Posted on Hozzászólás most!

Czerván: van jövője a magyar sertéstenyésztésnek

A ma átadott két sertéstelep fejlesztése példa arra, hogy válság idején is érdemes befektetni a sertéstartásba – mondta Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium agrár-gazdaságért felelős államtitkára a Dombegyházi Agrár Zrt. avatóünnepségén. Az államtitkár kiemelte: a vidékfejlesztési tárca továbbra is elkötelezetten támogatja az állattenyésztést, mivel erős állattartás nélkül nincs erős növénytermesztés sem. A két ágazat felbomlott egyensúlyának helyreállításával lehet csak erős a vidék és az ország.
A gazdasági válság fokozottan megnöveli a fejlesztések értékét. A beruházások korszerűsítik az ágazatot, megteremtik a versenyképes gazdálkodás feltételeit, amelyek szükségesek a válság hatásának tompításához, és segítenek helyt állni a piaci versenyben. A most átadott sertéstelepekhez hasonló fejlesztések sokasága szükséges ahhoz, hogy a válságot sikeresen lehessen leküzdeni és bővüljenek az értékesítési lehetőségek – fogalmazott Czerván György.
A Békés megyei agrárvállalkozás sertéstelepei 2008 óta 1 milliárd 300 millió forintból újultak meg, amelyből 695 millió forint minisztériumi támogatás volt.
A fejlesztések hatására 20-30 százalékkal több sertést nevelnek, sertéshúsból évente 3-3,5 millió kilogrammot értékesítenek. A sertések fialási átlaga 10,5-ről 11,3-re, a vemhesülési százalék 78-ról 94 százalékra nőtt. Az egy termelő koca után éves szinten leválasztott malacok száma meghaladja a 26-ot, ami a cégvezetők szerint a nyugat-európai termelők eredményeivel is felveszi a versenyt. A társaság a jövő évtől több mint 28 ezer hízó előállítását tervezi.
A 100 százalékban magyar tulajdonú társaság üzleti partnerei is elsősorban hazai vállalkozások.
Czerván György hangsúlyozta, az állattartás a mezőgazdaság egyik kiemelt ágazata, nemcsak agrárhagyományaink megőrzése és az előállított GDP miatt, hanem azért is, mert az állattenyésztés magasabb foglalkoztatást igényel.
A fejlesztés azért is kiemelt jelentőségű, mert helyben maradásra ösztönzi az embereket egy olyan térségben, mely Magyarország 33 leghátrányosabb kistérsége közé tartozik – tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium. OrientPress Hírügynökség

Posted on Hozzászólás most!

Semjén bosszúja: levadászták a szakembert – A kormány cáfol

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pénteken leváltotta posztjáról Rodics Katalint, a tárca Biodiverzitás és Génmegőrzés főosztályának vezetőjét. A döntés összefüggésben lehet azzal, hogy Rodics szembeszállt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes védett állatok vadászhatóságát célzó elképzelésével.
Négy környezetvédő szervezet – a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK), a
Greenpeace Magyarország Egyesület és a Levegő Munkacsoport – közleményben tiltakozott a miniszteri döntés ellen, méltatva Rodics Katalin szakmai kvalitásait.
A STOP-nak nyilatkozó Schmuck Erzsébet MTVSZ-társelnök szerint semmilyen más okkal nem magyarázható Rodics eltávolítása, mint azzal, hogy a szakember kiállt a semjéni elképzeléssel szemben. Az elnök rámutatott: a volt minisztériumi osztályvezető számos kitüntetése is bizonyítja, hogy csaknem negyedszázados környezetvédő tevékenységével elévületetlen érdemeket és elismertséget szerzett itthon és külföldön egyaránt.
Mint Schmuck mondja, Rodics Katalin felelt többek között a nemzetközi
természetvédelmi egyezmények, köztük a Washingtoni Egyezmény
végrehajtásáért, és óriási szerepet játszott abban, hogy az
Országgyűlés ötpárti egyetértéssel foglalt állást Magyarország
génmódosítás-mentessége ügyében. A miniszter egyébként hivatalosan még nem indokolta az osztályvezető leváltását.
Az MTVSZ-társelnök emlékeztetett rá: már a múltban is előfordultak olyan esetek, hogy olyan kiváló szakembereket mentettek fel vagy legalábbis akartak politikai okokból eltávolítani szakterületükről, akik nem hagyták sérülni a természetvédelmi értékeket. A nemzetközi szaktekintélynek számító Aradi Csabát éppen az első Orbán-kormány alatt próbálták eltávolítani a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatói tisztségéből. Pepó Pál akkori környezetvédelmi miniszter egyebek mellett hűtlen kezeléssel vádolta Aradit, ám a vizsgálatok után visszahelyezték pozíciójába.
“Azt kell látni, hogy a természeti értékeknek a megóvása időnként ütközik a politikai érdekekkel. A kérdés az, hogy egy adott kormány mennyire képes messzebbre látni a pillanatnyi érdekeinél” – fogalmaz Schmuck Erzsébet. Most épp vadászati érdekek sérültek, amik mellett Semjén próbált lobbizni, de Rodics és a környezetvédők ellent mondtak a miniszterelnök-helyettesnek, ami maga után vonta a megtorlást.
Schmuck szerint ez az eset arra is felhívja a figyelmet: nem volt szerencsés a kormányváltáskor a környezetvédelmet berakni az agrártárcába, mert ezzel a korábban sem túl erős érdekérvényesítési lehetőséget még jobban meggyengítették. A terület civil szervezetei közleményükkel azt szeretnék elérni, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vonja vissza döntését, helyezze vissza állásába Rodics Katalint, mert ha nem, az immár ezen a területen is rontja a kormány nemzetközi megítélését.
“Aki környezet- és természetvédelemmel, fenntartható fejlődéssel foglalkozik, annak tudnia kell, hogy e téren nincs jobb és baloldal” – mondta zárszóként az MTVSZ társelnök.
Fentieket erősítette Szabó Rebeka és Jávor Benedek LMP-s országgyűlési képviselők közleménye, melyben az alábbiakat írják: “A hatalommal való visszaélés újabb példája felháborító és ostoba lépés a kormányzat részéről. Dr. Rodics Katalin évtizedek óta kormányoktól függetlenül végzett kiemelkedő szakmai munkát, amit egyaránt elismertek a hazai zöld civil szervezetek, a tudományos szféra és nemzetközi szakmai fórumok is. (Leváltásával) az Orbán-kormány nyíltan bevallja, hogy a politikai bosszú nem csak a szakmai tisztességnél, de a nemzeti érdeknél is fontosabb számára.” Az MSZP szintén tiltakozott Rodics Katalin áthelyezése ellen.
A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodája hétfő délután azt közölte az MTI-vel, hogy a tárca Biodiverzitás és Génmegőrzési főosztályának helyettes vezetője Körösi Levente lett. A közlemény hangsúlyozza: az eddigi főosztályvezető-helyettes, Rodics Katalin áthelyezése nincs összefüggésben az Országos Magyar Vadászati Védegylet levelével, amelyben a tárca vezetőjénél felvetették egyes fajok védettségi státusának felülvizsgálatát.
A Miniszterelnökség hétfőn közleményben hangsúlyozta, hogy minden alapot nélkülöznek azok a híresztelések, melyek a Vidékfejlesztési Minisztérium személyügyi kérdésben tett intézkedését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel hozták összefüggésbe. Forrás Stop.hu

Posted on Hozzászólás most!

Szarvasok is a hungarikumok lesznek?

A magyar gím- és dámszarvast vegyék fel a hungarikumok listájára, kezdeményezte az Országos Magyar Vadászkamara a Magyar Vadászati Védegylettel közösen azért, hogy ezzel is növeljék az ágazat presztízsét – írja a Népszabadság “Bérvadászat akciós áron” című cikkében.
A két szervezet a Vidékfejlesztési Minisztériumban és az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságánál járt el az ügyben – nyilatkozta a lapnak Pechtol János, a vadászkamara főtitkára.
A Népszabadság a Vadgazdálkodási Adattárra hivatkozva közli: az ágazat jövedelemtermelő képessége az előző évhez képest romlott. A 2008-2009-es vadászati évben a vadgazdálkodásból származó bevétel 16,6 milliárd forint volt, a 2009-2010-es évben viszont ennél kevesebb, 15,8 milliárd forint. Az előző vadászati évben 443 millió forint eredményt könyvelhettek el, a mostaniban viszont már csak 162 millió forintot.
A csökkenést a főtitkár szerint az idei természeti károk okozták, aminek hatása lesz a következő évekre is. Például Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes részein az árvíz megtizedelte az őzállományt, az Alföldön pedig a belvíz és a jégkár pusztította az apróvadak szaporulatát.
A Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint a nagyvadak becsült száma az elmúlt ötven évben sokszorosára nőtt. A gímszarvasok számát 1960-ban 17 ezerre becsülték, az idén 93 ezerre, a dámszarvasok becsült száma az időszak alatt pedig 900-ról több mint 32 ezerre nőtt. Az őzek száma 1960-ban közel 69 ezer volt, idén már 366 ezer.
Muflonból 1960-ban csak mintegy 1.400-at becsültek, 2010-ben pedig 11 ezret. Most több mint 106 ezer vaddisznó van az országban, míg 1960-ban csak nyolcezerre becsülték számukat. A növekedés a szakemberek szerint – írja a Népszabadság – a tervszerű vadgazdálkodás és a vadaskertek emelkedő számának köszönhető.