Posted on Hozzászólás most!

Vaddisznókór öli a kutyákat

Számtalan vadászkutya hullott el az elmúlt hetekben Vas és Zala megyében. Az állatok egytől-egyig vaddisznóhajtás után lettek rosszul, ezért a szakemberek álveszettség-járványtól tartanak.
Jobban járnak a nyugat-magyarországi vadászok, ha egy ideig nem viszik kutyáikat vaddisznóhajtásra. Az elsődleges információk szerint ugyanis a közelmúltban több vadászkutya is rejtélyes körülmények között pusztult el azután, hogy az erdő agyaras makktúróival találkoztak.
– A Vas és Zala megyéből kapott hírek szerint több vadászkutya is furcsa körülmények között lelte halálát – állítja Marót Béla fővadász, az Országos Vadászkamara kynológiai bizottságának elnöke. – Az elhullásokban azonos körülmény, hogy a kutyák egytől-egyig disznóhajtás után lettek betegek, és gazdáik elmondása alapján a veszettség tüneteit mutatták – teszi hozzá a szakember, aki éppen ezért arra gyanakszik, hogy álveszettség, vagy másik nevén Aujeszky-betegség üthette fel a fejét a vaddisznóállományban.
Ezt a kórt a kutyák kötelező veszettség elleni beoltásának bevezetését elérő Aujeszky Aladár állatorvos fedezte fel, de a veszettség kórokozójával ellentétben ez ellen mindmáig nem sikerült sem gyógyszert, sem vakcinát előállítani.
– A gyanú szerint a betegség Németország irányából terjedhetett el hazánkig. Szerencsére az emberre nem veszélyes, de a nagy értékű, hosszú évek alatt kiképzett vadászebeket érdemes egy ideig távol tartani a disznóhajtástól, és a nyers vaddisznóhústól – szögezi le Maróti fővadász. Borsonline.hu

Posted on Hozzászólás most!

Nincs 100 millió hrivnya a veszettség leküzdésére

Ukrajnában a jelenleginél mintegy négyszer nagyobb összegre, mintegy 100 millió hrivnyára (körülbelül 2,5 milliárd forintra) lenne szükség a veszettség teljes felszámolásához – közölte kedden Volodimir Gorzsejev, az Ukrán Állami Állat- és Növényegészségügyi Szolgálat első elnökhelyettese.
Kijevben tartott sajtótájékoztatóján Gorzsejev elmondta: a most rendelkezésre álló összeg csak arra elegendő, hogy teljesen ellássák a veszettséggel leginkább fertőzött kelet-ukrajnai régiókat, a többi országrésznek már nem jut elegendő pénz a veszélyes fertőzés elleni küzdelemre. Hozzátette: ha Ukrajna egész területén olyan szintű lenne ez a tevékenység, mint a keleti megyékben, akkor 4–5 éven belül jelentős eredményekre lehetne számítani – adta hírül az unn.com.ua ukrán hírportál.
Gorzsejev szerint a jelenlegi többszörösére kellene növelni a 2008–2015-ös évekre szóló, veszettség elleni állami program finanszírozását annak érdekében, hogy teljesen megszűnjön a kór terjedése a vadon élő állatok között. Az állam 28 millió hrivnyát fordít erre a célra, de ebből csak 10 milliót fordítanak oltóanyag beszerzésére, miközben a veszettség teljes leküzdéséhez mintegy 100 millió hrivnyára lenne szükség – mutatott rá.
A szakember azt is elmondta: Kijev megállapodott az Európai Unióval, hogy Ukrajna nyugati határövezetében közösen vállalják a küzdelmet. Ennek értelmében az EU finanszírozza a veszettség elleni intézkedések költségeit az uniós tagországokkal határos ukrán területeken, mintegy ütközőövezetet alakítva ki a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében – emlékeztetett Gorzsejev, aki szerint idén Ukrajnában kevesebb helyen regisztráltak megbetegedéseket, mint tavaly.
Az Ukrán Egészségügyi Minisztérium sajtószolgálatának keddi közlése szerint jelenleg az ország valamennyi egészségügyi intézménye el van látva megfelelő mennyiségű veszettség elleni oltóanyaggal. Mint a jelentésből kiderül, az idei év nyolc hónapjában Ukrajnában három ember betegedett meg veszettségben, mindannyian az ország keleti megyéiben. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a fertőzöttek későn jelentkeznek orvosi segítségért, vagy sok esetben visszautasítják a betegség kialakulásának megelőzését szolgáló kezelést – áll a közleményben. Forrás: Hír6.hu

Posted on Hozzászólás most!

Fontos a macskák oltása

Az utóbbi időben nagyon sok kismacska érkezik az Állatbarát Alapítványhoz. Sajnos a legtöbbjüknek „csipás a szeme”, amit, ha nem kezelnek akár vakságot is okozhat a kicsiknél.
Ilyenkor első teendőnk az legyen, hogy langyos vizes zsebkendővel, vagy vattával tisztítsuk meg a szemeket. Ne kamillával! Különböző, állatorvosi patikákban is kapható szemcseppel cseppentsünk folyamatosan, mindaddig, amíg a tünetek el nem múlnak. Súlyosabb az eset, ha azt észleljük, hogy a kötőhártya begyulladt, az orr folyik, a macska prüsszög, ilyenkor mindenképpen forduljunk állatorvoshoz, mert valószínűleg macskanátháról beszélhetünk.
Ezek a tünetek akkor lépnek fel, ha az anyamacska előzőleg nem volt beoltva a különböző betegségekkel szemben! Ilyenkor a szoptatás során nem tud a kismacskákban megfelelő immunvédelem kialakulni a betegségekkel szemben. A kölyökcicákban az anyjuktól a placentán át, és a tejjel felvett ellenanyagok szintje a kor előrehaladtával napról-napra csökken. Ezért fontos, hogy 7-8 hetes koruktól kezdve valamennyi fertőző betegség ellen oltást kapjanak. 6-8 hetes korban: macska kombinált oltás, 8-10 hetes korban (az előző oltást követően 2 héttel): macska kombinált oltás ismétlése, és ne feledkezzünk meg a veszettség oltásról sem (főleg, ha kijáró macskákról beszélünk!). A védettség fenntartásához az oltások évenkénti ismétlése szükséges. A féregtelenítésre is figyeljünk oda: 12 hetes korig pasztával 2 hetente, majd 3 havonta tablettával. Az Állatotthonban található cicák oltással rendelkeznek, parazita mentesek.
Ivartalanítás a hosszútávú megoldás! A leghosszabb távú megoldás azonban mégis az lenne, ha mindenki ivartalanítani tudná nőstény és kandúr macskáját egyaránt!
Bővebb információk: Állatbarát Alapítványcím: 4400, Nyíregyháza, Csatorna u. 2.tel:42/727-736e-mail: allatbarat@allatbarat.comweb: www.allatbarat.com

Posted on Hozzászólás most!

A veszettség tünetei

Megharapott a saját kutyám, az állatorvos már megnézte, de korábban nem volt beoltva veszettség ellen. A kérdésem az, mennyi idő alatt jelentkeznének a kutyán vagy rajtam a betegség jelei? Hogyan fertőz a veszettség?
Embereknél különböző a veszettség lappangási ideje és lefolyása. Amíg a marás helyén a testbe jutott vírusok, illetve az idegrendszer érintettsége eléri az agyvelőt, átlag 18-60 nap telik el. Legtöbbször a 20-40. napon jelennek meg a központi idegrendszeri tünetek.
Kutyáknál három szakaszt különböztethetünk meg. Az utolsó, harmadik szakasz a 12-15. napon jelentkezik. A gyanus állatokat ezért figyelik meg legalább két héten át az állatorvosok.
A lakásban tartott, vagy idomított, kemény nevelésben részesült kutyák mintegy 15-20 százalékában azonban a második, „dühöngő” szakasz kimaradhat, a tompult, kedvetlen állatokon csakhamar a bénulásos tünetek jelentkeznek és a betegség 4-5. napján elpusztulnak („csendes veszettség”).
A harapás után adott sorozatoltásban a veszett állat által megmart (feltehetően lappangási időszakban lévő fertőzött) személy részesül. A központi idegrendszeri tünetek kialakulása után sorozatoltással már nem kezelhető a betegség. Webbeteg.hu

Posted on Hozzászólás most!

Veszettség elleni oltás Szolnokon

Itt van a szezonja a kutyák veszettség elleni kötelező védőoltásának. Szolnok több pontján is várták-várják a gazdákat kutyáik beoltására. Azonban minden évben romlik a fegyelem: egyre kevesebben hozzák el az állataikat.
Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába — a szolnoki Vércse úti oltóhelyen kimondottan igaz a szólás, hiszen minden eb megkapta a veszettség elleni oltást. Legtöbbjüknek még meglepődni, vakkanni sincs ideje, mert dr. Bóné László szakállatorvos gyakorlott, gyors mozdulattal szúrja az állatok bőre alá a vakcinával teli injekciós tűt. A hideg, szeles-esős idő ellenére is sorban érkeznek a páciensek. Van, amelyiket „úri módon” autóval hozza a gazdája, másoknak be kell érniük a gyaloglással.
A négylábúak között mindenféle rendű-rangú megfordul, a fajtatisztától a keverékig. A betegséggel szemben nem véd a társadalmi különbség a kutyák világában sem: a veszettség nem válogat. Egy kicsi, törpe pincserhez hasonló kutyus kimondottan érdeklődő természetű: az előre kikészített injekciós tűket szagolgatja vidáman, míg középkorú hölgy gazdája le nem fogja az oltáshoz. Hátrébb már várnak a sorukra termetesebb kutyák is. Legtöbbjük nyugodt, de van, amelyek itt akarják lerendezni a nézetkülönbségeiket: hangosan ugatnak és vicsorognak egymásra. Ölre is mennének, ha a gazdák erős kézzel nem fognák a pórázukat.
A sokféle küllemű eb között feltűnik egy szürke színű, nemezes szőrű puli. A Dugó névre hallgató állat gazdáját megkéri Bóné doktor, fogja meg a kutya fejét, míg ő beoltja. A hölgy azonban közli: nem kell azt, nem harap az állat. Így is van, a tízéves kutyus szelíden tűri az oltást, de azért nyikkant egyet közben. Aztán vidáman szabadul ki a doki kezéből, s már ismerkedik is egy fekete kutyussal. Alig mennek pár lépést, a nagy barátság — Dugó nevéhez illően — máris „szexuális kontaktusba” torkollik. A gazdák alig tudják szétválasztani a szerelmes párt. Nevet is mindenki, megjegyezve: talán Bóné doktor véletlenül Viagra injekciót adott nekik. S ha már a témánál tartunk: hamarosan egy olyan kutyus kerül sorra, amelynek az apja argentin dog, az anyja pedig egy kis, foxiszerű kutya. „Furcsa párosítás, ugye?” — mondja a gazdája. A két szülő egyed termetét ismerve valóban elgondolkodunk a nem mindennapi produkción…
„Nem kell valakinek kutya?” — érkezik egy újabb gazdi. Oltani hozta ugyan a kutyust, de szeretne egyben szabadulni is tőle. Ám itt nem járt sikerrel, mert mindenki csak a fejét ingatja. Így nincs mit tenni, irány oltás után hazafelé a farkát vígan csóváló kutyával…
— Hatóságként már többször kért fel az ÁNTSZ, hogy vizsgáljak meg állatokat, nem veszettek-e — mondja dr. Bóné László. — Egyszer egy sünt hoztak, s mikor közöltem a családdal, hogy tartsák otthon megfigyelés alatt, először igencsak meglepődtek. Aztán annyira jól tartották, hogy teljesen hozzájuk szokott, imádta náluk a virslit. Máskor egy óvodában befogott denevért kellett megfigyelnünk veszettséggyanúval. Szerencsére nagyobb volt a füstje, mint a lángja az esetnek, mert nem volt az állattal semmi baj.
A külvárosi, tanyasi kutyákkal vigyázni kell: Egyre több az oltatlan eb Szolnokon, mert minden évben kevesebben mennek el beoltatni kutyájukat veszettség ellen — tudtuk meg dr. Bóné Lászlótól. Az oltás ára 2800 forint, plusz 200 forint az új oltási könyv. Újdonság még a 260 forintos államigazgatási díj. A városi kutyákkal kevesebb gond van oltáskor, a külvárosi, tanyai részeken viszont harapósabbak az állatok. Ekkor jönnek olyan praktikák, mint a nyaklefogás hosszú szárú kovácsfogóval, vagy kikötés egy kerítésre. — Lehet, állatvédőknek ez nem tetszik, de sokszor a tulaj sem meri lefogni, mert őt is megharaphatja a felbőszült kutya — mondta a doktor. Forrás: Szoljon

Posted on Hozzászólás most!

Veszett rókák Csongrádban

Egyre több veszett rókát ejtenek el a vadászok Csongrád megyében. Hiába vakcináznak rendszeresen, mégis vannak beteg állatok. Ezek valószínűleg Romániából vagy Szerbiából jönnek át Magyarországra. Egyre több veszett rókát ejtenek el a vadászok Csongrád megyében. Hiába vakcináznak rendszeresen, mégis vannak beteg állatok. Ezek valószínűleg Romániából vagy Szerbiából jönnek át Magyarországra. A fertőző agyvelőgyulladásban szenvedő állatok azonban megfertőzhetik társaikat és az emberre is nagyon veszélyesek. A beteg állatok miatt 90 napos zárlatot rendeltek el Szeged-Szőregen.
A vadászok Szeged-Szőreg határában, az állategészségügyi hatóság kérésére lőttek ki egy rókát, de nem gondolták, hogy beteg. Nem látszott rajta semmi. A bundája is szép volt – mondta Karai Lajos, a térség vadásza. Pedig veszett volt. A beteg állatokat onnan lehet megismerni, hogy míg egészségesen kerülik az embert, addig veszetten barátságosak, vagy habzik a szájuk. Ha bárki ilyen állatot lát, ne nyúljon hozzá, mert szinte biztosan veszett.
Farle Csaba, a Csongrád Megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság vezetője azt mondta: a veszettség érintéssel is megfertőzheti az embert és más állatokat. Nagyon veszélyes, mert gyógyíthatatlan betegséget okoz.
A veszett rókák miatt 90 napos zárlatot rendeltek el Szőregen, ami azt jelenti, hogy minden állatot, kutyát, macskát, de még a házi szárnyasokat is zárva kell tartani.
A veszettség ellen az egész országban védekeznek. Az országos adatok szerint eredményes a vakcinázás, szinte sehol nem találnak veszett állatot. Csongrád megyében azonban az utóbbi két hónapban ez volt a hetedik róka, amit betegen lőttek ki a vadászok. Szerintük és az állatorvosok szerint is a fertőzött állatok a határ túloldaláról jönnek át.

Posted on Hozzászólás most!

30 százalékkal esett vissza tavaly a veszettség elleni oltások száma

Horváth Vencel külterületen lakik, három keverék kutyát tart. Az egyik állat lebetegedett, és állatorvost hívott hozzá, gondolta, ha már úgy is ott van a doki, mindjárt le is rendezhetik az esedékes oltásokat. Akkor lepődött meg, amikor egy oltásért 3200 forintot kért az orvos, és a régi könyv helyett is újat vetetett vele, aminek darabjáért újabb 300 forintot kért. A három jószág aznap 10 500 forintjába került, és a doki nagyvonalú volt, mert nem kért pénzt a beteg kutya kezeléséért és a kiszállásért sem.
Dr. Fisi István, az állatorvosi kamara megyei elnöke szerint átlagosan 3000 forintot kérnek egy oltásért, de ez az összeg változhat attól, hogy milyen oltóanyagot használ az orvos, és tartalmazza-e a féregtelenítést és az államnak kifizetett ebenkénti 260 forintos illetéket, vagyis ebadót is. Az utóbbiból befolyt összeget egyébként feltehetően a rókák veszettség elleni védelmére fordítják, mondta a szakember.
Az új oltási könyvre azért van szükség, mert több adminisztrációt igényel az új rendelkezés. Hologrammal ellátott bélyeget kap a tulajdonos, és csak ezzel, illetve a beragasztott oltóanyag címkéjével igazolhatja, hogy az oltást megkapta a kutyája.
Az állatgyógyszert forgalmazó cégek adatai szerint 30 százalékkal esett vissza tavaly a veszettség elleni vakcinák forgalmazása, ez is azt bizonyítja, hogy kevesebben oltatnak – mondta dr. Szabó Ákos állatorvos. Ez azért veszélyes az emberre nézve is, mert a veszettség vírusa még nem tűnt el az országból. Félő, hogy pár éven belül ismét számolni kell vele.
Dr. Fisi István elmondta, a múlt évben a szedresi és a sióagárdi körzetében lévő négy településen 36 kutyaharapásról tettek bejelentést, szerencsére az esetek többségében a kutyák oltása rendben volt. A szakma szerint a megoldás az lehetne, ha visszakerülne az ebnyilvántartás és a kontroll az önkormányzatokhoz.
A veszettség még ma is halálos betegség: A veszettség tüneteit már az 5000 évvel ezelőtti krónikákban is leírták, de az okát nem ismerték, védekezni nem tudtak ellenne. Pasteur kutatásai nyomán vált ismertté a vírus. Ő hozta létre az első oltóanyagot is. Ennek ellenére még ma is a világon 25 ezer ember hal meg évente a veszettség miatt. A bajt a fertőzött állatok terjesztik, leggyakrabban harapás útján. A veszettség emberre, állatra nézve gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű. A védekezés egyetlen módja a védőoltás. Öt évvel ezelőtt Magyarországon is megkezdődött a rókák megelőző védőoltása. Ennek lényege, hogy csalétekbe ágyazott fóliakapszulákat szórnak le repülőgépről az adott terepre tavasszal és ősszel. A kapszulákban elrejtett oltóanyag 2-3 hétig hatékony.

Posted on Hozzászólás most!

Kutyaharapást szőrével?

Kedves barátaink, a kutyák gyakran egész szoros kapcsolatban vannak velünk. A szobában alszanak, az ölünkbe ülnek, a kezünkből esznek. Gyermekeink is könnyen játszópajtásaikká fogadják a házi kedvenceket. A csemeték személyiségfejlődését kedvezően befolyásolja a kiegyensúlyozott gazdi-eb viszony, mivel a kölcsönös szeretet és felelősség érzése jellemzi ezt a kapcsolatot. Részben a kutyák kiszámíthatatlan viselkedése miatt, esetleg egy hirtelen mozdulat következtében, előfordulhat, hogy házi kedvencünk megharapja kis gazdáját. Néha ismeretlen kóborló, gazdátlan ebek, vagy játszótereken, utcán sétáltatott idegen kutyák is megtámadhatnak bennünket, gyermekeinket. A bulvársajtó kedvenc rémhírei között gyakran szerepel kutyák támadása, sajnos az utóbbi időben meglehetősen gyakran. Az elmúlt években nem egyszer halálos kimenetelű támadásról is tudósítottak minket. Szerencsére az esetek nagy többségében, a kutyaharapás nem súlyos sérülés, szakszerű ellátása azonban ilyenkor is fontos.
Állati harapások ellátása: A bőrsérülést okozó állati harapások, karmolások a traumás sérülés mellett komoly fertőzést is okozhatnak. Ezek közül legismertebb és legrettegettebb a gyógyíthatatlan veszettség. Bár igaz, hogy a kutya ősidők óta az ember hűséges társa, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nem csupán legjobb barátunk, hanem erős, roncsolni képes állkapcsú állat is. A kutya mindenképpen felügyeletet és fegyelmezést igényel, tartása a gyermekekre nézve ugyanolyan veszélyt jelent, mint egy szabadon álló konnektor vagy egy savval telt üveg. A kutyát a gazdi iránt táplált gyengéd érzelmei esetenként nem akadályozzák meg abban, hogy elsősorban ne a falkaösztönének engedelmeskedjen. Sokan vállalják a négylábú kedvenc tartását azért, hogy őrizze a házat vagy szórakoztassa a gazdit és a gyereket. Azonban jóval kevesebb olyan gazda van, aki saját elvárásain kívül a kutya szükségleteit is figyelembe veszi. A meg nem értett, felidegesített vagy kihasznált kutyák védekezésül évente több ezer harapást mérnek csak a gyermekekre. A harapások 70 százaléka a gyerekek arcát éri.
A figyelmeztető harapások: Már a figyelmeztető harapások is gyakran hagynak maguk után tépőfogak okozta keskeny és mély sebeket. A hosszas sebgyógyulást követően a hegek még több évig is fennmaradhatnak. A türelme végére érő kutya nem uralja többé harapásának erejét, a megharapott húst marcangolni kezdi, acsarkodik, és néha előfordul, hogy kisebb-nagyobb darabokat ki is tép.
Miért harap a kutya? Az orvosok, az állatorvosok és viselkedéskutató szakemberek (etológusok) a harapásnak többféle okát határozták meg, kezdve a gyermekek viselkedésével. A gyermekeket 1 és 4 éves koruk között éri a legtöbb kutyaharapás, mert ebben az életkorban fedezik fel a világot, és nem tartanak az állatoktól. Nagyon gyakoriak a 11-13 éveseket érő támadások is. A pubertás, a nemi érés olyan agressziót indít be, amelyre a kutya válaszol, ha a gyermek túl messzire megy el az állat ingerlésében. A statisztikai adatok szerint a fő veszélyt elsősorban nem az ismeretlen kóbor állatok jelentik, a harapások 60 százalékát a saját kutya okozza. A beteg vagy koros kutya ugyanúgy szenvedhet középfülgyulladástól, ekcémától, vagy reumától, mint az emberek. Ha a gyermek az ilyen kutyát gyors felállásra ösztökéli, azzal harapásnak teszi ki magát. A pórázon tartott kutya, ha veszélyt érez, és nem tud elmenekülni, félelmében is haraphat.
A kutya menekülne, de…
Nem egyedülálló példa: a gyermek incselkedésétől végsőkig elkeseredett kutya bemenekül a szekrény alá. Ha nem figyelünk oda és a kicsi követi, hogy a szekrény alatt meghúzza a farkát, drámai helyzet alakul ki: a kutya vadul harap. A harapás oka a kutya neveléséből is eredhet. A gyakorló gazdik tudják, hogy a nevelést nem nehéz elrontani. Elég, ha megengedjük, hogy a lakásban a dominánsnak kikiáltott helyet (amely soha nem lehet az övé, pl.: ágy, konyhaszék stb.) elfoglalja, a kutya legkisebb őt érő frusztrációra is rosszul fog reagálni. Haraphat, ha például a gyermek nem akarja odaadni neki a kezében tartott süteményt, vagy ha megparancsoljuk neki, hogy szálljon le az ágyról. Ilyenkor az állat fenyegető mimikával nyilvánítja ki felháborodását, amit a család persze nem vesz komolyan, hiszen a kutya addig jóindulatúan engedelmeskedett a parancsoknak. Pedig most a kutya nem hogy nem engedelmeskedik, hanem még harap is. A gazdák ilyenkor zavarban vannak, nem értik mi történt, de a kutya még náluk is zavarodottabb.
Hogyan kerülhető el a harapás?
A kutyaharapások nagy része elkerülhető lehetne, ha viselkedésünket a kutya által leadott vészjelekhez igazítanák. Hogy helyreállításuk a kutyának “a falkában betöltött rangsorát”, szigorúan tartsuk magunkat bizonyos szabályokhoz: a kutya csak a család étkezése után kapjon enni, és tiltsuk meg neki a szobákba való belépést. Ha a hangunk tónusa meggyőző, intonációja hajthatatlan, a kutya meg fogja érteni a helyzetet. Ha az egész család magatartása egységes, következetes, és senki nem engedi a kutyának megszegni a szabályokat, akkor nyolc-tíz nap elegendő ahhoz, hogy az állat elfogadja az új parancsot. A helyzet újraszabályozása semmit sem fog változtatni a kutyánkhoz fűződő érzelmi viszonyainkon. Ellenkezőleg, az állat megkönnyebbül, mert végre logikus támpontokat jelölünk ki számára. Legyünk azonban mindig következetesek a szabályok betartását illetően, mert ha a kutya a szigor lazulását észleli, megkeresi a módját annak, hogy újból fölénk kerekedjen. Ha a családban gyermeket várunk, tiltsuk ki a baba leendő szobájából a kutyát, de szenteljünk neki továbbra is ugyanannyi időt a sétákra és a gyengédségre, mint annak előtte.
Ha megtörtént a baj: Az esetleges harapást követően a legfontosabb, hogy azonnal zárjuk el a kutyát vagy vigyük a sérültet biztonságos helyre, ahol nem érheti újabb támadás és biztonságban érzi magát. A megnyugtatást követően a harapás súlyosságának függvényében több dologról kell gondoskodnunk. Feladatunk a fertőtlenítés, a vérzéscsillapítás és a segélyhívás. Ezen felül célszerű tájékozódni arról, hogy a kutya a kötelező veszettség elleni oltást megkapta-e.
Mivel a harapás esetén igen nagy a fertőzés veszély ezért a rendelkezésre álló fertőtlenítő szert közvetlenül a sebbe is önthetjük, még abban az esetben is, ha az egyébként ellenjavallt, pl. a jód.
Ezt követően gondoskodjunk megfelelő vérzéscsillapításról és sebfedésről, illetve szükséges esetén hívjunk mentőt. Ha a sérülés kisebb, akkor is indokolt az orvosi ellátás, ennek érdekében keressük fel az illetékes sebészeti osztályt. Tekintettel arra, hogy a seb ellátásán felül a teendőket meghatározza az állati eredetű harapás ténye. Egyrészt tetanusz oltás szükséges, másrészt külön teendőt igényel, ha az állat nincs veszettség ellen beoltva.
Csak a kutya? Fontos tudnivaló, hogy bármilyen állati eredetű harapás egyformán veszélyes, annak ellenére, hogy a köznyelv általában a harapást a kutyával azonosítja. A másik kedvenc háziállatunk a macska által okozott harapás, karmolás legalább olyan veszélyes.
Mit tesznek a kiérkező mentők? A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi tennivalók csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet: A helyszíni ellátás fontos eleme a beteg és környezete megfelelő kikérdezése a történteket és a panaszokat illetően. Fontos a seb alapos vizsgálata, többek között nagysága, elhelyezkedése, mélysége, sérültek-e inak, idegek, nagyobb erek. A seb ellátása során elsődleges a megfelelő fertőtlenítés és a vérzés csillapítása.
Nagyobb vérvesztés már a helyszínen infúzió adását teszi indokolttá. Fontos a megfelelő fájdalomcsillapítás. Mélyebb harapott seb minden esetben sebészi vizsgálatot és végleges ellátást igényel. Itt történik a szükséges egyéb intézkedések megtétele is, pl. tetanusz oltás, veszettség elleni védekezés.