Posted on Hozzászólás most!

Uniós támogatás az állatkerti Nagytóra és Sziklakertre

Európai uniós forrásokból finanszírozták azt a fejlesztést, amelynek keretében a Fővárosi Állat- és Növénykertben újjászületett a Nagytó és a Sziklakert. A védett gyűjteményes kertben, a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében, a Nagytó, mint vizes élőhely rekonstrukciója és a Sziklakert, mint speciális élőhely átépítése valósult meg. A 314,5 millió forintos költségvetésű fejlesztéshez 283 millió forintot ÚMFT forrásból biztosítottak, a fennmaradó önrészt az Állatkert állta.
Október 29-én, pénteken, adták át a látogatóknak a Fővárosi Állat- és Növénykertben a felújított Nagytavat és Sziklakertet. A rekonstrukció keretében az Állatkert két olyan kertrésze született újjá, amely történeti, illetve gyűjteményes kerti szempontból is komoly értéket képvisel, ráadásul természetes élőhelyként is szolgál. Az ünnepélyes eseményen Csomós Miklós, főpolgármester-helyettes, Kósa Géza, a Vácrátóti Botanikus Kert vezetője és prof. dr. Persányi Miklós, az Intézmény főigazgatója mondott köszöntőt. A fejlesztést átfogóan a projekt vezetője, Zsigmond Vince ismertette, a fontosabb részletekről és az érdekesebb adatokról a tervezők, illetve a zoológiai és a botanikai szakértő számolt be.
A rekonstrukció keretében a Nagy-tó víztömegét – elsősorban a meder mélyítésével – megnövelték, de átalakították a vízáramlási rendszert, a vízgépészetet és a szűrőrendszert is. A tóba érkező patakokkal kedvezően változtak a tó áramlási viszonyai, és a korszerű, kétkörös vízforgatással jelentősen javult a víz minősége is. A meder új „agyagfeneket” kapott, amelynek érdekessége, hogy az igen jó minőségű agyag a Keleti pályaudvarnál zajló metróépítésből származik.
Újra működik a tóba alázúduló egykori vízesés is. A százéves Kisszikla déli oldalán lezúduló víz nemcsak látványos, hanem az oldott oxigéntartalom növelésével a tó vizének minőségét is kedvezően befolyásolja, ami a korábbiaknál sokkal kedvezőbb életfeltételeket jelent a tóban élő állatok és növények számára. Emellett a vízforgatás révén csökken a vízfelhasználás és az üzemeltetés energiahatékonysága is kedvezőbb.
A tó partját a korábbinál sokkal természetesebb módon alakították ki. A külhonos, gyomosító fajokat kizárólag honos fa és cserjefajok telepítésével váltották le, bemutatva a hazai vizes élőhelyekre jellemző természetes növénytársulások jellegzetes növényeit. A változatos partmenti növényzet búvó- és fészkelő helyül szolgál az itt élő állatoknak, így különösen a tó nyugati partjánál a fákon fészkelő, mentett állatkerti madaraktól származó félvad szürke gém- és kormorán csapatoknak.
A rendszer szabályozását újonnan telepített meteorológiai és vízanalitikai mérőműszerek segítik. A mért adatokat nem csak kiértékelik és tárolják, hanem az érdekesebbeket a tó közelében elhelyezett látogatói számítógépes terminálokon is megmutatják.
Az átalakító munkák után nagy örömmel vették ismét birtokba a tavat a halak, teknősök, pelikánok, ludak és récék is, amelynek újonnan létesített parti kilátópontjairól, illetve megújult sétányáról lehet gyönyörködni a vízparti világ nem mindennapi együttesének látványában.
A Sziklakert átalakítása: A Nagy-tó szomszédságában található Sziklakert rekonstrukciója során a sziklakerti jelleg erősítése volt a cél. A Sziklakert különböző részei egy-egy tipikus, a Budai hegyekre jellemző élőhelyet idéznek fel, a meszes sziklakibúvástól a szurdokerdőig.
A Sziklakert nyugati részén ürömi márgából és budakalászi, édesvízi forrásmészkőből szélformálta sziklákra emlékeztető, látványos „kőtornyokat” építettek. Az építést megelőzően a területről az értékes, védett növényeket kimentették és részben az Állatkert más részeire ültették át, részben később visszatelepítették őket. A nem őshonos, messze vidékekről származó növényeket átültettük, illetve a gyomosító fajokat eltávolítottuk.
A területre a főváros környezetében is uralkodó, az itt kialakítotthoz hasonló élőhelyeken előforduló, mészkedvelő növénytársulások jellemző növényfajait telepítették be. A sziklák környezetében található nyílt- és zárt sziklagyepekbe betelepített növények szinte mind eredeti, természetes élőhelyekről származnak, több esetben építkezések révén megsemmisülésre ítélt területekről, mentési munka keretében kerültek az Állatkertbe. A mentett növények közül hazánkban több védett, illetve veszélyeztetett fajnak számít, mint pl. a törpe nőszirom (Iris pumila).
A sziklakibúvást keleti irányban a hazai karszt-bokorerdőkre jellemző fa és cserjefajok csoportja zárja, amelyet árnyasabb, párásabb mikroklímájú szurdokerdei környezetre emlékeztető növényvilág követ. Ennek meghatározó eleme a patak, amelynek felső szakaszát a hazai folyóvizek mentén előforduló védett struccpáfrányok tömege vesz körül. A vízfolyás feletti részen kora tavaszi hagymás növények sokaságában gyönyörködhetünk.
A teljes beruházás összköltsége meghaladja a 314 millió forintot (314.595.659 Ft). Ebből 283 millió forint (283.136.093 Ft) az uniós támogatás, a 31 millió forintnyi (31.459.56 Ft) önrészt pedig az Állatkert állta. A projektre az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Programja keretében került sor.

Vélemény, hozzászólás?