azonban a gépkocsi távolsági fényszóróit égve hagyta, ezzel bevilágítva a gépkocsi előtti területet. A vádirat szerint ezt követően az elsőrendű vádlott vadászfegyverével a bevilágított területre három célzott lövést adott le, amelyből kettő célt ért és a lövések kettő őzbakot terítettek le, az állatok azonnal kimúltak. Az őzbakok a Domaszéki Földtulajdonosok Széchenyi Zsigmond Vadásztársaságának tulajdonát képezték.
A vádirat szerint ezt követően a vádlottak az állati tetemeket a terepjáróba pakolták és azokkal a másodrendű vádlott tanyájára hajtottak. A vádlottak a tetemeket az autóból kivették és az egyiket elkezdték kizsigerelni, feldarabolni, amikor rendőrjárőrök jelentek meg a tanya udvarán és felszólították őket tevékenységük abbahagyására, melynek eleget tettek.
A Vadászati Törvény a vad és élőhelyének védelme érdekében tiltja az úgynevezett vadászati tilalmi időben – ami őzbak esetében szeptember 30. és április 15. napja közötti időtartam – a vadászatot. Emellett a törvény a vadászat rendje megsértésének minősíti a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát 1 órával követő és a csillagászati napkeltetét 1 órával megelőző időpontok közötti vadászatot. A kérdéses napon a csillagászati napnyugta 16 óra 42 perckor volt. Emellett a törvény értelmében a vadászat rendjének megsértésének minősül az őzre történő vadászat esetén az 1000 Joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőfegyverrel történő vadászat is. A vádlottak ezen jogszabályi előírások megsértésével ejtették el az őzbakokat.
A Szegedi Városi Bíróság Kádár József Gábor bíró által vezetett tanácsa az elsőrendű vádlottat társtettességben elkövetett lopás és állatkínzás bűntettében bűnösnek találta és 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a másodrendű vádlottat társtettességben elkövetett lopás és állatkínzás bűnsegédi bűnrészeseként találta bűnösnek és 220 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ezen felül a bíróság ítélete szerint a vádlottaknak 400 ezer forint kártérítést kell fizetniük a domaszéki Széchenyi Zsigmond vadásztársaságnak, valamint meg kell téríteniük 908 ezer forint bűnügyi költséget, és be kell fizetniük 24 ezer forint eljárási illetéket. Kádár József Gábor bíró indoklásában többek között elmondta: a vádlottak tiltott időben, tiltott helyen, tiltott fegyverrel és tiltott módszerrel vadásztak. Közölte: életszerűtlen, amit az elsőrendű vádlott előadott, miszerint a saját tenyészetéből hozott két, összekötözött őzet, azokat furikázták a terepjáró platóján egy-másfél óráig, miközben a vádlottak elmondása szerint a rókákat hajkurászták, majd a másodrendű vádlott tanyáján közelről fejbe lőtték az állatokat. A genetikus szakvéleménye szerint a platón és az autóban talált vérnyomok megegyeztek a napraforgótáblában elejtett őz vérével, ugyanis az utóbbi helyen is találtak vérnyomokat.
A bíró elmondta: a vádlottak utólag próbálták menteni magukat a felelősség alól, ami nem vezetett eredményre. Kádár József Gábor bejelentette: az ügy jogerős lezárása után magánokirat-hamisítás miatt eljárást indít az elsőrendű vádlott ellen.
Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, míg a vádlottak és ügyvédjük felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős – írja a Délmagyar.hu

Posted on Hozzászólás most!

A külföldi bankárok csizmája nem bírta a vizet a nagybereki állami földeken

Német és osztrák bankárokat vadásztattak a volt Balaton-nagybereki Állami Gazdaság területén, ahol leengedték a vizet, mert a vadászok „csizmája nem bírta” a vízmélységet – fogalmazott a mezőgazdasági bizottság közelmúltbeli ülésén Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára – írja az Agromonitor.
Szerinte a korábbi állami földhasznosítás döbbenetes példája, hogy 99 évre adtak bérbe a 8 ezer hektáros területet 10 forintos éves hektáronkénti díjért. Az pedig – tette hozzá – az „arrogancia tetejének” számít, hogy a bérleti szerződésben rögzítették: a bérlő – amely az állami gazdaság jogutódjaként létrehozott Hubertus Agráripari Rt. volt – kezdeményezheti a 10 forintos bérleti díj csökkentését is, ha a gazdasági viszonyok kedvezőtlenül változnak. Mint ismert, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a 8 ezer hektáros Balaton-nagybereki terület részét képező, különösen védett madárrezervátum ügyében – hűtlen kezelés és természetkárosítás gyanújával – már korábban feljelentést tett, mivel a VM megállapításai szerint a vízszint kritikus mértékűre csökkent. A Hubertus vezetése ugyanakkor cáfolta, hogy a területen természetkárosítás történt volna.
A 99 évre szóló bérleti szerződés a harminc éves hosszabbítás lehetőségét is tartalmazza – jelentette ki a bizottsági ülésen Ángyán József. A 10 forintos hektáronkénti bérleti díjat a korábbi állami földhasznosítás döbbenetes példájának nevezte, amely miatt a 8 ezer hektáros terület után csak évi 80 ezer forintos állami bevétel folyt be. Az pedig – állapította meg – az arrogancia tetejének számít, hogy a szerződés lehetőséget nyújt a bérlőnek a díjcsökkentés kezdeményezésére is, miközben a társaság nem tett eleget a vállalt környezetvédelmi követelményeknek sem.
Mint ismert, a VM a különösen védett nagybereki madárrezervátummal kapcsolatban korábban azért rendelt el vizsgálatot, mert a Balatonfenyves melletti területen a vízszint kritikus szint alá süllyedt. Az ellenőrzés során kiderült, hogy nyolcezer hektárnyi állami földet – amely a védett területet is magába foglalja – 1992 áprilisában adták bérbe. Az egykori Állami Vagyonügynökség a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság jogutódjaként létrehozott – azóta bt.-vé alakult – Hubertus Agráripari Rt.-vel kötött szerződést, és a hektáronkénti 10 forintos haszonbérleti díj egyebek mellett a vadászati jogokat is tartalmazta. Ezzel kapcsolatban Ángyán József a bizottság előtt megjegyezte: a területen osztrák és német bankárokat vadásztattak, akik „csizmája nem bírta” a vízmélységet.
A szerződések áttekintésekor Budai Gyula kormánybiztosi hivatal azt állapította meg, hogy alapos a hűtlen kezelés gyanúja, mert a szerződésben szereplő feltételek miatt az államot 7-8 milliárd forintos kár érte. Emellett a megállapodásban több jogszabályellenes kitételt is találtak, ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettesek ellen fejelentést tettek, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA) pedig a szerződés semmissé nyilvánítását és a terület állami birtokba vételét kezdeményezték. A Hubertus Bt. ugyanakkor a korábbi híradásokra reagálva az MTI-vel azt közölte: az elmúlt csaknem húsz évben a cég tevékenységét “mindenkor a korrektség és a jogszabályok tisztelete határozta meg”. A társaság ügyvezetője szerint a nagybereki madárrezervátumban szó sem lehet természetkárosításról, a védett terület vízszintje nem csökkent kritikusra.
Ángyán József bizottsági tájékoztatása szerint az állam 100 ezer hektárnyi földről korábban nem is tudta, hogy valójában az övé. Ez a mintegy 2 millió hektáros teljes állami terület 5 százalékát teszi ki. Az állami földvagyont – tette hozzá – a jövőben egészen más irányban kell hasznosítani, és azokat a kis- és közepes családi gazdaságoknak kell megkapniuk. Mint ismert, a VM irányítása alatt álló NFA a közelmúltban ennek szellemében írt ki pályázatot 65 ezer hektárnyi, lejárt haszonbérleti idejű állami földre, de a tender a gazdálkodók egy részének körében felháborodást váltott ki. Egyes termelők azt kifogásolták, hogy az NFA a földbérletért cserében az állatállomány növelésére kötelezné az új bérlőket. Forrás: Agromonitor

Posted on Hozzászólás most!

Több száz pacsirtatetemet próbáltak átcsempészni Magyarországon

Közel nyolcszáz halott pacsirtát találtak a rendőrök határellenőrzés közben egy olasz rendszámú kocsiban. A tetemeket szállító vadászok ellen eljárás indult. A védett állatok eszmei értéke 7 millió forint.
Több száz pacsirta tetemére bukkantak a rendőrök szombaton délután a kiszombori határátkelőhelyen egy belépésre jelentkező terepjáróban – közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság. Tuczakov Szilvána szóvivő szerint az olasz rendszámú jármű átvizsgálása során két dobozban összesen 779 pacsirtatetemet találtak.
A madarak közül 270-et fagyasztva, a többit a dobozokban ömlesztve szállították. A pacsirta Magyarországon védett állat, eszmei értéke darabonként 10 ezer forint, így a szállítmány értéke összességében meghaladja a 7 millió forintot.
A terepjáró olasz sofőrjét és utasát – akik egyébként vadászok – a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki, velük szemben természetkárosítás bűncselekmény gyanújával indult büntetőeljárás – írja az Origó.