Posted on Hozzászólás most!

Úr és kutya

Úr és kutya, Bálint András estje a Radnóti színházban. Babits Mihály , Bächer Iván, Byron, Csoóri Sándor , Esterházy Péter, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Nemes Nagy Ágnes, O’Neill, Thomas Mann, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs, Weöres Sándor, Zelk Zoltán műveiből. Közreműködik: Bajusz (Schneider Zoltán) Dramaturg: Hárs Anna, Zene: Darvas Ferenc, Kutyakiképző: Lakatos Krisztina és Paróczai József, Munkatársak: Dudás Zsuzsa, Kövesy Károly, Őri Rózsa.
Bálint András ennek kapcsán elmondta: költői estjei után – amelyekben Radnótit, Márait, Kosztolányit, Babitsot vagy Aranyt személyesítette meg – most nem egy költő alakját idézi meg művein keresztül, hanem egy néha kissé bolondos, máskor szomorú, filozofálgatásra és játékra egyaránt kapható csokornyakkendős úr, kutyatulajdonos szerepében beszél kutya és ember kapcsolatáról verseken és novellákon keresztül.

“Miután nagyon szeretem a kutyákat – én magam is kutyás vagyok – és sok gyönyörű kutyás anyagot találtam, verseket, novellákat, körbe akartam járni ezt a témát, az ember és kutya viszonyát” – mondta. “Az előadásban szerepet játszom, egy idősödő, magányos pasit, aki együtt él a kutyájával” – tette hozzá.
Mint mondta, legközelebb hozzá Karinthy Frigyes Tomi című verse áll. “Abban benne van minden lényeges, mindaz, ami szív, mindaz, ami érzelem. Ki akartam nyitni a szívemet, még jobban, sokkal jobban, mint eddig” – fogalmazott.
Szavai szerint a kutyával való kapcsolat bemutatása azért fontos számára, mert az ember jobban szabadjára engedi érzelmeit a kutyával, mint az emberekkel. Az emberek tele vannak gátlással, és a civilizáció is mázat épít ránk, a kutyával az ember személyesebb. Jobban szeret, jobban gyűlöl, jobban fél, jobban haragszik, féltékenysége erősebb, jobban szolgál vagy uralkodik – mondta. “Érzelmes és egyben humoros dolognak gondolom” – tette hozzá.

Bálint András elmondta, hogy több Kosztolányi-szöveg is szerepel az esten, köztük a Hattyú halála és a Részeg kutya című novella. Heltai Jenő szövegével indul és fejeződik be az előadás, amelyen Bächer Iván Pozsonyi úti baromfiboltban játszódó írása is elhangzik, hommage a Radnóti. Byron Felirat egy újfundlandi kutya sírjára című műve szintén helyet kapott a darabban. Kvázi tartalomjegyzékként az est vége felé megszólal Zelk Zoltán költői válasza Csoóri Sándor egy versére, amely szól nagy írók, költők hű társairól, beszél Kosztolányi Hattyújáról, Déry Tibor kutyáiról, Byron sírfeliratáról és Dzsida Jenő kedves kutyájáról is.

Bálint András arról is beszélt: Deák Krisztina rendezővel közös szándékuk, hogy valódi színházi este szülessen. “Ez több mint előadóest, ez színház” – fogalmazott. Schneider Zoltán a hangjával van jelen az előadásban, a kutyát élőben szinkronizálja, ami számos poénlehetőséget kínál, élővé teszi az estet. A darab közepén egy közös dal is felcsendül. Mint a színész elmondta, az előadásban nem a saját kutyájával játszik, egy fegyelmezett, kedves, szolgálatkész, pontos vakvezető kutya a partnere. Azért mindig van valami esetlegesség a kutya fellépése miatt a színpadon – ez a kihívás, a veszély, de egyben ez az érdekes is benne – tette hozzá.
Az összeállítás Babits Mihály, Bächer Iván, Byron, Chesterton, Csoóri Sándor, Esterházy Péter, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Nemes Nagy Ágnes, O’Neill, Thomas Mann, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs, Weöres Sándor és Zelk Zoltán műveiből készült. Az előadás dramaturgja Hárs Anna. Fotók: Bálint Dániel, forrás: MTI

Posted on Hozzászólás most!

Vad buli okozta a delfin halálát

A delfinárium mellett rendezett vad, hangos technobuli okozta stresszbe pusztult bele egy fogságban tartott delfin. Az állatvédők szerint az állat úgy érzékelhette a dübörgő zenét, mintha egy ütvefúrót működtettek volna a közelében.
A svájci Lipperswilben található Connyland vízipark vezetői engedélyt adtak a kétnapos rendezvényre, amely az állatvédő aktivisták szerint túlságosan nagy stresszt okozott a medencékben úszkáló delfineknek.
Egyikük, a nyolcéves hím, Shadow a hangzavar után feltűnően kimerültnek és zavarodottnak tűnt, pár nappal később pedig elpusztult.
A park főnöksége persze tagadja, hogy bármit is rosszul csinált volna, pedig a szakértők figyelmeztették őket, hogy egy ilyen esemény lezajlása nem várt következményekkel járhat az állatokra nézve.

Posted on Hozzászólás most!

Kutatja a muzsika gyógyító erejét

Kutatja a muzsika gyógyító erejét, relaxációs terapeuta, többkötetes író, külföldi egyetemek előadója. Dr. Kollár János agrármérnökként az állatok viselkedését vizsgálta, zenei doktorátusát Németországban szerezte. Hat éve bátorságpróbaként megtette az El Camino zarándokutat a spanyolországi Santiago de Compostelába.
– Egy kis francia faluból indulva a helyiek azzal bocsátottak utamra, hogy az első nap 40 kilométert kell mennem a Pireneusok meredek ösvényein át. Hamar megtapasztaltam, hogy a zarándokúton bármikor bárkihez lehet csatlakozni, segítséget kérni. A kiépített zarándokszállások és a tájékoztató jelzések is bátorítottak. Az erőpróba, a kíváncsiság, a csodavárás, a hit vezetett. Meg kell tanulnunk, hogy ahol épp vagyunk, ott érezzük a legjobban magunkat, s elfogadjuk a helyzetet, amit választottunk. Csöppet sem biztos, hogy ott az otthonunk. Az egyetemen a tanítványaimnak azt magyarázom, a terápiákon a magukba süppedtek figyelmét arra irányítom: ha valahol megreked az életünk, megújító kihívásokra kell találnunk – mondja Dr. Kollár János szakpszichológus, aki élete legnagyobb “kalandjáról” könyvet írt “Megy a csiga hazafelé” címmel.
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának 47 éves adjunktusa zeneterápiát is tanított.
– A hallgatóim azt mondták: folytassuk együtt. Bekéredzkedtünk a Debreceni Gyermekklinika onkológiai osztályára. Most, karácsonykor hangszereken játszó óvónő kolléganőmmel és egy zenész egyetemista lánnyal megyünk. Amatőr muzsikusok vagyunk, de hisszük, hogy a szeretetünk és az elszántságunk csodákra képes. Az évek során megtanultuk, hogy a nővérekkel és az aggódó szülőkkel is rá kell találnunk a közös hangra, hiszen ha eljöttünk a klinikáról, az ő felemelő felelősségük a kicsik lelkének dédelgetése. S ehhez, mint afféle kórházi folyosókon megjárt igazi zarándokúthoz, bátorság, akarat, hit és kitartás szükséges.

Posted on Hozzászólás most!

Zenés állatkerti esték augusztus közepéig

A MÁV Szimfonikus Zenekar Strauss-estjével veszi kezdetét szerdán a nyolc koncertből álló Zenés állatkerti esték című program sorozat, amely augusztus közepéig minden héten szerdán várja a zenekedvelőket. A hagyományos zenei estek visszatérő szereplője a Benkó Dixieland Band és a Hot Jazz Band, amelyek július 14-én, illetve augusztus 4-én lépnek fel. A koncertek fél kilenckor kezdődnek, de a szórakozni vágyók előtt már 7 órakor nyitva állnak az Állatkert kapui, sétát lehet tenni a pálmaház és a nagy tó környékén.
A szervezők az állatkerti környezethez illően könnyedebb zenei programot állítottak össze az idén is: a Bolyki Brothers július 28-án szórakoztatja a közönséget, Palya Bea és Szokolai Dongó Balázs duója augusztus 11-én hallható. Most első ízben lép fel az Állatkertben Rutkai Bori és a Specko Jedno szerenádokkal július 7-én, továbbá Sebestyén Márta zenész barátaival július 21-én. A koncertsorozatot a Budapest Klezmer Band augusztus 18-i fellépése zárja.
A koncerteket a japán kert, a pálmaház, valamint a nagy tó közelében rendezik meg és mint azt Hanga Zoltán, az Állatkert szóvivője elmondta: “a késői muzsika ellen nem tiltakoznak az állatok, nem dübörgő zene hangzik ugyanis fel”. Szemtanúja volt egyszer a szóvivő annak, hogy a pávák a zene hangjára odamentek a krokodilház közelébe és végighallgatták a műsort. A zenészek sem nehezményezik, ha olykor hápogás vagy csipogás színesíti a műsort, a művészek is élvezik ezt a sajátos atmoszférát.

Posted on Hozzászólás most!

Kutyáknak adott koncertet Laurie Anderson

Volt, aki vonított, mások lesunyták a fülüket, de a hallgatóság zöme felálló füllel hallgatta és elégedett vakkantásokkal nyugtázta az előadást, Laurie Anderson kutyáknak adott szombati sydneyi koncertjét.
A performanszaival világhírűvé vált kísérletező amerikai zenész, képzőművész, tudós húsz perces előadását csattogó, pufogó zajokból, füttyentésekből, bálnadallamokból és nagy frekvenciájú, az emberi fül számára érzékelhetetlen hangokból állította össze.
A koncertre a sydneyi operaház előtt került sor, a Vivid Live nevű zenei és képzőművészeti fesztivál keretében. Az egy hónapig tartó rendezvénysorozat egyik kurátora Laurie Anderson, a másik pedig a férje, az ugyancsak neves zenész Lou Reed.
A szokatlan hangverseny gondolata évekkel ezelőtt egy iskolai bizonyítványosztó ünnepségen merült fel, méghozzá egy beszélgetés során, amelyet Laurie Anderson Yo Yo Mával, a világhírű csellistával folytatott. “Arra gondoltunk, hogy milyen remek lenne, ha egy koncerten a nézőtérre pillantva csupa kutyát látna az ember. El is határoztam, hogy ha egyszer lehetőségem lesz rá, megvalósítom – idézte fel az ötlet születését Anderson.
A művész eredetileg úgy tervezte, hogy csak kutyáknak játszik, főleg magas frekvenciájú, az emberi fül számára érzékelhetetlen elektronikus hangokat, de meggondolta magát, úgy döntött, hogy a kutyák gazdáit és más érdeklődőket sem foszt meg az élménytől.
Az eredménnyel nagyon elégedett. “A legragyogóbb koncert volt, amelyet valaha adtam. Olyan, mint egy álom” – nyilatkozta az előadás napján 63. születésnapját ünneplő Laurie Anderson.