Posted on Hozzászólás most!

Egyre több bűntett van a maffia számláján

A nemzetközi maffiaszervezeteknek egyre nagyobb a szerepük a zöld bűnözésben, például a védett állatok csempészetében, mivel az ellenőrzés gyenge, a kockázatok viszonylag csekélyek, a kecsegtető haszon pedig óriási: 4000 milliárd forintos üzletről van szó.
Egyre jobban belefolynak a szervezett bűnözői csoportok az elefántcsont-csempészetbe, az illegális halászatba és más “zöld” bűncselekményekbe. A bűnszervezetekre korábban a drogkereskedelem, a zsarolás, a gyilkosságok és lopások voltak jellemzők – hangzott el a nemzetközi rendőrszövetség, az Interpol Katarban zajló 79. általános gyűlésén.
“A területen aktív bűnözők láthatóan nagyon szervezettek… A környezettel kapcsolatos bűncselekmények rendszerint átszelik a nemzetközi határokat és a nemzeti igazságszolgáltatási kereteket. A maffiaszervezetek egész vagyonokat fektetnek be például a védett állatok csempészetébe, mert tudják: a profit ugyanakkora, mintha kábítószerrel kereskednének, de lebukás esetén a kiszabható büntetések jóval kisebbek” – hangsúlyozta David Higgins, az Interpol környezeti bűnözési programjának menedzsere.
John Sellar, a CITES zöld bűnözés elleni programjának egykori vezetője szerint “az emberek nem tudják elképzelni, hogy mekkora pénz van vadállatok testrészeinek csempészetében. Még mindig túlságosan is gyakran él a fejekben az a kép, hogy helyi orvvadászok kimennek a terepre, és lelőnek bármit, amit csak találnak. Ezzel szemben a valóság az, hogy professzionális bűnözők valóságos hálózatokat hoztak létre, amelyek keretében hatalmas mennyiségben lőnek ki vadállatokat, és kereskednek testrészeikkel” – mondta el a skót rendőrség volt munkatársa.
Sellar elmondása szerint már éppen kezdték meggyőzni a rendőrséget és a vámosokat a környezeti bűnözés fontosságáról, “amikor jött 2001. szeptember 11., és hirtelen visszaléptünk egy évtizedet… Csak mostanában kezdünk visszatérni a korábbi kerékvágásba”. Ennek egyik jele az, hogy az általános gyűlésen az Interpol tagszervezetei határozatot hoztak arról, hogy egyhangúlag támogatják a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) célkitűzéseit, és harcot hirdetnek a környezeti bűnözés ellen.
A vadállatcsempészet évente legalább 20 milliárd dolláros (4000 milliárd forintos) forgalmat bonyolít, egyedül elefántcsontból évi akár 20 millió dollár (4 milliárd forint) értékben is lefoglalhatnak illegális készleteket világszerte – közölte Samuel Wasser, a seattle-beli Washingtoni Egyetem kutatója.
Higgins szerint a zöld bűnözés akkora üzlet, hogy maffiacsoportok helikoptereket bérelnek csak azért, hogy Afrika déli részén elefántokra és az orrszarvúakra vadászhassanak. “2005-ben történt meg, hogy az ausztrál haditengerészet egészen a dél-afrikai hajóút feléig üldözött egy hajót, amelyről a súlyosan veszélyeztetett patagóniai fogast (Dissostichus eleginoides) halászták. Ezért a halért óriási pénzt fizetnek a feketepiacon. Ez az eset is mutatja, az orvhalászok a világ végére is elmennek a fogásért” – tette hozzá az Interpol környezeti bűnözési programjának menedzsere.

Posted on Hozzászólás most!

Van ahol nem tudják, hogy védett állat az orángután

Az orángutánok feltételezett élőhelyei közelében élő indonéziai falusiak jelentős része nincs tisztában az állat védettségével és a bántalmazásukat tiltó törvényekkel – derült ki egy felmérésből. A megkérdezettek negyedének volt tudomása orángutánok közelmúltbeli legyilkolásáról.
A helyi állatvédelmi szervezet, az Indonesian Primates Association és a természetvédő The Nature Conservancy megbízásából készült kutatás szomorú képet fest a védett állatként nyilvántartott orángutánok életkörülményeiről.
A felmérés szerint ugyanis az állatok természetes élőhelyéhez közel élő emberek nincsenek tisztában a faj védettségével, amelynek eredményeként tovább tizedelik az amúgy is alacsony létszámú orángután populációt. Szakértők szerint a Szumátra és Kalimantan tartományban még vadon élő állatokat a fa- és a pálmaolaj-kitermelés miatt így is a kihalás veszélye fenyegeti.
A Kalimantan tartomány 725 falujában közel hétezer ember megkérdezésével készült felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 50 százaléka állította meggyőződéssel, hogy az orángután nem védett állat, további negyedük pedig nem tudta, hogy a faj védettséget élvez-e vagy sem – számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

Mindezek mellett közel 25 százaléka számolt be olyan esetekről, amikor falujuk környékén orángutánokat öltek meg az ott élők. A válaszadók szerint néhányan a húsáért vadásszák az állatokat, mások gyógyítási céllal ölik le őket, megint mások kereskedelmi célzattal ejtik el az orángutánokat. Akadnak olyan esetek is, ahol baleset eredményeként vesztik életüket, például más állatnak felállított csapdába kerülnek és sérülnek meg halálosan az orángutánok, de a beszámolók szerint előfordul, hogy a falusiak különösebb ok nélkül is legyilkolják a főemlősöket.
A kutatást értékelő szakértők szerint égető szükség van arra, hogy a helyi állat- és természetvédelmi védelmi szabályozásokat közérthetően, a helyi közösségek számára is befogadható módon hozzák az emberek tudomására.

Posted on Hozzászólás most!

Védett állat vadászatért börtön

Őshonos védett gyíkok vadászata és birtoklása miatt 18 hét börtönre ítéltek Új-Zélandon két külföldit. A bíróság szerint a vádlottak bűne felér azzal, mintha elefántcsontot csempésztek volna. Az eredetileg kiszabott büntetésük éppen ezért hat hónap volt, és csak azért kaptak enyhítést, mert beismerték, hogy megsértették a vadvédelemről szóló helyi törvényeket.
A svájci és a mexikói férfi február elején öt napig vadászott a védett gyíkokra, amelyeket egy ugandai származású német mérnöknek kellett volna kivinnie az országból. A csempész 13 felnőtt és három fiatal hüllővel február 16-án bukott le Christchurch repülőterén. Őt 15 hét börtönre és az országból való kiutasításra ítélték.
A különleges, védett hüllők népszerűek az állatkereskedők körében, a velük folytatott illegális kereskedelem egyre erősödik. Tavaly év végén szintén egy német férfi alsónadrágjában 44 kistermetű gyíkkal próbált repülőre szállni. Az új-zélandi hatóságok közlése szerint az apró, őshonos gyíkok feketepiaci ára a 2800 eurót (743 ezer forintot) is elérheti.