Posted on Hozzászólás most!

Vadlovak a Hortobágyon

Rendkívül ritka Prezsewalszkij, vagy ázsiai nevén taki lovakat fogtak be a Hortobágyon. A taki a múlt század közepén, természetes élőhelyén Mongóliában kipusztult. Csak néhány állatkertben maradt belőlük. Azóta csaknem 2000 taki ló él szerte a világon. A legnagyobb természetes populáció a Hortobágyon él. Most innen visznek el néhányat, hogy visszatelepítsék őket Mongóliába.

Posted on Hozzászólás most!

Lovak – háttérkép – lovas történet


Jókai Mór: Életemből (részlet) – Milyen jó angol urak lovainak lenni!
Az utolsó hat krajcárral zsebében érkezett egy német városba, mely híres fürdőhely, nagyon járják az angolok. A legelső vendéglőben, ahová pihenni betért, azzal utasították el, hogy itt nincsen közkorcsma, ide csak vendégek térhetnek be, akik lóval jönnek. Ment a másikba, ott is azzal utasították el, ment a harmadikba, ott is azt ismételték. Jó rend van itt!
Ekkor újra visszament az elsőhöz.
– Ez azon vendéglő, ahová lóval lehet szállni? – kérdé fennyen a háziszolgától.
– Ez az.
– Mutassa, milyen az a lovak számára való szállás?
A szolga bevezette az istállóba, az is tele volt ugyan angol urak lovaival, de egy hely még üres volt, s szépen megvetve friss szalmával, a jászolban illatos széna készen.
Friss szalma! Illatos széna! Milyen jó angol urak lovainak lenni! Jójcakát, édes barátom. Majd csak magam aluszom itt.
Reggel megy a vendéglőshöz, s mondja, hogy fizetni akar az istállóért, egy lóért.
– Hát hol az a ló?
– Én vagyok magam az a ló.

Posted on Hozzászólás most!

Vadlovak a Hortobágyi Nemzeti Parkban

A Hortobágyi Nemzeti Park területén három webkamerát szereltek fel, többek között hogy hozzájáruljanak a tudományos kutatásokhoz, megfigyelésekhez, hiszen az ott élő vadlovakat nem lehet megközelíteni. Az állatok az őket követő egy-két kutató folyamatos jelenlétéhez már hozzászoktak ugyan, de néhány dolgot, egyebek mellett ellést még senki sem látott közöttük.

A park területén három webkamerát szereltek fel, hogy a többi között hozzájáruljanak a tudományos kutatásokhoz, megfigyelésekhez, hiszen ezeket az állatokat nem lehet megközelíteni. A vadlovak az őket követő 1-2 kutató folyamatos jelenlétéhez már hozzászoktak ugyan, de néhány dolgot, egyebek mellett ellést még senki sem látott. A webkamerák felszerelésének másik célja, hogy megismertessék a nagyközönséggel a fajt és szokásaikat – mondta el Siposs Viktória, a WWF Magyarország munkatársa szerdán, a sajtó képviselőinek rendezett tájékoztatón a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Az érdeklődők a hortobágyi vadlovakat a www.vadlo.hu oldalon tekinthetik meg a webkamerák segítségével, de természetesen akkor is, ha ellátogatnak a Hortobágyi Nemzeti Parkba. A Przsevalszkij-lovat (Equus ferus przewalskii) 1968-ban a szabad természetből kihaltnak nyilvánították, csak az állatkertekben maradt fenn, ahol 13 generáción keresztül élt fogságban – ismertette Czető Csilla, a nemzeti park munkatársa.
A Hortobágyi Nemzeti Park 1997-ben csatlakozott a Kölni Állatkert által ellenőrzött vadló fajmentő programhoz Pentezug fokozottan védett területével. A vadlóprojekt területe közel 2400 hektáros füves puszta, melyet villanypásztorral és vadkerítéssel vettek körbe. Természetes határát keleten a Hortobágy-folyó, nyugaton az Árkus-csatorna, délen a Sároséri-csatorna képezi, melyek természetes vízforrást biztosítanak a lovaknak a lefolyástalan mocsarakkal együtt. Erre a területre érkezett először egy csődör és három kanca, majd újabb háremek. Az alapállományt 21 ló képezte, melyeket 9 európai ország 15 állatkertjéből szállították Pentezugba, ahol jelenleg 210 vadló él közel 300 őstulokkal együtt. A programban résztvevő szakemberek táplálkozástani, etológiai, genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat végeznek, de nem avatkoznak az állatok életébe. A lovak maguk választhatják meg tartózkodási helyüket a területen, élelmet és vizet a puszta biztosít számukra. Idén tavasszal 40 csikó született – hangsúlyozta Czető Csilla. A tájékoztatás szerint a két mongol ménes mellett Pentezugban él a világ legnagyobb Przsevalszkij-populációja. Mivel október 4-e az állatok világnapja, a szervezet ezt a hónapot az egyik veszélyeztetett állatfajnak, a vadlovaknak szenteli – tájékoztatott Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője, hozzátéve: az állatbarátok maguk is hozzájárulhatnak a ritka faj védelméhez jelképes örökbefogadással.
Az ázsiai vadló, azaz a Przsevalszkij-ló a vadló egyetlen máig élő alfaja. Nyikolaj Przsevalszkij orosz Ázsia-kutató fedezte fel 1879-ben. Az állatot zömök testfelépítés, vastag nyak, erőteljes fej, hosszú pofarész, kicsiny és hegyes fülek, rövid, álló sörény jellemzi. Testhossza 220-280 centiméter, marmagassága 120-145 centiméter, testsúlya 200-300 kilogramm. Húsz-huszonöt évig is elélhet. Egykor az Uraltól Mongóliáig élt, a természetes populáció a 20. században kezdett csökkenni. Ez részben a vadászattal magyarázható, de közrejátszhatott sorsában természetes élőhelyeinek zsugorodása is. Forrás: HVG

Posted on Hozzászólás most!

A világ legnagyobb vadló ménese él a Hortobágyon

Hortobágy – A világ legnagyobb vadló ménese él a Hortobágyi Nemzeti Parkban. 1997-ben csupán 25 példány érkezett hazánkba, a sikeres tenyész programnak köszönhetően mára 158 lóra és 27 csikóra duzzadt a család.
A przewalski az egyetlen vadló fajta ami még fennmaradt, ám belőlük is alig 2000 egyed él jelenleg a világon. Ennek oka, hogy a szívós állatokat megpróbálták keresztezni a házi fajtákkal, sikertelenül. Ez viszont az állomány csaknem teljes kipusztulását okozta.
– A przewalski vadló eredetileg Kínában és Mongóliában volt honos. Az állatoknak jobb a tűrőképessége, és erősebbek a házi társaiknál, azonban egyáltalán nem szelídíthetőek, senkit sem tűrnek meg a hátukon. Ezért gondolták, hogy a két fajt keresztezve szívósabb lovak születnek. Ám a félvérek is túl vadak maradtak – magyarázta Bradenber Krisztin, a vadaspark vezetője.
– A vadlovakat az 1800-as évek végén teljesen kihaltnak hitték, ám egy német testvérpár megmentett 12 példányt, amelyek európai állatkertekbe kerültek. Belőlük származik a ma élő összes állat. Forrás: Blikk.hu

Posted on Hozzászólás most!

Megmentették a vágóhídtól Európa utolsó vadlovait

Összesen 71 vadló életét mentette meg a Vier Pfoten (Négy mancs) állatvédő szervezet a romániai Duna-deltában.
Az állatvédők szerint földtulajdonosok motorokkal terelték össze a rémült állatokat, majd egy elkerített területen egy héten át táplálék és ivóvíz nélkül tartották őket.
Aktivisták munkájának volt csak köszönhető, hogy sikerült leállítani a lovak vágóhídra szállítását. A megközelítőleg harminc órás utazás során több kimerült állat elpusztult, végül 52 lovat szállásoltak el egy farmon.
“Ezek a csodálatos állatok a Duna-deltába valók, nem a vágóhídra” – mondta el Robert Hengl, a Vier Pfoten osztrák központú nemzetközi szervezet munkatársa.
A román állatvédelmi törvények értelmében pénzbüntetésre ítélték az elkövetőket. Forrás: MTI

Posted on Hozzászólás most!

Állatkínzás lóval vagy hagyományőrzés a Rapa das Bestas

A férfiasság bizonyításának számtalan változata ismert. A Rapa das Bestas az egyik legextrémebb mindezek közül. Képgaléria itt!
A Rapa das Bestas, avagy „Vadlónyírás” nem olyan ismert hagyomány, mint a pamplonai bikafuttatás, vagy a Spanyolország szerte még ma is nagy népszerűségnek (ámbár manapság sok vitának is) örvendő bikaviadalok. Az ország északi területein, elsősorban Galícia egyes részein azonban még mindig tartja magát a férfierő és bátorság fitogtatására hivatott szokás.
Az ünnep lényege, hogy az emberek próbálják megülni a hegyekből leterelt vadlovakat és eközben levágni a sörényüket, mindezt a currónak nevezett helyi arénában. Amikor ez megtörtént, a földre tepert állatokat a férfiak megbillogozzák, és a képek tanúsága szerint (Ki tudja miért?) a legextrémebb helyeken próbálnak az állatba harapni.

Posted on Hozzászólás most!

Kóbor lovak garázdálkodnak Gadányban

Az állatok letapossák, lelegelik a sarjadó vetést, a gazdák szerint már évek óta. A mások földjein portyázó lovakra Szigeti Gábor, a gadányi polgárőrség vezetője hívta fel elsőként a figyelmet.
– Lelegelik a kukoricát, búzát: rengeteg kárt okoznak – kezdte Szigeti Gábor. – Egy-két lovat az ember még elhajt, de itt tizenegyről beszélhetünk. A gazdájuk hagyja, hogy szabadon kóboroljanak. Szerintem nem tud nekik eleséget adni, azért mennek mindenfelé, mert éhesek, szomjukat meg az árok vizéből csillapítják. Azért nem tudnak az állatvédők semmit tenni, mert nincsenek leromlott állapotban, mivel mindig van mit enni a környéken, persze a mások kárára.
Szikora Zsolt polgárőr azt taglalta: a lótartó úgy alakította ki a karámot, hogy a hegyre vezető utat is lezárta, pedig az ottani pincékhez többen is járnak. Így, ha valaki azt az utat használja nyitni-zárnia kell a karámot, amit pedig rossz szemmel néz a gazdája. Legutóbb villanypásztorral kerítette körbe, olyannal, amit nem lehetett oldani. Ezért fogóval vágták el, hogy át tudjanak menni.
A falu szélénél a lovakat ugyan nem lehetett látni, de a nyerítésük elárulta jelenlétüket. A szántóföldekről jött a hangjuk, ahova az erdőn keresztül is kijutnak.
– Mikor az első fejtrágyázást végeztük, tiszta lónyom, meg lócitrom volt az egész – mondta az ott gazdálkodó Horváth Péter. – Három-négy éve szóltam először Nagy Györgynek, hogy fogja vissza a lovait. Mentem végig a területen és gyönyörűen látszott karikában a sáv, amit lelegeltek a búzában, kukoricában. Nemcsak vadkárról, hanem lókárról is beszélhetnénk.
A kerítés előtt parkoló autó elárulta: a lovak gazdája itthon van. Szerinte őt nem terheli felelősség: azért szabadulnak el a lovak, mert valaki, vagy valakik rendszeresen megrongálják a karámot.
– Meg tudom mutatni: itt vannak a kerítésnek kivágott akácoszlopok, s azt is, hol lopták el a drótokat. Különben is: amennyiben a területen villanypásztor van, nem vagyok köteles a lovak mellett 24 órában őrt tartani – tette hozzá Nagy György.
– Miért tenne bárki is ilyet, nekünk pontosan az lenne az érdekünk, hogy ne jöjjenek ki a lovak – hangzott a szemrehányás a jelenlévőktől. Nagy György szerint az ellentétek szítása miatt, valamint azért, hogy tőle pénzt tudjanak kérni a károkért. De áll elébe: akit kár ér, jelentse be és kifizeti.
A gazdálkodók hitetlenkedve ingatták a fejüket: már legalább négy éve megy a huza-vona, eddig sem történt semmi. Már torkig vannak a földeken legelő lovakkal. Nem az a megoldás, hogy a károkat kifizessék, hanem zárják be az állatokat, hogy ne tudjanak kimenni, vagy el kell őket vinni a faluból.