Posted on Hozzászólás most!

Megdöbbentő, minden állat és növény eltűnt

Tűzpiros, sebes patak szeli át Devecsert egy hónapja. Nem vízió, hanem valóság, a vörösiszap átfestette a tájat és örökre megváltoztatta az ott lakó emberek életét.
Jászboldogháziak, jásztelekiek, jánoshidaiak és jászalsószentgyörgyiek által összeadott segélyszállítmányokat vittek a polgármesterek Devecserre múlt szerdán. A vörösiszap-katasztrófában megsérült település lakóinak sok jászsági a kétkezi munkáját ajánlotta fel.

— Pesti Róbert kezdte a szervezést — mondta Szűcs Lajos, Jászboldogháza polgármestere, aki maga is ott volt takarítani. — Az első csapattal érkeztem Devecserre, amikor vittünk lisztet, vöröshagymát, némi gyerekruhát és pénzt a károsultaknak. Szívbe markoló volt látni az elhagyott háromszáz házat, ahol a gátszakadás napján megállt az élet. Az iszap mindent tönkretett. Tizenhét társammal együtt ott maradtunk, hogy a kárfelszámolásban segítsünk. Pesti Róbert gépeivel kezdtünk dolgozni. Volt olyan porta, ahol a gépek elakadtak, akkora volt az iszap. Volt, hogy lapátoltam a vörösiszapot, volt, hogy a forgalmat irányítottam, vagy éppen tucatnyi közmunkással dolgoztam együtt. Ezen a részen alig találkoztam hajdan ott lakóval. Nagyon elkeseredettek az emberek. Nem látják a jövőt, nincs házuk, otthonuk, s a tél közelít. Azt gondolom, most a legnagyobb szükségük már nem ruhára és élelmiszerre van, hanem pénzadományokra, hogy mielőbb lássák az emberek, hogy épül a házuk valahol a település más részén, mert a régi helyre visszamenni és az életet folytatni nem lehet — tette hozzá Szűcs Lajos.
Az elmúlt kilenc napban a Jászságból közel félszáz ember dolgozott a kármentesítésen Devecseren.
Pócs János országgyűlési képviselő a jászapáti Szabó Sándorral múlt szombaton azzal segített a devecseri katasztrófa sújtotta területen, hogy négyszáz főnek osztottak szét babgulyást. Jánoshida önkormányzata azt vállalta, hogy biztosítja egy tolólapos markoló üzemeltetési költségét és arra egy vezetőt. Vámos János ezen a markolón teljesített szolgálatot. — Amit a tv-ben látni lehetett a katasztrófából, az szinte semmit sem érzékeltetett. Borzalmas látvány és szúrós maró, szag fogadott bennünket. A második napon találkoztam egy odavalósi emberrel, aki jött megnézni a házát. Lelkileg szinte megrokkanva ment az úton és kereste a régi életét. Semmije sem maradt. Bent voltam a lakásában, minden szétmarva, a színes tv szétrobbanva, félméteres iszapot jelző maradvány mindenütt.
— Dr. Bene Ildikó, szolnoki országgyűlési képviselő koordinátora volt ennek a kezdeményezésnek, akivel napi kapcsolatban vagyok — jelezte Pesti Róbert. — Így három munkagéppel takarítottunk Devecseren a munkatársaimmal. Reggeltől sötétedésig rengeteget dolgoztunk, semmilyen ellenszolgálást nem vártunk ezért. Nem lehet kiemelni senkit a feladatok alapján, de elmondhatom, hogy Berényi Zsolt kollégám emberfeletti munkát végzett — mondta Róbert.
— Először csak egy munkának hittem az ottani takarítást, de később találkoztam az emberi érzelmekkel. A lakók kötődtek a tárgyakhoz, s hiába magyaráztam, hogy a vörös iszappal szennyezett dolgaikat el kell vinnem. Növénynek, állatnak nyoma sincs, ami nagyon megrázó volt számomra is — egészítette ki Zsolt.
A jászságiak lelkiismeretesen, jól dolgoztak: A katasztrófavédelem ottani vezetője, dr. Takács Árpád ezredes külön kiemelte a jászságiak teljesítményét, amely nemcsak azért volt különösen fontos, mert gépekkel dolgoztak, hanem mert lelkiismeretes munkát végeztek. Mostantól az országos katasztrófavédelmi rendszerben nyilvántartják őket, akikre máskor is számítanak katasztrófák esetén.
Ha egyetértesz a kezdeményezéssel: “A MAL Zrt minden vörösiszap kárt fizesen meg”, akkor a Facebook oldalon jelez légyszives.

Posted on Hozzászólás most!

Vörösiszap katasztrófa – videó

Megtelt a régi, de még nincs új tározó: Az előrejelzések szerint csak máig maradt hely a vörösiszapnak és törmelékeknek a gyűjtésükre – egy hete a Mal Zrt. által – kijelölt tározóban; új tározó azonban még nincs. A hatóságok szerint a kijelölés folyamatban van. Az iszapkatasztrófa károsultjainak megsegítésére befolyt pénzek elosztásáról várhatóan ma döntenek az illetékes bizottságok.

Csupán máig maradt elegendő hely az összeszedett vörösiszapnak és törmelékeknek a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. által kijelölt tározóban: vasárnap óta ugyanis felgyorsult a kárfelszámolási munka, miután tíz teherautóval többet – így összesen ötvenet – állítottak munkába a lebontott házak darabjainak és az iszappal szennyezett föld begyűjtéséhez. Az elmúlt napokban mintegy másfél millió köbméternyi anyag gyűlt össze. Az éppen egy hete, az ugyancsak az ajkai vörösiszaptározóban kijelölt, és várhatóan ma megtelő VI-os kazetta után még nem találtak új tározót a hatóságok. Kivágó Tamás dandártábornok, kárhelyszíni parancsnok tegnap azt közölte: az új terület kijelölése folyamatban van. A távirati iroda információja szerint feltehetően – szintén a zagytározó területén – a VIII-as kazettát fogják kijelölni a további hulladékok tárolására. Kolnontáron a fő feladat jelenleg a Táncsics utca kármentesítése, illetve az újonnan épült gát és a műút közötti rész talajvizének elvezetése, míg Devecserben a vasútnál felhalmozódott vörösiszap szállítása, és a Torna-patak menti területet mentesítése – emelte ki a dandártábornok.
Az ajkai timföldgyár X-es zagytározójának gátja október 4-én, 12:25 perckor szakadt át, és a tározóból kiömlő vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely nagy részét. A vörösiszap-katasztrófa következtében kilencen vesztették életüket az erősen lúgos anyag miatt, több mint másfélszáz ember szenvedett különböző fokú sérülést. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozást indított az ügyben, amelyben Bakonyi Zoltánt, a Mal Zrt. vezérigazgatóját több ember halálát okozó közveszélyokozással és környezetkárosítással, Deák Józsefet, a cég műszaki igazgatóját gondatlan közveszélyokozás és környezetkárosítás vétségével, míg a múlt hétfőn a cég laborvezetőjét, Fodor Józsefnét közveszélyokozás és környezetkárosítás vétségével gyanúsította meg. Kezdeményezés: A MAL Zrt minden kárt fizessen meg!
A kármentesítésben Devecserben és Kolontáron jelenleg több mint 700 ember: tűzoltó, katona és önkéntes – dolgozik; a veszélyeztett házak bontása azonban még egyik településen sem kezdődött meg. Állatvédők, alapítványok segítenek embereken állatokon. Kolontáron korábban 31 ház elbontásáról határoztak, Devecser esetében azonban csak tegnap döntöttek a kárfelmérő bizottság szakemberei: összesen 225 házat javasoltak bontásra. A lista azonban még bővülhet. Az ingatlanokban keletkezett károk felmérése kapcsán egyébként ma kezdik meg a lakossággal az egyeztetéseket. A városvezetők tervei szerint a tulajdonosok félóránként és utcánként érkezhetnek. Az ügyben ugyancsak ma ülésezik a védelmi és a kármentő bizottság, és várhatóan döntenek a károsultak megsegítésére befolyt összegek felhasználásáról is.
Kolnotáron még tegnap is tartott a Torna-patak két településrészt összekötő egykori hídjának bontása, helyette egy 15 méter hosszú, 6 méter széles hidat terveznek. Ezt várhatóan ma elkezdhetik, ám továbbra is a patakban vannak a leszakadt vasúti pálya darabjai, és a régi híd vasbeton elemei is, amelyeket előbb ki kell emelni. Az új híd egy hét alatt készülhet el.
Közben még pénteken a vörösiszap-katasztrófa legkevésbé súlyos sérültjét, a testfelületének 10-15 százalékán megsérült férfit hazaengedték a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházból, ahová a sérülteket szállították. Tamás László János főigazgató-főorvos szerint bár továbbra is életveszélyben van, de stabilizálódott az egy hete válságos állapotban került, hetvenes éveiben járó, bőrének 70-75 százalékán megégett férfi állapota is. Egy “középsúlyos állapotú” – testének 30-35 százalékán sérült – beteg is “szépen gyógyul”.
Tegnap a parlament alkotmányügyi bizottsága szavazott arról a jobbikos indítványról, amely parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az iszapömléssel kapcsolatban: nagy többséggel támogatták a javaslatot.
Javult a helyzet? “Biztonsággal élhetőnek” nyilvánította Devecsert és a katasztrófa által érintett térséget Zacher Gábor toxikológus tegnap egy devecseri lakossági fórumon. Mint mondta, a kezdeti borús képet mutató porterhelési eredmények után “a helyzet nagy mértékben javult”, ezek minden mért ponton jóval az egészségügyi határérték alatt maradnak. A veszélyes anyag 80 százalékát elhordták, illetve az időjárás és az eső is segíti a javulást – jelentette ki. Népszava fotók itt.

Posted on Hozzászólás most!

Köszönet a Noé Állatotthonnak a vörösiszapból mentett állatokért

Köszönjük a Noé Állatotthon Alapítvány minden mentésben résztvevő emberének, és önkéntes segítőinek az odaadó munkáját! Őszinte tisztelet és elismerés illeti őket. Reméljük, hogy az állatokkal kapcsolatos bánásmódjuk és szeretetük visszatükröződik közöttünk, az emberek közötti kapcsolatokban. Noé galéria a vörösiszapról.

A Noé Állatotthon Alapítvány Budapest máig legnagyobb állatmenhelye 1992 óta mûködik saját anyagi erőforrásainkból, és csak 2000-ben alakult alapítvánnyá, de azóta is normatív állami támogatás nélkül, önerőből tartja fent magát és látja el két-, három- és négylábú védenceit.
Noé történet és hitvallás: Az állatotthont két lelkes fiatal, Zoli és Hédi hozta létre. ők ketten a 90-es évek elején megálmodtak egy olyan világot, ahol minden állatnak joga van az élethez és minden állat kaphat egy második esélyt, legyen az kidobott kutya vagy levesbe való kakas. Évek alatt összespóroltak egy telekre valót, majd elkezdték befogadni a hontalan, bajba jutott állatokat, akik egyre csak jöttek és jöttek, végül már több százan voltak. Hédi és Zoli közben sokszor nélkülöztek, eladták családi örökségeiket, kölcsönöket vettek fel, barátoknál, családtagoknál laktak, de az állatoknak mindig jutott ennivaló és orvosi ellátás. Ez a mai napig sincs másképp; az utolsó családi ingatlant 2008 májusában adták el, hogy a menhely adósságait törleszteni tudják – azóta ők is fent laknak a menhelyen az állatokkal az egykori apró szociális helységben. Azt mondják: nem bánják, csak az állatoknak jusson minden, ami kell.
Nálunk nincs altatás: Alapítványunk egyik legfontosabb alapelve, hogy minden élőlénynek joga van az élethez, ezért egyetlen állatot sem altatunk el (kivéve természetesen a súlyosan sérült, szenvedő menthetetleneket), legyen bár létszám fölötti, születési vagy szerzett testi hibás, öreg, élete végéig kezelésre, drága diétára szoruló vagy egyszerûen csak csúnyácska. A “bicebócák”, a “vaksik” is teljes életet élhetnek állatotthonunkban, ahol külön részleget alakítottunk ki az idős állatoknak és azoknak a kutyáknak, akik valamilyen korábbi trauma miatt nem képesek beilleszkedni kutyatársaik és az emberek közé.
Utóbbiak a “Lelkibeteg Udvar” lakói, akiket korábban bántalmaztak, megkínoztak és akiket a szakembereknek nem sikerült rehabilitálniuk olyan mértékben, hogy gazdához adhassuk őket. További infók itt – Gazdikereső kutyák itt

Posted on 1 hozzászólás

Köszönet a Rex Állatotthonnak a vörösiszapból mentett állatokért

Köszönjük minden mentésben résztvevő embernek az odaadó munkáját! Őszinte tisztelet és elismerés illeti őket. Reméljük, hogy az állatokkal kapcsolatos bánásmódjuk és szeretetük vissza tükröződik közöttünk, az emberek között.
A súlyos sérülések már gyógyulóban vannak, voltak kritikus helyzetek. Az átélt kínokat talán sohasem heverik ki az iszap katasztrófából mentett állatok. A több mint két héttel ezelőtt bekövetkezett tragédia után az állatvédők azonnal elindultak, hogy megmentsék a tehetetlen és rémült állatokat a biztos és gyötrelmes haláltól.
Több száz jószágot sikerült elhozniuk a veszélyeztetett területekről, melyeknek orvosi kezelését azonnal megkezdték. A gondos ápolásnak meg lett a gyümölcse: a legtöbb túlélő gyógyulófélben van.
– Bár voltak veszteségeink is a védenceink 90 százaléka napról napra jobban van és ez hatalmas erőt ad nekünk ahhoz, hogy tovább küzdjünk az állati életekért – mondta dr. Király Péter, a Rex Állatotthon alapítója
– A legjobban a haszonállatok jártak, őket ugyanis éppen a vörös iszap mentette meg attól hogy vacsoraként végezzék, húsuk ugyanis ehetetlenné vált. Ők az Állatszigeten fogják eltölteni hátralévő életük napjait, az emberi felelőtlenség élő példájaként.
A kutyák és cicák egy része azonban gazda nélkül maradt, és teljes gyógyulásuk után bárki örökbe fogadhatja őket, aki úgy érzi, képes feledtetni velük az átélt kínokat.
– Van olyan kutyus, amelyiket félholtan dobtak ki az utcára, mert nem akartak bajlódni a gyógyításával – tette hozzá az alapító. – Mi azonban őt is elhoztuk és Bogi kutya bebizonyította, igenis élni akar! A menhely zsúfolásig megtelt az iszap katasztrófa áldozataival, éppen ezért most minden segítség elkél. Minél több árva talál befogadó gazdára, annál több rászoruló állaton segíthetnek az állatvédők.

Posted on Hozzászólás most!

A vörösiszap útja: állattetemek és szérsodort használati tárgyak

Devecseren több mint 100 önkéntes dolgozott a nemzeti ünnepen, hogy hétfőre megtisztulhasson. Három hete folyik a “lélekölő munka” az iszapáradat által elöntött három településen, most közel 700 fő munkálkodik szinte folyamatosan a kárelhárításon. Devecser egyharmada még mindig vörös másfél méteres magasságig, állattetemek és szétszórt használati tárgyak jelzik az iszap útját. Példamutató az összefogás a térségben, de megjelentek a tolvajok is a városban. Állatmentés Devecseren képek itt.
Az iszapömlés sújtotta Devecseren munkával telt a nemzeti ünnep. A Caritas ideiglenes segélyközpontjában csak egy önkéntes lány sóhajtása jelezte, tényleg, ma 23-a van. “Meg kellene igazítani a kitűzött lobogót” – tette még hozzá.

Három héttel azután, hogy a timföldgyár zagytározójának 10-es kazettája beszakadt Devecseren közel 100 önkéntes dolgozik a hatóságokkal együtt, hogy a kitűzött célt elérjék: a falut meg kell tisztítani hétfőre. A 56-os forradalomra és szabadságharcra nem emlékeznek tehát Kolontáron, Devecseren és Somlóvásárhelyen – a helyiek legnagyobb öröme, hogy süt a nap, és nem esik az eső.
A hét elején viszont esett, a talaj még jobban felázott és fellazult, az elöntött területeken van, ahol 30 centire is elsüllyed az ember lába. Az “égi áldás” már csak azért is tetézi a bajt, mert az eső a lúgos kémhatású és szennyező vörösiszapot könnyen bemossa a talajba még nagyobb károkat okozva ezzel. Egy kis csapadék ráadásul alámoshatja a még ép tározókon felfedezett repedéseket is.
A közel ötezer lakosú Devecseren 297 házat rongált vagy semmisített meg az október 4-én kiömlő és közel 4 órán át hömpölygő vörösiszap. A város közel egyharmadát érintette a katasztrófa. Most a látvány lehangoló. Elhagyott és üres házak a főtér mögött, melyeken a tulajdonosok telefonszámai láthatóak. Bizonyos szakaszokon az iszapömlés olyan nyomot hagyott, hogy az embernek az a benyomása, mintha direkt festettek volna több házra egy vörös sávot egy-másfél méter magasságban. Mindenféle használati tárgyak hevernek elszórva, néhol még mindig vannak állattetemek is. Az önkéntesek a valamikori Batthyány utcába mennek dolgozni. A kármentési tervet a szakemberekkel minden reggel megbeszélik, mindenki tudja mi a dolga, kevés a felesleges mozdulat. Köszönjük MAL Zrt amit okoztál, képek  itt.
Alapvetően két fontos munkája van azoknak, akik terepre mennek dolgozni: iszapot kell lapátolni és gipszet kell széthinteni az elöntött területeken. Több mint 300 tonna iszapot és földet mozgattak már meg az itt dolgozók, a munkagépek mellett sokan lapáttal és talicskával veszik fel a küzdelmet a vörös áradat nyomai ellen. Szinte percenként tűnnek fel teherautók, hozzák-viszik a vörösiszappal megtelt konténereket. Az így összegyűjtött iszapot a Mal Zrt. egyik eddig üres tározójába viszik, amely hamarosan megtelik.
A gipsz szétterítésében bobcatek segítenek, de a mély talajba bemerészkednek a nagyobb szállító járművek is. Helyiekkel szinte nem is találkozni. A város épen maradt részében sincs nagy mozgás, a polgármesteri hivatal és a templom körül berendezkedtek a különböző segélyszervezetek, akik folyamatosan gondoskodnak az adományok elosztásáról. A kiadó helyeken most is sokan várnak a sorukra. E mellett ebédet készítenek a helyben dolgozóknak.
Mindenhol adnak az önkénteseknek felszerelést, de az igazi és megbízható munkaruha (kesztűy, overál, védőszemüveg) csak a kijelölt központokban szerezhető be. Az önkéntesek fehér, vastag overálban, gumicsizmában, egy vékonyabb vászon- és egy vastagabb gumikesztyűben valamint védőszemüvegben és maszkban dolgoznak. “Ha a szemedbe megy az iszap, ma nem otthon alszol, hanem viszünk a kórházba” – mondja Ali, aki szintén régóta teljesít önkéntes szolgálatot Devecseren, mint mondja, “állampolgári kötelességből”. A munka már a felszerelés miatt sem egyszerű, a szemüveg leszűkíti az ember látóterét, az overálban pedig meg lehet sülni. A maszkot időnként cserélni kell, ez látszik is amúgy: 2-3 óra után már vörösre színeződik a textil.
Az önkéntesek munkája sziszifuszinak tűnik. “Hosszú távon elég lélekölő.” – mondja az egyik egyetemista srác, aki először érkezett a katasztrófa sújtotta övezetbe segíteni. Ahogy a lapáttal elhord az ember egy darab iszapot, és látja a barna föld addig rejtett színét, máris egy újabb adag vörösiszap folyik a helyére. A gipsszel is vigyázni kell, hívja fel az önkéntesek figyelmét a már veteránnak számító Tivadar, aki külön buszt kért az egyetemétől, hogy többen lejöhessenek segíteni. “Egy centi vastagon kell beszórni a kijelölt területet, hogy maradjon még anyag” – magyarázza munka közben. Kolontár és Devecser tájkép csata után, képek itt.
A városban minden sarkon rendőrök állnak. “Az értékeire vigyázzon, sajnos lopnak” – mondták szinte azonnal a Privátbankár tudósítójának leérkezésekor a segélyközpontban. Ettől függetlenül úgy tűnik, hogy a városban lévők fegyelmezetten dolgoznak a kárelhárításon, mindenki igen segítőkész. A maszkok és védőfelszerelések viselésében már nem mindenki következetes. A levegő egy hete még vöröses árnyalatban játszott az ajkai kistérség felett, ma már ugyan nem, de nem árt az elővigyázatosság. Ez hatványozottan igaz azokra, akik az iszapban dolgoznak, illetve azokra, akik hosszabb időt töltenek Devecseren.
Az önkéntesek mellett katonák, tűzoltók és katasztrófavédők dolgoznak Devecseren. A faluba bejutni nem egyszerű, több ellenőrző ponton kell áthaladni: csak az mehet be, aki dolgozik. A hétvégére a halottak napja miatt enyhítettek egy keveset a szigoron. A budapesti tűzoltók már elhagyták Veszprém megyét, de a tisztítókocsik közül sok a fővárosból van, hatalmas betűkkel hirdetik: “Együtt a tisztább Budapestért!”
Nehéz elhinni, hogy hétfőre végezhetnek a munkával, hiszen nagyon sok a tennivaló. Elgondolkodtató, hogy a főút másik oldalán lévő kastélyparkot már “tisztának” minősítették, hiszen az iszapár nyoma még mindig ott van a fák törzsén, ha magát a mérgező masszát már el is takarították a földről. Tiszta, ahhoz képest, ahogy két hete kinézett, de soha nem lesz olyan, mint volt. Vasárnapra még több önkéntest várnak, és még több kamion áll munkába a hírek szerint. Az itt dolgozók lelkesedésén nem fog múlni a “siker”, ez szinte biztos. Az összefogás és a segítőkészség példátlan. “A MAL Zrt minden kárt fizessen meg!” – ha egyetértesz, itt jelezheted.
Közös hullámhossz: A lakosságot egy közös rádióadó elindulásával tájékoztatják a hatóságok. A Közös Hullámhossz rádió a 103 Mhz-en fogható péntektől – olvasható a városban kiragasztott tájékoztatókon. A plébánia udvaráról lövik ki az adást az éterbe, a munkát más rádiósok és főiskolások szervezték meg és segítik. Forrás: Privátbankár, MTI

Posted on Hozzászólás most!

A Purina adománya az iszapömlés négylábú áldozatainak

Több mint 60 ezer adag állateledelt kaptak az iszap katasztrófában pórul járt kutyák és macskák a Nestlé Purina Petcare jóvoltából.
A Purina a vörösiszap áradatot megsínylett négylábúak gazdáinak több mint 20 millió Ft összértékben adományozott állateledelt.
Az iszapkatasztrófát követően számos szervezet, vállalat és magánszemély juttat el adományt a károsultaknak, azonban a települések lakói mellett a környék állatainak ellátása is megoldandó feladat. A Purina büki gyárából több mint 60 ezer kutya- és macskaeledelt tartalmazó konzervet juttatott el a kádártai Katasztrófavédelmi Központon keresztül, illetve az állatmentést koordináló katasztrófavédelmi szakemberek segítségével az állatokhoz.
A két Veszprém megyei település bajba jutott házi kedvenceinek ellátása az adományból még hetekig megoldható, így a helyreállítással, újjáépítéssel vagy éppen költözéssel elfoglalt gazdák mentesülhetnek az állatok etetésének gondjától. A Purina a borsodi árvíz idején 4,4 millió Ft értékű állateledel adománnyal segített a négylábúakon és állatmenhelyeket is rendszeresen támogat.

Posted on 1 hozzászólás

Vörösiszap: Sok megmentett állat állapota továbbra is kritikus

Több macska és kutya még mindig kritikus állapotban van az iszapömlés miatt az állatkórházakban. Szerda reggel két macska is elpusztult, olyan súlyos égési sérüléseket szenvedtek a lúgtól.
Több mint 200 állatot mentettek meg az állatvédők. Amelyik túléli és jelentkezik érte a gazdája, hazaviszik, amelyikért nem, azt örökbe adják majd. Az állatvédő szervezetek nyílt levélben kérik a kormányt, hogy hozzanak létre regionális állattartó telepeket. Kész csodának nevezték ugyanis a civilek, hogy az iszapkatasztrófa után be tudták fogadni a sérült állatokat – hangzott el a szerda esti RTL Híradóban.
Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány szóvivője elmondta: több kutya még mindig akut orvosi kezelésre szorul, sőt a macskák állapota az elmúlt napokban vált kritikussá, mert nyalják folyamatosan a vörösiszapos testüket. Sokuk még kórházban van, és több állatvédő szervezet vett át néhányat.
A devecseri polgármesteri hivatal falán kint vannak a megmentett állatok fotói, ezen látszik, melyik hova került. Nemcsak kutyát és macskát mentettek, hanem baromfit, őzet, ékszerteknőst és még egy sünt is. Körülbelül 200 állat van a 9 súlyponti állatvédő szervezetnél.
Az állatvédő szervezetek nyílt levélben arra kérik a kormányt, hogy hozzanak létre regionális állattartó telepeket, ahová az elkobzott vagy természeti katasztrófában megsérült állatokat el lehet helyezni. A menhelyek nagy része teljes kihasználtsággal működik ugyanis.
Király Péter, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója az RTL Híradónak azt mondta: az amúgy is telített menhelyekre olyan nyomást gyakorol egy ilyen katasztrófahelyzet, hogy ez már elviselhetetlen. Hatósági megoldást kéne találni erre a problémára – tette hozzá.
Arra is kérik a kormányt: készítsenek akciótervet a hatóságok és a civilek között, hogy ezentúl sokkal szervezettebben tudjanak állatvédelmi akciókat szervezni!

Posted on Hozzászólás most!

A kikötözött kutyák mind elpusztultak

A fővárosi Noé Állatotthon önkéntesei is részt vettek az iszapkatasztrófa állatáldozatainak mentésében. A túlélő kutyák, macskák és egy egykor fehér pulyka a barátságos “állatkert” többi lakója között, de külön gondozó szobákban kapott helyett.
Vele nehezen boldogultunk, mert bár nyakig bele volt ragadva az iszapba, még így is küzdött nagyon – meséli Schneider Kinga, a Noé Állatotthon sajtósa egy fekete, juhászkutya kinézetű keverékre mutatva. Azt mondja, úgy tűnik, már lát valamennyit az állat, de nem tudni egyelőre, hogy teljesen rendbe jön-e. Az önkéntesekkel minden nap mennek az iszapömlés sújtotta településekre, ahol etetik az ott maradt állatokat, s begyűjtik az előkerülő, a településre visszamerészkedő kutyákat, macskákat – s többször vittek a lakosoknak szánt adományokat is. Az állatok többsége nemcsak égési sérüléseket szenvedett, de nyeltek is a lúgos, iszapos vízből, s legtöbbjüknek a szeme is sérült. Schneider Kinga azt mondja, nagyon sok adományt és segítséget kaptak, annyit, hogy élelmiszert és gyógyszert a többi iszapömlésben megsérült állatot befogadó menhelynek is tudtak adni. Most már leginkább élelmet és almot várnak a még ellátásra szoruló állatoknak.
A “láncos kutyáknak” és a szárnyasoknak esélyük sem volt a menekülésre, míg a macskák közül, amelyek könnyebben mozognak, többen élték túl a váratlan katasztrófát. Voltak – a történtekhez mérten – különösen szerencsések is. A menhely egyik ketrecében hangosan csaholó Gusztáv például egy kolontári szobakutya életét élte az iszapömlés idején. Azért úszta meg sérülések nélkül, mert egy ágyon aludt, amelyet a beömlő iszap a kutyával együtt emelt meg. Az egyik legkritikusabb állapotban lévő kutya csendben fekszik a kennel végében, a sebeit, hegeit leszedték, most már „csak” gyógyulnia kell. „Szegénykét minden nap vegzáljuk, ő állni vagy feküdni tud egyelőre, de nagyon bízunk benne, hogy rendbe jön”- mondja Schneider Kinga.
Az állatvédők szerda reggel tudtak az iszapsújtotta településekre bejutni. Azt mesélik, nagyon sok segítséget kaptak a katasztrófavédelem, a rendőrség és a mentők munkatársaitól. Voltak olyan helyek, ahova az állatmentők mentek be először, és volt olyan gazda is, aki sokkos állapotban, sírva kérte őket, hogy menekítsék ki a kutyáját. „Kolontáron volt – az emberekhez hasonlóan – az állatoknak is a legkevesebb esélyük, lehetőségük menekülni, de a faluban találtunk egy olyan masszívan megépített istállót, amelynek a belsejében tehenek és három kutya vészelte át az iszapárt”- meséli. Az állatokat először alaposan lemosták, majd rohantak velük orvoshoz. Most már többen ideiglenes befogadóknál vannak, többüknek már jelentkezett a gazdája, de még legalább ennyien várnak a régi tulajdonosaikra. Egy háromlábú cicáért már például jelentkeztek, s egy németjuhász kutya pedig két egykori fekete macska lakótársával vasárnap mehet haza. „Egészen pontosan arra a helyre, ahol most ideiglenes otthonra lelt a családjuk”- mondja Schneider Kinga. Forrás HVG.